Alacsony, sűrű beépítésű lakóházak

2013


Tartalom

1. Bevezetés
Korszerűség - jelenvalóság
Kert
Sűrűsödés, rajzolat
A gyűjtemény felépítése
2. Az alacsony intenzív beépítések történeti formái
Történeti példák jelentősége
Történeti példák gyűjteményének felépítése
Jelenvalóság régen
Kert régen
A tipológia - rajzolatok
Kitöltő
Növekvő
Minta
Köz (irány)
Tapadás
3. Történeti példák
Kitöltő - tapadás
1. Pueblo Bonito, Amerikai Egyesült Államok
2. Mourabtine Ksar, Tunézia
3. Bath Royal Circus, Egyesült Királyság, 1754-1768
4. Kraalok, Ghána és Zambia, Afrika
Kitöltő - minta
5. Barumini su Nuraxi, Szardínia, Olaszország
6. Nagy Zimbabwe, Zimbabwe, Afrika
7. Olynthos, Görögország
8. Kasba, Algír kasbája, Algéria
Kitöltő - köz(irány)
9. Bispukin, Lengyelország
10. Kahun, Illahun, Egyiptom
11. Fugger telep, Németország
12. Kamalduli remeteség, Majk, Magyarország
Növekvő - tapadás
13. Cölöpházak, Bodensee, Németország
14. Chuandixia, Kína
15. Machu Picchu, Peru, Dél-Amerika
16. Trullók, Alberobello, Olaszország
Növekvő - minta
17. Catal Hüyük, Törökország
18. Ghadames, Líbia
19. Dogon falu, Afrika
20. Lindos, Görögország
Növekvő - köz
21. Acoma Pueblo, Amerikai Egyesült Államok
22. Nyboder negyed, Koppenhága, Dánia
23. Henan, földalatti lakások, Kína
24. Berber falu, Takrouna, Tunézia
4. 3. Alacsony intenzív beépítések a XX. században
Korszerűség, jelenvalóság a XX. században
Kert a XX. században
XX. századi példák gyűjteményének felépítése
5. A XX. század első felének nemzetközi példái
1. Barry Parker, Raymond Unwin, Letchworth Kertváros, Egyesült Királyság, 1903-
2. Raymond Unwin, Hampstead Kertváros, London, Egyesült Királyság, 1905- (N-)
3. Michael de Klerk, a Spaarndammerplantsoen harmadik tömbje a „Hajó", Amszterdam, Hollandia, 1917 (K-T)
4. Jacobus Johannes Pieter Oud, Mathenesse Siedlung, Rotterdam, Hollandia, 1922 (K-K)
5. Rudolph M. Schindler, Pueblo Ribera Court, San Diego, California, 1923 (N-M)
6. Bruno Taut, Onkel-Toms-Hütte, Zehlendorf, Berlin, Németország, 1925-27(K-K)
7. Walter Gropius, Törten Siedlung, Dessau, Németország, 1926-27 (N-K)
8. Ernst May, Praunheim lakótelep, Frankfurt am Main, Németország, 1926-30
9. Jacobus Johannes Pieter Oud, Weissenhofsiedlung, Stuttgart, Németország, 1927 (N-T)
10. Jacobus Johannes Pieter Oud, Kiefhoek, Rotterdam, Hollandia, 1928-30 (K-K)
11. Adolf Loos, A. Lurcat, J. Hoffmann, R. Bauer, O, Strnad, J.Groag, G. Guevrakian, G. Rietweld, Holzmeister, Wachberger, Walter Loos, Bieber-Niedermoster, L.Pilewski, W. Sobotka, Miklós Velits, Werkbundsiedlung, Bécs, Ausztria, 1931-32
12. Frank Lloyd Wright, Quadruple housing type, Suntop Homes, Pennsylvania 1938-42 (N-K/I)
13. Alvar Aalto, teraszházak, Kauttua, Helsinki, Finnország, 1939 (N-T)
14. Haefeli, Hubacher-Steiger, Moser-Roth, Artaria-Schmidt, Werkbundsiedlung, Zürich, Svájc, 1939 (N-K)
6. A XX. század első felének magyar példái
1. Magyar Királyi Államvasutak, Főműhelyi MÁV telep, Budapest, 1895-
2. Kós Károly, Heintz Béla, Schodits Lajos, Eberling Béla és Zrumeczky Dezső, Wälder Gyula, Györgyi Dénes, Wekerle-telep, Budapest, 1909-1925 (N-K/I)
3. Novák Ede, Barát Béla, OTI Tisztviselőtelep, Albertfalva, Budapest, 1929-33
4. Bőhm Viktor, sorház garzonlakásokkal, Miskolc-Tapolca, 1933
5. Füredi Oszkár, Bánya nyugdíjas otthon, Sopron, 1933
6. Lehoczky György, káposztásmegyeri uradalom, munkáslakások, Káposztásmegyer, 1939 (N-K/I)
7. A XX. század második felének nemzetközi példái
1. Arne Jacobsen, Soholm, Klampenborg, Dánia, 1950-55 (N-T)
2. Ludwig Mies van der Rohe, Lafayette park, Detroit, Amerikai Egyesült Államok, 1955 (N-K)
3. Aldo van Eyck, Burgenweeshuis árvaház, Amszterdam, Hollandia, 1955-59 (N-M)
4. Jørn Utzon, Kingo átrium házak, Helsingor, Dánia, 1958-60 (N-T)
5. Toivo Korhonen, Jaako Laapotti, átriumházak, Espoo Finnország, 1958 (N-K)
6. Eric Lyons, Corner Green, London, Egyesült Királyság, 1959 (K-T)
7. Arne Jacobsen, Bellevue Bay, Klampenborg, Dánia, 1960-61 (K-K/I)
8. Atelier 5, Halen telep, Bern, Svájc, 1961 (K-T)
9. Jakob Berend Bakema, Eindhoven't Hool lakótelep, Eindhoven, Hollandia, 1961 (K-T)
10. Guy Lagneau, Michel Weil, Jean Dimitrijevic, Cansado, új város, Mauritánia, 1961 (N-M)
11. Jean-François Zevaco, Sor-pációházak, Agadir, Marokkó, 1962-64
12. Inger Exner, Johannes Exner, Hillerød, Dánia, 1962-65
13. Roland Rainer, Mauerberg, Bécs, Ausztria, 1963-64(N-T)
14. Pentti Ahola, Haka házak, Tapiola, Helsinki, 1963-65 (N-M)
15. Herman Hertzberger, Diagoon kísérleti lakóházak, Delft, Hollandia, 1967-70
16. Jan Verhoeven, átrium,- és sorház-együttes, Kyftenbeltlaan, Hoevelaken, Hollandia, 1968-71 (N-M)
17. Jørn Utzon, Espansiva moduláris lakás, Hallebaek, Dánia, 1969 (N-M)
18. Piet Blom, Kasbah együttes, Hengelo, Hollandia, 1969-73 (N-M)
19. Candilis, Josic, Woods, Le Mirail telep, Toulouse, Franciaország, 1971-73 (N-M)
20. Palle Suensons, Gassehaven telep, Holte, Dánia, 1973 (K-T)
21. Kiyonori Kikutake, teraszházak, Pasadena, Japán, 1973-74
22. Toivo Korhonen, El Naranjal kísérleti lakótelep, Lima, Peru, 1976(N-M)
23. Alvaro Siza, Quinta de Malagueira szociális lakások, Evora, Portugália, 1977-95 (K-T)
24. Piet Blom, kocka-házak, Rotterdam, Hollandia, 1984 (N-T)
8. A XX. század második felének magyar példái
1. Szekeres József, Farkaslyuk bányászlakások, Ózd, 1957-59 (N-T)
2. Szigetvári János, Iker csoportházak, Komló, 1960 (N-M)
3. Pénzes Géza, sorházak, Csabagyöngye utca, Szentendre, 1962-64 (K-T)
4. Veres Zoltán, sorházak, Eger, 1968 (N-T)
5. Dr. Gáborjáni Péter, műtermes sorházak, Kálvária út, Szentendre, 1967-69 (N-M)
6. Borvendég Béla és Szabó Ferenc, Műtermes művészlakások, Hódmezővásárhely, 1970
7. Maros Tamás, Hámory Judit, kétszintes sorházak, Perbál, 1975 (N-K/I)
8. Csíkvári Antal, Novák Miklós, láncházak, Kápolnásnyék, 1976-77 (N-K)
9. Plesz Antal, Bihari József, műtermes sorházak, Miskolc, 1977 (N-T)
10. Sz. Buzás Ildikó, Jankovits-telep, átriumházak, Veszprém, 1977 (K-M)
11. Bodonyi Csaba, Kollektív ház, Miskolc, 1978
12. Weiler Árpád, teraszos lakóházak, Pécs, 1979 (N-T)
13. Jurcsik Károly, paneles lakóházak, Szabadhegy, Győr, 1983 (N-M)
14. Dévényi Tamás, Hegedűs Péter, mozgássérültek lakótelepe, Budapest, 1987 (K-K)
9. Kortárs alacsony intenzív beépítések, nemzetközi példák
1. Peter Zumthor, Spittelhof telep, Biel-Benken, Basel, Svájc, 1989-96 (K-T)
2. Eduardo Souto de Moura, átriumházak, Mathosinos, Portó, Portugália, 1993 (K-M)
3. West 8, Borneo sziget, Amszterdam, Hollandia, 1993-96 (K-K)
4. MVRVD, Hageneiland, Ypenburg, Hollandia, 1998-2001(K-M)
5. Peter Barber, Donnybrook Quarter, London, Egyesült Királyság, 2000 (K-K/T)
6. Maurice Nio, Rotterdam, Hollandia, 2001 (N-T)
7. NIO Architects, Groenoord-Zuid, Schiedam, Hollandia, 2001(K-M)
8. MVRVD, Patio eiland, Ypenburg, Hollandia, 2001 (K-K)
9. NKS Architects, Kanoya, Fukuoka, Japán, 2002 (N-K)
10. Eustaquio Martinez Garcia, Virgilio Gutierrez Herreros, La Mareta, Tenerife, 2002 (N-K)
11. Joke Vos Arcitecten, Periszkóp házak, Rotterdam, Hollandia, 2002 (N-T)
12. Aires Mateus, Bom Successo együttes, Obidos, Portugália, 2003 (N-M)
13. Cano y Escario Arquitectura, sorházak, Madrid, Spanyolország, 2003 (N-T)
14. Rafael Otero Gonzalez, sorházak, Cádiz, Spanyolország, 2004 (K-K)
15. Javier Garcia-Solera, Idősek háza, San Vicente Del Raspeig, Spanyolország, 2005 (K-T)
16. Valero and Jimenez Torrecillas, Szociális lakóépület, Alameda, Spanyolország, 2005 (K-K)
17. Schwalm-Theiss and Gressenbauer, Kabelerk, Bécs, Ausztria, 2005-2006
18. Christian de Portzamparc, Almere, Hollandia, 2006 (K-T)
19. Peter Barber, Colony Mews, London / Islington, Egyesült Királyság, 2006 (K-K)
10. Kortárs alacsony intenzív beépítések, magyar példák
1. Mónus János, Szőke Zsuzsanna, Nagy Sándor, Átriumházak, Budapest, 1992 (K-K)
2. Keller Ferenc, Cságoly Ferenc, sorházak, Barlang utca, Budapest, 2001 (N-T)
3. Pelényi Margit, 4 lakásos ház, Pécs, 2003 (K-K)
4. Tomay Tamás, Csévi utca, Budapest, 2008 (K-T)
5. Perényi Tamás, Fülöp Gyula, Venezia villapark, Velence, 2008
11. Fenntartható és energiatakarékos alacsony intenzív beépítések
1. Tegnestuen Vandkunsten, Viken, Dánia, 2001 (N-T)
2. Marlies Rohmer, Úszó házak, Ijburg, Hollandia, 2001 (K-T)
3. Cannatá and Fernandes, Intelligens ház, Matosinhos, Portugália, 2003
4. Elemental, Alejandro Aravena, Quinta Monroytelep, Iquique, Chile, 2003-2005 (K-M)
5. Alvaro Siza, Bouca szociális lakónegyed, Portó, Portugália, 2004 (K-K)
6. Cubo Arkitekter, Hvide Sande, Dánia, 2004-2006 (N-T)
7. Anne Lacaton and Jean Philippe Vassal, Teraszos házak, Mulhouse, Franciaország, 2005 (K)
8. Koji Tsutsui, Árvaház, Raki, Uganda, 2007 (N-M)
9. Anna Heringer, HOME made házak, Rudrapur, Banglades, 2007-2008 (K-M)
10. Riches Hawley Mikhail, „ClayField", Elmswell, Suffolk, Egyesült Királyság, 2008 (K-M)
12. Irodalomjegyzék

Egy gyűjtemény létrehozása nem más, mint párbeszédet kezdeni a múlt emlékeivel, legyen az régmúlt, vagy közelmúlt. Az emlékek - itt most természetesen az épített környezet emlékeire gondolunk elsősorban - utazásaink során, a mindennapokban az utcát járva, a tv képernyőn, vagy éppen az interneten keresztül érkezve, rendszerezetlen vizuális élménytömegként élnek fejünkben. A párbeszéd, ezeknek az élményeknek a tudatosítása, katalogizálása. Egy ilyen gyűjtemény az építész, és az építész hallgató számára különösen fontos. Ezt a szerepet kívánja jelen gyűjtemény az adott témakörben betölteni.

Gyűjteményünk alacsony, nagy sűrűségű, lakó funkciójú beépítések bemutatására, rendszerezésére vállalkozik. A vizsgálat tárgyát tehát azok a beépítések képzik, ahol a részelemek - jellemzően lakóegységek, és kiegészítő funkcióik - valamilyen rendszerbe rendeződve állnak össze egy harmonikus egységgé, egy önállóan is értelmezhető kompozícióvá. Mit jelent az alacsony intenzív beépítés? Vannak olyan megközelítések, amelyek elsősorban az egymás mellé sorolt elemek száma alapján definiálják a fogalmat, vannak amelyek a lakássűrűséget helyezik előtérbe és vannak, amelyek a beépítés módja szerint sorolnak egyes lakásformákat ebbe a kategóriába. Bitó János „Lakóházak tervezése” című tankönyve részletesen tárgyalja a fogalom definícióját és a lakóegységek típusait, ezért ezek részletezésére itt külön nem térünk ki. Timon Kálmán könyvében a „korszerű kertes beépítések” megnevezést használja. Korszerű és kertes. Ennek a két fogalomnak a tisztázása elengedhetetlennek látszik ahhoz, hogy gyűjteményünk rendszerezési hálóját meghatározzuk.

A történeti gyűjteményben az építészek nélküli, népi építészeti példák esetében az építeni vágyó közösség, a tervező és az építő sok esetben azonos, de legalábbis teljesen más a köztük fennálló viszony, mint a XX. századi példáknál. Szoros kapcsolatuk az igények alapos ismeretének és a megoldás pontosságának záloga. Ebből fakadóan a praktikus szempontok, a funkcionális kihívásokra adott építészeti válaszok sokkal kézenfekvőbb, olvashatóbb módon jelennek meg ezekben az épületegyüttesekben. Például Afrika keretes szerkesztésű együttesei, a kraalok és ksarok a tűz körüli rítusok formációiból táplálkozva védelmet nyújtó telepekké, falvakká értek, és élnek még napjainkban is. Bár a beépítések rajzolatát, a vonalak és foltok rendszerét a használók teljesen triviális megfontolásai hozták létre, minden felsőbb, kompozíciós elv nélkül, éppolyan rendezettséget mutatnak, mint egy műépítészeti alkotás. A későbbi, már a műépítészet klasszikus időszakából származó példák határozott, sokszor a szerkesztés tisztaságát mindenek fölé helyező szemlélete szintén érdekes tanulságokkal bír. A majki remeteség geometrikus tisztasága, Koppenhága kikötőjének szenvtelenül sorolt lakóépületei vagy Anglia kedvelt kör alaprajzú, tökéletességet sugárzó „circus”-ai a romantikus átláthatatlanságba süppedt középkori városok organikusan nőtt épületrengetegéből keresnek kiutat.

A típus a valós tartalomról, tartalmakról a látvány primer jelentését lehántva, egyes rétegeket felerősítve hordozza tovább a folytonosság génállományát. A szempontrendszer szubjektív, csak bizonyos kompozíciós elvek állandóságára hívja fel a figyelmet. Megfigyeléseink szerint a karakteres jellegzetességeket egy mátrixban lehet leírni. A mátrix egyik eleme, a beépítés környezethez való viszonyulása kétféle lehet. Kitöltő, vagy Növekvő. A másik elem, a beépítés belső rendszere pedig háromféle. Minta, Irány (Köz), vagy Tapadás.

A Pueblo Bonito a Chaco Canyon legnagyobb települése. A félkör alakú fallal körülvett lakótömb a függőleges sziklafal és a mára kiszáradt folyó közötti területen áll. A beépítést meghatározó forma irányított. Az egykori folyó medre felé egyenes, metszett, a sziklafal felé ívvel bővül. A lakóegységek a tömör, védelmet nyújtó fal belső oldalához tapadnak, melyek az indián földházak leszármazottaiként a tetők felől közelíthetőek meg. A közel hétszáz helyiség egymáshoz ízesülő, átjárható, sűrű húsa felvastagítja a keretet adó falat. A vastag teraszos lakáskaréj egy központi térre néz. Sem a járható tetők, teraszok, sem a két központi kíva (kultikus épület) mellett kialakuló tér nem értelmezhető kertként, sokkal inkább a megközelítés és a kultikus használat felületei. A navahó indiánok jellegzetes vallási építményeinek, és a tradicionális indián lakásoknak az érdekes keveredéséből alakult ki a kompozíció. Mesterien rakott kőfalai és az álboltozatra emlékeztető gerendamennyezet magas építőmesteri tudásról tanúskodik. A csaknem negyven kisebb kíva az élénk szellemi élet lenyomata.

helyszínrajz

forrás: James Q. Jacobs - http://www.jqjacobs.net/southwest/pueblo_bonito.html, 2012.06.21. 16:24

helyszínrajz

forrás: ismeretlen - http://tectonicablog.com/?p=22061, 2012.06.21. 16:22

légifotó

forrás: Merikanto - http://en.wikipedia.org/wiki/Pueblo_Bonito, 2012.06.21. 14:45

3D rekonstrukció

forrás: James Q. Jacobs - http://www.jqjacobs.net/southwest/pueblo_bonito.html, 2012.06.21. 16:25

légifotó

forrás: Brad Shattuck - http://www.nps.gov/chcu/planyourvisit/pueblo-bonito.htm, 2012.06.21. 16:13

távlati kép

forrás: Tillman - http://en.wikipedia.org/wiki/Pueblo_Bonito, 2012.06.21. 14:52

távlati kép

forrás: ismeretlen - http://sacredsites.com/americas/united_states/chaco_canyon.html, 2012.06.21. 16:24

belső kép

forrás: James Q. Jacobs - http://www.jqjacobs.net/southwest/pueblo_bonito.html, 2012.06.21. 16:26

belső kép

forrás: Doc Gibson - http://www.flickr.com/photos/30041070@N00/3698613763/, 2012.06.21. 16:50

Észak-afrikai félnomád berber törzsek jellegzetes épülete volt a ksar, a falut védelmező apró vár. A ksar melletti különös építmények a gyakran hegytetőkre emelt ghorfák, melyek valójában erődített magtárak voltak. Egy ősi, jól működő életforma lenyomatai ezek az épületek, ahol a nehezen megtermelt éves termények védelme volt a legfontosabb szempont. A közös fallal rendelkező magtárak két, három, vagy négy emelet magasságban, kis területen nagymennyiségű termény tárolására voltak alkalmasak. Az elemek Zimbabwe építményeihez hasonlóan egy központi udvar körük a falhoz tapadnak, teljesen kitöltve az így felvastagodó fal menti sávot. A helyszínen rendelkezésre álló anyagokból, kőből és vályogtéglából, vagy csak vályogtéglából épültek. Tetejük döngölt földből készült. Az udvar szerepe a védett helyen való rakodás és árucsere volt.

légifotó

forrás: Jani Tarek - http://www.geolocation.ws/v/P/52515669/-/en, 2012.06.21. 17:22

távlati kép

forrás: EllieGee - http://wherevertheroadgoes.files.wordpress.com/2012/02/ksar_mourabtine.jpg, 2012.06.21. 17:30

belső panoráma

forrás: Theodore Japin - http://www.geolocation.ws/v/P/38156800/ksar-grenier-grain-/en, 2012.06.21. 17:28

belső udvar

forrás: EllieGee - http://wherevertheroadgoes.files.wordpress.com/2012/02/ksar_mourabtine.jpg, 2012.06.21. 17:29

belső udvar

forrás: Mark Paskowitz - http://www.geolocation.ws/v/I/5449326388276171745-5449327773874023458/courtyard-of-ksar-mourabtine/en, 2012.06.21. 17:18

belső udvar

forrás: Mark Paskowitz - http://www.geolocation.ws/v/I/5449326388276171745-5449327773874023458/courtyard-of-ksar-mourabtine/en, 2012.06.21. 17:19

belső udvar

forrás: Mark Paskowitz - http://www.geolocation.ws/v/I/5449326388276171745-5449327773874023458/courtyard-of-ksar-mourabtine/en, 2012.06.21. 17:20

belső udvar

forrás: Ian Sewell - http://en.wikipedia.org/wiki/File:Ksar_Ouled_Soltane_01.jpg

belső udvar

forrás: Ian Sewell - http://en.wikipedia.org/wiki/File:Ksar_Ouled_Soltane_01.jpg

belső udvar

forrás: Near Ghoumrassen - http://www.pbase.com/cecilialim/image/35510344, 2012.06.21. 17:9

A szigetországban több helyen felbukkanó, félkör alakú, vagy körbe záródó kompozíciók (Stonehenge-re és Woodhenge-re gondolva) Angliában nem előzmény nélküliek. A bath-i épületegyüttes ennek egyik jellegzetes példája. A XVIII. századi egymáshoz és a kerethez tapadó György-kori épületek a környéken bányászott méz-színű mészkőből épültek. Az elegáns Royal Crescent (Királyi Félhold) és a Circus (Körönd) épületegyüttes az afrikai példákhoz hasonlóan erős, itt elsősorban rangbeli összetartozást hordozó kompozíció. A Palladio-stílusú épületeket idősebb és ifjabb John Wood tervezték. Az egyetlen angliai fürdővárosban a királyi család, és annak kegyeltjei számára épülő együttes egy hatalmas, társasági események színhelyét adó kertet ölel körbe.

légifotó

forrás: M. Caine - http://www.ascent-balloon.co.uk/gallery02.html, 2012.06.21. 20:12

távlati kép

forrás: ismeretlen - http://jryan2011.wordpress.com/2011/04/20/bath-and-beyond-england-of-course/, 2012.06.21. 20:08

helyszínrajz

forrás: ismeretlen - http://austenonly.com/2010/03/page/2/, 2012.06.21. 20:10

külső kép

forrás: QT Luong - http://www.terragalleria.com/black-white/europe/united-kingdom/bath/picture.uken35917-bw.html, 20127.06.21. 20:07

külső kép

forrás: QT Luong - http://www.terragalleria.com/black-white/europe/united-kingdom/bath/picture.uken35916-bw.html, 2012.06.21. 20:07

külső kép

forrás: pitty107 - http://www.flickr.com/photos/15985961@N00/2797888772/in/photostream/, 2012.06.21. 20:06

külső kép

forrás: pitty107 - http://www.flickr.com/photos/15985961@N00/2797883048/in/photostream/, 2012.06.21. 20:06

külső kép

forrás: pitty107 - http://www.flickr.com/photos/15985961@N00/2797032709/in/photostream/, 2012.06.21. 20:06

homlokzat

forrás: ismeretlen - http://www.greatbuildings.com/buildings/Circus_at_Bath.html, 2012.06.21. 20:04

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.dipity.com/tickr/Flickr_georgian_geotag/, 2012.06.21. 20:07

helyszínrajz

forrás: ismeretlen - http://www.greatbuildings.com/buildings/Circus_at_Bath.html, 2012.06.21. 20:05

Vándorló afrikai népek elsősorban védelmi céllal épülő keretbe záródó falvai a kraalok. A tüskés ágakból épített védmű melletti sávban a kerethez tapadva sorakoznak az épületek. A belső szabadon hagyott terület, nem köztér. Sokszor újabb karámmal kerítve az állatok védett elhelyezését szolgálja. A magyar terminológiában ezért gyakran használjuk a karámfalu kifejezést. Fraktálszerűen továbbfejlesztett tartós használatra épített változata a közép afrikai Ila törzs faluja, a Ba-ila Zambiában. Egy monumentális, több száz méter átmérőjű körré épülnek össze a törzs családjainak kisebb kraaljai. Kimozdítva a keretből, mint egy nyakéken a medál, egyedül a vezető és családjának háza áll szabadon. A különböző rangú és méretű családok kisebb keretei a közösségben elfoglalt helyzetüknek megfelelően a gyújtóponttól a falu bejáratáig sorolódnak. A fraktál három rétege szépen kirajzolódik a sematikus alaprajzi ábrákon. A kunyhó egyszerű kör alaprajza köszön vissza a család kraaljában, majd ezek a patkó alakú egységek építik fel a keretbe záródó falut.

légifotó

forrás: Mary Light, American Geographical Society - Bernard Rudolfsky: Architecture without architects, New York, 1964

légifotó

forrás: Mary Light, American Geographical Society - Bernard Rudolfsky: Architecture without architects, New York, 1965

alaprajz

forrás: ismeretlen - http://www.superdupershark.com/math-global-fractals-african-villages-chaos/

légifotó

forrás: Anton Taljaard - http://www.flickr.com

rekonstrukció

forrás: Dorothea Fairbridge - http://watermarked.heritage-images.com/2325358.jpg

rekonstrukció

forrás: Anton Taljaard - http://www.flickr.com

távlati kép

forrás: Anton Taljaard - http://www.flickr.com

helyszínrajz

forrás: Jos. Dardenne - http://www.delcampe.net/page/item/id,177852712,var,Rwanda--Kraal-d%60un-chef-Mututsi--Heliogravure--annee-191020,language,E.html

külső kép

forrás: Anton Taljaard - http://www.flickr.com

A Szardínia szigetén lévő nurághok kisebb-nagyobb szabálytalan formájú kövekből épült csonkakúp alakú épületek voltak. A külső és belső térfalak közötti faltömeg néhol folyosószerű tereket, vagy a tetőre vezető, belső csigalépcsőt rejtett. A központi nurágh körül egy falat emeltek. A szűkre szabott keretet kitölti a kis kör alaprajzú kőkunyhók egymásba fűződő meanderszerű sora. Az egymásba kapaszkodó ívek mintája teljesen behálózza a területet. A kr. e. 1500-500 közötti kultúra meglepően fejlett építéstechnikát alkalmazott. A kötőanyag használata nélkül épülő házakban álboltozatot, álkupolát alkalmaztak, az építmények belső terei, metszetei rendkívül inspiratívak. Az íves falakkal felszabdalt terület izgalmas, szinte labirintusszerű kerteket tartalmaztak, melyek inkább egy bonyolult városi utcarendszerhez hasonlítottak. A tornyok körüli kisebb méretű házak szabálytalan ovális alaprajzi formával épültek, vagy toldalékszerűen építettek egymáshoz helyiségeket egy központi udvar körül.

3D rekonstrukció

forrás: Nemesi44 - http://shardanapopolidelmare.forumcommunity.net/?t=44712909, 2012.09.19

légifotó

forrás: Foto Aeronike - http://www.lincei-celebrazioni.it/atlantika/foto.html, 2012.06.21. 21:15

légifotó

forrás: Vicenzo Santoni - http://whc.unesco.org/en/list/833/gallery/, 2012.06.21. 21:12

légifotó

forrás: Vicenzo Santoni - http://whc.unesco.org/en/list/833/gallery/, 2012.06.21. 21:13

légifotó

forrás: Vicenzo Santoni - http://whc.unesco.org/en/list/833/gallery/, 2012.06.21. 21:14

légifotó

forrás: Vicenzo Santoni - http://whc.unesco.org/en/list/833/gallery/, 2012.06.21. 21:15

alaprajzi fejlődés

forrás: ismeretlen - http://www.agrarioelmas.it/index.php?option=com_content&view=article&id=56:modulo-32&catid=24:ambientinsieme&Itemid=57, 2012.06.21. 21:10

3D rekonstrukció

forrás: ismeretlen - http://www.agrarioelmas.it/index.php?option=com_content&view=article&id=56:modulo-32&catid=24:ambientinsieme&Itemid=57, 2012.06.21. 21:11

belső kép

forrás: ismeretlen - http://www.charmingsardinia.com/sardinia/su-nuraxi.html, 2012.06.21. 21:9

részletfotó

forrás: Lopez Cortelo - http://tectonicablog.com/?p=3573, 2012.06.21. 21:14

Az afrikai vaskori sona nép városa. A keret, amit a vaskos gránit kőfal jelöl, nagyon erős rendező ereje a kompozíciónak. Az afrikai törzsi építkezéseknél a „kraaloknál", vagy az ila törzs településeinél, mint a Ba-ila, gyakran használt típus itt annyiban változik, hogy a földrészen megszokott fa, illetve sár helyett míves, téglány alakúra faragott gránittömbökből épült a helyenként másfél méter vastag fal. A kötőanyag nélkül rakott öt és tizenegy méter között váltakozó magasságú falhoz karámok és lakóépületek tapadtak. A főként nomád állattartásra berendezkedett nép a védett udvart gyülekezőhelyként és menedékként használta. Az erődszerű külső falak és a kertet tagoló karámok, illetve házak között keskeny közlekedő folyosók alakultak ki.

magyarázó ábra

forrás: Lynda D'anmico - http://archaeology.about.com/gi/o.htm?zi=1/XJ&zTi=1&sdn=archaeology&cdn=education&tm=4398&f=11&tt=13&bt=0&bts=0&zu=http%3A//www.archaeology.org/9807/abstracts/africa.html 2012.06.17 16:33

légifotó

forrás: ismeretlen - http://www.thenagain.info/webchron/africa/GreatZimbabwe.html, 2012.06.07. 16:20

3D rekonstrukció

forrás: ctsnow (Flikr user) - http://en.wikipedia.org/wiki/Great_Zimbabwe, 2012.06.07. 15:38

távlati kép

forrás: ismeretlen - http://www.wayfaring.info/2007/07/10/important-looking-stone-structures-in-great-zimbabwe/, 2012.06.07 16:31

belső kép

forrás: Samwise Gamgee, Macvivo - http://en.wikipedia.org/wiki/Great_Zimbabwe, 2012.06.07. 15:39

belső kép

forrás: ismeretlen - http://www.wayfaring.info/2007/07/10/important-looking-stone-structures-in-great-zimbabwe/, 2012.06.07 16:33

belső kép

forrás: ismeretlen - http://www.ngoko.com/zimbabwe/great_zimbabwe.php, 2012.06.07 16:34

részletfotó

forrás: ismeretlen - http://www.metmuseum.org/toah/hd/zimb/hd_zimb.htm, 2012.06.07.16:14

részletfotó

forrás: Ulamm - http://en.wikipedia.org/wiki/Great_Zimbabwe, 2012.06.07. 15:39

A Chalkidiké-félszigeten i. e. V.-III. században virágzó görög város helyszínrajzát tanulmányozva érdekes kettősség figyelhető meg. A város déli részén fekvő régi magja még egy organikusan növekvő város rajzolatát mutatja, ahol az egymás mellé szoruló házak rendszere semmilyen tervezettségre nem utal. Az óvárostól északra terül el az új város, amely a kései görög településekkel, Priénével, Milétosszal rokon, szabályos, derékszögű telepített rendszer egyik klasszikus példája. A fegyelmezett négyzethálós belső világ kitölti a többszörösen megtört vonalú várfal által teremtett keretet. A két rendszer, (organikus és derékszögű) együttes megjelenése adja a helyszínrajz szépségét. A négyzethálót kitöltő lakóházak fejlett típust mutatnak. Az egymással párhuzamos főutakat keskenyebb és szélesebb mellékutak kötik össze, ezzel minden lakóháznak egy reprezentatív és egy gazdasági megközelítést biztosítva. A belső udvarok délre tájoltak, az északi oldalukon végigfutó „pastáz" a tornáccal rokon átmeneti térként funkcionált. A kert, bár excentrikusan helyezkedik el a feszesen szerkesztett alaprajzban, mégis egyértelműen a ház lelke.

helyszínrajz

forrás: ismeretlen - ismeretlen

magyarázó ábra

forrás: ismeretlen - ismeretlen

helyszínrajz

forrás: ismeretlen - http://aytch.mnsu.edu/URBS110/Greeks/

légifotó

forrás: ismeretlen - http://olynthos-school.gr/?page_id=212

részletfotó

forrás: ismeretlen - http://olynthos-school.gr/?page_id=213

részletfotó

forrás: ismeretlen - http://3.bp.blogspot.com/-lRNNDm_5G8c/Ta2aRZ-yHMI/AAAAAAAAAVc/TkRo2TD6VvY/s1280/ZIMG_D762.JPG

alaprajz

forrás: ismeretlen - http://www.proprofs.com/flashcards/cardshowall.php?title=ancient-cities-final

alaprajz

forrás: Prof. Norbert Schoenauer - http://www.arch.mcgill.ca/prof/schoenauer/arch528/lect04/n04.htm

alaprajz

forrás: Dr. Mayer Péter - http://www2.arts.u-szeged.hu/cla/Studies/courses_07-08-1/regtan-lakaskult/index.htm

3D rekonstrukció

forrás: Louis C. - http://historum.com/ancient-history/40863-house-sizes-classical-greece-vs-usa-2.html

Észak-Afrika várfallal erődített, legtöbbször sziklás hegyek védőgyűrűjébe telepített városai a kasbák. Icosium romjaira épült Algéria fővárosának ősi magja, Algír kasbája. Délről és nyugatról sziklás meredek dombok, északon a városfal, keleten a tenger határolja a kikötő felé lejtő trapéz alakú sűrűn beépített városrészt. Szorult helyzete miatt mindig sűrűn lakott terület volt, a jellemzően fehérre meszelt udvaros házakból összeálló minta teljesen kitölti a területet. A látszólagos káoszban a rajzolat logikáját a terület morfológiai adottságai és a bevilágítási igények adják. Láncszerűen a domboldalra fűzve a közel egyforma méretű négyzetes telkek, szűk sikátorokkal tagolt tömböket hoznak létre. Az épületek központja az udvar, a helyiségek erre a központi térre néznek, megvilágításukat is innen kapják. Az udvarok az intenzív beépítésnek megfelelően minimális méretűek, de a lapostetőkön kialakított, tengerre néző teraszkertekkel egészülnek ki.

légifotó

forrás: ismeretlen - http://design.epfl.ch/organicites/2010b/1-assignments/3-vernacular-lessons/casbah-alger

légifotó

forrás: DigitalGlobe - http://saugy-photo.fr/Algerie/Casbah%20Alger/Casbah_Alger.html

távlati kép

forrás: iñaki do Campo Gan - http://www.flickr.com/photos/quedate_en_la_luz

rajz

forrás: ismeretlen - http://www.cparama.com

rajz

forrás: ismeretlen - http://www.cparama.com

távlati kép

forrás: ismeretlen - http://4.bp.blogspot.com/-mtnHxtiPxPg/Te5vtp57rJI/AAAAAAAAC3M/Qswt1Lnqnw0/s1600/kasba_.jpg

magyarázó ábra

forrás: ismeretlen - http://design.epfl.ch/organicites/2010b/1-assignments/3-vernacular-lessons/casbah-alger

magyarázó ábra

forrás: ismeretlen - http://design.epfl.ch/organicites/2010b/1-assignments/3-vernacular-lessons/casbah-alger

távlati kép

forrás: iñaki do Campo Gan - http://www.flickr.com/photos/quedate_en_la_luz

belső kép

forrás: iñaki do Campo Gan - http://www.flickr.com/photos/quedate_en_la_luz

belső kép

forrás: iñaki do Campo Gan - http://www.flickr.com/photos/quedate_en_la_luz

A kitöltő kompozíciók egyik legszebben szerkesztett példája a kr. e. VI. században, a mai Lengyelország területén mocsárra épült erődített boronafalas falu. A 180 méter hosszú, 110 méter széles sánccal szegélyezett ovális szigeten az épületsávok mellett kialakuló köztes terek esszenciális tartalommal bírnak. Az épületek déli oldalán húzódó pergolával fedett 3-4 m széles közök a megközelítés mellett egy jó tájolású használható kerthez hasonló térrel bővítették a belsőt. A határozott irányú feltáró utak közé feszített mintegy száz, teljesen azonos alaprajzi kialakítású lakóegység alapos tervezés eredménye. A szárazföldről egyetlen hídon megközelíthető telep a kr. e. I. évezred Európájának nyugtalan, veszélyes világának kihívásaira adott pontos válasz. A közök, utcák, mint köztes terek még nem töltik be a kert szerepét, mégis jó tájolásukkal, a zárt épületek bővítményeként értelmezhetők.

magyarázó ábra

forrás: ismeretlen - http://www.turystyka.torun.pl/_upload/galeria_duze/182_7.gif, 2012.06.21. 21:27

makettfotó

forrás: FxJ - http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Biskupin_010.jpg, 2012.06.21. 21:33

légifotó

forrás: ismeretlen - http://www.netconnect-project.eu/biskupin.htm, 2012.06.21. 21:28

távlati kép

forrás: Zbigniew Ziółkowski - http://www.mapofpoland.net/Biskupin,photos.html#photos, 2012.06.21. 21:30

külső kép

forrás: K.Janczyk - http://polskajestfajna.wp.pl/gid,9026866,gpage,1,img,9026888,title,Biskupin-pomnik-historii-Polski,galeria.html, 2012.06.21. 21:30

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.netconnect-project.eu/biskupin.htm, 2012.06.21. 21:29

külső kép

forrás: K.Janczyk - http://polskajestfajna.wp.pl/gid,9026866,gpage,1,img,9026888,title,Biskupin-pomnik-historii-Polski,galeria.html, 2012.06.21. 21:31

külső kép

forrás: Zbigniew Ziółkowski - http://www.mapofpoland.net/Biskupin,photos.html#photos, 2012.06.21. 21:31

belső kép

forrás: Zbigniew Ziółkowski - http://www.mapofpoland.net/Biskupin,photos.html#photos, 2012.06.21. 21:32

helyszínrajz

forrás: Geoff Carter - http://structuralarchaeology.blogspot.hu/2008/12/16-world-of-woos.html, 2012.06.21. 21:34

I. e. 1880 körül a XII. dinasztia idején épült ki a középbirodalom egyik jelentős városa El Lahun, a piramisváros. II. Szeszósztrisz sírjának építkezésén dolgozó munkások és vezetőik számára a társadalmi hierarchiának megfelelően vastag fallal kettéosztott, keretbe zárt település jött létre. Derékszögű rendszerben, rögzített irányok mentén szerveződik az utcákkal, közökkel tagolt struktúra. Észak-dél, kelet-nyugat irányú utak osztják a 350m x 400m méretű téglatestet kisebb egységekre. A terület nyugati harmada ad helyet a munkáslakásoknak. Főutcáról nyíló kisebb mellékutcákról közelíthetők meg az egymásnak fordított, kis alapterületű lakóegységek. A két területet elválasztó fal mentén a felügyelők lakásai sorakoznak. A város nagyobb, keleti oldalán, egy városi térről induló út mentén a tisztségviselők, a papok és a fáraó rangosabb épületei találhatóak. A lakások minden esetben befelé néznek, központjukban egy északra tájolt udvarral, a közökre néző homlokzatok tömörek.

helyszínrajz

forrás: W.M.F. Petrie - W.M.F. Petrie: Illahun, Kahun and Gurob, London, 1891 (Plate XIV; W.M.F. Petrie, G. Brunton, M.A. Murray, Lahun II, London, 1923, Plates II, XXXIII, XXXVIA; B. J. Kemp, Ancient Egypt. Anatomy of a Civilization, London, 1989, Fig. 53.)

helyszínrajz

forrás: ismeretlen - http://www.theitalianviking.com/art/art_03_egypt/

3D rekonstrukció

forrás: Vasáros Zsolt-Schunk Szabolcs-Tóth Márton Zoltán - (3D rekonstrukció) Vasáros Zsolt-Schunk Szabolcs-Tóth Márton Zoltán 2008

3D rekonstrukció

forrás: Vasáros Zsolt-Schunk Szabolcs-Tóth Márton Zoltán - (3D rekonstrukció) Vasáros Zsolt-Schunk Szabolcs-Tóth Márton Zoltán 2009

3D rekonstrukció

forrás: Vasáros Zsolt-Schunk Szabolcs-Tóth Márton Zoltán - (3D rekonstrukció) Vasáros Zsolt-Schunk Szabolcs-Tóth Márton Zoltán 2010

távlati kép

forrás: Markh - http://en.wikipedia.org/wiki/File:Pyramid_at_Lahun.jpg

távlati kép

forrás: hat - http://fotografia.deagostinipassion.com/gallery/image/el-lahun-piramide

részletfotó

forrás: hat - http://fotografia.deagostinipassion.com/gallery/image/el-lahun-piramide

légifotó

forrás: Szépművészeti Múzeum - http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/358/cikk_358/El-Lahun.jpg

rajz

forrás: ismeretlen - tudasbazis.sulinet.hu

A gazdag kereskedő Fugger család saját munkásainak építette a fallal körülvett kis várost német reneszánsz stílusban. A bispukini kompozíció továbbélése több ponton tetten érhető. A fallal körülvett telep kitölti a rendelkezésre álló területet. Épületsávjait itt is határozott irányú utcák választják el egymástól. A közöknek nemcsak a mérete nő mintegy 7 m szélességűre, hanem tartalmilag is gazdagodva, haszonkertekkel bővülnek. A jelenvalóság jegyében, a nagymennyiségű (az építés időszakában százhat), olcsó „szociális lakás" építése gazdaságos területhasználatot és épülettípust eredményez. A telephez a funkcionális összetettség jegyében iskola, fürdő, kórház és templom is tartozik. A kert - Bispukinhoz hasonlóan - az épületsáv déli oldalához tapad. Ez azonban az élettér kibővítése mellett haszonkert is, ahol kis veteményes mellett még állatokat is tartottak.

rajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980

légifotó

forrás: ismeretlen - http://www.platitudes.nl/hofjes.html, 2012.06.21. 19:38

külső kép

forrás: Paolo Bolchi - http://www.geolocation.ws/v/P/51596447/augsburg-fuggerei/en, 2012.06.21. 19:37

külső kép

forrás: High Contrast - http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Herrengasse,_Fuggerei,_Augsburg.jpg, 2012.06.21. 19:47

külső kép

forrás: Tibor Répási - http://www.geolocation.ws/v/I/5401784697293293217-5401784776232409170/a-fuggerei-a-vilg-legrgibb-szocilis/en, 2012.06.21. 19:38

külső kép

forrás: Hans Sterkendries - http://www.panoramio.com/photo_explorer#view=photo&position=10300&with_photo_id=55733820&order=date_desc&user=68287, 2012.06.21. 19:35

külső kép

forrás: Wolfgang B. Kleiner / context medien und verlag Augsburg - http://de.wikipedia.org/w/index.php?title=Datei:Fugger_Fuggerei-Markuskirche%2BHerrengasse.jpg&filetimestamp=20090915094811, 2012.06.21. 19:30

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981

metszet

forrás: Lernerfolg - http://de.wikipedia.org/w/index.php?title=Datei:Fugger_viertel_brunnen.jpg&filetimestamp=20110728115542, 2012.06.21. 19:34

helyszínrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982

A Bispukinban és Augsburgban látott kitöltő, közökkel tagolt típus az eddigiektől eltérő használatból adódó, továbbfejlesztett, még több rétegből felépülő változata. A némaságot fogadó kamalduli szerzetesek számára épített cellák és kolostor kompozíciója a rend működésének jegyeit hordozza. A kisebb és nagyobb köztes terekből felépülő udvarszövet a közösség és magány megéléséhez alkalmas differenciált tereket tartalmaz. A remetelakok bejárata saját kertre nyílik, melynek alapterülete pontosan megegyezik a cella méretével. A saját kertből kilépve a templomkert kolostorkertté formálódik. Az épületegyüttes 1753 és 1770 között épült, a Rákóczi szabadságharcot követően, a felkeléshez hű nemesi családok adományaiból Franz Anton Pilgram osztrák építész tervei alapján. A beépítés tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból tevődik össze. Ezerkétszáz hold földterület állt az itt élő kamalduli remeték rendelkezésére. A remeték mindennapjainak megéléséhez alkalmas építészeti terek megalkotása mellett a kert szimbolikus szerepe, mint a gondolkodás, az elvonulás helye is felerősödik.

légifotó

forrás: Tóth Géza - http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=804, 2012.06.07. 16:51

légifotó

forrás: Tóth Géza - http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=804, 2012.06.07. 16:52

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6353, 2012.06.07. 16:55

külső kép

forrás: Gyöngyi - http://www.panoramio.com/photo/34362976, 2012.06.07. 17:06

külső kép

forrás: Kontiki - http://hu.wikipedia.org/wiki/Majki_m%C5%B1eml%C3%A9kegy%C3%Bcttes, 2012.06.07. 17:13

külső kép

forrás: Gyöngyi - http://www.panoramio.com/photo/34362976, 2012.06.07. 17:07

külső kép

forrás: ismeretlen - http://kulturalisutvonalak.blogter.hu/329249/harmonia_caelestis_-_a_majki_kamalduli_remeteseg, 2012.06.07. 17:10

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.muemlekem.hu/fotopalyazat?id=4808, 2012.06.07. 17:05

külső kép

forrás: Gyöngyi - http://www.panoramio.com/photo/34362976, 2012.06.07. 17:08

külső kép

forrás: Konti04 - http://www.muemlekem.hu/fotopalyazat?id=3453, 2012.06.07. 17:00

távlati kép

forrás: ismeretlen - http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6353, 2012.06.07. 16:55

A növekvő struktúrák egy speciális, de nagyon karakteres formája a vízre épülő cölöpvázas házcsoport. A világszerte több helyen található beépítési forma egy szépen rekonstruált darabja a németországi Bodensee-re épült épületegyüttes. A vízfelület felett szerteágazva tekergő stégekre, mint egy gyöngysor tapadnak rá a kis terasszal kiegészülő épületek. A növekedés irányát a megközelítést szolgáló stégek határozzák meg, amire az elemek akár egyesével, akár kisebb csoportban is csatlakozhatnak. A kert ebben a környezetben átalakul: az épületek melletti cölöpökre állított terasz, és az egyes elemek közötti vízfelület is betöltheti ezt a funkciót. Az egyik jól funkcionáló élettér, az épület szabad téri kibővítése, a másik az elválasztás eszköze lehet. Mint látni fogjuk, napjainkban Hollandiában ismét előkerül ez a beépítési forma, Amszterdamban a város növekedése miatti, égető területhiányra adott válaszként.

légifotó

forrás: x_hanni - http://www.flickr.com

légifotó

forrás: S. Hoggar - http://www.flickr.com

távlati kép

forrás: Christine - christine-on-big-trip.blogspot.h

külső kép

forrás: Rick van der Klooster - http://www.flickr.com

távlati kép

forrás: Kookiis - http://www.flickr.com

külső kép

forrás: Kookiis - http://www.flickr.com

távlati kép

forrás: Kookiis - http://www.flickr.com

külső kép

forrás: Kookiis - http://www.flickr.com

távlati kép

forrás: Wolfgang Staudt - http://www.flickr.com

külső kép

forrás: Wolfgang Staudt - http://www.flickr.com

A hegyek közé szoruló kis kínai település a völgyben futó úttól indulva kúszik fel a csúcsok irányába. A falu fölötti domboldal teraszos művelése határozott vonalakat metsz a természetes tájba. A teraszokat támasztó kő támfalak a házakhoz közeledve egyre magasabbá, vaskosabbá válnak, lépcsőkkel egészülnek ki. A terepviszonyokat élesen kirajzoló támfalrendszer adja a növekvő kompozíció rajzolatának alapját. A belső udvaros házak a terepvonalakhoz, támfalakhoz tapadva fecskefészekként sorolódnak. Megközelítésük a támfalak mentén kialakított enyhébb, vagy a rájuk merőleges meredekebb lépcsőkön lehetséges. A déli tájolású lejtőn kialakult sűrű földszintes beépítést jó arányú, benapozott udvarok tagolják.

légifotó

Mr Bao - http://www.flickr.com/photos/xiaojiecha/2456357065/sizes/, 2012.06.21. 18:30

távlati kép

Mr Bao - http://www.flickr.com/photos/xiaojiecha/2456357065/sizes/, 2012.06.21. 18:30

külső kép

ismeretlen - http://www.china.org.cn/travel/gallery/2008-11/13/content_16759910.htm, 2012.06.21. 18:30

távlati kép

ismeretlen - http://www.china.org.cn/travel/gallery/2008-11/13/content_16759910.htm, 2012.06.21. 18:31

külső kép

ismeretlen - http://www.china.org.cn/travel/gallery/2008-11/13/content_16759910.htm, 2012.06.21. 18:32

külső kép

ismeretlen - http://www.chinatourstravel.com/china-travel-photos/china-attraction-pictures/Beijing/chuandixia-photos_2.html, 2012.06.21. 18:38

távlati kép

Tina Manley - http://tinamanley.smugmug.com/Asia/China/China/3917423_chwt4k/349931055_pVztX#!i=349931055&k=pVztX, 2012.06.21. 18:34

részletfotó

Fabrizio - http://www.borrowedculture.com/2011/09/07/chuandixia-village/, 2012.06.21. 18:32

részletfotó

Fabrizio - http://www.borrowedculture.com/2011/09/07/chuandixia-village/, 2012.06.21. 18:33

külső kép

Zoe, Marie - http://marieinbeijing.blogspot.hu/2008/09/trip-to-chuandixia-village.html, 2012.06.21. 18:32

Az inka kultúra gyöngyszemeként elhíresült várost a mai napig legendák és találgatások övezik. Az Andok lejtőinek bámulatos birtokbavételével 1450 körül épült települést szemlélve nehéz eldönteni, vajon a hegyet bányászták ki az épületek, a falak közül, vagy a teraszok, épületek rakódtak rá a domborzatra. Az együvé tartozás, a tapadás gyűjteményünk példái közül itt a legerősebb. A kinai Chuandxia faluhoz hasonlóan a teraszosan megművelt domboldal ritmusát folytatják a sorba rendeződő lakó, majd kultikus épületek. A növekedés iránya azonban más. A külvilágtól elzárt, szinte megközelíthetetlen kultikus központ épületei a kínai példával ellentétben nem felkúsznak a hegyre, sokkal inkább lefolynak arról. A mesterien megmunkált kövek és a tiszta, tektonikus építkezés mellett a kertek mérete, geometriája, funkciója is figyelemreméltó. A bővülő, szűkülő vonalak közötti teraszok egyszerre fogadnak be szent övezeteket, főteret, és megművelhető kis haszonkerteket.

rajz

forrás: ismeretlen - ismeretlen

távlati kép

forrás: Rtype909 - http://en.wikipedia.org/wiki/File:Machu_Picchu_as_the_mist%27s_rise_at_dawn.jpg, 2012.06.21. 18:53

távlati kép

forrás: Charles Jsharp - http://en.wikipedia.org/wiki/File:Machu_Picchu_early_morning.JPG, 2012.06.21. 18:50

helyszínrajz

forrás: ismeretlen - http://www.waterhistory.org/histories/machupicchu/, 2012.06.21. 19:06

helyszínrajz

forrás: Gary Ziegler and J. McKim Malville - http://www.adventurespecialists.org/mapi1.html, 2012.06.21. 19:10

külső kép

forrás: Danielle Lankhaar - http://travel.nationalgeographic.com/travel/peru/machu-picchu/your-machu-picchu-photos/#/clouds-machu-picchu_36162_600x450.jpg, 2012.06.21. 19:19

távlati kép

forrás: Mark Vincent Rudd - http://www.greatbuildings.com/cgi-bin/gbi.cgi/Machu_Picchu.html/cid_1069884704_7.html, 2012.06.21. 19:23

külső kép

forrás: Julie Benson - http://50essentialexperiences.com/2010/12/13/discovering-the-hidden-city-of-the-incas-2/, 2012.06.21. 19:18

külső kép

forrás: ismeretlen - http://explorebyyourself.com/en/peru/about_the_country/machu_picchu/, 2012.06.21. 19:22

külső kép

forrás: ahlasny - http://www.flickr.com/photos/14469255@N03/5282612781/in/photostream/, 2012.06.21. 19:03

külső kép

forrás: Martin St-Amant - http://en.wikipedia.org/wiki/File:124_-_Machu_Picchu_-_Juin_2009.jpg, 2012.06.21. 18:54

A trulló Dél-Olaszország Puglia tartományában elterjedt lakóház-forma, legszebb fennmaradt példái Alberobelloban vannak. A szorosan egymáshoz tapadó építmények a hegyoldal lankáin, ívelten kúsznak felfelé, vonalvezetésük a terep lejtőjéhez igazodik. A trullók kötőanyag nélkül rakott kőépületek, négyzetes alaprajzzal és süveges tetővel, jellemzően 4-6 méteres fesztávval. Nevüket formájukról kapták, eredeztetik többek között a latin turulla (torony), illetve a görög thólosz (kupola) fogalmakra. A trulló vastag kőfala két rétegből épül fel, a lefedő boltozat a falak közvetlen folytatása. Egy-egy trulló belső tere egyetlen helyiségből áll, a család terei több trulló összenyitásával állnak össze, a helyiségekben a lakófunkciók terei elkülönülnek egymástól. A nagyobb belső tér tárolás céljából gyakran fa födémmel egészül ki. A trullóépítés fénykora a XVI-XIX. századra tehető.

távlati kép

forrás: Enrico Degano - http://www.pierreseche.com/trulli.htm

helyszínrajz

forrás: Enrico Degano - http://www.pierreseche.com/trulli.htm

távlati kép

forrás: Enrico Degano - http://www.pierreseche.com/trulli.htm

távlati kép

forrás: Enrico Degano - http://www.pierreseche.com/trulli.htm

távlati kép

forrás: Enrico Degano - http://www.pierreseche.com/trulli.htm

távlati kép

forrás: Enrico Degano - http://www.pierreseche.com/trulli.htm

külső kép

forrás: Enrico Degano - http://www.pierreseche.com/trulli.htm

külső kép

forrás: Paul Oliver - Paul Oliver: Dwellings, The vernacular house World Wide, Phaidon, 2002

alaprajz

forrás: Paul Oliver - Paul Oliver: Dwellings, The vernacular house World Wide, Phaidon, 2003

alaprajz

forrás: Enrico Degano - http://www.pierreseche.com/trulli.htm

alaprajz

forrás: Enrico Degano - http://www.pierreseche.com/trulli.htm

Újkőkori település. Az additív módon növekvő struktúrák legismertebb ősi példája. A négyzet alaprajzú házak szorosan épültek egymás mellé. Az egymásmellé épülés olyan extrém sűrűséget eredményezett, hogy nem beszélhetünk mai értelemben vett utcahálózatról. A lakórészek megközelítése a tetőn keresztül történt létra segítségével. A lejtős terepen a háztetők teraszosan, szorosan egymás mellett helyezkedtek el. A homogén módon terülő beépítés szőnyegként hever a folyó és a hegyvonulat között, ezzel a minta típus kompozíciós jegyeit mutatja. Az egy-két helyiséges lakások alapterülete átlagosan 25 m2 volt. Az egymásra tapadva építkezés védelmi célt szolgált, az extrém sűrűségből adódóan a kert kis udvarrá redukálódott.

3D rekonstrukció

forrás: ismeretlen - http://leavingbabylon.wordpress.com/book/being-there/, 2012.06.21. 20:37

légifotó

forrás: ismeretlen - http://www.worldend.info/end-of-the-world/ancient-mysteries/the-mystery-of-catal-huyuk/, 2012.06.21. 20:41

rajz

forrás: Nadine Grosgurin - http://www.museum.agropolis.fr/english/pages/expos/fresque/zm_mod6b.htm, 2012.06.21. 20:36

rajz

forrás: ismeretlen - http://users.hol.gr/~dilos/prehis/prerm5.htm, 2012.06.21. 20:32

helyszínrajz

forrás: Michael Smith - https://plus.google.com/photos/107349581396160428939/albums/5138690146212588641/5138690348076051570?banner=pwa, 2012.06.21. 20:38

3D rekonstrukció

forrás: ismeretlen - http://www.ritualgoddess.com/aboutcatalhuyukuyuk.htm, 2012.06.21. 20:40

metszet

forrás: ismeretlen - http://www.elartetaurino.com/catal%20hoyuk.html, 2012.06.21. 20:43

rekonstrukciós rajz

forrás: ismeretlen - http://www.ritualgoddess.com/aboutcatalhuyuk.htm, 2012.06.21. 20:41

rekonstrukció rajz

forrás: ismeretlen - http://www.ritualgoddess.com/aboutcatalhuyuk.htm, 2012.06.21. 20:42

rekonstrukció

forrás: Mathae - http://en.wikipedia.org/wiki/File:Catal_H%C3%BCy%C3%BCk_Restauration_B.JPG, 2012.06.21. 20:30

Az egyik legöregebb, élő, szaharai város Algéria és Tunézia határán egy oázis mellett jött létre. Már a római korban is létezett Cydamus néven. A hagyományos növekvő településforma egyik kiemelkedő példája. Az épületek helyét meghatározó tekergő cikk-cakk vonal mintha a végtelenségig folytatható lenne. A vonalak közé feszített különböző magasságú tömegek és a tetőkön kialakuló teraszok fehér barázdái egy gipsznyomatba merevedett minta hatását keltik. A jelenvalóság meghatározó karaktere a vertikális építkezés. A földszinti üzletek és emeleti lakások máig működő rendszere nem csak élő belső világot eredményez, hanem a sivatagi napsugaraktól is véd. A sikátorrá torzuló kertek és udvarok szinte kizárólag a közlekedés szerepét töltik be. Sokszor a házak emeleti részei alatt futnak, egy földalatti járathálózatot hozva létre. A tető a nyitott teraszokkal a nőknek volt fenntartva. Itt tudtak kommunikálni, kapcsolatokat kialakítani a szomszédokkal. A földszinti szűk sikátorokat főleg a férfiak használták.

műholdkép

forrás: ismeretlen - ismeretlen

panoráma

forrás: Robert Bamler - http://en.wikipedia.org/wiki/File:Ghadames_Panorama_April_2004.jpg, 2012.06.21. 20:55

távlati kép

forrás: ismeretlen - http://www.magic-libya.com/en/sites/details/29/Ghadames, 2012.06.21. 20:57

külső kép

forrás: Mike Gadd - http://www.flickr.com/photos/mikegadd/289731644/, 2012.06.21. 21:01

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.sea-desert.net/image/ghadames/ 2012.10.11.

távlati kép

forrás: Federica Leone - http://whc.unesco.org/en/list/362/gallery/, 2012.06.21. 20:53

külső kép

forrás: Mike Gadd - http://www.flickr.com/photos/mikegadd/289730660/, 2012.06.21. 21:00

belső kép

forrás: Federica Leone - http://whc.unesco.org/en/list/362/gallery/, 2012.06.21. 20:54

külső kép

forrás: Federica Leone - http://whc.unesco.org/en/list/362/gallery/, 2012.06.21. 20:55

belső kép

forrás: Luca Galuzzi - http://en.wikipedia.org/wiki/File:Libya_4432_Ghadames_Luca_Galuzzi_2007.jpg, 2012.06.21. 20:50

A dogonok a Mali Köztársaság közepén a Bandigar-fennsík környékén a XIII. században megtelepedő nép. Életmódjuk és falvaik az évszázadok során alig változtak. Nagyobb méretű síkvidéki falvaik a növekvő típus szép példái. A levegőből nézve ezeket a falvakat nagyon speciális rajzolatot látunk. A mintát alkotó elemek ismétlődnek ugyan, de a kompozíció vibrálását az alkotóelemek egymáshoz való viszonyának végtelen lehetősége adja. Egy család lakóegysége, az alapsejt, több részelemből egy udvar, kert körül épül fel, és kőfallal kerített. A kertek helyét, a kompozíció fix pontjait a ritkás növényzet elemei, a fák határozzák meg. A kompozíció alapelemei a lapostetős, vályogfalú, négyszögletes alaprajzú lakóépületek mellett a jellegzetes kúpos tetős, kör alaprajzú tároló, és gazdasági épületek. A változatos méretű és alakú sejteket kis közök választják el egymástól, ezer szálon téve lehetővé újabb és újabb elemek kapcsolódását a növekvő mintához. Az egyes elemek funkciója, használata nagyon kötött. Vannak csak férfiak számára kijelölt épületek, de külön épülete van a periódusukat töltő nőknek is.

légifotó

forrás: Zadnoz - http://www.phombo.com/wallpapers/the-best-hd-hq-cityscapes/584304/, 2012.10.04

légifotó

forrás: ismeretlen - http://www.palacetravel.com/african-destinations/west-africa/mali/tours/historical-cultural-tour-of-mali-15-days, 2012.06.21. 17:54

külső kép

forrás: Dan Giveon - http://www.flickr.com/photos/dangiveon/2419337658/, 2012.06.21. 17:52

külső kép

forrás: Dario Menasce - http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:DogonVillage.jpg&filetimestamp=20080112125805, 2012.06.21. 17:44

külső kép

forrás: ismeretlen - http://tedchang.free.fr/WestAfrica/Mali/index2.html, 2012.06.21. 17:50

külső kép

forrás: Jordi Ber - http://en.urbarama.com/project/dogon-village, 2012.06.21. 17:58

távlati kép

forrás: Ferdinand Reus - http://www.flickr.com/photos/72092071@N00/119444449/, 2012.06.21. 17:46

külső kép

forrás: nanjaandjelle - http://nanjaandjelle.50webs.com/WestAfrica.html, 2012.06.21. 17:52

külső kép

forrás: Misha Davids - http://www.flickr.com/photos/misha1138/6652881321/, 2012.06.21. 17:53

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.palacetravel.com/african-destinations/west-africa/mali/tours/festival-in-the-desert-overland-15-days, 2012.06.21. 17:55

Héliosznak a nap istennőjének szigeteként tartották számon az ókori görögök a gyönyörű szigetet, Rodoszt. I.e. 100 körül harcos dór törzsek foglalták el, és három várost alapítottak, közöttük Lindost. Keleti fekvése miatt gyorsan kereskedelmi központtá vált, nem véletlen, hogy Homérosz Iliászában a környék leggazdagabb városai között említi. Az új főváros, Rodosz megalapításakor jelentősége csökkent, ezért karakteres nőtt városszövete a mai napig organikus fejlődést mutat. Az öböl felett magasodó akropolisz tövében hófehér, sejtszerű, udvar köré csoportosuló épültekből tevődik össze a méhsejtekre emlékeztető mintázat. A növekedés irányát és a minta logikáját Algír kasbájához hasonlóan a topográfiai adottságok, a lankán kanyargó utcák és a bevilágítást szolgáló udvarok tájolása adja. A zsúfolt, additív rendszerben vékony vágásként jelennek meg a meredek utcák. Az udvarok helyzete az utcához való viszonynak, és a belő sűrűsödésnek megfelelően változatos. Van ahol a sikátorokból közvetlenül az udvarba lépünk, vagy a házon keresztül jutunk a védett hátsó kertbe, de sok esetben az udvar az épület központjában kialakított átriummá alakul. A világos színek, az itt-ott felbővülő feszes arányú közök, az utcák felett kifeszített lugasok, vásznak a nyári felmelegedés ellen védenek.

távlati kép

forrás: Saffron Blaze - http://en.wikipedia.org/wiki/Lindos, 2012.06.21. 13:57

légifotó

forrás: ismeretlen - http://www.lindoseye.com/, 2012.06.21. 14:00

légifotó

forrás: Andra MB - http://www.flickr.com/photos/andra_mb/3684203510/ 2012.06.21. 14:35

távlati kép

forrás: Rnriggins - http://blog.travelpod.com/travel-blog-entries/rnriggins/1995/1275913972/tpod.html#_, 2012.06.21. 14:19

távlati kép

forrás: ismeretlen - http://www.filmapia.com/published/places/lindos, 2012.06.21. 14:10

légifotó

forrás: Saffron Blaze - http://en.wikipedia.org/wiki/Lindos, 2012.06.21. 13:58

külső kép

forrás: Sylvia Glebocka - http://www.engelvoelkers.com/gr/rhodes/lindos-region/lindos-centre/a-traditional-gem-in-lindos-w-00diwu-631038.328782_exp/?language=en?elang=en, 2012.06.21. 14:12

külső kép

forrás: Sylvia Glebocka - http://www.engelvoelkers.com/gr/rhodes/lindos-region/lindos-centre/a-traditional-gem-in-lindos-w-00diwu-631038.328782_exp/?language=en&elang=en, 2012.06.21. 14:13

külső kép

forrás: Rnriggins - http://blog.travelpod.com/travel-blog-entries/rnriggins/1995/1275913972/tpod.html#_, 2012.06.21. 14:20

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.dipity.com/tickr/Flickr_explore_santorini/, 2012.06.21. 14:05

Az Új-Mexikóban fekvő ősi indián település az un. Enchanted Mesa nevű homokkő fennsíkon helyezkedik el. A Sittard esetében megfigyelt rendszer sokkal sűrűbb változataként értelmezhető. A sűrűbb telepítésnek, az építőelemek egymás mellé zsúfolásának oka a fennsík véges mérete mellett az indián pueblók lakóegységeinek tradicionálisan fentről való megközelítése. A szokatlan bejárati elhelyezés a közlekedőfelületek egy részét a tetőteraszokra száműzi. Az egyes épületsávok a nőtt szerkesztés ellenére is határozottan kirajzolódnak. A fő megközelítési útvonalak mellett felhalmozott, dél felé tájolt dobozhalmok határozott irányok mentén terjeszkednek. A település nehezen megközelíthető, a lakóegységek védelme kulcsfontosságú. A fennsíkon való elhelyezése, a szintek egymás tetejére építéséből adódó térben kiterjesztett közlekedőrendszer, melynek eredményeként a lakószinteket csak létrával lehetett elérni, mind ugyanazt a célt szolgálja. A közöket övező alsó szinteket üzleteknek használták. A teraszok, emeleti kertek pedig a főzőtérként működtek.

légifotó

forrás: SAL - http://saleil.blogspot.hu/2011/07/acoma-pueblo-ancient-sky-city-of-native.html, 2012.10.03

makettfotó

forrás: SAL - http://saleil.blogspot.hu/2011/07/acoma-pueblo-ancient-sky-city-of-native.html, 2012.10.04

külső kép

forrás: M. James Slack - http://memory.loc.gov/cgi-bin/ampage?collId=hhphoto&fileName=nm/nm0000/nm0095/photos/browse.db&action=browse&recNum=0&title2=Pueblo%20of%20Acoma,%20Casa%20Blanca%20vicinity,%20Acoma%20Pueblo,%20Valencia,%20NM&displayType=1&itemLink=r?ammem/hh:@field%28DOCID+@lit%28NM0095%29%29, 2012.06.21. 18:08

külső kép

forrás: Ansel Adams - http://en.wikipedia.org/wiki/File:Ansel_Adams_-_National_Archives_79-AA-A02.jpg, 2012.06.21. 18:05

külső kép

forrás: Ansel Adams - http://en.wikipedia.org/wiki/File:Ansel_Adams_-_National_Archives_79-AA-A03.jpg, 2012.06.21. 18:02

külső kép

forrás: M. James Slack - http://memory.loc.gov/cgi-bin/ampage?collId=hhphoto&fileName=nm/nm0000/nm0095/photos/browse.db&action=browse&recNum=0&title2=Pueblo%20of%20Acoma,%20Casa%20Blanca%20vicinity,%20Acoma%20Pueblo,%20Valencia,%20NM&displayType=1&itemLink=r?ammem/hh:@field%28DOCID+@lit%28NM0095%29%29, 2012.06.21. 18:08

belső kép

forrás: M. James Slack - http://memory.loc.gov/cgi-bin/ampage?collId=hhphoto&fileName=nm/nm0000/nm0095/photos/browse.db&action=browse&recNum=0&title2=Pueblo%20of%20Acoma,%20Casa%20Blanca%20vicinity,%20Acoma%20Pueblo,%20Valencia,%20NM&displayType=1&itemLink=r?ammem/hh:@field%28DOCID+@lit%28NM0095%29%29, 2012.06.21. 18:08

belső kép

forrás: M. James Slack - http://memory.loc.gov/cgi-bin/ampage?collId=hhphoto&fileName=nm/nm0000/nm0095/photos/browse.db&action=browse&recNum=0&title2=Pueblo%20of%20Acoma,%20Casa%20Blanca%20vicinity,%20Acoma%20Pueblo,%20Valencia,%20NM&displayType=1&itemLink=r?ammem/hh:@field%28DOCID+@lit%28NM0095%29%29, 2012.06.21. 18:08

alaprajz

forrás: ismeretlen - memory.loc.gov/cgi-bin/ampage?collId=hhsheet&action=browse&fileName=nm/nm0000/nm0095/sheet/browse.db&recNum=0&itemLink=r?ammem/hh:@field(DOCID+@lit(NM0095))&title2=Pueblo of Acoma, Casa Blanca vicinity, Aco, 2012.06.21. 18:11

metszet

forrás: ismeretlen - memory.loc.gov/cgi-bin/ampage?collId=hhsheet&action=browse&fileName=nm/nm0000/nm0095/sheet/browse.db&recNum=0&itemLink=r?ammem/hh:@field(DOCID+@lit(NM0095))&title2=Pueblo of Acoma, Casa Blanca vicinity, Aco, 2012.06.21. 18:12

Koppenhága történelmi belvárosától északra 1631-ben, IV. Christian uralkodása alatt kezdték építeni a Nyboder negyedet. Vékony hosszú sorokba rendezve tizenhét év alatt hatszáz lakóegységet építettek fel. Egymásnak háttal fordított, kis kertekre néző, párhuzamos közökkel, utcákkal elválasztott házsorok gyarapodtak ritmusosan a várost övező sáncoktól délre, a város felé. A fő irányra merőleges, épületsorokat átvágó két utca a gyorsabb megközelítést segíti, a hosszú sorokat kisebb egységekre, tömbökre bontja. Több mint száz esztendőn keresztül a beépítés folyamatosan nőtt, változott, az eredeti egyszintes épületek egy részét 1758-ban Philip de Lange tervei nyomán kétszintesre építették át. A XVII. században a gyorsan fejlődő királyi tengeri flotta személyzetének és családjaiknak épített katonás, rendezett épületegyüttes mintaként szolgált a sűrűn lakott zegzugos városok lakásproblémáinak megoldására. Egyszerű funkcionális alaprajzi rendszere, élénk, korábban piros, ma okkersárga színe, finom homlokzati arányai, a széles, fénnyel, levegővel átjárt utcák, és az épületek mögött kialakuló haszonkert, ami a napi háztartást szolgálta, építése korában előremutató, újszerű, épületegyüttest eredményezett. Kiállva az idők próbáját, többszöri felújítás után máig kedvelt lakókörnyezet.

helyszínrajz

forrás: ismeretlen - http://www.zeus2.dk/nyboder.html

távlati kép

forrás: ismeretlen - http://archi-tours.dk

külső kép

forrás: Jesper Hertel, Mahlum - http://commons.wikimedia.org

külső kép

forrás: Filou - http://www.flickr.com/photos

külső kép

forrás: Ditte Marie Hallig - http://50mmfromtheworld.blogspot.hu/2011/03/nyboder.html

külső kép

forrás: Thomas Roland - http://www.danskkulturarv.dk/

részletfotó

forrás: Thomas Roland - http://www.danskkulturarv.dk/

részletfotó

forrás: ismeretlen - http://www.indenforvoldene.dk/

tervrajz

forrás: Johan PV Laustsen - http://www.nybodersmindestuer.dk/nyboder.htm

Az észak-kínai Sanszi, Senhszi és Kanszu tartományok löszfennsíkjainak jellegzetessége a földalatti barlanglakás. A Sárga-folyó mentén a Góbi-sivatag felől a téli monszun fújta a lösz anyagát az egykori sztyeppék területére, ahol a cementálódott kőzet jól faragható réteget hozott létre. A földbe vájt lakások négyzetes terei földalatti udvarok köré csoportosulnak, a lakások szövetét az udvarok mintája rajzolja ki. A szövet kiterjedésének a löszvonulatok vonala és a folyó partja szab határt. A barlanglakások 5-10 méteres helyiségei 6-8 méterrel a földfelszín alatt helyezkednek el. Bejáratuk, megvilágításuk és szellőzésük az udvarok felől megoldott. A lakások teteje kettős funkciót tölt be, egyrészt fedélként szolgál, másrészt a termények szárításának helye. A fent megszárított terményeket praktikus egyszerűséggel a tető nyílásán keresztül leeresztették a tároló helyiségekbe. Érdekesség, hogy a földalatti lakások klímája a védőréteg vastagságának köszönhetően ideális, többnyire sem fűtést, sem hűtést nem igényel. A lakások víztől való védelmét tapasztott sárréteggel oldották meg, az udvarban 5-7 méter mély kút gyűjtötte az esővizet.

légifotó

forrás: ismeretlen - Bernard Rudolfsky: Architecture without architects, New York, 1961

légifotó

forrás: ismeretlen - Bernard Rudolfsky: Architecture without architects, New York, 1962

légifotó

forrás: Tore Kjeilen, Kevin Poh - http://www.intechopen.com/books/energy-conservation/earth-shelters-a-review-of-energy-conservation-properties-in-earth-sheltered-housing

légifotó

forrás: ismeretlen - Bernard Rudolfsky: Architecture without architects, New York, 1963

légifotó

forrás: ismeretlen - Bernard Rudolfsky: Architecture without architects, New York, 1964

tervrajz

forrás: Tore Kjeilen, Kevin Poh - http://www.intechopen.com/books/energy-conservation/earth-shelters-a-review-of-energy-conservation-properties-in-earth-sheltered-housing

tervrajz

forrás: Tore Kjeilen, Kevin Poh - http://www.intechopen.com/books/energy-conservation/earth-shelters-a-review-of-energy-conservation-properties-in-earth-sheltered-housing

tervrajz

forrás: Tore Kjeilen, Kevin Poh - http://www.intechopen.com/books/energy-conservation/earth-shelters-a-review-of-energy-conservation-properties-in-earth-sheltered-housing

külső kép

forrás: Tore Kjeilen, Kevin Poh - http://www.intechopen.com/books/energy-conservation/earth-shelters-a-review-of-energy-conservation-properties-in-earth-sheltered-housing

külső kép

forrás: Tore Kjeilen, Kevin Poh - http://www.intechopen.com/books/energy-conservation/earth-shelters-a-review-of-energy-conservation-properties-in-earth-sheltered-housing

külső kép

forrás: Tore Kjeilen, Kevin Poh - http://www.intechopen.com/books/energy-conservation/earth-shelters-a-review-of-energy-conservation-properties-in-earth-sheltered-housing

Tunézia egyik épen megmaradt berber faluja, Takrouna a tengerszint felett 200 méterrel egy kiálló szikla tetejére telepítve található. A lakóházak a sziklacsúcs pereméhez igazodva csoportba szerveződnek és ereszkednek le az ellentétes, lankásabb oldalon. A falu terjeszkedésének a szikla szélei szabnak határt, irányát a lejtő esése határozza meg. A berber építkezések jellegzetes, elnyújtott, dongaboltozatos egységeit láthatjuk itt, amiket köztes udvarok szerveznek. Egy-egy kis udvart több boltozott tér határol, helyet adva a család lakó- illetve gazdálkodási, mezőgazdasági tevékenységének. Az elnyújtott elemek ereszkedése 4 szinten megközelíthető csoportokat alkot, három szinten családok élnek, a harmadik, köztes szinten mecset és a helyi szent, Sidi Abd el Kader sírja található. A falut elhelyezkedésének köszönhetően 1943-ban új-zélandi csapatok elfoglalták és nagy pusztítást végeztek a területen, mára kevés része maradt fenn.

távlati kép

forrás: Mutari, Rais66 - http://commons.wikimedia.org/wiki

légifotó

forrás: Carsten Goehmann - http://carsten-goehmann.com/Tunisie19.htm

légifotó

forrás: Paul Oliver - Paul Oliver: Dwellings, The vernacular house World Wide, Phaidon, 2003

légifotó

forrás: Cédric Chatelain - https://picasaweb.google.com/lh/photo/h0ryziBRjx-oDX-KNglCig

távlati kép

forrás: Mutari, Rais67 - http://commons.wikimedia.org/wiki

távlati kép

forrás: Alan Hansford Waters - http://www.flickr.com/photos/16176832@N07/8446577631/in/photostream/

külső kép

forrás: Lívia Vargyai - http://www.flickr.com/photos/lviav

külső kép

forrás: Lívia Vargyai - http://www.flickr.com/photos/lviav

külső kép

forrás: ismeretlen - http://members.virtualtourist.com/m/p/m/1eb733/

Gyűjteményünk első felében történeti példákat, azok kompozícióit elemezve általános elveket, viselkedésformákat figyeltünk meg, ezeket típusokba soroltuk, gyűjteményünk második felének elemeit ezeknek az állandó jellemzőknek változataiként mutatjuk be. A két vizsgálati szempont minden példa esetében helyet kap, bemutatva, hogy minden építészeti alkotásban az állandóság és a változás egyszerre van jelen, és az új struktúrák is élő jelentések hordozói.

A lehetséges tipológiai kapcsolatok feltérképezése után a XX. századi és kortárs példák elemzésekor a nagyobb hangsúlyt az általánoshoz képest megfigyelhető változások kapják. Az építészet története az állandó jellemzőkhöz képest ezeknek a kis deformációknak a sokaságából táplálkozik. A deformációk magyarázatát az általános kompozíciós elvekkel ellentétben pont a helyhez, a korhoz és a kulturális környezethez való kapcsolatban keressük, így újra előkerülnek már bevezetett fogalmaink, a korszerűség, vagy jelenvalóság és a kert. Ezeknek a fogalmaknak a vizsgálatából levonható tanulságok éppolyan fontosak, mint a már korábban részletezett tipológiai, kompozicionális tisztánlátás. A megfigyelt és felhasználni kívánt általános viselkedésformák továbbírásakor ugyanis az újító, innovatív tervezői gondolkodásnak ezek a területek adják a táptalajt, és biztosítják, hogy terveink, munkáink ne váljanak korszerűtlenné, anakronisztikussá. A jelenvalóság és a kert tehát elemzett példáink kapcsán kulcsszerepet kap, e két kategóriának az állandó tervezés közbeni felülvizsgálata pedig kiemelt fontosságú.

A minták, típusok lappangó folytonosságának és megújulásának egy lebilincselő példája az a lépcsős teraszos struktúra, ami a X. századi Indiában, a XX. századi és a kortárs japán építészetben éppúgy felfedezhető, mint egy igazán progresszív dán lakóépület rendszerében. Abhaneri település „csodás kútja” (chand bori), a japán metabolista mester Kiyonori Kikukate Mishima melletti dombokra épült teraszos struktúrája a „Pasadena magaslatok”, Tadao Ando Awaji szigeten épült botanikus kertje, valamint a BIG dán építésziroda Koppenhágában 2007-ben felépült dombháza, mind egyazon rajzolat évszázadok alatti, a jelenvalóság problémája mentén való továbbírásával jött létre.

A múlt század egyik meghatározó építészeti kihívása az általános lakáshiány és ennek folytatásaként jelenünkben a jó minőségű lakások hiánya. Az ipari forradalomtól kezdve a városokba áramló embertömegek miatt a túlnépesedés, az egyre elviselhetetlenebbé váló zsúfoltság, és ennek eredményeként pusztító járványok, valamint bűnözés megfosztották a városlakókat emberi méltóságuktól. A lakáshiány a két világháború rombolása után elviselhetetlenné vált. A probléma enyhítésére irányuló lakásfejlesztési programok nagy számú, gazdaságosan megépíthető lakás építését tűzték ki célul. A kertes lakóépület, a villa, vagy családi ház fajlagos építési és fenntartási költsége, valamint infrastrukturális kiszolgálása egyaránt gazdaságtalan, így a XX. század legfőbb problémájára nem jelentett átfogó megoldást. A többlakásos lakóépületek a gazdaságosság kérdésére ugyan megnyugtató választ adtak, de a kerttel, a természettel való szoros kapcsolattartást nem tettek lehetővé. A népesség-növekedés hatására kirobbant útkeresésben a lakásínség felszámolásával párhuzamosan, a lakásigények növekedésének lehetőségként került előtérbe a nagy sűrűségű kertes beépítés, mint a nagy mennyiségű lakásépítés egyik lehetséges formája. Sir Ebenzer Howard A holnap kertvárosa című könyve (Garden Cities of To-morrow) 1902-ben már úgy fogalmaz, hogy ez a beépítési fajta nem a falusias visszavonultság, hanem a hatékonyabb városi élet integrált alapja lehet. A XX. század és napjaink építészeinek folyamatos megújulási felületet jelent ez a beépítési forma. Ahogy gyűjteményünk példái is mutatják az elmúlt több, mint száz esztendőben rengeteg sikeres kísérlet történt széleskörű elterjesztésére. Gyűjteményünk semmiképpen nem szeretné a teljes XX. század építészettörténeti áttekintését felvállalni. Számunkra fontos példákat emelünk ki, amelyek tanulságokkal bírnak a jelenvalóság és a kerthasználat területén. Bevezetőnkben mindössze három meghatározó momentumot említünk meg, amelyek ennek a széles körben elterjedő lakásépítési formának új energiát és irányt adtak.

A korábbi stiláris kánonokkal szakító modern építészek a funkciót helyezve előtérbe a megváltozott életformának megfelelő jól használható lakásokat kívántak tervezni. Ez a szemlélet a lakások minőségének, és az életminőségnek is az általános javulásához vezetett. A fénnyel átjárt lakóterekben az eddigi praktikus szempontok mellett megjelent az egyén autonómiájának kérdése, valamint az életvitelnek, az egyedi igényeknek megfelelő térszervezés. Bár a modern építészet értékei a mai napig erősen áthatják az építészetet, hiányosságainak orvoslására a sematikussá váló lakókörnyezet differenciálására megannyi válasz érkezett az elmúlt hetven esztendőben.

Számunkra az egyik legizgalmasabb irányzat a nagy sűrűségű korszerű kertes beépítések egyik központjából, Hollandiából indult strukturalizmus. Az irányzat képviselői felismerték, hogy a modern város anatómiailag speciális részek élettelen sokaságára esett szét, melynek hatására a történeti értékek, mint tér, utca, zártság, udvar, kert elvesztek, ezért az élet teljességének, a beépítések organikusságának visszaállítását tűzték ki célul. Mintákat a primitív népektől vettek, mert településeikben az egyszerű geometriai rend és a humánusság együttes jelenlétét fedezték fel. Véleményük szerint a bazárokkal tarkított élő utca és a szisztematikus rend egyszerre kell, hogy megjelenjen az építészetben. A holland strukturalisták hatása, a kasba szerű funkcionálisan összetett szervezés, mai fogalmainkkal „funkció mix” és a „labirintikus rend” új élettel töltötte meg a modern mozgalom fehérbe fagyott szobrait.

Az állandóság és változás jegyében évezredekkel ezelőtt elindított folyamat a mai napig tart és bár az idő közelsége a tisztán építészeti értékek megítélését megnehezíti, a korszerűség iránti elkötelezettség, a jelenvalóság keresése válogatásunk legfrissebb elemeiben is megtalálható. Az ezredforduló világjárványa a társadalom atomizálódása, a közösségek teljes felmorzsolódása, az egyén elszigetelődése. Bár a közösségi gondolkodás és felelősségvállalás nem csak építészeti feladat, megítélésünk szerint gazdaságossági szempontok mellett a participatív gondolkodás, a közösségi tervezés lehet napjaink egyik legfontosabb feladata a lakó-, és más mikroközösségek újraépítésének alapja.

A XX. század első felében a két világháború és a harmincas évek gazdasági világválsága súlyosbította a lakásállomány állapotát, Európa-szerte általános jelenség volt a lakáshiány, illetve a rossz minőségű, komfort nélküli lakások nagy aránya. A korszakban a városokba áramló tömegek és a demográfiai növekedés új lakások építését ésa lakás újraértelmezését követelte meg.

Több építészeti irányzat foglalkozott a lakás kérdésével, a válogatott beépítések között szerepelnek az angol kertváros mozgalom vidéki és városi életet ötvöző, harmóniára törekvő kertvárosai, mint Letchworth és Hampstead; az Amszterdami Iskola tégla építészetének mezonettjei, mint a Spaarndammerplantsoen harmadik tömbje, a német Bauhaus ideológiáit megtestesítő beépítések és a bécsi, stuttgarti és svájci lakásépítési kiállítások korszerű lakásokat bemutató mintatelepei.

Az összegyűjtött példák jellemzően a munkásosztály, ritkább esetben a középosztály számára épültek, azonos alaprajzú lakóegységekkel, gazdaságos megoldásokkal. A telepek megjelenésére erősen hatott a modernista mozgalom, a dísztelen, őszintén funkcionalista, letisztult formavilág. Jegyei J.J.P. Oud Kiefhoek telepén vagy a bécsi Weissenhofsiedlung lakóházain jól megfigyelhetők.

A lakásokat mindenhol igyekeztek a kor komfortigényeire, változó családmodelljére szerkeszteni. A nők munkába állása, a házimunkát támogató háztartási gépek megjelenése visszatükrőződik az alaprajzokon. Újdonság a cseléd nélküli lakás, illetve a munkáslakások komfortosításának, higiéniai körülményeinek javítási igénye. Nyugat-Európában törekedtek minden családtag számára az önálló privát életteret megteremteni, viszont egyidejűleg a lakások mértéktartó méretére is ügyeltek a gazdaságos és elérhető költségek miatt, ezért a lakásokban gyakran nagyon kis méretű lakószobákat találunk. A Weissenhofsiedlungnál megjelenő mosókonyha, a kétirányú – gazdasági és személyi – lakásmegközelítés mutatja, hogy a gazdasági tevékenységek még viszonylag nagy alapterületet foglaltak el.

Ebenezer Howard „Garden Cities of To-morrow” című könyvében a városi és vidéki élet előnyeit ötvözni képes kertvárosi élet vízióját vázolta fel. Írásában részletesen kidolgozta az utópia működési modelljét, a lakók közötti munkamegosztást és intézményi rendszert, fenntartható gazdasági működést, az épített környezet szabályrendszerét, a természethez való erős kapcsolat elveit. 1899-ben alapította meg a Garden Cities Associationt, hogy elveit terjessze és vitára bocsássa. A nagy érdeklődés nyomán megalakult a Garden City Pioneers Company az első kertváros létrehozására. 4-6 ezer holdas területet kerestek jó vasúti kapcsolattal és gazdaságosan kiépíthető közművekkel valamelyik nagyváros vonzáskörzetében. A választás Letchworth-re esett, a területet 15 magánember vásárolta meg. A kertváros tervezésére pályázatot írtak ki, melyet Raymond Unwin nyert az angol falusi építészeti hagyományt a modern várostervezési elvekkel ötvöző munkájával. A várost a főtérre vezető sugárirányú utcák szervezik, az utcahálózat igazodik a meglévő természeti adottságokhoz. A tervezők törekedtek az értékes növényzet megtartására, a tervezéshez szigorú szabályrendszert állítottak fel, amely a beépítési százalékok, kertek alakítása, a helyiségek mérete mellett az épületek megjelenésére is tett ajánlásokat. Letchworthben rendezték meg 1905-ben az „olcsó lakás kiállítást”, az erre kijelölt területen különféle megjelenésű és szerkezetű házakat építettek a betontól az acél könnyűszerkezetes házakig, az építtetők később ez alapján választották ki tervezőiket. A kertvárosban a szociális ellátás és az ipar jelenléte nagy figyelmet kapott, 1913-ban több mint 30 féle ipar volt jelen az akkor 9000 fős lakosság körében.

légifotó

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1982

helyszínrajz

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1983

külső kép

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1984

külső kép

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1985

külső kép

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1986

külső kép

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1987

külső kép

forrás: Szelényi Károly - Nagy Gergely, Szelényi Károly: Kertváros-építészet, Az angol példa Magyarországon, Magyar Képek Kiadó, 2008

külső kép

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1988

külső kép

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1989

helyszínrajz

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1990

Az angol kertvárosi mozgalom célja olyan jó minőségű lakókörnyezet kialakítása volt, ami társadalmi rangtól függetlenül mindenki számára elérhető. Mivel az elszegényedő kiszolgáltatott embereket a munka lehetősége a városokhoz kötötte, a megújulás lehetőségét a városban, városi kertvárosban, Garden Suburbben látták. Henrietta Benett megnyerve pár befolyásos ember támogatását, 1904-ben ennek szellemében alapította meg a Hampstead Garden Suburb Trustot. 1905-ben Raymond Unwin készítette az első terveket a 243 angol holdnyi területre. Szigorú szabályokat fektettek le a magas minőség elérése érdekében. Meghatározták az egy holdra építhető maximális lakásmennyiséget, az utcák maximális hosszát és minimális szélességét, sőt az egyes helységek minimális méretét is. Az épületek közötti kötött méretű terek, utcák, kertek, mint egy matematikai képlet, nagymértékben meghatározták a rajzolatot. A terület a rögzített számoknak megfelelően kisebb változatos geometriájú tömbökre bomlott. Az uniformizált utcaképeket az intenzív, homlokzatokat alakító zöldfelület mellett több építész bevonásával kerülték el. Városkapun keresztül lépünk a területre, mely a természet és a város határán a középkori városok analógiájára a védettség ideája. Sikerének köszönhetően Hampstead újabb és újabb területekkel bővülve folyamatosan növekedett.

helyszínrajz

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1988

helyszínrajz

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1989

helyszínrajz

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1990

tervrajz

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1991

tervrajz

forrás: Mervyn Miller collection - Mervyn Miller, A. Stuart Gray: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1992

külső kép

forrás: Szelényi Károly - Nagy Gergely, Szelényi Károly: Kertváros-építészet, Az angol példa Magyarországon, Magyar Képek Kiadó, 2004

külső kép

forrás: Szelényi Károly - Nagy Gergely, Szelényi Károly: Kertváros-építészet, Az angol példa Magyarországon, Magyar Képek Kiadó, 2005

külső kép

forrás: Szelényi Károly - Nagy Gergely, Szelényi Károly: Kertváros-építészet, Az angol példa Magyarországon, Magyar Képek Kiadó, 2006

külső kép

forrás: Szelényi Károly - Nagy Gergely, Szelényi Károly: Kertváros-építészet, Az angol példa Magyarországon, Magyar Képek Kiadó, 2007

külső kép

forrás: Szelényi Károly - Nagy Gergely, Szelényi Károly: Kertváros-építészet, Az angol példa Magyarországon, Magyar Képek Kiadó, 2008

Michael de Klerk az 1900-as évek elején Hollandiában alkotó Amszterdami Iskola egyik alapítója, aktív tervezői munkásságában az észak-nyugat Amszterdam munkásnegyedében épült Spaarndannerplatsoen beépítés legjelentősebb megvalósult munkája. A teret három tömb veszi körül, a harmadik tömb jellegzetes, háromszög alakú, nem túl nagyméretű telket kitölti a keretező vonalakhoz tapadó házak sora. A határvonalaktól való elszakadás a tömb két karakteres elemének helyét jelöli ki, és mindkét esetben a városi kapcsolatok eredménye. A háromszög egyik csúcsánál kialakított kis tér és az itt található postahivatal a megérkezés helyét jelöli ki, míg az átellenes oldalon visszahúzott tömeg és torony az utca szemközti épületével és az ott induló belső kertsorral tartja a kapcsolatot. A korabeli kritikusok a kor funkcionalista szemléletű épületegyütteseivel összehasonlítva De Klerk lakóházairól, mint differenciált egészről beszéltek, a tipizált sorolhatóság helyett. De Klerk a Hajó esetében a városi szövet kontextusaiból kifejtve egy gazdagon dekorált egészet tervezett, amelyet aztán lebontott a lakóegységek szintjére. A keret belsejében egy nyitott, mindenki számára bejárható, a szeparálódás helyett inkább a lakóközösség együttlétének, a találkozásnak helyet kínáló kertet találunk, egyik szélén kis közösségi épülettel.

helyszínrajz

forrás: Frank den Oudsten, Amsterdam - Wim de Wit, The Amsterdam School, The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, 1983

távlati kép

forrás: Collection NDB, Amsterdam - Wim de Wit, The Amsterdam School, The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, 1983

külső kép

forrás: Nederlands Documentatiecentrum voor de Bouwkunst, Amsterdam - Wim de Wit, The Amsterdam School, The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, 1983

külső kép

forrás: Franco Panzini, Rome - Wim de Wit, The Amsterdam School, The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, 1983

külső kép

forrás: Fotografische Dienst Faculteit Bouwkunde TU Delft, Ger van der Vlugt - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 1998

külső kép

forrás: Cooper-Hewitt Museum, New York - Wim de Wit, The Amsterdam School, The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, 1983

külső kép

forrás: Cooper-Hewitt Museum, New York - Wim de Wit, The Amsterdam School, The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, 1984

külső kép

forrás: Gemeentelijke Dienst Volkshuisvesting, Amsterdam - Wim de Wit, The Amsterdam School, The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, 1983

3D ábra

forrás: Fotografische Dienst Faculteit Bouwkunde TU Delft, Ger van der Vlugt - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 1999

séma

forrás: Fotografische Dienst Faculteit Bouwkunde TU Delft, Ger van der Vlugt - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 2000

alaprajz

forrás: Fotografische Dienst Faculteit Bouwkunde TU Delft, Ger van der Vlugt - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 2001

alaprajz

forrás: Fotografische Dienst Faculteit Bouwkunde TU Delft, Ger van der Vlugt - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 2002

homlokzat

forrás: Fotografische Dienst Faculteit Bouwkunde TU Delft, Ger van der Vlugt - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 2003

A holland építész több sorházas telepet tervezett az 1920-30-as években. A Mathenesse telep munkái közül egy korai példa. Létrejöttét a kor égető lakásproblémái váltották ki, a beépítés több mint ezer kisméretű munkáslakást tartalmaz. Rotterdamban, az utak és csatornák által kijelölt háromszög alakú területet az oldalakkal párhuzamos épületsorok tölti ki. A befelé forduló beépítés a tömb belsejében a lakóközösség számára használható tereket zár magába. A köztes felületek, kertek használata a majki remeteséghez hasonlóan jól differenciált. Az összeforgatott épületsávok között haszonkerteket találunk, a beépítés közepén pedig egy közhasználatú térsort. A sima fehérre vakolt lakóegységek mellett üzletek is helyet kaptak a beépítésben, ezáltal a terület egy kis autonóm falu hatását kelti. Innen a neve is:„wittedorp", fehér falu. A kisméretű lakások kompakt alaprajzzal szerkesztettek. Az egyszerű anyaghasználat és a tradicionális formák mellett néhány részletben, az ajtókon és ablakokon a de Stijl tiszta színei jelennek meg.

légifotó

forrás: ismeretlen - Günther Satmm, J.J.P.Oud, Bauten und Projekte 1906 bis 1963, Florian Kupferberg Verlag, Mainz, 1982

külső kép

forrás: ismeretlen - Günther Satmm, J.J.P.Oud, Bauten und Projekte 1906 bis 1963, Florian Kupferberg Verlag, Mainz, 1983

tervrajz

forrás: ismeretlen - Günther Satmm, J.J.P.Oud, Bauten und Projekte 1906 bis 1963, Florian Kupferberg Verlag, Mainz, 1984

tervrajz

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1996

külső kép

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1997

távlati kép

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1998

külső kép

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1999

külső kép

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 2000

külső kép

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 2001

A beépítés R. M. Schindler betonnal kísérletező munkáinak sorába tartozik. A tizenkét lakóegységből álló kompozíció két forgalmas, a Csendes-óceán felé futó út közé ékelődik. Az utak, a pációk, a gépkocsitárolók, a földszintes alacsonyabb beton tömegek és a rájuk helyezett pergolával fedett tetőteraszok adják a minta karakteresen különböző, a dogon falvakhoz hasonló, bár teljesen más funkciójú elemkészletét. Az elemek egymáshoz rendelése mind a hat sejt esetében más és más. A szerkesztés lehetővé teszi az enyhén ívelő útból adódó trapéz alakú telek optimális kihasználását, és a főfunkciót rejtő alapelemek azonossága ellenére is változatos mintát, és belső téri világot eredményez. A lakások számára a páratlan kilátás biztosítása a helyszínben rejtett lehetőségekre, a hatalmas, pergolával fedett, árnyas tetőterasz, ami védi a földszinti lakószintet a felmelegedéstől, a klíma kihívásaira adott pontos válasz. A szerkesztésből és a telepített növényzetből adódóan az „U" alakú egységek központját jelentő kertek a belátástól védettek, mégsem teljesen zártak.

3D ábra

forrás: ismeretlen - http://www.hottr6.com/pueblo/

alaprajz

forrás: ismeretlen - James Steel: R. M. Schindler 1887-1953; An Exploration of Space, Taschen, 2003

rajz

forrás: ismeretlen - James Steel: R. M. Schindler 1887-1953; An Exploration of Space, Taschen, 2004

külső kép

forrás: ismeretlen - James Steel: R. M. Schindler 1887-1953; An Exploration of Space, Taschen, 2005

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.hottr6.com/pueblo/

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.hottr6.com/pueblo/

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.hottr6.com/pueblo/

alaprajz

forrás: ismeretlen - http://www.hottr6.com/pueblo/

külső kép

forrás: Kansas Sebastian - http://www.flickr.com/photos/kansas_sebastian/4765090591/in/photostream/

külső kép

forrás: Kansas Sebastian - http://www.flickr.com/photos/kansas_sebastian/4765090591/in/photostream/

külső kép

forrás: Kansas Sebastian - http://www.flickr.com/photos/kansas_sebastian/4765090591/in/photostream/

Bruno Taut az 1920-30-as években Magdeburgban, majd Berlinben több sorházas lakónegyedet tervezett, a zöldövezeti Zehlendorf telep mellett a német fővárosban épült fel a Schiller park és a Patkó-telep néven ismert beépítése is. A Zehlendorf telepen hat jellemző épülettípust használt, a beépítés keretét a határoló főutak mentén sorakozó magasabb épületek adják. Ezt a védelmet nyújtó keretet kitöltik az észak-dél irányú hossztengellyel sorolt, a területre leginkább jellemző két és fél emeletes épületek sávjai. A negyed a 20-as években megfogalmazódó új igényeknek nem csak megfelel, hanem többletet is hoz, egyensúlyt teremtve a kor tipizáló, soroló gyakorlata, és az Arts and Crafts mozgalom részletgazdagsága között. Taut zsenialitása épp abban mutatkozik meg, hogy nem elégszik meg a sorházépítés alapsémáival vagy azok minimális továbbgondolásával, hanem szűk határok közé szorítva, egyszerű eszközök alkalmazásával hoz létre hallatlan gazdag és egyéni építészeti világot. Ilyen egyszerű építészeti eszközök a hierarchikusan kialakított utcahálózat és az ezekre rímelő épülettípusok, az egyes háztípusok önmagukon belüli sorolása és az ebből adódó utcaképi lehetőségek, valamint a tömeg- és homlokzatalakítás és a részletképzés szintjén megfigyelhető építőmesteri precizitás.

helyszínrajz

forrás: Bruno Taut - Winkler Oszkár, Bruno Taut, Akadémia Kiadó, Budapest, 1980

helyszínrajz

forrás: H. Pitz - Heraugsgegeben von Winfried Nerdinger, Kristiana Hartman, Matthias Schirren, Manfred Speidel, Buno Taut 1880-1938, Deutsche Verlags, Munchen 1997

3D ábra

forrás: H. Pitz - Heraugsgegeben von Winfried Nerdinger, Kristiana Hartman, Matthias Schirren, Manfred Speidel, Buno Taut 1880-1938, Deutsche Verlags, Munchen 1998

külső kép

forrás: H. Pitz - Heraugsgegeben von Winfried Nerdinger, Kristiana Hartman, Matthias Schirren, Manfred Speidel, Buno Taut 1880-1938, Deutsche Verlags, Munchen 1999

külső kép

forrás: Arthur Köster - Winkler Oszkár, Bruno Taut, Akadémia Kiadó, Budapest, 1976

külső kép

forrás: Arthur Köster - Winkler Oszkár, Bruno Taut, Akadémia Kiadó, Budapest, 1977

külső kép

forrás: Arthur Köster - Winkler Oszkár, Bruno Taut, Akadémia Kiadó, Budapest, 1978

külső kép

forrás: Arthur Köster - Winkler Oszkár, Bruno Taut, Akadémia Kiadó, Budapest, 1979

részletfotó

forrás: H. Pitz - Heraugsgegeben von Winfried Nerdinger, Kristiana Hartman, Matthias Schirren, Manfred Speidel, Buno Taut 1880-1938, Deutsche Verlags, Munchen 2000

anyagminta

forrás: H. Pitz - Heraugsgegeben von Winfried Nerdinger, Kristiana Hartman, Matthias Schirren, Manfred Speidel, Buno Taut 1880-1938, Deutsche Verlags, Munchen 2001

alaprajz

forrás: Arthur Köster - Winkler Oszkár, Bruno Taut, Akadémia Kiadó, Budapest, 1980

A Weimari Köztársaság idején (1919-33) Németország vezetése a lakáshiányt látva a szociális lakáspolitikát tette egyik központi feladatává. Walter Gropius, mint a bauhaus vezetője Dessau városától kapott megbízást arra, hogy tervezzen egy gazdaságos, korszerű, új lakótelepet Törten külvárosában 314 lakóegységgel. A legyezőszerű, tíz lakóegységenként megtörő nyitott kompozíciónak ugyan a szegélyező utcák határt szabnak, a határozott vonalak mentén elnyúló együttes lezáratlan. A közök tiszta hierarchikus rendszere különbséget tesz a feltáró utak, a kertek hátsó végénél futó gazdasági ösvények, az intimitást biztosító vékony előkertek és a jól használható hátsó kertek között. A háború utáni lakáshiányra Gropius helyszínen előre gyártott gázbeton elemekből épülő egyszerű szalagablakos kubusai korszerű választ adnak. A nagyméretű, egymásnak forgatott kertek ugyan a beépítés sűrűségét fellazítják, de tágasságukkal többféle tevékenység befogadására alkalmasak. A lakások három típusterv alapján épültek, alapterületük 57, 70 és 74 m2.

helyszínrajz

forrás: david ruizadm - http://davidruizadm.blogspot.hu/2011/05/walter-gropius-sistemes-prefabricats.html, 2012.07.19.

3D ábra

forrás: Bauhaus, Dessau - James Marston Fitch: Walter Gropius, Otto Maier Verlag, Ravensburg, 1958

külső kép

forrás: tipografos - http://www.tipografos.net/bauhaus/SiedlungsplanToerten2.jpg 2012.07.19.

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.flickr.com/photos/doctorcasino/4911132608/ 2012.07.19.

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.flickr.com/photos/vortez/4264190392/sizes/z/in/photostream/ 2012.07.19.

külső kép

forrás: Bauhaus, Dessau - James Marston Fitch: Walter Gropius, Otto Maier Verlag, Ravensburg, 1959

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.flickr.com/photos/doctorcasino/4911132608/ 2012.07.19.

makettfotó

forrás: Bauhaus, Dessau - James Marston Fitch: Walter Gropius, Otto Maier Verlag, Ravensburg, 1960

műholdkép

forrás: ismeretlen -

Ernst May az 1900-as évek elején, angliai tanulmányai során ismerte meg a kertváros mozgalom példáit és elveit. Később, az angol előképeket alapul tekintve, a lakáshiányra válaszként kezdeményezte a nagyléptékű frankfurti telep építését, progresszív építész csapatot gyűjtve maga köré. A három ütemben épült együttes a város központjától délnyugatra induló út mentén terül el, 1440 lakóegységet tartalmaz. Az ütemeket egymástól és a környező beépítésektől forgalmas utak választják el. Az önállóan is értelmezhető három fázist magas épületek keretezik, amelyek védik a kitöltő zárványt az utak zajától. Több épülettípus figyelhető meg a területen. Legérdekesebb az a kétlakásos sorháztípus, amelyben az alaprajzi elrendezés a későbbi összevonást is lehetővé teszi, ezzel meghonosítva a flexibilitás fogalmát a lakástervezésben. A 100-150 m2 területű kertek a terepadottságoknak megfelelően két szintre tagoltak. A lakáshoz csatlakozó burkolt, magasabban lévő szint egy terasz, melyről kis lépcső vezet a haszonkertbe.

műholdkép

forrás: google - https://maps.google.hu/maps?hl=hu 2012.07.20.

külső kép

forrás: nürnbergi Germanisches National-Museum - Preisich Gábor: Ernst May, Akadémia kiadó, Budapest, 1979

külső kép

forrás: nürnbergi Germanisches National-Museum - Preisich Gábor: Ernst May, Akadémia kiadó, Budapest, 1980

külső kép

forrás: Historisches Museum Frankfurt am Main - Preisich Gábor: Ernst May, Akadémia kiadó, Budapest, 1983

külső kép

forrás: nürnbergi Germanisches National-Museum - Preisich Gábor: Ernst May, Akadémia kiadó, Budapest, 1981

külső kép

forrás: nürnbergi Germanisches National-Museum - Preisich Gábor: Ernst May, Akadémia kiadó, Budapest, 1982

külső kép

forrás: archinform - http://eng.archinform.net/projekte/903.htm 2012.07.17.

külső kép

forrás: archinform - http://eng.archinform.net/projekte/903.htm 2012.07.17.

helyszínrajz

forrás: nürnbergi Germanisches National-Museum - Preisich Gábor: Ernst May, Akadémia kiadó, Budapest, 1983

A Stuttgart melletti domboldalon kanyargó utak mentén épült fel az 1907-ben alapult Deutscher Werkbund Mies van der Rohe által szervezett Építészeti Kiállítása 1927-ben. A szintvonalakhoz tapadó szabadon álló villákat, emeletes sorházakat és apartman-lakásokat tizenhat meghívott építész tervezte, köztük Le Corbusier, Walter Gropius, Mies van der Rohe és J.J.P. Oud. A modern építészet meghatározó épületegyütteséből Oud egy öt lakásból álló sorházegységet tervezett. A terv alaprajzi kialakítása Oud korábbi rotterdami munkáslakótelepeihez hasonlóan a gazdaságos, modern, jól tájolt kertes lakás kérdésére adott tökéletes válasz. Mindössze 74 m2 alapterületen egy négyszobás lakást tervezett megosztott kerthasználattal. A déli tájolású lakóhelyiségek oldalán egy 140 m2-es kerten keresztül közelíthető meg a személybejárat, míg az északi oldalon a mosó és konyhahelységeket kiszolgáló kis páció és gazdasági bejárat kap helyet.

távlati kép

forrás: ismeretlen - http://cilo329.blogspot.hu/2011/09/weienhofsiedlung-settlement-and-loos.html , 2012.07.19.

külső kép

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1995

külső kép

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1996

külső kép

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1997

külső kép

forrás: Jörn Schiemann - http://www.flickr.com/photos/jschiemann/6904150172/, 2012.07.19.

belső kép

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1998

belső kép

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1999

tervrajz

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 2000

tervrajz

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 2001

makettfotó

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1994

J. J. P. Oud munkáslakás telepeinek sorában a Kiefhoek beépítés viseli legerőteljesebben a modernizmus stílusjegyeit és letisztult formáit. Hófehér zárványként ékelődik a tradicionális holland téglaépületek szövetébe a határozott irányok mentén szerkesztett beépítés. A sűrű beépítés kígyózó sávjai kitöltik a rendelkezésre álló területet, közöttük udvarok, terek, térbővületek és utak húzódnak. A teljesen lecsupaszított, ablaksávokkal jó arányban tagolt homlokzatok ráerősítenek az alaprajzban is tetten érhető célszerűségre. A finoman elhelyezett megformált részletek, mint a kis lekerekített erkély, a kapuépület íves előteteje azonban ellensúlyozzák a lakóegységek monotonitását. A Kiefhoek a minimális méretű, de intim, elvonulásra alkalmas helyek lehetőségét megteremtő lakótér kiforrott változata. A 2 m széles előkert, ami az utcától való elválasztás mellett egy kerékpár elhelyezésére is kiválóan alkalmas, és a 60 m2 méretű, az átlátást gátló széntárolóval kiegészülő hátsókert mind pontos méretezés és praktikus gondolkodás eredménye.

légifotó

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1998

3D ábra

forrás: Hans Jan Dürr - http://www.flickr.com/photos/durr-architect/4575220541/in/photostream/, 2012.07.19.

helyszínrajz

forrás: Hans Jan Dürr - http://www.flickr.com/photos/durr-architect/4575220541/in/photostream/, 2012.07.19.

külső kép

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1999

külső kép

forrás: Tim Benton - http://www.artandarchitecture.org.uk/search/results.html?object_id=%22683bfe21edc72ba7338423b826bcccc5aa9ff931%22&display=Kiefhoek%20Estate, 2012.07.19.

külső kép

forrás: Tim Benton - http://www.artandarchitecture.org.uk/search/results.html?object_id=%22683bfe21edc72ba7338423b826bcccc5aa9ff931%22&display=Kiefhoek%20Estate, 2012.07.19.

külső kép

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 2000

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.joostdevree.nl/shtmls/functionalisme.shtml, 2012.07.19.

külső kép

forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 2001

belső kép

forrás: ismeretlen - Günther Satmm, J.J.P.Oud, Bauten und Projekte 1906 bis 1963, Florian Kupferberg Verlag, Mainz, 1984

belső kép

forrás: ismeretlen - Günther Satmm, J.J.P.Oud, Bauten und Projekte 1906 bis 1963, Florian Kupferberg Verlag, Mainz, 1984

tervrajz

forrás: ismeretlen - Günther Satmm, J.J.P.Oud, Bauten und Projekte 1906 bis 1963, Florian Kupferberg Verlag, Mainz, 1984

alaprajz

forrás: ismeretlen - Günther Satmm, J.J.P.Oud, Bauten und Projekte 1906 bis 1963, Florian Kupferberg Verlag, Mainz, 1984

A modern építészek korszerű lakásról, lakókörnyezetről alkotott gondolatait bemutató mintalakótelepek sorát a stuttgarti bemutatkozás után öt évvel követte az elődjéhez képest jóval nagyobb szabású bécsi kiállítás. Hetven ház épült fel harmincegy építész terveiből a területen. A beépítés karaktere sokkal inkább hasonlít szabadon álló pavilonszerű épületek halmazára, mint szövetszerű struktúrára, az egységesítésére az összehangolt színhasználat tesz kísérletet. Az épületek kísérletek. Jellegükből adódóan a belső terek és a természet kapcsolatára, a minimális méretű, de korszerű lakásra, a belső terek szinteltolásokkal való differenciálására kerestek válaszokat az építészek.

helyszínrajz

forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.

alaprajz

forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.

távlati kép

forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.

távlati kép

forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.

külső kép

forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.

tervrajz

forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.

külső kép

forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.

külső kép

forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.

belső kép

forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.

belső kép

forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.

Wright a beépítést a hagyományos, amerikai kertvárosok sűrítésére kapott 1938-as megbízás keretében tervezte. A jól kitalált elem sorolásával, forgatásával létrejövő, növelhető struktúrára tett kísérlet egyetlen eleme épült csak meg Ardmore-ban. A szerkesztés szélforgóhoz hasonlóan négy lakóegység kilencven fokos elforgatásával jön létre. Az alapelemen belüli forgás és a kvartettek egymással bezárt szöge, az egymáshoz való viszonyt és a közös területek rajzolatát is megtermékenyítik. A sorolás során egymáshoz képest is elforduló alapelemek lehetővé teszik az átlátások gátlását az egyes lakásokhoz tartozó negyed körcikkben kialakított privát kertek között és a feltáró utak szövevényes rendszerét eredményezik. Bár a második világháború miatt egyetlen elem épült csak fel ebből az épülettípusból, a rajzasztalon Wright többször továbbfejlesztette tervét a gazdaságosságot szem előtt tartva és az átlátásokat kiküszöbölve.

3D ábra

forrás: Frank Lloyd Wright - http://www.mediaarchitecture.at/architekturtheorie/broadacre_city/2011_ardmore_cloverleaf_en.shtml

helyszínrajz

forrás: Frank Lloyd Wright - Frank Lloyd Wright: The living city, Bramhall House, 1957

helyszínrajz

forrás: Frank Lloyd Wright - Frank Lloyd Wright: The living city, Bramhall House, 1958

alaprajz

forrás: Frank Lloyd Wright - http://www.mediaarchitecture.at/architekturtheorie/broadacre_city/2011_ardmore_cloverleaf_en.shtml

makettfotó

forrás: Frank Lloyd Wright - http://www.mediaarchitecture.at/architekturtheorie/broadacre_city/2011_ardmore_cloverleaf_en.shtml

3D ábra

forrás: Frank Lloyd Wright - http://www.mediaarchitecture.at/architekturtheorie/broadacre_city/2011_ardmore_cloverleaf_en.shtml

alaprajz

forrás: Frank Lloyd Wright - http://www.mediaarchitecture.at/architekturtheorie/broadacre_city/2011_ardmore_cloverleaf_en.shtml

Aalto egy Kauttua közelében működő gyár megbízásából, annak dolgozói számára tervezte a domboldal szintvonalaira fűzött, lejtőhöz tapadó négy teraszházat. A kompozíció növekedésére akár a továbbfutó szintvonalak mentén, akár a völgy irányába is lehetőség nyílik. Az 1938-ban született terv érdekessége, hogy az első ütemben megvalósítandó négy épületből a háború kirobbanása miatt csak egy épült meg. A domb lejtésére szerkesztett, szintenként elcsúsztatott hófehér tömegek megközelítésére szolgáló terméskő támfalakkal megerősített utak csápokként kapaszkodnak a terephez, ezzel tovább erősítve az épület és a megmunkált terep összetartozását. A tömegek kimozdításából adódó tetőfelületeken kialakuló, durva faszerkezettel fedett teraszok szolgálnak kertként, de a lakóegységekből kis lépcsőn az érintetlen, közös, fás domboldalra is ki lehet jutni. Aalto humanizált, modern épülete az organikus és tervezett elemek, az erdő és a teraszok együttes használatával teremt élhető lakókörnyezetet.

helyszínrajz

forrás: Alvar Aalto - Alvar Aalto, Synopsis, Painting, Architecture, Sculpture, Birkhauser Verlag, Basel und Stuttgart, 1970, 98.old

külső kép

forrás: Welin - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1952

külső kép

forrás: Welin - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1953

3D ábra

forrás: Welin - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1954

alaprajz

forrás: Welin - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1955

metszet

forrás: Welin - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1955

A bécsi kiállítást követően rendezték meg a svájci modern építészek is kísérleti lakóépületeik bemutatóját. Az eddigi nemzetközi tervezői gárdától eltérően a Neubühlben felépülő telepet hét svájci építész tervezte egy közérdekű építőszövetkezet megbízásából. A területen elhelyezett 128 lakást határozott irányú feltáró utakra szervezett sávokba rendezték. A növekvő kompozíció rajzolatát a tájolás adja. A beépítés egyik oldalán ÉNy-DK tájolással klasszikus sorházakat helyeztek el, a másik oldalára tisztán É-D tájolással többlakásos épületek kerültek. Az ideköltöző családok nagyságának és anyagi helyzetének megfelelően az egylakásos sorházak méret és lakbér szerint több változata megtalálható a telepen, svájci precizitással szerkesztett jó arányú alaprajzi kialakításokkal. A terep lejtéséből adódóan a lakóegységek függőleges irányban eltolva sorolódnak egymás mellé, ezzel a nappali térhez kapcsolódó teraszok és kertek intimitása nő. A sorházegységek kétszintesek, méretük 3-6 szoba között változik.

légifotó

forrás: Adrian Michael - http://de.wikipedia.org/wiki/Datei:Wollishofen_Neub%C3%BChl.jpg, 2012.07.19.

helyszínrajz

forrás: ismeretlen - Tér és forma, 1933

tervrajz

forrás: ismeretlen - Tér és forma, 1934

tervrajz

forrás: ismeretlen - Tér és forma, 1935

alaprajz

forrás: ismeretlen - Tér és forma, 1936

3D ábra

forrás: ismeretlen - Tér és forma, 1937

3D ábra

forrás: ismeretlen - Tér és forma, 1938

alaprajz

forrás: ismeretlen - Tér és forma, 1939

külső kép

forrás: ismeretlen - http://www.schmidarch.ch/bauten/bauteninarbeit/2003_neubuehl.php, 2012.07.19.

külső kép

forrás: ismeretlen - http://eng.archinform.net/projekte/4178.htm, 2012.07.19.

A század elejének nagy építészeti áramlatai, a nemzetközi példák hatása Magyarországra is eljutott. Az alábbi példák közül a Wekerle-telep és Albertfalva tervezését az angol kertváros mozgalom elvei inspirálták, a Bőhm Viktor és Füredi Oszkár tervezte beépítések dísztelen, letisztult formavilágukkal a modernista mozgalom stílusjegyeit őrzik.

A század első felében a modernista mozgalom elveivel egyidőben a munkásosztály lakáshelyzetének megoldási kísérletei is megjelentek az országban. Sorházas beépítést jellemzően a gazdaságos területhasználat és építési költségek miatt például bányák mellett építettek, illetve jellemző volt az állami intézmények dolgozói számára, törvényekkel és adókedvezményekkel támogatott építési finanszírozás.

A válogatott beépítések nagy része állami beruházásban, nagy állami támogatással valósult meg. Jellemzően állami vállalatok munkásosztálya számára épültek, egy részük a középosztály lakáskörülményeinek javítását igyekezett biztosítani. A vidékről városba áramló munkások megoldatlan lakáshelyzete is sürgette az építkezéseket.

A Wekerle-telep, a MÁV telep és Albertfalva nagyobb, telepszerű beépítései hagyományos várostervezési elveket, szimmetriát és középppontban elhelyezett terekkel szerkesztett merőleges rendszert rajzolnak ki. A század elején még a századfordulós építkezések stílusjegyeit és építési technológiáját őrzik az épületek. A MÁV telep különösen is a „Királyi Államvasutak” vállalati arculatát tükrözi. Az idő előrehaladtával a tervezőkben megjelent a letisztultság, dísztelenség iránti vágy, Füredi Oszkár és Bőhm Viktor épületei már ennek az igénynek nyomait őrzik.

A lakások tekintetében a tervezők törekedtek a minimum 2 szobás, ugyanakkor az adott réteg számára elérhető bérleti díjakkal fenntartható lakások létrehozására. A Wekerle-telep esetében ezt törvényi előírások is alátámasztották. Az alaprajzok általában kicsi, kompakt lakásokat rejtenek, a nyugat-európai példáknál jóval kisebb alaprajzi megoldásokkal.

A XIX. század végén, XX. század elején a Magyar Királyi Államvasutak több munkástelepet, tisztviselőtelepet épített dolgozói számára a főváros korabeli peremét jelentő területeken. A telepek földrajzilag is erősen kapcsolódnak a vasúthoz, pályaudvarok, vasútvonalak mellett fekszenek. Ilyen telep épült a Hungária körút - Salgótarjáni út sarkán, Rákospalotán, valamint a Ferencvárosban a Gyáli út mellett. A salgótarjáni úti MÁV-telep története a múlt század végéig nyúlik vissza, helyszínrajza 1895-ben keltezett. A területet dél felől a vasút ívesen húzódó vonala határolja, északról a Salgótarjáni út, nyugatról a merőleges Zách utca metszi le. A Hungária út kettészeli a beépítést, két oldalán a munkások házai párhuzamos rendszerben sorakoznak. A lakóházak típustervek alapján, azonos alaprajzzal, homlokzattal, a MÁV akkori arculatának jól felismerhető stílusjegyeivel épültek. Az épületek általában négy lakás kétirányú tükrözésével állnak elő. A hierarchikus berendezkedésű intézménynek megfelelően a telepen elkülönülnek a társadalmi osztályok, a típusok között földszintes és emeletes munkáslakóházak, kétszintes altiszti és hivatalnoki lakóházak szerepelnek. A közintézmények a központi téren kaptak helyet. A telep szélén, diszkréten elhelyezve a higiéniai igények kiszolgálására fürdőház épült.

helyszínrajz

forrás: Magyar Királyi Államvasutak - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Magyar Királyi Államvasutak: Budapest Főműhelyi lakótelep.

alaprajz

forrás: Magyar Királyi Államvasutak - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Magyar Királyi Államvasutak: Budapest Főműhelyi lakótelep.

alaprajz

forrás: Magyar Királyi Államvasutak - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Magyar Királyi Államvasutak: Budapest Főműhelyi lakótelep.

homlokzat

forrás: Magyar Királyi Államvasutak - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Magyar Királyi Államvasutak: Budapest Főműhelyi lakótelep.

homlokzat

forrás: Magyar Királyi Államvasutak - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Magyar Királyi Államvasutak: Budapest Főműhelyi lakótelep.

alaprajz

forrás: Magyar Királyi Államvasutak - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Magyar Királyi Államvasutak: Budapest Főműhelyi lakótelep.

homlokzat

forrás: Magyar Királyi Államvasutak - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Magyar Királyi Államvasutak: Budapest Főműhelyi lakótelep.

alaprajz

forrás: Magyar Királyi Államvasutak - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Magyar Királyi Államvasutak: Budapest Főműhelyi lakótelep.

homlokzat

forrás: Magyar Királyi Államvasutak - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Magyar Királyi Államvasutak: Budapest Főműhelyi lakótelep.

külső fotó

forrás: "Közeg" - http://kozeg.blogspot.hu/2009/10/lokomotiv-utca-mav-telep.html

külső fotó

forrás: "Közeg" - http://kozeg.blogspot.hu/2009/10/lokomotiv-utca-mav-telep.html

A telep építését a korabeli pénzügyminiszter, Wekerle Sándor kezdeményezte, felismerve a század elején vidékről városba áramló munkaerő lakásproblémáit. 1908-1914 között huszonkilenc háztípus alkalmazásával, tizenegy tervező munkájaként született meg a közel 4500 lakás. A telep tervezésénél előképnek tekintették az angol kertváros mozgalom példáit, a lakások átlagosan 200 m2-es, jól használható kerttel egészülnek ki. A főtér tervezőjét tervpályázat útján választották ki. A telep rajzolata első ránézésre kötött rendszer képét mutatja. A középső 45º-ban elforgatott főtértől indulva négy rétegben növekvő beépítést a két koordinátarendszerhez tartozó irányok szervezik. A kétemeletes kapukkal szabdalt zárt térfalat Kós Károly tervezte. Az Ebenezer Howard írásai nyomán elterjedő kertvárosi beépítés épp a vidéki és városi életmód egymást megtermékenyítő útjainak lehetőségeit kereste. Jó közlekedése, egységes kertvárosi karaktere, kitűnő intézményi ellátottsága, és a városi környezetben ritka, intenzív, nagy mennyiségű zöldfelület teszik a Wekerle-telepet a mai napig népszerű lakókörnyezetté.

helyszínrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1979

tervrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1980

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1981

tervrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1982

alaprajz és fotó

forrás: Nagy Gergő - Nagy Gergőtől

alaprajz és fotó

forrás: Nagy Gergő - Nagy Gergőtől

alaprajz és fotó

forrás: Nagy Gergő - Nagy Gergőtől

alaprajz és fotó

forrás: Nagy Gergő - Nagy Gergőtől

alaprajz és fotó

forrás: Nagy Gergő - Nagy Gergőtől

alaprajz és fotó

forrás: Nagy Gergő - Nagy Gergőtől

Barát Béla és Novák Ede korábban részt vettek a Wekerle-telep főterének tervezésében, az albertfalvai„‘Kertváros”, másik nevén „Parkváros” telep tervein visszaköszönnek ott szerzett tapasztalataik. A telepet az Országos Társadalombiztosító Intézet lakásépítési programjának keretében, adókedvezmények igénybevételével, jövedelemnövelő olcsó befektetési szándékkal építtette saját dolgozói részére. A Fehérvári út mentén, a Duna egykori árterében az úttal és a folyóval párhuzamos utcák szervezik, a merőleges utcák tagolják a telepet. A hosszan futó utcák mentén, azonos alaprajzi kialakítással földszintes sorházak sorakoznak, a sorozatot a végeken kétszintes házak zárják. A telep középpontjában a közösségi funkciókat szervező tér áll. A több ütemben tervezett beépítés első, egyetlen megvalósult üteme 1929-ben készült el, többségében két,- kisebb arányban három,- és négyszobás lakásokkal. A tervezők a páronként összeforgatott boltíves tornácos bejáratok ritmusával egységes arculatot hoztak létre. A lakásokhoz előkert, hátrafelé konyhakert kapcsolódik.

helyszínrajz

forrás: Nagy Gergely - Nagy Gergely, Szelényi Károly: Kertváros-építészet, Az angol példa Magyarországon, Magyar Képek Kiadó, 2008

külső fotó

forrás: K. Theisler Katalin - saját képek, 2013.04.21., Budapest

külső fotó

forrás: K. Theisler Katalin - saját képek, 2013.04.21., Budapest

külső fotó

forrás: K. Theisler Katalin - saját képek, 2013.04.21., Budapest

külső fotó

forrás: K. Theisler Katalin - saját képek, 2013.04.21., Budapest

külső fotó

forrás: K. Theisler Katalin - saját képek, 2013.04.21., Budapest

külső fotó

forrás: K. Theisler Katalin - saját képek, 2013.04.21., Budapest

alaprajz

forrás: Novák Ede, Barát Béla - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Barát Béla, Novák Ede: Az OTI Építkezésének tervei. Albertfalva.

alaprajz

forrás: Novák Ede, Barát Béla - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Barát Béla, Novák Ede: Az OTI Építkezésének tervei. Albertfalva.

alaprajz

forrás: Novák Ede, Barát Béla - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Barát Béla, Novák Ede: Az OTI Építkezésének tervei. Albertfalva.

alaprajz

forrás: Novák Ede, Barát Béla - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Barát Béla, Novák Ede: Az OTI Építkezésének tervei. Albertfalva.

homlokzat

forrás: Novák Ede, Barát Béla - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Barát Béla, Novák Ede: Az OTI Építkezésének tervei. Albertfalva.

homlokzat

forrás: Novák Ede, Barát Béla - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Barát Béla, Novák Ede: Az OTI Építkezésének tervei. Albertfalva.

Lehoczky György 1927-től munkásságának első szakaszát Magyarországon töltötte, majd 1945 után a Saar-vidéken dolgozott, ahol főként egyházi épületeket tervezett. A káposztásmegyeri uradalom gazdasági munkás-sorházait 1939-ben tervezte. A két egymással párhuzamosan futó cikk-cakk vonal határozza meg a 20 lakrészt magában foglaló lezáratlan beépítést. A szokatlan rajzolatú beépítés a köztes terek differenciált használatát teszi lehetővé. Miközben az épületsávok egy nagy közös udvart fognak közre, a dominószerűen 45º-ban kibillentett elemek által határolt háromszög alakú öblök, mint privát kertek működhetnek. Egy öböl egy lakáshoz tartozik, ide néz a kis tornác, ahonnan a bejárat nyílik, míg a szomszédos elem a másik oldalra néz. Az együttes az egyszerű kétosztatú tornácos parasztházak belső rendszerét követi, de azok sorolásával jóval gazdaságosabb, kompaktabb együttest hoz létre. A központi kiegészítő funkciókkal, mint árnyékszék, termény és jószágtároló, magasabb minőségű lakókörnyezetet teremt az uradalmi földeken dolgozóknak.

külső fotó

forrás: Bierbauer Virgil - Tér és Forma 1939, 12. o.

külső fotó

forrás: Bierbauer Virgil - Tér és Forma 1939, 12. o.

külső fotó

forrás: Bierbauer Virgil - Tér és Forma 1939, 12. o.

külső fotó

forrás: Bierbauer Virgil - Tér és Forma 1939, 12. o.

külső fotó

forrás: Bierbauer Virgil - Tér és Forma 1939, 12. o.

alaprajz

forrás: Bierbauer Virgil - Tér és Forma 1939, 12. o.

Tartalom

1. Arne Jacobsen, Soholm, Klampenborg, Dánia, 1950-55 (N-T)
2. Ludwig Mies van der Rohe, Lafayette park, Detroit, Amerikai Egyesült Államok, 1955 (N-K)
3. Aldo van Eyck, Burgenweeshuis árvaház, Amszterdam, Hollandia, 1955-59 (N-M)
4. Jørn Utzon, Kingo átrium házak, Helsingor, Dánia, 1958-60 (N-T)
5. Toivo Korhonen, Jaako Laapotti, átriumházak, Espoo Finnország, 1958 (N-K)
6. Eric Lyons, Corner Green, London, Egyesült Királyság, 1959 (K-T)
7. Arne Jacobsen, Bellevue Bay, Klampenborg, Dánia, 1960-61 (K-K/I)
8. Atelier 5, Halen telep, Bern, Svájc, 1961 (K-T)
9. Jakob Berend Bakema, Eindhoven't Hool lakótelep, Eindhoven, Hollandia, 1961 (K-T)
10. Guy Lagneau, Michel Weil, Jean Dimitrijevic, Cansado, új város, Mauritánia, 1961 (N-M)
11. Jean-François Zevaco, Sor-pációházak, Agadir, Marokkó, 1962-64
12. Inger Exner, Johannes Exner, Hillerød, Dánia, 1962-65
13. Roland Rainer, Mauerberg, Bécs, Ausztria, 1963-64(N-T)
14. Pentti Ahola, Haka házak, Tapiola, Helsinki, 1963-65 (N-M)
15. Herman Hertzberger, Diagoon kísérleti lakóházak, Delft, Hollandia, 1967-70
16. Jan Verhoeven, átrium,- és sorház-együttes, Kyftenbeltlaan, Hoevelaken, Hollandia, 1968-71 (N-M)
17. Jørn Utzon, Espansiva moduláris lakás, Hallebaek, Dánia, 1969 (N-M)
18. Piet Blom, Kasbah együttes, Hengelo, Hollandia, 1969-73 (N-M)
19. Candilis, Josic, Woods, Le Mirail telep, Toulouse, Franciaország, 1971-73 (N-M)
20. Palle Suensons, Gassehaven telep, Holte, Dánia, 1973 (K-T)
21. Kiyonori Kikutake, teraszházak, Pasadena, Japán, 1973-74
22. Toivo Korhonen, El Naranjal kísérleti lakótelep, Lima, Peru, 1976(N-M)
23. Alvaro Siza, Quinta de Malagueira szociális lakások, Evora, Portugália, 1977-95 (K-T)
24. Piet Blom, kocka-házak, Rotterdam, Hollandia, 1984 (N-T)

A század második felében a világháborús pusztítások után lakásínség sújtotta számos ország lakosságát. A népesség folyamatos növekedése, a század első felében kialakult építészeti mozgalmak tevékenysége, a lakásínség a különböző építészeti csoportok figyelmét ismét a lakáskérdés felé fordította.

A különböző országokban a helyi sajátosságokhoz és problémákhoz igazodva eltérő kérdések foglalkoztatták az építészeket. A skandináv országokból, Dániából, Finnországból ismert példák az ott jellemző természetet tisztelő hozzáállást és a hideg évszak hosszúságára való tekintettel az előregyártás nagyarányú alkalmazását közvetítik. A holland strukturalisták kísérletező lakás-rendszerei a kis alapterületű országban területtakarékos megoldásokat mutatnak be, az Európa határain túlról válogatott marokkói és mauritániai példák száraz éghajlat kihívásaival, a túlzott napsütés és árnyékolás kérdéseivel foglalkoznak.

Általános kérdésnek tekinthető a privát szféra, és a közösségi együttélés egyensúlyának megteremtése. Európa szerte, de főként nyugaton cél a személyenként önálló szoba tervezése, a beépítések központjában védett parkok, játszóterek kialakítása. A motorizáció elterjedésével megoldandó kérdéssé válik a gépkocsik elhelyezése, az autós forgalom és a gyalogos megközelítés szétválasztása. A külső és belső teret összekötő átmeneti terek száma és jellege sok változatot mutat, gyakran teraszok, pációk, előkertek, loggiák kapcsolódnak az épületekhez.

Az alaprajzok fejlődése a század első feléhez képest nagyobb méretű lakásokat és hálószobákat mutat, a háztartási gépek fejlődésével és elterjedésével a lakások gazdasági, kiegészítő helyiségeinek méretcsökkenése figyelhető meg. Érdekesség a kevés napfénnyel rendelkező dán területeken a nappali felső szinti elhelyezése, illetve az előregyártás különböző mértékű megoldási kísérletei, mint az elemekből összerakható Hallebaek moduláris házak, illetve a továbbalakítható Diagoon házak Delftben.

A beépítés a Koppenhágától északra fekvő Klampemborgban három ütemben épült 1950 és 1955 között, a tengerparti házak Jacobsen kísérletező tervezésének eredményei. A vasútvonal és a Strandvejen között fekvő struktúra egy feltáró úthoz tapad. A fák, amelyek kijelölték az északabbra található tömbös és a délre fekvő villás negyed között átmenetet képző beépítés helyét, máig megvannak. Három ütemben három típus épült, mind alaprajzi kialakításban, mind tömegformálásban a terület adottságaira hangolva, más-más utakat járva. Az első ütem kétszintes lakóegységeinek emeleti szinten elhelyezett nappalija és étkezője is a tenger látványára hangolt. Tetőformája kísérlet a tradicionális magastető átértelmezésére, szemben a modernizmus lapostetős dogmáival. A forma és a funkcionalitás egysége jelenik meg ebben a metszetben. Az öt épületből álló egység, mint egy tudatosan formált, dinamikus tömb áll össze. A második ütem kétszintes, kertre néző hagyományos alaprajzi szerkesztésű lakásai, az eresz és a gerinc irányának megválasztásával a szigorú ortogonális tömegformáktól való szabadulás vágyát tükrözik. A harmadik ütem, az első ütemmel egy irányba, a tengerre tájolt négy földszintes elemből áll, az eltolásból adódó kerttel kiegészülve.

helyszínrajz

forrás: Hubert Hoffman - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1964

külső fotó

forrás: Hubert Hoffman - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1965

külső fotó

forrás: Stürwing - Carsten Thau, Kjeld Vindum: Arne Jacobsen, The Danish Architectural Press / Arkitektens Forlag, Koppenhága, 1998

külső fotó

forrás: D+W - Carsten Thau, Kjeld Vindum: Arne Jacobsen, The Danish Architectural Press / Arkitektens Forlag, Koppenhága, 2001

külső fotó

forrás: Stürwing - Carsten Thau, Kjeld Vindum: Arne Jacobsen, The Danish Architectural Press / Arkitektens Forlag, Koppenhága, 1999

külső fotó

forrás: Hubert Hoffman - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1966

belső fotó

forrás: Stürwing - Carsten Thau, Kjeld Vindum: Arne Jacobsen, The Danish Architectural Press / Arkitektens Forlag, Koppenhága, 2000

belső fotó

forrás: Stürwing - Carsten Thau, Kjeld Vindum: Arne Jacobsen, The Danish Architectural Press / Arkitektens Forlag, Koppenhága, 2001

tervrajz

forrás: Hubert Hoffman - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1967

távlati kép

forrás: Kjeld Vindum - Carsten Thau, Kjeld Vindum: Arne Jacobsen, The Danish Architectural Press / Arkitektens Forlag, Koppenhága, 2001

Forgalmas utakkal közrezárt, hatalmas zöld parkban, nyitott rendszerű kompozíciót alkotva úsznak a vonalként meghúzott épületsávok. A tömbök húszemeletes lakótornyokat, kétemeletes és földszintes sorházakat, iskolát, fürdő- és klubházat, bevásárlóközpontot, valamint garázsokat foglalnak magukba. Mies barcelonai világkiállításra épült pavilonjának alaprajzát, és annak egymásba folyó tereit látjuk visszaköszönni a köztes felületeket összefűző parkrendszerben. A parkot több kisebb egységre bontja, majd az egyes egységek hasonló beépítéssel ismétlődnek, feltáró utakkal tagolva sorolódnak. Szigorú 3,60 m raszterben kiosztott könnyed acél tartószerkezet, teljes traktusszélességben, és teljes magasságban üvegfelületek a homlokzaton, a falak, ajtók mennyiségének minimalizálása, a privát kertek átvágott fallal való leválasztása a közhasználatú parktól, mind a kompozíciót meghatározó nyitott áramló terek létrehozását célozzák, a legapróbb részletig lebontva. A zöldfelületek használata differenciált, de a határvonalak feloldódnak. A beépítés közepén egy sportpályákkal kiegészülő parkból jutunk az épületbokrokat körülvevő félprivát zöldfelületekre, a saját kert az épülettömeg és a csápként induló, alacsony, határoló falak között kap helyet.

helyszínrajz

forrás: S Nagel, S Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1959

légifotó

forrás: S Nagel, S Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1960

külső fotó

forrás: S Nagel, S Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1961

külső fotó

forrás: Hubert Hoffman - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1967

külső fotó

forrás: S Nagel, S Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1962

külső fotó

forrás: S Nagel, S Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1963

külső fotó

forrás: S Nagel, S Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1964

alaprajz

forrás: S Nagel, S Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1965

alaprajz

forrás: S Nagel, S Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1966

alaprajz

forrás: S Nagel, S Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1967

Aldo van Eyck a Team 10 tagjaként és a holland strukturalizmus egyik vezéralakjaként a tér és szerkezet, egység és egész, sejt és rendszer összefüggéseit kutatta. Kutatásai közben az afrikai dogon falvakat, azok decentralizált felépítését is tanulmányozta. „A város egy nagy lakóhely, a lakóhely egy nagy város" írta kutatásai eredményeként 1962-ben publikált könyvében. Az amszterdami árvaház az afrikai törzsi falu több, különböző funkciójú elem egymás mellé rendeződéséből felépülő növekedő mintázatát idézi. Az alapelem egy héjkupolás téregység, amelyhez több kisebb kupolás egység tapad, majd ezek a sejtcsoportok egy derékszögű rendszerben két átlós vonal mentén sorolódnak. Egy sejtcsoport magában foglalja a gyerekek lakóhelyeit, konyhát, vizesblokkot, tanulószobát és a testmozgás helyszínét is. A több egységből felépülő struktúrát zárt és nyitott terek, közlekedők és udvarok tartják össze, így alkotva egy decentralizált kis város téri szervezetét. Az átlós eltolásoknak köszönhetően a külső terek, pációk, udvarok teljesen átszövik a beépítést. A bejáratnál kialakuló nagy közös zárt udvar mellett minden sejtcsoportnak saját, a tartózkodó teréből nyíló udvara van, amelyek mind a zöld kertbe nyílnak.

helyszínrajz

forrás: Archives, Bouw-en Woningtoezicht Amsterdam-Zuid - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 1995

légifotó

forrás: CCA Mellon Lectures - http://www.archdaily.com/151566/ad-classics-amsterdam-orphanage-aldo-van-eyck/8-161/

3D ábra

forrás: Archives, Bouw-en Woningtoezicht Amsterdam-Zuid - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 1996

külső fotó

forrás: Archives, Bouw-en Woningtoezicht Amsterdam-Zuid - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 1997

külső fotó

forrás: Archives, Bouw-en Woningtoezicht Amsterdam-Zuid - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 1998

belső fotó

forrás: Archives, Bouw-en Woningtoezicht Amsterdam-Zuid - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 1999

alaprajz

forrás: Archives, Bouw-en Woningtoezicht Amsterdam-Zuid - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 2000

alaprajz

forrás: Archives, Bouw-en Woningtoezicht Amsterdam-Zuid - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 1999

alaprajz

forrás: Archives, Bouw-en Woningtoezicht Amsterdam-Zuid - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 2001

alaprajz

forrás: Archives, Bouw-en Woningtoezicht Amsterdam-Zuid - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 2000

metszet

forrás: Archives, Bouw-en Woningtoezicht Amsterdam-Zuid - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 2002

alaprajz

forrás: Archives, Bouw-en Woningtoezicht Amsterdam-Zuid - S. Umberto Barbieri, Leen van Duin: A Hundred Years of Dutch Architecture 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 2003

Jørn Utzon több, Dániába tervezett átriumházas beépítése közül a Kingo houses a legismertebb. Első ránézésre a végtelenségig húzható ívelt vonalak mentén kanyargó épületfüzéreket látunk a lankás domboldalon és a völgyben meghúzódó kis tó körül. A vonalakat formáló láthatatlan erőt a szintvonalas helyszínrajzot tanulmányozva érthetjük meg igazán. A terület morfológiai adottságait, tájolási viszonyait maximálisan kihasználva tapad a lágyan ívelő domboldal vonalaihoz a hatvan darab 15 m x 15 m méretű átriumház. A rendezett fás, füves, intenzív zöldfelületre való rálátás, a déli tájolás biztosítása, minden egység részére a környezetre való ráhangolás legfontosabb eleme. Az ideköltözők egyedi igényeit követni képes alaprajzi kialakítás kis kötött funkcionális alapmodul meghatározása mellett a lehető legnagyobb szabadságot és változatosságot biztosítja. A sárgás homoktégla falak, és a tető, mint építészeti alapeszköz kiterjesztése minden vízszintes felületre, a gondosan megtervezett rendezetlenség a feltáró utakon az észak-afrikai, marokkói oázistelepülések, vagy kasbák világát juttatja eszünkbe. A külső terek hierarchiája tiszta, mintha szőlőfürtök lógnának az érintetlen természeti térben. Az épületeket a környező utakkal összekötő szárak minimális területet rabolnak el a zöldfelülettől, a privát kert a száron lógó elemek, szőlőszemek belsejébe záródik.

helyszínrajz

forrás: Jorn Utzon - Jorn Utzon / Richard Weston, The Countryard Houses, Jorn Utzon Logbook, Morgens Prip-Buus /Edition Blondal, Hellerup 2001

légifotó

forrás: Arne Magnussen - Jorn Utzon / Richard Weston, The Countryard Houses, Jorn Utzon Logbook, Morgens Prip-Buus /Edition Blondal, Hellerup 2004

külső fotó

forrás: Ole Rafn - Jorn Utzon / Richard Weston, The Countryard Houses, Jorn Utzon Logbook, Morgens Prip-Buus /Edition Blondal, Hellerup 2003

külső fotó

forrás: Bent Ryberg - Jorn Utzon / Richard Weston, The Countryard Houses, Jorn Utzon Logbook, Morgens Prip-Buus /Edition Blondal, Hellerup 2004

külső fotó

forrás: Ole Rafn - Jorn Utzon / Richard Weston, The Countryard Houses, Jorn Utzon Logbook, Morgens Prip-Buus /Edition Blondal, Hellerup 2004

külső fotó

forrás: Morgens Prip-Buus - Jorn Utzon / Richard Weston, The Countryard Houses, Jorn Utzon Logbook, Morgens Prip-Buus /Edition Blondal, Hellerup 2004

3D ábra

forrás: Jorn Utzon - Jorn Utzon / Richard Weston, The Countryard Houses, Jorn Utzon Logbook, Morgens Prip-Buus /Edition Blondal, Hellerup 2002

alaprajz

forrás: Jorn Utzon - Jorn Utzon / Richard Weston, The Countryard Houses, Jorn Utzon Logbook, Morgens Prip-Buus /Edition Blondal, Hellerup 2003

metszet

forrás: Jorn Utzon - Jorn Utzon / Richard Weston, The Countryard Houses, Jorn Utzon Logbook, Morgens Prip-Buus /Edition Blondal, Hellerup 2004

A finn építész, Toivo Korhonen tervei alapján Helsinkitől nem messze épült fel a köztes terekkel három sávba tagolt növekvő kompozíció. A szerkesztés moduljait a lakótér, a kert, a gyalogos megközelítés zöld sávjának mérete adja. A modernista épületek tiszta fehér vakolt világa a skandináv építészet tradicionális faépítészetével ötvözve jellegzetes felületi mintákat eredményez. Durva, deszkával zsaluzott, fehérre festett betonfalak, barna deszkapalánkok és nagy üvegfelületek jelölik az egyes használati zónák közötti határokat. A 100-110 m2-es lakások és az átriumok egy irányba, délre tájoltak. Egy egység megközelítése két oldalról elválasztottan lehetséges. A lakások alaprajzi szerkesztése a beépítés tisztaságát követi. Két traktusba rendezve, elválasztva jelennek meg a hálóhelyiségek és a nappali tartózkodás terei. Nyírfák, fenyőfák állnak a gépjárművektől elzárt udvarokban, közökben. A lakóteret közel megkétszerező udvar tároló funkciókkal egészül ki.

helyszínrajz

forrás: S. Nagel, S. Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1960

külső fotó

forrás: S. Nagel, S. Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1961

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1982

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1983

külső fotó

forrás: S. Nagel, S. Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1962

külső fotó

forrás: S. Nagel, S. Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1963

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1984

alaprajz

forrás: S. Nagel, S. Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1964

alaprajz

forrás: S. Nagel, S. Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1965

alaprajz

forrás: S. Nagel, S. Linke - S. Nagel, S. Linke: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, BERTELSMANN FACHVERLAG REINHARD MOHN, Gütersloh, 1966

Eric Lyons több lakóházas beépítése épült Londonban. A tapasztalatokra alapozó gazdaságos, mégis tágas beépítés itt gondos környezettervezéssel párosul. A kompozíció keretbe záródó, melyet az épületek fallal körülvett kertekkel kiegészülő sávja hoz létre a telek oldalaihoz tapadva, közepe egy közösségi használatú udvar. Az udvarba a gépkocsi parkolók felől három ponton lehet bejutni. Az udvar a megérkezés, a találkozás és a játék helye, ahova a lakások bejáratai, a konyha és étkező ablakai nyílnak. A kifordított beépítés a közösségi tevékenységeket magába zárva biztosít nyugalmat a kifelé néző privát kerteknek, és az ide néző nappalinak, dolgozószobának. A keret, eddigi kitöltő példáinkkal ellentétben nem a befelé fordulás, a kizárás, hanem, kint és bent, mint két egymástól eltérő minőségű, de a lakók számára kívánatos, pozitív entitás viszonyának újszerű lehetőségeit feltáró eszközként jelenik meg. Egy lakóegység alapterülete 74 m2, a modern lakásoknál alapkövetelményként megjelenő saját szoba lehetőségét, a kis alapterület ellenére három beépített bútorral kiegészülő hálószoba biztosítja.

helyszínrajz

forrás: Owen Lawrence Ltd., London - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1963

külső fotó

forrás: Henk Snoek - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1967

külső fotó

forrás: Owen Lawrence Ltd., London - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1964

külső fotó

forrás: Owen Lawrence Ltd., London - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1965

külső fotó

forrás: Owen Lawrence Ltd., London - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1966

alaprajz

forrás: Owen Lawrence Ltd., London - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1967

Jacobsen a korábban bemutatott Soholm szomszédságában, alig pár év elteltével tervezte a Bellevue beépítést, a kettő a kísérletezés jegyében mégis teljesen eltérő karaktert mutat. Bár a kompozíció nem zárt, meghatározottságát mégis az adja, hogy a két szomszédos telektől elválasztó feltáró utak közötti sávban kifeszül, kitölti azt. A struktúra erősen irányított. A beépítés hét sávra osztható, a feltáró úttól a strand, a tenger felé következetesen egyre nyitottabb, reprezentatívabb funkciókkal gazdagodik. Egyik oldalról a Koppenhágától északra fekvő tengerpart nyüzsgő világa, másik oldalról egy négyemeletes ház közelsége indokolja a két belső, csendes udvar elhelyezését. Az egyik sávot kitöltő hálóhelyiségek és a központi helyzetben lévő étkező ezekre a pációkra néznek. A nappali egyszerre élvezi a pációk védett világát, és a tengerparti úttól elválasztó, védő zöld sáv, valamint a mögötte elterülő tenger látványát. Minden lakóegység három jól meghatározható funkciójú külső térrel gazdagodik. A garázs és a gyerekszobák közötti páció egyszerre szolgál a megérkezés helyeként, és játszófelületként a gyerekek számára, a középső udvar közös étkezések, vendégfogadás alkalmával kiegészíti a nappali és az étkező terét, míg a nappali előtt húzódó zöld sáv egy pufferzónaként működő park.

helyszínrajz

forrás: Strüwing, Kopenhagen - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1962

távlati kép

forrás: Strüwing, Kopenhagen - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1963

külső fotó

forrás: Strüwing, Kopenhagen - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1964

külső fotó

forrás: Strüwing, Kopenhagen - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1965

alaprajz

forrás: Strüwing, Kopenhagen - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1966

Érintetlen, vadregényes természeti környezetben, domboldalhoz tapadó, mérnöki precizitással szerkesztett zárványként emelkedik a mediterrán kisvárosok struktúráját idéző beépítés. Saját maga számára a természetből való elvétellel hoz létre egy keretet, melyet a sűrű erdő minden oldalról várfalként vesz körül, és melynek minden részletét tervezett módon kitöltik a közök, udvarok, épületek. Kis, törtvonalú utcákon érkezünk a közösségi funkciókkal övezett központi térre, ahonnan meredek lépcsők vezetnek a folyópart vagy a domb, az erdő felé. A hely lehetőségeit, kihívásait maximálisan kihasználja. Lejtőre szerkesztett metszetével gazdag belső- és külső téri világot, a háromszintes lakások két szintjének közvetlen kert-, vagy terepkapcsolatot, minden szintnek teraszt, és onnan lenyűgöző kilátást biztosít. A köztér, a feltáró utak, a teraszok, udvarok, és pációk változatos minőségű helyeket hoznak létre, és sokszínű használatot tesznek lehetővé. A lakások két típusa 186 m2, illetve 215 m2 alapterületű.

helyszínrajz

forrás: Albert Winkler - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1959

légifotó

forrás: Albert Winkler - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1960

külső fotó

forrás: Albert Winkler - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1961

külső fotó

forrás: Albert Winkler - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1962

külső fotó

forrás: Albert Winkler - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1963

külső fotó

forrás: Albert Winkler - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1964

külső fotó

forrás: Albert Winkler - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1965

belső fotó

forrás: Albert Winkler - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1966

tervrajz

forrás: Albert Winkler - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1966

tervrajz

forrás: Albert Winkler - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1967

A nemzetközileg ismert építész, Bakema a Hollandiából induló strukturalista irányzat atyjának tekinthető. Az eindhoveni beépítést több réteg egymásba szövésével építi fel, így alkot összetett rendszert. A 35 hektáros sík terület kisebb, keretbe záródó egységek, mint önállóan értelmezhető, kitöltött mezők, sorolásával népesül be. A mezőket egymástól közösségi használatú zöldfelületekkel övezett gyalogos és autós forgalmú utak választják el, fellazítva ezzel a sűrű beépítést. Egy mezőt a térré bővülő feltáró utcához, mint csáphoz tapadó változatos típusú házak és a házakhoz tartozó privát kertek alkotnak. A 11 különböző háztípus között a Hollandiában megszokott kétféle háromemeletes sorház és ritkábban előforduló nagy alapterületű, udvaros, földszintes átriumház található. A lakások átlagos alapterülete a holland átlaghoz igazodik, hozzávetőleg 140-150 m2.

helyszínrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1976

légifotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1977

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1978

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1979

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1980

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1981

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1982

Az acélkereskedéssel foglalkozó Miferma vállalat kapacitásainak bővítésére építette Cansado városát Mauritániában. A várost 35 000 lakosra tervezték, amelyből kezdetben 5 000 fős részt építettek meg. A jellemző észak-déli széljárást figyelembe véve a várost a nehézipari területtől északra telepítették. A szűz területen száraz éghajlat jellemző, a föld sziklás, kevés az ivóvíz és a művelhető terület, ezért a tervezés kihívása a teljeskörű szolgáltatási hálózat kiépítése volt. Első ütemben középmagas lakóépületeket és kiszolgáló központot építettek fel az alapvető szükségletek kielégítésére, ezt követte egy magas házakból álló ütem és kulturális központ építése. A különféle helyről és etnikai csoportból érkezők számára egy és kétszintes épületekből öt negyedet építettek munkások, iparosok és menedzserek számára. A sűrűbb-ritkább, egymás mellé sorolt, növekvő mintázat játszótereket és parkolókat befogadó udvarok körül terül el. A nap elleni védelem miatt árnyékos pációk tagolják a tömegeket, tömör kerítések és kis nyílások, visszatükröződő fehér felületek adják az utcák karakterét. A lakóházak kompakt tömegein kevés a lehűlő felület, a széltől való védelem miatt északra kevés ablak nyílik. Az első típus érdekessége, hogy a bejárati tér fedett pációjából nyílnak a ház helyiségei, a konyha és a hálószobák. A többi típus esetében előtérből a nappaliba, illetve konyhába juthatunk, a szobák mérettől függően a földszinten vagy a felső szinten helyezkednek el.

távlati kép

forrás: Coussi Jan, S.E.T.A.P - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, prima seria, Dwelling-houses, Milano, 1960

helyszínrajz

forrás: Coussi Jan, S.E.T.A.P - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, prima seria, Dwelling-houses, Milano, 1961

külső fotó

forrás: Coussi Jan, S.E.T.A.P - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, prima seria, Dwelling-houses, Milano, 1962

külső fotó

forrás: Coussi Jan, S.E.T.A.P - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, prima seria, Dwelling-houses, Milano, 1963

külső fotó

forrás: Coussi Jan, S.E.T.A.P - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, prima seria, Dwelling-houses, Milano, 1964

külső fotó

forrás: Coussi Jan, S.E.T.A.P - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, prima seria, Dwelling-houses, Milano, 1965

külső fotó

forrás: Coussi Jan, S.E.T.A.P - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, prima seria, Dwelling-houses, Milano, 1966

tervrajz

forrás: Coussi Jan, S.E.T.A.P - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, prima seria, Dwelling-houses, Milano, 1967

tervrajz

forrás: Coussi Jan, S.E.T.A.P - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, prima seria, Dwelling-houses, Milano, 1968

alaprajz

forrás: Coussi Jan, S.E.T.A.P - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, prima seria, Dwelling-houses, Milano, 1969

tervrajz

forrás: Coussi Jan, S.E.T.A.P - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, prima seria, Dwelling-houses, Milano, 1970

tervrajz

forrás: Coussi Jan, S.E.T.A.P - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, prima seria, Dwelling-houses, Milano, 1971

Az 1961-es földrengés Agadirban nagy pusztítást végzett, az újjáépítés egyik belvárosban elhelyezett eleme a Zevaco által tervezett beépítés. A házakat középosztálybeli családok számára tervezték, összesen 17 sor-pációház készült kétféle alaprajzi típus felhasználásával. Az egymás mellé sorolt és összeforgatott, hosszan elnyújtott egységek teljesen kitöltik az utcák által határolt telket. A földszintes sorházak tervezésének legfőbb szempontja az éghajlat adta kihívás és a tájolás kérdése körül forgott, minden helyiség kétirányú külső kapcsolattal rendelkezik a téli, illetve nyári tájoláshoz igazodva és megteremtve a keresztszellőzés lehetőségét. A kétirányú külső kapcsolatot biztosítandó több kisebb-nagyobb kimetszett páció tagolja a hosszan elnyúló téglatest alakú lakóegységet. A lakások két típusa három, illetve négy hálószobás, mindkét típusban a közösségi funkciók és a hálóhelyiségek két összeforgatott L alakú egységbe szerveződnek. A tervező nagy gondot fordított a muszlim családok életmódjának tanulmányozására, a zárt családmodellhez igazodva a bejárat hosszú páción át vezet a ház közepébe, ahol az előtérből a szalon, illetve a konyha nyílik, a nők és gyermekek fő tartózkodási helye. A belső használatú kertek kültéri tartózkodást biztosítanak a nők számára anélkül, hogy más férfiak megláthatnák őket.

alaprajz

forrás: J. F. Zavaco - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, seonda seria, Dwelling-houses, Milano, 1970

alaprajz

forrás: J. F. Zavaco - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, seonda seria, Dwelling-houses, Milano, 1971

homlokzat

forrás: J. F. Zavaco - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, seonda seria, Dwelling-houses, Milano, 1972

távlati kép

forrás: Christopher Little - http://www.akdn.org/architecture/pdf/0155_Mor.pdf

külső fotó

forrás: Christopher Little - http://www.akdn.org/architecture/pdf/0155_Mor.pdf

külső fotó

forrás: Christopher Little - http://www.akdn.org/architecture/pdf/0155_Mor.pdf

külső fotó

forrás: Christopher Little - http://www.akdn.org/architecture/pdf/0155_Mor.pdf

külső fotó

forrás: Christopher Little - http://www.akdn.org/architecture/pdf/0155_Mor.pdf

külső fotó

forrás: Christopher Little - http://www.akdn.org/architecture/pdf/0155_Mor.pdf

tervrajz

forrás: Christopher Little - http://www.akdn.org/architecture/pdf/0155_Mor.pdf

A dán építészpáros Hillerød városa mellett kapott lehetőséget 11 házcsoport megtervezésére. A csoportok külön-külön 10-20 lakóegységet foglalnak magukba. A telep erősen változó lejtésű domboldalon fekszik, telepítése alkalmazkodik a szintvonalakhoz és a határokat kirajzoló utakhoz. A házcsoportok láncszerűen telepítve utakkal egymáshoz kapcsolódnak, mint gyöngyök a láncon körbezáródó formát alkotnak. A körbezárt terület közös használatú zöldfelületet ad a több mint 500 körülötte lakónak. A házcsoportok maguk is gyöngyszerűen körbezáródó egységek, a házak szorosan egymáshoz simulnak, a házak köze az előbbinél kisebb közös használatú udvart zár magába. A lakóegységek három tervezett típusa 100 és 130 m2 között változik, minden ház kétszintes és két típusnál a dán lakóházakra jellemzően a nappali az emeleten kapott helyet. A lakóegységekhez privát páció vagy emeleti terasz kapcsolódik attól függően, hogy a nappali a földszinten vagy emeleten helyezkedik el. Az egységek a tájoláshoz igazodva egy irányba állnak, a lakások kapcsolata a közös udvarhoz az oldalak mentén változik.

helyszínrajz

forrás: K. Helmer-Petersen - Karl Krämer, Einfalmilienhauser in der Gruppe, KARL KRÄMER VERLAG, Stuttgart, 1966, 56, 58-59.o.

makettfotó

forrás: K. Helmer-Petersen - Karl Krämer, Einfalmilienhauser in der Gruppe, KARL KRÄMER VERLAG, Stuttgart, 1966, 56, 58-59.o.

makettfotó

forrás: K. Helmer-Petersen - Karl Krämer, Einfalmilienhauser in der Gruppe, KARL KRÄMER VERLAG, Stuttgart, 1966, 56, 58-59.o.

makettfotó

forrás: K. Helmer-Petersen - Karl Krämer, Einfalmilienhauser in der Gruppe, KARL KRÄMER VERLAG, Stuttgart, 1966, 56, 58-59.o.

makettfotó

forrás: K. Helmer-Petersen - Karl Krämer, Einfalmilienhauser in der Gruppe, KARL KRÄMER VERLAG, Stuttgart, 1966, 56, 58-59.o.

alaprajz

forrás: K. Helmer-Petersen - Karl Krämer, Einfalmilienhauser in der Gruppe, KARL KRÄMER VERLAG, Stuttgart, 1966, 56, 58-59.o.

alaprajz

forrás: K. Helmer-Petersen - Karl Krämer, Einfalmilienhauser in der Gruppe, KARL KRÄMER VERLAG, Stuttgart, 1966, 56, 58-59.o.

metszet

forrás: K. Helmer-Petersen - Karl Krämer, Einfalmilienhauser in der Gruppe, KARL KRÄMER VERLAG, Stuttgart, 1966, 56, 58-59.o.

tervrajz

forrás: K. Helmer-Petersen - Karl Krämer, Einfalmilienhauser in der Gruppe, KARL KRÄMER VERLAG, Stuttgart, 1966, 56, 58-59.o.

tervrajz

forrás: K. Helmer-Petersen - Karl Krämer, Einfalmilienhauser in der Gruppe, KARL KRÄMER VERLAG, Stuttgart, 1966, 56, 58-59.o.

Roland Rainer elméleti munkásságátigyekezett gyakorlati példákkal alátámasztani, a korábban Bécsben épült Veitingergasse beépítés tapasztalataira alapozva tervezte a Mauerberg telepet. A negyvenhárom saját kerttel és feltáró lépcsős közökkel egymástól elválasztott lakóegység a völgy felől nézve egy nőtt, hegyi falu képét juttatja eszünkbe. A délnyugati tájolású, két út közé feszülő lejtőn sűrűn elszórt épületek közötti lépcsős gyalogutak teljesen tehermentesítettek a gépjármű forgalomtól, parkolni a beépítés felső oldalán elhelyezett központi parkolóban lehet. A különböző igények kielégítésére három, méretben változó, de alaprajzi szerkesztésben rokon típust vezet be a tervező. Rainer lakóépületeit az előregyártott elemekkel való kísérletezés, a kis szintszámú lakóépületek gazdaságos létesítési lehetőségeinek keresése jellemezte. A mauerbergi beépítés falai betonnal kitöltött durisol téglából, tetőszerkezetei előregyártott rétegelt ragasztott gerendák beépítésével készültek. A területet behálózó lépcsőrendszerről kis térdfallal határolt, terepbe metszett megérkező udvarba jutunk. A kertek a lejtésből adódóan alacsony támfallal megtámasztott, a feltáró utaktól szintben elválasztott zöld teraszok. A lakóegységek alapterülete 90 és 110 m2 között változik.

makettfotó

forrás: Verlag des ÖGB, Wien - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1966

távlati kép

forrás: Verlag des ÖGB, Wien - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1967

távlati kép

forrás: Hubert Hoffman - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1960

külső fotó

forrás: Hubert Hoffman - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1961

külső fotó

forrás: Hubert Hoffman - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1962

külső fotó

forrás: Hubert Hoffman - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1963

belső fotó

forrás: Hubert Hoffman - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1964

alaprajz

forrás: Hubert Hoffman - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1965

alaprajz

forrás: Hubert Hoffman - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1966

alaprajz

forrás: Hubert Hoffman - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1967

Tapiola, Helsinki kertes külvárosa, a modern építészet egyfajta kísérleti, kiállító terepe ad helyet a Pentti Ahola, finn építész tervezte tizennyolc pációháznak. A házak futónövényhez hasonló, növekvő mintaként terülnek el a helyszínen. A rajzolatot, az elemek egymáshoz való változatos viszonyát a terület növényzete, a meglévő nyírfák elhelyezkedése határozta meg. Az egyes lakóegységek elválasztott gyalogos közlekedését szolgáló, indaként kanyargó ösvények képezik a minta egy újabb rétegét. Az udvart három oldalról határoló aszimmetrikus „U" alakú épületek a 120 m2 –es lakások fő funkcióit zárják magukba. A főtömeghez az udvar negyedik oldalán egy kisebb, szaunát, műhelyt, vendégszobát tartalmazó szárny kapcsolódik, egy fedett-nyitott téren keresztül. A funkcionális összetettség változatos belmagasságot eredményez. Az egyszerű négyzetes kompozíció kisebb elemekre bontása léptékhelyes homlokzatokat rajzol. A külső terek egymás után következő sora, és a növényzet sűrűségének változása ugyanennek a léptékjátéknak a szép példája. A Helsinkit Tapiolával összekötő erdős utakról megérkezve a hófehérre vakolt épületek és fehér törzsű nyírfák közötti ösvényekkel átszőtt ligetbe jutunk.

makettfotó

forrás: VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München - Paulhans Peters: Neue Atriumhäuser, VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München, 1961

helyszínrajz

forrás: The Museum of Finnish Architecture, Helsinki - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1965

külső fotó

forrás: The Museum of Finnish Architecture, Helsinki - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1966

külső fotó

forrás: VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München - Paulhans Peters: Neue Atriumhäuser, VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München, 1962

külső fotó

forrás: VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München - Paulhans Peters: Neue Atriumhäuser, VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München, 1963

külső fotó

forrás: The Museum of Finnish Architecture, Helsinki - Hubert Hoffmann: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1967

belső fotó

forrás: VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München - Paulhans Peters: Neue Atriumhäuser, VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München, 1964

alaprajz

forrás: VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München - Paulhans Peters: Neue Atriumhäuser, VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München, 1965

metszet

forrás: VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München - Paulhans Peters: Neue Atriumhäuser, VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München, 1966

homlokzat

forrás: VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München - Paulhans Peters: Neue Atriumhäuser, VERLAG GEORG D.W. CALLWEY, München, 1967

Hermann Hertzberger, holland strukturalista építész kísérletező munkásságának egyik korai példája a „Diagoon-házak”. A lakóegységeket eredendően egy nagyobb kertváros kialakítására tervezte, végül 8 lakóegységből álló beépítés valósult meg Delftben. A házak L alakban egymáshoz tapadva veszik körbe a kerteket és a közösségi teret, a sorolás lezáratlan, a sorozat végtelenül folytatható lenne. Az épületet a modernizmus „a funkció követi a formát” jelmondatára reflektálva Hertzberger mint flexibilis, félkész, a használó által tovább alakítható keretet határozta meg. Az egymáshoz tapadó lakóházak két egymástól eltolt alapegységből állnak, az egyikben lépcső, a másikban konyha és fürdő, mint fix elemek helyezkednek el. Fél szintek sorozata kínál helyet a választott funkcióknak a térleválasztás, illetve áramló téralakítás lehetőségével. A két tömeg átlósan eltolt szerkesztéséből ered a Diagoon név is. A házak 2-3 szintesek, az utcáról az épületbe integrált parkolót és bejáratot lehet elérni, majd félszintenként a nappali és a lakószobák sora következik. A variálhatóság jegyében a tervező 32 változatot vázolt fel, a teljesség igénye nélkül ebből néhányat a mellékelt rajzokon bemutatunk.

helyszínrajz

forrás: Cliché + Litho AG, Zürich - Architectenburo Herman Hertzbereger: Herman Hertzberger, Arch-Edition, Den Haag Hollandia, 1987

távlati kép

forrás: Marcel Vendoner, Badhoevedorp - Architectenburo Herman Hertzbereger: Herman Hertzberger, Arch-Edition, Den Haag Hollandia, 1987

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1981

külső fotó

forrás: Willem Diepraam, Amsterdam - Architectenburo Herman Hertzbereger: Herman Hertzberger, Arch-Edition, Den Haag Hollandia, 1987

külső fotó

forrás: Manfred Kansen, Amsterdam - Architectenburo Herman Hertzbereger: Herman Hertzberger, Arch-Edition, Den Haag Hollandia, 1987

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1982

belső fotó

forrás: Herman Hertzberger - Architectenburo Herman Hertzbereger: Herman Hertzberger, Arch-Edition, Den Haag Hollandia, 1982

3D ábra

forrás: Herman Hertzberger - Architectenburo Herman Hertzbereger: Herman Hertzberger, Arch-Edition, Den Haag Hollandia, 1983

3D ábra

forrás: Herman Hertzberger - Architectenburo Herman Hertzbereger: Herman Hertzberger, Arch-Edition, Den Haag Hollandia, 1984

tervrajz

forrás: Herman Hertzberger - Architectenburo Herman Hertzbereger: Herman Hertzberger, Arch-Edition, Den Haag Hollandia, 1985

alaprajz

forrás: Herman Hertzberger - Architectenburo Herman Hertzbereger: Herman Hertzberger, Arch-Edition, Den Haag Hollandia, 1986

alaprajz

forrás: Herman Hertzberger - Architectenburo Herman Hertzbereger: Herman Hertzberger, Arch-Edition, Den Haag Hollandia, 1987

A holland strukturalista építészek közé tartozó Jan Verhoeven lakóhelyére, Hoevelakenbe tervezte az összesen 35 lakóegységből álló kompozíciót. A terazzo burkolatok elforgatva, változatosan egymáshoz illesztett elemeihez hasonlít a növekvő geometrikus minta. A beépítés több ütemben épült, ezért a telektömb kisebb területi egységekre bomlik. Az egyes ütemeknek szánt területet alaprajzukban nagyon hasonlóan szerkesztett lakóegységek népesítik be. Először a négy elem összeforgatásával létrejövő karakteres, osztott középudvarral rendelkező keretek épültek meg, majd másodszor a kígyószerűen telepített egységek. A szigorú derékszögben és 45º-ban osztott felületek geometriai kísérletként is felfoghatók. Verhoeven munkáiban többször visszaköszön ez az évtizedekig érlelt épületforma. A téglaburkolat és a kandalló középpontba állítása a tradicionális holland sorházakat idézi. Egyszerű anyagokból, sokszor burkolatlanul hagyott, nyers felületekkel (tégla, fa, bitumenes lemez, látszó hőszigetelő táblák), gazdaságos, de részleteiben igényesen átgondolt, határozottan formált épületek születtek. A lakóegységekhez tartozó külső terek három, funkcionálisan jól elkülönülő felületre oszthatók. A belső zárt páció mellett egy kert és egy megérkező udvar is tartozik a lakásokhoz.

helyszínrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1981

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.architectuur.org/nieuwsitem/2698/Recensie:_Jan_Verhoeven_%281926_-_1994%29.html, 2012.07.19.

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.architectuur.org/nieuwsitem/2698/Recensie:_Jan_Verhoeven_%281926_-_1994%29.html, 2012.07.19.

külső fotó

forrás: google - https://maps.google.hu/maps?hl=hu&client=firefox-a&q=Jan+Verhoeven&ie=UTF-8, 2012.07.11

belső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.architectuur.org/nieuwsitem/2698/Recensie:_Jan_Verhoeven_%281926_-_1994%29.html, 2012.07.19.

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1982

Utzon több telepszerű lakóházas beépítést tervezett Dániában, mint a korábban bemutatott Kingo házakat. Ezek továbbfejlesztett változata a modulokból felépíthető lakóház-rendszer. A növekedés, változás, mint az élő természet egyik meghatározó sajátossága a terv alapkoncepciója. Analógiája a növények, fák, virágok szirmainak leveleinek hasonló elemekből felépített, mégis végtelen variációs lehetőséget nyújtó világa. Utzon „additív építészetnek" nevezte a természet mintájára kidolgozott, egyszerű alapelemek változatos módon való összeillesztésén alapuló módszert, amely több hatvanas években született épületén megjelenik. A tervezett beépítésnek több rétege fedezhető fel. Az első réteg az alapelemek rajzolata. A lakóegységek közlekedő mentén sorakozó, ahhoz tapadó dobozok különböző konfigurációiból jönnek létre. A kis elágazó elemekből születő karakteres növekedő minta a kompozíció második rétege. A módszer nem csak a tömegek, hanem a köztes terek, udvarok, kertek formálásának is adekvát eszköze. Az „Espansiva" névre keresztelt könnyűszerkezetes építési rendszer kidolgozására egy dán fakereskedőtől érkezett a tervezési megbízás, ami szerencsésen egyezett Utzon akkori érdeklődésével. Könnyű előregyártott fa keretekből három különböző méretű alapelemet tervezett, amelyek változatos lakások kialakítását tették lehetővé. A vázszerkezet az anyaghasználatban is nagy szabadságot jelentett. A falak lehettek téglából, palával borítva, üvegből, vagy fából, ugyanígy a tető héjalása is választható volt. Az építési rendszer nem terjedt el, egyetlen kísérleti ház épült csak meg, de az előregyártás és a moduláris építészet egyik korai példájaként alapgondolata napjaink és a közelmúlt több épületében fellelhető.

helyszínrajz

forrás: Per Nagel - Per Nagel: Jorn Utzon Houses, Living Architecture Publishing, Koppenhága, 1995

3D ábra

forrás: Per Nagel - Per Nagel: Jorn Utzon Houses, Living Architecture Publishing, Koppenhága, 1996

külső fotó

forrás: Per Nagel - Per Nagel: Jorn Utzon Houses, Living Architecture Publishing, Koppenhága, 1997

külső fotó

forrás: Per Nagel - Per Nagel: Jorn Utzon Houses, Living Architecture Publishing, Koppenhága, 1998

külső fotó

forrás: Per Nagel - Per Nagel: Jorn Utzon Houses, Living Architecture Publishing, Koppenhága, 1999

külső fotó

forrás: Per Nagel - Per Nagel: Jorn Utzon Houses, Living Architecture Publishing, Koppenhága, 2000

belső fotó

forrás: Per Nagel - Per Nagel: Jorn Utzon Houses, Living Architecture Publishing, Koppenhága, 2001

belső fotó

forrás: Per Nagel - Per Nagel: Jorn Utzon Houses, Living Architecture Publishing, Koppenhága, 2002

belső fotó

forrás: Per Nagel - Per Nagel: Jorn Utzon Houses, Living Architecture Publishing, Koppenhága, 2003

tervrajz

forrás: Per Nagel - Per Nagel: Jorn Utzon Houses, Living Architecture Publishing, Koppenhága, 2004

Piet Blom a strukturalisták vezetőjének tekintett Aldo van Eyck tanítványaként több összetett struktúrájú lakóegyüttest tervezett Hollandiában. Történeti előképek gyűjtése és értelmezése, e kompozíciók felelevenítése a holland strukturalisták egyik kedvelt módszere volt. A„Kasba", ahogy neve is mutatja, a jellegzetes észak-afrikai településforma téri összetettségét ülteti át a XX. századi holland lakóház-építési gyakorlatba. „Városi háztetők alatt lakni" címet kapta az extrém sűrűségben egymás mellé sorolt, cakkos tetőkből építkező ideálterv. Bár a beépítés, a centrumban kialakított tér miatt keretként is értelmezhető, a kompozíció sávos szerkesztéséből és a sávok mentén hullámzó tetőkből adódóan nyitott. Az elemek sokfélesége, a tetősávok egymáshoz kapcsolásának változatossága, az eltolásukból adódó tömeg-tér ritmus tudatosan szerkesztett szőtt mintát eredményez. A Rotterdamban megrendezett „Strutuur" nevű kiállításon bemutatott terv az organikusan nőtt urbánus környezet összetettségére, a városi élet sokszínűségére hívja fel a figyelmet, a tervezett települések specializálódott elemekből felépülő széteső lélektelen kompozícióival szemben. A kert a sűrűség következtében átalakul. A központi tér és kisebb lakóudvarok mellett egy 30 m2-es, szintben elválasztott kert vagy terasz tartozik a legtöbb lakóegységekhez.

légifotó

forrás: archined - http://www.classic.archined.nl/news/9811/kasbah.jpg 2012.07.11.

légifotó

forrás: Piet Blom - http://www.kasbah.nu/ 2012.07.6

külső fotó

forrás: architectuur.org - http://www.architectuur.org, 2012.07.9

külső fotó

forrás: architectuur.org - http://www.architectuur.org, 2012.07.10

külső fotó

forrás: architectuur.org - http://www.architectuur.org, 2012.07.11

külső fotó

forrás: Piet Blom - http://www.kasbah.nu/ 2012.07.7

makettfotó

forrás: Piet Blom - http://www.kasbah.nu/ 2012.07.8

tervrajz

forrás: Piet Blom - http://www.kasbah.nu/ 2012.07.9

tervrajz

forrás: Piet Blom - http://www.kasbah.nu/ 2012.07.10

tervrajz

forrás: Piet Blom - http://www.kasbah.nu/ 2012.07.11

tervrajz

forrás: Piet Blom - http://www.kasbah.nu/ 2012.07.12

tervrajz

forrás: Piet Blom - http://www.kasbah.nu/ 2012.07.13

Toulouse 1961-ben a Le Mirail városrészre kiírt tervpályázat révén került az építészeti diskurzusok középpontjába. A teljes 800 hektáros terület beépítésére tett javaslatok közül a zsűri a Candilis-Josich-Woods építészhármas jellegzetes faágas forgalmi rendszerű tervét választotta ki. A gyűjteményben bemutatott nyolcvankilenc átriumházból álló telep mindössze 3,2 hektáron terül el. Négy lakóegység forgatásával és tetriszszerű egymásba illesztésével állnak elő az összetettebb épületfürtöket felépítő kis keretek, mint alapelemek. A sejtcsoportok elvarratlansága a burjánzó minta nyitott, növekedő jellegét erősíti. A sejteket felépítő lakások a központba helyezett kerti tárolók körül szélforgóként forognak. Érdekes, ahogy lakóegység összetett geometriája az elemek illeszkedésének logikája által érthetővé válik. A tiszta alaprajzi elrendezés lehetővé teszi az emelettel való bővítést, így az egységes alaprajzi kontúr ellenére is alkalmazkodik a különböző megrendelői igényekhez. A zöldfelületek sokféle használati módot tesznek lehetővé. A beépítésen belül a kollektív zöldfelületek dominálnak. A lakószobák az épületekkel közrezárt védett átriumra tekintenek. Emeletráépítés esetén a konyha, étkező felett tetőterasszal bővül a lakótér.

helyszínrajz

forrás: VERLAG ULLSTEIN GMBH - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1956

helyszínrajz

forrás: VERLAG ULLSTEIN GMBH - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1957

tervrajz

forrás: VERLAG ULLSTEIN GMBH - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1958

magyarázó ábra

forrás: VERLAG ULLSTEIN GMBH - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1959

tervrajz

forrás: VERLAG ULLSTEIN GMBH - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1960

helyszínrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1980

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1981

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1982

A Palle Suensons által tervezett telep a dánokra jellemző gondos környezettervezést integráló beépítések közé tartozik. Egy foglalatként működő központi feltáró útról ágazik le a lakóegységeket kiszolgáló négy zsákutca. Az épületbokrok ezekhez, a végükön kibővülő zsákutcákhoz kereteket létrehozva tapadnak. A lakóegységek megközelítése a keret belseje felől történik, ahonnan több rétegen, egy melléképületen, az előkerten, és az épületen keresztül szűrődünk át a keret külső oldalára a hátsókertbe, majd onnan a természetbe, a tópartra. A két traktusba szerkesztett alaprajz érdekes kettősséget mutat. A lakóegységek alapterülete átlagosan 150 m2. A tégla szerkezetű zárt épületrészbe kerülnek a hálóhelyiségek, míg az előkertet a hátsókerttel vizuálisan és funkcionálisan is összekötő üvegezett traktus a konyhát, az étkezőt és az emeletre kerülő nappalit foglalja magába. Az üvegezett napcsapdaként működő tér a tavaszi és őszi nap energiáját hivatott az épületbe zárni a hűvös skandináv éghajlaton. Érdekesség, hogy az emeleti szint, gyűjteményünk több ebből a korból származó példájához hasonlóan flexibilisen alakítható.

helyszínrajz

forrás: Keld Helmer - Petersen - Paulhans Peters, Rolf Rosner: Wohn-Häuser, VERLAG GEORG D. W. CALLWEY, München, 1977

távlati kép

forrás: Keld Helmer - Petersen - Paulhans Peters, Rolf Rosner: Wohn-Häuser, VERLAG GEORG D. W. CALLWEY, München, 1978

külső fotó

forrás: Keld Helmer - Petersen - Paulhans Peters, Rolf Rosner: Wohn-Häuser, VERLAG GEORG D. W. CALLWEY, München, 1979

külső fotó

forrás: Keld Helmer - Petersen - Paulhans Peters, Rolf Rosner: Wohn-Häuser, VERLAG GEORG D. W. CALLWEY, München, 1980

külső fotó

forrás: Keld Helmer - Petersen - Paulhans Peters, Rolf Rosner: Wohn-Häuser, VERLAG GEORG D. W. CALLWEY, München, 1981

belső fotó

forrás: Keld Helmer - Petersen - Paulhans Peters, Rolf Rosner: Wohn-Häuser, VERLAG GEORG D. W. CALLWEY, München, 1982

alaprajz

forrás: Keld Helmer - Petersen - Paulhans Peters, Rolf Rosner: Wohn-Häuser, VERLAG GEORG D. W. CALLWEY, München, 1983

metszet

forrás: Keld Helmer - Petersen - Paulhans Peters, Rolf Rosner: Wohn-Häuser, VERLAG GEORG D. W. CALLWEY, München, 1984

metszet

forrás: Keld Helmer - Petersen - Paulhans Peters, Rolf Rosner: Wohn-Häuser, VERLAG GEORG D. W. CALLWEY, München, 1985

Kiyonori Kikutake a japán metabolista építészek egyik vezéregyénisége tervezte aMishima feletti hegyoldal egy öblébe ékelődő, százhúsz lakást magába foglaló komplexumot. A szintvonalakhoz tapadó, azokkal együtt kanyargó összetett, többszintes térbeli rendszer kitölti a domborzat által kijelölt helyet. Megközelítés a völgy irányából, a lépcsős struktúra lábánál kialakított parkolóktól, két szinten lehetséges. A beépítés külső felületén lépcsőkön, napos, utcákhoz hasonló teraszokon juthatunk el a lakások előtt húzódó, saját kertként kialakított teraszrészre, és egy lépcsőn ugyanide érkezhetünk a lábakra állított vasbeton szerkezet alatt húzódó fedett közlekedőrendszerből is. A megérkezés mellett a funkciók szétosztása is a kompozíció két szintre osztott logikáját követi. A külső kéreghez a lakások, a család saját használatú terei tartoznak, összeszőve a publikus közlekedőrendszerrel, az alsó, esőtől, naptól védett szinthez pedig a közösségi funkciók, mosoda, tanácsterem, gyermekkönyvtár, játékterem. Japánban a beépítésre alkalmas sík területek benépesültek. A korábban lakatlanul hagyott, meredek hegyoldalak meghódítása ezért az építészek egyik alapvető feladatává vált. A Pasadéna magaslatra épült teraszház nem csak a topográfiai adottságokra ad jó választ, hanem az együttélés, a kollektív életmód építészeti megjelenítésének is nyitott, és egyszerre befelé forduló példája.

helyszínrajz

forrás: ismeretlen - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979

3D ábra

forrás: ismeretlen - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980

alaprajz

forrás: ismeretlen - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981

külső fotó

forrás: ismeretlen - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982

külső fotó

forrás: Roger Sherwood - http://housingprototypes.org/project?File_No=JAP002

külső fotó

forrás: Roger Sherwood - http://housingprototypes.org/project?File_No=JAP003

A perui kormány Lima, El Naranjal kísérleti lakótelepének tervezésére 13 építészt hívott meg a világ minden tájáról, hogy gyorsan felépíthető, újszerű lakásokat tervezzenek a népességrobbanás okozta lakáshiány megoldására. A telepen dolgoztak többek között James Stirling, az Atelier 5 csoport, Kurokawa és Aldo van Eyck mellett Toivo Korhonen is. Korhonen terveiben szigorú, 3,75 m x 3,75 m raszterben szerkesztett minta adja a nyitott kompozíció alapját. A növekedés lehetséges irányait a határoló utcák adják. Egy lakásegység nyolc raszterelem méretű, az előregyártott vasbeton pillérek és pallók használata a kötött keretek között nagy szabadságot biztosít. Egy, fél, vagy háromnegyed raszter méretű szobák, ugyanilyen méretű udvarok, pációk, egy raszterben összefogott konyha és vizes helyiségek, negyedraszter méretű bejárat, illetve lépcső adják a játék elemkészletét. A rendelkezésre álló elemekből minimum kettő emeleti szint ráépítésével maximum öt hálószoba létesíthető. Bár a belső terek minimális méretűek, a lakásokhoz tartozó, nővényekkel telepített bevilágító pációk és a nappalihoz tartozó étkezésre, vendégfogadásra alkalmas, vagy a konyhához kapcsolódó gazdasági funkcióval bíró egymástól jól elválasztott udvarok a legnagyobb típusnál is majdnem megkétszerezik a lakótér területét.

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1979

helyszínrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1980

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1981

metszet

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1982

A több ütemben épült beépítés kompozíciójának alapját az állandóan alakulásban, változásban lévő város iránti érzékenység adja. A topográfiai adottságok, a meglévő városi szövet úthálózata, a település római kori múltja mind olyan talált mozaikdarabok, melyek az új képbe beépülve helyszínrajzi és szellemi értelemben egyaránt ízesítik, tapasztják az új textúrát a régihez. A több foltot kitöltő struktúra ezerkétszáz lakóegységből áll. Az első ütem forgalmas feltáró utak és a növekedő város elvarratlan házsorai közé ékelődik. A többi ütem önállóan értelmezhető zárt egységeként folytatja a beépítést, az elsőtől északi irányban. Két lakástípusból építkezik. Az egyik udvarral az utcák felé néz, a másiknak az udvarát az épület elzárja az utcától. Mindkét alaprajzi típus magában rejti a bővítés lehetőségét három különböző módon, ezzel utat enged a használók díszítési, színezési, építési vágyának, és megteremti a portugál kisvárosi utcák természetességét. A római akvaduktokra rímelő több helyen előbukkanó közműhidak egy újabb réteggel gazdagítják a képet. A szinte sivatagi klíma miatt kiemelten fontos az árnyékolás, melynek egyik legegyszerűbb eszköze a sűrűség. A fehérre vakolt beépítést csak az egyes ütemek határához tapadó közös használatú parkok és a lakóegységekhez tartozó változatos használatú kisméretű pációk zöldje lazítja fel.

légifotó

forrás: ismeretlen - http://arquitectures234.blogspot.hu/2011/03/alvaro-siza-quinta-malagueira.html, 2012.07.19.

helyszínrajz

forrás: ismeretlen - Philip Jodido: Alvaro Siza, Taschen GmbH, Köln, 2000

légifotó

forrás: ismeretlen - http://arquitectures234.blogspot.hu/2011/03/alvaro-siza-quinta-malagueira.html, 2012.07.19.

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://arquitectures234.blogspot.hu/2011/03/alvaro-siza-quinta-malagueira.html, 2012.07.19.

külső fotó

forrás: flickr il deserto rosso - http://www.archdaily.com.br/49523/classicos-da-arquitetura-quinta-da-malagueira-alvaro-siza/, 2012.07.19.

külső fotó

forrás: flickr gva_jb - http://www.archdaily.com.br/49523/classicos-da-arquitetura-quinta-da-malagueira-alvaro-siza/, 2012.07.19.

külső fotó

forrás: flickr ekainj - http://www.archdaily.com.br/49523/classicos-da-arquitetura-quinta-da-malagueira-alvaro-siza/, 2012.07.19.

külső fotó

forrás: ismeretlen - Philip Jodido: Alvaro Siza, Taschen GmbH, Köln, 2001

külső fotó

forrás: ismeretlen - Philip Jodido: Alvaro Siza, Taschen GmbH, Köln, 2002

tervrajz

forrás: ismeretlen - Philip Jodido: Alvaro Siza, Taschen GmbH, Köln, 2003

Piet Blom kocka-házainak Hollandiában két változata épült meg, a rotterdami példa a második megvalósult együttes. Az erdő, mint természeti előkép inspirálta a beépítést. Ha nevében rokonítani szeretnénk Blom másik munkájához, talán a „Városi lombok között lakni" nevet adhatnánk a tervnek. A beépítés Rotterdam egy forgalmas csomópontjához, egy többsávos úton és vasúti síneken átívelő, a tengerparthoz vezető hídhoz tapad. Ahogy az erdő, ez a struktúra is növekedésre képes, bár a városi szövet mára annyira körbenőtte, hogy jelenlegi állapotában akár kitöltő típus is lehetne. A „Kasbához” hasonlóan ez a beépítés is az organikusan fejlődő települések funkcionális és téri összetettségét kívánja tervezett formában létrehozni. Az átjárható, üzletekkel, közösségi funkciókkal benépesített közterületről egy fatörzsként megjelenő lépcsőházon keresztül érkezünk a hegyükre állított kockákba, a lombkoronába rejtett lakásokba. A könnyűszerkezetes építésmódnak köszönhetően az azonos elrendezésű, csúcsán álló kockába szerkesztett háromszintes lakások határoló felületei nagy felületeken nyitottak. Kert és terasz a lakásokhoz nem tartozik, de a lombok árnyékában kellemes, közös használatú, élettel teli, átmeneti tér húzódik.

légifotó

forrás: van Menno - http://blogger.xs4all.nl/osdorp

makettfotó

forrás: Piet Blom, NAI - Netherlands Architecture Institute, http://en.nai.nl/

makettfotó

forrás: Piet Blom, NAI - Netherlands Architecture Institute, http://en.nai.nl/

távlati kép

forrás: ismeretlen - http://openbuildings.com/buildings/cube-houses-profile-38456

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://openbuildings.com/buildings/cube-houses-profile-38457

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://collthings.soup.io/tag/Cool%20Buildings

belső fotó

forrás: Dirk Verwoerd - www.architectuur-fotograaf.eu

belső fotó

forrás: Dirk Verwoerd - www.architectuur-fotograaf.eu

tervrajz

forrás: Piet Blom, NAI - Netherlands Architecture Institute, http://en.nai.nl/

3D ábra

forrás: Piet Blom, NAI - Netherlands Architecture Institute, http://en.nai.nl/

metszet

forrás: Piet Blom, NAI - Netherlands Architecture Institute, http://en.nai.nl/

magyarázó ábra

forrás: Piet Blom, NAI - Netherlands Architecture Institute, http://en.nai.nl/

A második világháborút követően a szocialista rendszer a munkások képviseletét tűzte zászlajára, mesterségesen is ezt a réteget duzzasztotta. A városhoz kötött munka folytán tömegek városba áramlása indult meg, ugyanakkor a háborús pusztításokat követő lakásínség idején a városi lakosság nagy része rossz minőségű lakásokban és társbérletekben élt. A sürgető lakáskérdés megoldására az 1950-es évektől kezdve került sor, amikor az ország gazdasága és építőipara kezdett megerősödni. Az állam vezetése a lakásépítést jellemzően központosított beruházások formájában valósította meg. Az alacsony, sűrű beépítés nem volt jellemző, elterjedt beépítési forma, a termelés a magas, többlakásos, panelos építési technológiával gyorsan kivitelezhető házakat részesítette előnyben. Az alacsony intenzív beépítések a lakáshiány felszámolásával, a lakásméretek növekedésével egyidejűleg válhattak elterjedtté.

Bár az országot vasfüggöny választotta el Nyugat-Európától, az építészeti irányzatok hatása továbbra is érezhető volt a terveken, így például az elválasztott parkolók, a közösségi és privát terek egyensúlyára való törekvés a bemutatott példákon is megjelenik, mint például a perbáli kétszintes sorházas telepen. A válogatott példák többsége az állami beruházásokkal ellentétben, lakásszövetkezetek, illetve OTP beruházások formájában valósult meg.

A beépítések jellemzően saját kerthasználatot, átlátásmentes elrendezést igyekeznek biztosítani a lakásoknak. A hazai szabályozás korlátaiból fakadóan gyakori, hogy a beépítések egyetlen telken valósulnak meg. Ekkor nem igazán beszélhetünk telepszerű kialakításról, kevés egységből álló csoportházak „telekszerű” beépítése jön létre. A szocializmus idején a rendszer támogatott bizonyos művészeti ágakat, ennek köszönhető, hogy a példák között gyakori a művészlakás típus, mint a műtermes sorházak Szentendrén, illetve Miskolcon vagy a műtermes lakások Hódmezővásárhelyen.

A kor igényszintjéhez igazodva megfigyelhető a lakásméretek növekedése, bár ez továbbra is elmarad a nyugat-európai átlagtól. A lakások komfortossá válnak, a lakások méretének növekedésével a közösségi terek és privát hálószobák szétválasztása figyelhető meg, ugyanakkor a konyha egyértelműen gazdasági jellegű, a nappalitól különálló, elválasztott tér.

Az 1957-es országos bányászlakás-építési program keretében épült fel Ózdon a 45 kétszintes lakást magába foglaló beépítés. Nyolc sorba rendezve forog a negyvenöt lakás az esésvonallal párhuzamosan a domboldalhoz ízesülve. A terepviszonyokra finoman hangolt épületek nemcsak magassági irányban lépcsőznek, hanem vízszintesen is ki vannak tolva egymás mögül. A légifotón látható, hogy a kompozíció növekvő jellegének itt csak az erdő szabhat határt. A bányászok számára épült munkáslakásoknál a gazdaságos építés alapkövetelmény volt, ezért racionálisan szerkesztett, 71 m2 alapterületen egyszerű anyagokból jól használható lakások születtek. A kertbe a földszinti helyiségekhez kapcsolt teraszon keresztül lehet kijutni. A terepadottságokat kihasználó beépítésből adódóan a teraszok és a kertek egymástól szintben elválasztottak. Az elválasztást a terasz hézagosan falazott oldalfalai is erősítik.

helyszínrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987

műholdkép

forrás: ismeretlen -

Komló domboldalában, tizenharmadik századi templomrom szomszédságában, kanyarodó út mentén, mint kettőzött gyöngyszemek a láncon sorakoznak a lakóházak egymás után. A minta a hegyoldalon kiterjedve hosszan folytatható lenne. Szintenként önálló lakásokat rejtenek a kétszintes egységek, az összepárosított ikerházak összesen 4-4 lakást foglalnak magukba. Minden lakás bejárata kívülről nyílik, a ház oldalához tapadó vagy finoman továbbhúzott vonalak mentén kúsznak a lépcsők a tömegek körül felfelé. A telek lejtése és a tömegek érzékenyen elcsúsztatott elhelyezése lehetővé teszi, hogy minden lakáshoz saját kertrész tartozzon. A lakások két alaprajzi típusa 2, illetve 3 szobát tartalmaz, méretük 63 és 81 m2. Nagyobb előszoba és a középpontban elhelyezett hall tereiből nyílnak a helyiségeka hagyományosan különálló konyhával és az egyik variációban mosókonyhával szerkesztett alaprajzokon. Az illeszkedés szándékát és a hagyományok tiszteletét a külső megjelenés visszatükrözi, a tömegek a hegyi zord éghajlatra jellemző, zárt formát mutatnak, a házak tetőformái és zömök, tömör falai a hely hagyományos házainak hangulatát idézik. A rakottkő falak anyaghasználata a közeli bánya adta lehetőségekhez illeszkedik, az épületek családi ház léptékű tagolása érzékenyen simul a környező lakóépületek közé.

helyszínrajz

forrás: Szigetvári János - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, seonda seria, Dwelling-houses, Milano, 1961

külső fotó

forrás: Szigetvári János - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, seonda seria, Dwelling-houses, Milano, 1962

külső fotó

forrás: Szigetvári János - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, seonda seria, Dwelling-houses, Milano, 1963

külső fotó

forrás: Szigetvári János - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, seonda seria, Dwelling-houses, Milano, 1964

alaprajz

forrás: Szigetvári János - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, seonda seria, Dwelling-houses, Milano, 1965

metszet

forrás: Szigetvári János - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, seonda seria, Dwelling-houses, Milano, 1966

alaprajz

forrás: Szigetvári János - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, seonda seria, Dwelling-houses, Milano, 1967

alaprajz

forrás: Szigetvári János - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, seonda seria, Dwelling-houses, Milano, 1968

alaprajz

forrás: Szigetvári János - Gianpiero Aloi: Case di abitazione, seonda seria, Dwelling-houses, Milano, 1969

OTP megbízásából épült Szentendre lejtős területén a 36 sorházat magába foglaló beépítés. A kompozíció meghatározó tényezője a határozott keretet adó két utca és a tájolás. Déli lejtésű domboldalon terül el a szabályos telekosztással kitöltött telek, melynek utca felőli oldalához tapadnak az épületsávok, létrehozva ezzel egy védett, belső világot. A két oldalra telepített tömegek egymás tükörképei. A lakások K-Ny-i tájolásúak, alapterületük 65 m2, nappalival és konyhával a kert felé néznek. A beépítés kis vízszintes és függőleges ugrásokkal követi a terepet, a nyeregtetőnek az elhúzásból adódó finom játéka az utca felől összefogja, a kert felől osztja a térfalat adó épületeket. Kamradobozzal szeparált teraszok kapcsolódnak a haszonkertként is működő udvarokhoz, melyekbe egyes esetekben kis pince is épült.

helyszínrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980

metszet

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981

Az OTP megbízásából épült a 40 sorházi lakást magába foglaló beépítés Eger Almagyardomb területére. Az enyhén emelkedő úthoz és a terepvonalak ívéhez tapadva sorolódik a növekvő kompozíció. Ötegységenként egy átvágás lazítja a sort. Ezen az átvágáson keresztül tárul elénk a táj. Az erős lejtés és a táj látványa meghatározza a lakáselemek belső szerkesztését. Félszint eltolással három sík jön létre. Az utca felől egy bejárati szint az alárendelt helyiségekkel, a kilátás, a völgy felé két újabb szint a szobákkal. A kiszolgáló szinten két alaprajzi megoldással étkező-konyha vagy külön konyha és étkező-előteres megoldások közül választhattak a lakók. A felső szinten két háló kapott helyet, az alsó szinten a nappali kapcsolódik fedett terasszal a kerthez. A teraszokat keretező harántfalak és a vízszintes irányú eltolás a szomszédok közötti átlátást gátolják.

helyszínrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981

távlati kép

forrás: Panyik István - Magyar Építőművészet 1969/3, Műszaki könyvkiadó, Budapest

távlati kép

forrás: Panyik István - Magyar Építőművészet 1969/3, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Panyik István - Magyar Építőművészet 1969/3, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982

külső fotó

forrás: Panyik István - Magyar Építőművészet 1969/3, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Panyik István - Magyar Építőművészet 1969/3, Műszaki könyvkiadó, Budapest

tervrajz

forrás: Panyik István - Magyar Építőművészet 1969/3, Műszaki könyvkiadó, Budapest

A Képzőművészeti Alap megbízására készítette Dr. Gáborjáni Péter a Szentendrei Művésztelepterveit. A Kálvária útról emelkedő domboldalra felkúszó minta tizenkét, műteremmel kiegészülő művészlakást és egy gondnoki egységet tartalmaz. A minta „T" alakú alapelemekből építkezik, és az alapelem is tovább bontható kisebb részelemekre, társalgó-, lakó-, alkotódobozokra. A részelemek egymáshoz rendelésének változatossága adja a billegő, alacsony hajlású, cseréptetők hullámzó játékát. Egybefolyó, de sövénnyel finoman elválasztott, a művészek kikapcsolódását szolgáló, de a találkozásnak, beszélgetésnek is helyet teremtő kertek, teraszok kapcsolódnak a télikerttel kiegészülő társalgótérhez. Minden a munkának van alárendelve. A 80 m2 alapterületű lakásokban az északra teljes szélességben üvegfelülettel tájolt nagy belmagasságú 40 m2-es műtermek a minta fix pontjaiként jelennek meg. A méretükben is alárendelt részelemek a műtermek körül mozognak.

makettfotó

forrás: Gáborjáni Péter - Magyar Építőművészet 1971/1, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

helyszínrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982

külső fotó

forrás: Gáborjáni Péter - Magyar Építőművészet 1971/1, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Gáborjáni Péter - Magyar Építőművészet 1971/1, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Gáborjáni Péter - Magyar Építőművészet 1971/1, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984

külső fotó

forrás: Gáborjáni Péter - Magyar Építőművészet 1971/1, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

tervrajz

forrás: Gáborjáni Péter - Magyar Építőművészet 1971/1, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

metszet

forrás: Gáborjáni Péter - Magyar Építőművészet 1971/1, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

Hódmezővásárhely családi házas területén, saroktelken áll a három lakóegységből álló beépítés. A sorházak a telek szélén, egy tömegbe rendeződve egymáshoz tapadnak, a telek nagyobb részét kertes udvarnak hagyják meg. A lakások festőműtermekkel épültek, egy lapostetős és egy félnyeregtetős tömeg összeharapásából állnak. A három ház összefogott tömegét a félnyeregtetők ritmusa teszi karakteressé. Az utcáról megközelíthető előtérből különálló helyiségek nyílnak, két szoba, étkezőkonyha és nagy belmagasságú festőműhely alkotják a lakás helyiségeit. A műtermek északi megvilágítást és nyugati, a ferde födémről visszaverődő szórt fény kapnak. A nagy belmagasság galéria kialakításának lehetőségét is megteremti. A privát tereket mindkét irányból a tömegből kiharapott elő-terasz, illetve fa palánkokkal leválasztott kert adják, a közös használatú udvar a közösségi alkotómunka helyszíne. A részletképzés tervezői gondosságát bizonyítják az ablakok alatt elhelyezett műkő virágtartó ládák és a lapostető vízelvezetésének „fém tartályai”.

külső fotó

forrás: Borvendég Béla - Magyar Építőművészet 1975/2, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

helyszínrajz

forrás: Borvendég Béla - Magyar Építőművészet 1975/2, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Borvendég Béla - Magyar Építőművészet 1975/2, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Borvendég Béla - Magyar Építőművészet 1975/2, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Borvendég Béla - Magyar Építőművészet 1975/2, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

alaprajz

forrás: Borvendég Béla - Magyar Építőművészet 1975/2, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

metszet

forrás: Borvendég Béla - Magyar Építőművészet 1975/2, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

A Maros Tamás tervezte sorházak a Zsámbéki-medence Perbál településén lakásszövetkezeti formában épültek, elsősorban a termelőszövetkezet dolgozói számára. Négy sávba rendezve kilencven lakást terveztek, melyből végül csak hatvan épült meg. A sávosan, K-Ny-i irányok mentén növekvő kompozíció rajzolata a nyitott rendszernek köszönhetően, a befejezetlenség ellenére sem sérült. Ötös egységekbe rendeződnek az épületek, a csoportok között egy egységnyi hiány bontja a sávok tömörségét. A megdöbbentően keskeny, 4,1 m széles traktusok tetőszerkezete szinte a földről indul. A tetőmozdulat és a plasztikus téglaburkolat a beépítést a tájból kinőtt dűnékhez hasonló elemmé szelídíti. A feszesen szerkesztett alaprajzok a tetősapka alatt függőleges irányban galériával bővíthetők. A kertek, teraszok sokszínű használatot tesznek lehetővé. A tetők meghosszabbításában továbbfuttatott harántfalak jól szeparált teraszokat hoznak létre. Innen a házhoz tartozó kisméretű reprezentatív udvarba lehet lelépcsőzni. A lakásokhoz az utca végén kis 100 m2 körüli haszonkert is tartozik, amit növénytermesztésre és állattartásra is használnak a lakók.

távlati kép

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976

helyszínrajz

forrás: Lelkes László, Móser Zoltán - Magyar Építőmúvészet 1975/2, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977

külső fotó

forrás: Lelkes László, Móser Zoltán - Magyar Építőmúvészet 1975/2, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978

belső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979

belső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980

belső fotó

forrás: Lelkes László, Móser Zoltán - Magyar Építőmúvészet 1975/2, Műszaki könyvkiadó, Budapest

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981

metszet

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982

A beépítést a Kőolajvezeték Vállalat építtette dolgozóinak a Velencei-tó melletti Kápolnásnyéken. Nyitott kompozíció, amely a település főútja mentén, sorolt, utakkal, elő- és hátsókertekkel elválasztott harmincnyolc elemből áll. A köztes területek jól definiált használati zónák. Az utak a megközelítés, az előkertekből összeálló gondozott egységes zöld sáv a megérkezés a kertek a természeti környezetben való kikapcsolódás helyét teremtik meg. A lakóegységek a forgalmas úttól elfordulva dél felé tájoltak, közöttük tároló és műhely kap helyet. A karakteres, félnyeregtetős, emeleti tömegek a sorolás dinamikáját erősítve, kisvárosi utcaképet adnak. Gazdaságos, jól használható alaprajzi rendszere mellett, nagyméretű síkkompozícióként megjelenő nyílásai, igényesen kitalált részletei, és anyaghasználata, differenciált külső terei kiemelik a sematikus példák sorából. A lakások mérete 75 m2, a nappalit körülölelő „L" alakú terasz egyik szára három oldalról határolt árnyas köz, másik szára a szomszéd felőli harántfal meghosszabbításával védett fedett nyitott tér. Ehhez kapcsolódik a hézagos betonlap burkolatú intenzív használatú udvar, majd a növényekkel telepített kert.

helyszínrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981

metszet

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982

A Miskolci Beruházási Vállalat megbízásából épült a nyolc lakást magába foglaló beépítés. A házak enyhén ívelt utca mentén sorakoznak. A rajzolat egyszerű alapsémáját a lejtésből adódó lépcsőzés és az előre, hátra ugráló tömegek ritmusa adja. A nagy alapterületű egységek metszete többszöri lépcsőzéssel differenciált belső teret rejt három szinten. A lakóhelyiségek déli tájolásúak, míg az alkotótevékenységhez szükséges műterem csendes, kerti, északi tájolású, szórt fénnyel bevilágított galériázott térben kap helyet. A hatalmas tetőtéri terasz a művész elvonulásának, az alkotótársak fogadásának helyszíne. A lakásokhoz gépkocsibeálló tartozik, az utca felé ennek megközelítésére burkolt térrel kapcsolódnak a házak. A bejárathoz vezető mellvédfallal végigkísért lépcsők erőteljesen kirajzolják a lakások közötti határokat. A házakhoz hátrafelé kisebb kert kapcsolódik.

helyszínrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981

tervrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982

OTP beruházásra épült a Jankovits-telepen Veszprémben az átriumház-együttes. Önmagában értelmezhető elemként jelenik meg az intenzíven, különböző típusú épületekkel benépesített, szépen parkosított zöldfelületen úszó nyolc lakóegységből álló beépítés. Vékony zöldfelület öleli körbe a kompozíciót, ami az együttes önállóságát, zárt egységként való megjelenését erősíti. A lakóegységek sűrű mintaként töltik ki a számukra kijelölt, utakkal határolt, a többi szabadon álló épülethez hasonló arányú, de azoknál nagyobb területet. Az „L" alakú egységek udvarának egymás felé forgatásával a keret kívülről zárt, csak a bejáratok és a karakteres kémények adnak ritmust a tömbnek. Az egyes elemek alaprajzi elosztása a formával összhangban szétválasztott, Az „L" alak egyik szárában a privát zóna, a másikban a közösségi zóna kap helyet. A keret védett belsejében kertként működő, kis, 42 m2-es pációk a parapet nélküli nyílászáróknak köszönhetően egybefolynak a belső terekkel, így funkcionálisan és vizuálisan is kibővítik a lakóteret. A lakások alapterülete 73 m2.

helyszínrajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980

belső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982

A Miskolci Építész Műhely szellemi közösségéből kiindulva jött létre a közösségi együttélésnek teret adó beépítés. A lakótelep tömbjei közé ékelődő kis telket kitölti a közökkel, privát és közösségi udvarokkal fellazított, egyetlen épületként felfogható tömb. Az épület alapfelállása az egyén és a közösség viszonyának újszerű felfogásán alapul. Ennek a gondolkodásnak megfelelően két sávra választható szét a kifejezetten építészek számára tervezett kollektív ház. Az egyik a hotelszobákra emlékeztető privát lakótereké, ahol a családok kis lakószobáikba visszavonulhatnak, a másik a közösségi tevékenységeké, ahol a tervezés, a játék, a kiállítások, a közös rendezvények tere valósult meg. A tömb nem csak belső tereiben összetett. Kerthasználata is izgalmas, sokféle tevékenységnek teremt helyet. A lakófülkékhez tartozó kis összenyitható pációk mellett a közösségi térhez két nagyméretű udvar kapcsolódik, lehetővé téve a használat sokféleségét.

külső fotó

forrás: Golda János - szerzőtől

külső fotó

forrás: Bodonyi Csaba, Golda János, Pirity Attila, Rudolf Mihály - Kollektív Ház, Miskolc '79-'09, Miskolc Galéria, 2008

külső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979

belső fotó

forrás: Golda János - szerzőtől

belső fotó

forrás: Bodonyi Csaba, Golda János, Pirity Attila, Rudolf Mihály - Kollektív Ház, Miskolc '79-'09, Miskolc Galéria, 2009

belső fotó

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980

belső fotó

forrás: Golda János - szerzőtől

3D ábra

forrás: Golda János - szerzőtől

alaprajz

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981

metszet

forrás: Mózer István - Timon Kálmán, Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982

Győrben a panelos technológiával épülő lakóépületek tervszerű termékfejlesztésének következtében sorházak építésénél is lehetővé tették az elemek használatát. OTP beruházásban épült fel az 55 láncházból álló beépítés. A családi házak közé ékelődő, növekvő mintaként elterülő beépítés rendszere összetett. Vegyes forgalmú utak és a kertek megközelítését szolgáló ösvények osztják a területet. Tizenegy, különböző irányokban sorolt elemmel benépesített minta, és egy központi parkként működő tér jön létre. A részelemek önmagukban is differenciált használatú köztes tereket zárnak magukba. Az utak mellett az előkertek sávja húzódik, a közös használatú felületektől az épület választja el a kertet. A kisléptékű, alacsony szintszámú épületek esetében ritkán alkalmazott, előregyártott, paneles szerkezetek alkalmazása a gazdaságos, gyors építésre tett kísérlet. Két kisfesztávú traktusból épül fel egy lakóegység, melynek nagyobbik eleme a 45º-os tetőnek köszönhetően archetipikus formát kap, a kisebbik lapostetővel fedett. A változó méretű kertek a földszinti teraszon keresztül megközelíthetők. Az egyik emeleti lakószobához kapcsolódó faszerkezetű erkély egyben a terasz fedését is megoldja.

helyszínrajz

forrás: Jurcsik Károly - Magyar Építőművészet 1985/3, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Jurcsik Károly - Magyar Építőművészet 1985/3, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Jurcsik Károly - Magyar Építőművészet 1985/3, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Jurcsik Károly - Magyar Építőművészet 1985/3, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Jurcsik Károly - Magyar Építőművészet 1985/3, Műszaki könyvkiadó, Budapest

alaprajz

forrás: Jurcsik Károly - Magyar Építőművészet 1985/3, Műszaki könyvkiadó, Budapest

metszet

forrás: Jurcsik Károly - Magyar Építőművészet 1985/3, Műszaki könyvkiadó, Budapest

műholdkép

forrás: ismeretlen -

A Rokkantak Nemzetközi Évében a budapesti KISZ Bizottság kezdeményezésére jelentős központi és társadalmi összefogással épült fel Pesthidegkúton a Dévényi Tamás és Hegedűs Péter tervezte mozgássérültek lakótelepe. A négy utcával határolt telket kitölti a beépítés. A nagyméretű tömböt közök tagolják kisebb mezőkre, melyek közül csak némelyik épült be. Pincesorok, falusi utcaképek világát idézi a léptékhelyes struktúra. A mozgássérültek számára épülő lakóegyüttes a megszokottól eltérő elvárásokat támasztott az építész felé. Az elérhető lakásárak érdekében a lakások alapterülete mérsékelt méretű, csupán 60 m2, a sűrű telepítésnek köszönhetően a távolságok rövidülnek, amely az együttes közepére tervezett közösségi, sportfunkciók könnyebb elérését segíti. Szociális beruházásként feszesen szerkesztett, kis traktusméreteivel, az alkalmazott hagyományos építésmóddal, az időtálló téglaburkolattal a gazdaságossági, karbantartási kérdésekre is jó válaszokat ad. Az egyszerű építészeti megközelítés, a finoman kimunkált részleteknek és a jól ismert építészeti alapelemek adekvát, összehangolt alkalmazásának köszönhetően nem válik sematikussá, de szétesővé sem. Az építészet nem áll meg az épületek formálásánál, a felületek kidolgozásánál, hanem a külső, köztes terek használatára is kiterjed. A privát udvarokból kis ösvény vezet egy közös használatú kertbe, mely a telep központjában elhelyezkedő közparkkal és sportfelületekkel egészül ki.

helyszínrajz

forrás: Magyari Róbert, Réz Mihály - Magyar Építőművészet 1987/1, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Magyari Róbert, Réz Mihály - Magyar Építőművészet 1987/1, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Magyari Róbert, Réz Mihály - Magyar Építőművészet 1987/1, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Magyari Róbert, Réz Mihály - Magyar Építőművészet 1987/1, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Magyari Róbert, Réz Mihály - Magyar Építőművészet 1987/1, Műszaki könyvkiadó, Budapest

külső fotó

forrás: Magyari Róbert, Réz Mihály - Magyar Építőművészet 1987/1, Műszaki könyvkiadó, Budapest

tervrajz

forrás: Magyari Róbert, Réz Mihály - Magyar Építőművészet 1987/1, Műszaki könyvkiadó, Budapest

A kommunikációs forradalom a kortárs építészeti közegben is globalizációs áramlatokat indított el. Felgyorsult a kultúrák közötti egymásra hatás szellemi mobilizációja, globális trendek jelentek meg, a lokális adottságok időlegesen háttérbe szorultak. Egyidejűleg az egyént, individuumot hangsúlyozó hozzáállás figyelhető meg: építészeti iskolák helyett inkább sztárépítészekről beszélhetünk. A globalizációs divatok mellett a generációsan átöröklődő területi sajátosságok, helyi kérdések mégis megmaradtak. Ilyen a spanyol példákra jellemző szoborszerűség és az éghajlatból, fakadó, nap elleni védelmet szolgáló zártság, a holland példákra jellemző sűrűség és öröklött kísérletező hozzááállás, illetve az angol Peter Barber Londonhoz formailag illeszkedő, mégis nagyon egyedi, monolitszerű beépítései.

Globálisan tekintve gyakori igény a sorolásból fakadó monotonitás feloldása vagy éppen ritmusának felerősítése. A monotonitás feloldására példa az amszterdami Borneo-sziget beépítés esetén az identitás megteremtésére telkenként egy-egy építész bevonása, a Kabelwerk esetén színes homlokzatok, Hageneiland esetén különböző épület-burkok alkalmazása. Az azonos egységek ritmusának hangsúlyozására példa a Maurice Nio tervezte küklopszok sora Rotterdamban vagy a spanyol sorházak Cádizban.

Az új évezredben az autóhasználat fokozott elterjedése okán a parkolók elhelyezése jelentős tervezési kérdéssé vált. A jóléti társadalom terjedésével párhuzamosan a privát elkülönülés igénye felerősödik, a közösségi területek iránti igény és azok mértéke csökken. A beépítések többnyire piaci alapon értékesített lakások, ritkábban szociális bérlakásnak épülnek. A korábbiakhoz képest a lakások alapterülete nem nőtt tovább. Nem előzmény nélkül, ismét megjelenik a terek flexibilis alakíthatóságának igénye, a háztartási gépek további fejlődésével a gazdasági helyiségek minimálisra, akár szekrény méretűre csökkenése figyelhető meg, gyakori az amerikai konyha tervezése.

Peter Zumthor táj iránti tisztelete, egyszerű anyaghasználata és épületeinek kidolgozott részletképzése köszön vissza a Spittelhof beépítésen. Dombos külvárosi környezetben, az erdő széléhez tapad az enyhén lejtős terepre illesztett keret. Három tömb alkotja a keretté záródó, alpesi gazdasági udvarok téri világára rímelő kompozíciót. Két egymással szöget bezáró felfelé lépcsőző klasszikus sorházsáv és a beépítés legmagasabb pontján, az érintetlen természet és a város határán a látvány, a völgy irányába mutató háromszög átfogójaként egy háromszintes lakóház. A két alacsony elem a kertre, a magasabb, háromszintes elem a kilátásra hangolt. Gépkocsiparkolás csak a kereten kívül lehetséges a magasabb épület konzolosan kinyúló szintjei alatt, vagy külön erre a célra épített szinteken. A belső, kis tárolókkal osztott zöldfelület csak gyalog járható. A terephez való alkalmazkodás, a sorházelemek függőleges irányú eltolása nemcsak a belső tér szerkesztésének logikáját adja. A lakóegységeket összevarró, teraszok, előtetők lépcsőző betonlemezei a homlokzatokat is formálják. Lejtésiránnyal párhuzamos lépcsők futnak az épületek magjában, melyek két sávra osztják a belső teret, és minimális méretűre redukálják a közlekedőfelületeket. A bejárathoz igazodva az előtér külön szintje alacsonyabban van, a lépcsők szerkesztéséhez igazodva a felső szintek tömege átnyúlik a szomszédos egységek fölé. Minden lakáshoz önálló utcai bejárat, a sorolt kétszintes lakásokhoz nagyméretű kert, az egyszintesekhez kétoldali veranda és egy nagyobb méretű loggia tartozik.

helyszínrajz

forrás: Héléne Binet - Lars Müller, Peter Zumthor: Peter Zumthor Works, Lars Müller Publishers, Baden, 1998

helyszínrajz

forrás: Héléne Binet - Lars Müller, Peter Zumthor: Peter Zumthor Works, Lars Müller Publishers, Baden, 1999

légifotó

forrás: Héléne Binet - Lars Müller, Peter Zumthor: Peter Zumthor Works, Lars Müller Publishers, Baden, 2000

távlati kép

forrás: Héléne Binet - Lars Müller, Peter Zumthor: Peter Zumthor Works, Lars Müller Publishers, Baden, 2001

külső fotó

forrás: Héléne Binet - Lars Müller, Peter Zumthor: Peter Zumthor Works, Lars Müller Publishers, Baden, 2002

külső fotó

forrás: Héléne Binet - Lars Müller, Peter Zumthor: Peter Zumthor Works, Lars Müller Publishers, Baden, 2003

külső fotó

forrás: Héléne Binet - Lars Müller, Peter Zumthor: Peter Zumthor Works, Lars Müller Publishers, Baden, 2004

külső fotó

forrás: Héléne Binet - Lars Müller, Peter Zumthor: Peter Zumthor Works, Lars Müller Publishers, Baden, 2005

alaprajz

forrás: Héléne Binet - Lars Müller, Peter Zumthor: Peter Zumthor Works, Lars Müller Publishers, Baden, 2006

alaprajz

forrás: Héléne Binet - Lars Müller, Peter Zumthor: Peter Zumthor Works, Lars Müller Publishers, Baden, 2007

metszet

forrás: Héléne Binet - Lars Müller, Peter Zumthor: Peter Zumthor Works, Lars Müller Publishers, Baden, 2007

alaprajz

forrás: Héléne Binet - Lars Müller, Peter Zumthor: Peter Zumthor Works, Lars Müller Publishers, Baden, 2007

Eduado Souto de Moura letisztult, minimalista építészetének érett példája az itt tárgyalt beépítés. Portó tengerpart mentén észak felé növekvő belvárosának széle, és egy villamossínekkel, forgalmas úttal határolt kikötő dokk közé ékelődik a tíz lakóegység. Haszonkertek karéja védi az elvarratlan városi beépítést az öböl irányából. A zöld sáv szélén egy új, a telket két részre vágó szervizút felől közelíthetők meg a bejáratok. A nagyobb, trapéz alakú telekrész kilenc, a kisebb háromszög alakú egy lakásnak ad helyet. Szintmagas tömör falak határolják a lakótereket és a kerteket, melyekre érdekes sávos mintaként fekszenek a vasbeton lemezek. A minta logikáját, a teljesen, vagy fél hosszon végigfutó zöld-, illetve tetősávok ritmusát az egységek mérete határozza meg. A tömör tetőlemezek között kisebb léptékű elemekre bomlik a rendszer. Fedett terek és bevilágító pációk követik egymást. A mintának megfelelően a lakások öt sávra bonthatók. Az első a megérkezés sávja, ahová a gépkocsitároló és egy kisebb megérkező udvar mellett a vendégszoba került. A második a lakószobáké, a harmadik egy dolgozótérré bővülő belső udvarra néző közlekedőé. A negyedik sáv a konyhának és a nappalinak, az ötödik a kertnek ad helyet. A nagyobb egységekhez az udvar végében még egy, a kertet kiszolgáló sáv tartozik. A szigorúan szerkesztett rend a tetők után a homlokzatokon is folytatódik. Az ablakok nélkül kialakított falon tömör, és nyíló elemek sávja váltakozik.

helyszínrajz

forrás: Eduardo Souto de Moura, Teresa Siza - Mónica Gili: 2G-Eduardo Souto de Moura, Editorial Gustavo Gili, Barcelona, 1991

makettfotó

forrás: Eduardo Souto de Moura, Teresa Siza - Mónica Gili: 2G-Eduardo Souto de Moura, Editorial Gustavo Gili, Barcelona, 1992

külső fotó

forrás: Orsenigo - Antonio Esposito, Giovanni Leoni: Eduardo Souto de Moura, Electa, Milano, 2003

belső fotó

forrás: Eduardo Souto de Moura, Teresa Siza - Mónica Gili: 2G-Eduardo Souto de Moura, Editorial Gustavo Gili, Barcelona, 1993

belső fotó

forrás: Orsenigo - Antonio Esposito, Giovanni Leoni: Eduardo Souto de Moura, Electa, Milano, 2004

alaprajz

forrás: Eduardo Souto de Moura, Teresa Siza - Mónica Gili: 2G-Eduardo Souto de Moura, Editorial Gustavo Gili, Barcelona, 1994

alaprajz

forrás: Eduardo Souto de Moura, Teresa Siza - Mónica Gili: 2G-Eduardo Souto de Moura, Editorial Gustavo Gili, Barcelona, 1995

metszet

forrás: Orsenigo - Antonio Esposito, Giovanni Leoni: Eduardo Souto de Moura, Electa, Milano, 2005

alaprajz

forrás: Eduardo Souto de Moura, Teresa Siza - Mónica Gili: 2G-Eduardo Souto de Moura, Editorial Gustavo Gili, Barcelona, 1996

makettfotó

forrás: Eduardo Souto de Moura, Teresa Siza - Mónica Gili: 2G-Eduardo Souto de Moura, Editorial Gustavo Gili, Barcelona, 1997

Amszterdam korábban virágzó keleti kikötője a második világháború után kezdett veszíteni jelentőségéből. A város megvásárolta a több szigetből és félszigetből álló hatalmas területet és egy közel nyolcezer lakásnak helyt adó lakóövezet tervezését tűzte ki célul. Hagyatékként az ipari múlt, az új épületek régiekkel azonos helyzete, a lépték, a sziluett, valamint a sötét burkolótégla használata maradt meg. Gazdaságossági szempontok 100 lakás/ha laksűrűséget céloztak meg a területen, amit hosszas előkészítés és több tervváltozat után a West 8 építész iroda változata valósított meg a legszellemesebben. Az intenzív beépítés miatt a víz kékje veszi át a zöldfelületek szerepét. Négy méter széles, harmincöt méter mély telkekből összeálló sávok töltik ki a harminc építész által tervezett területet. Egymásnak hátat fordító lakóegységek töltik ki a szélesebb, átmenő elemek a keskenyebb sávokat. Változatosságot, az utcákat ritmusosan megszakító terekhez rendelt, épületsávok közé „zuhant” nagyméretű lakótömbök, „meteoritok” adnak, melyek a téri diverzitás és a terület identitásának erősítése mellett a laksűrűséget is növelik. Látványelem a két földnyelv meghatározó súlypontjait összekötő piros híd is. Spronenburg félsziget belső lagúnájának északi partja egy érdekes kísérletnek adott helyet. Hatvan darab 16 méter mély és négy, vagy hat méter széles telket adtak el olyan magánszemélyeknek, akik a szigorú szabályozást betartása mellett egy bő listából választhattak maguknak építészt. Ez lett a terület legszínesebb része, ami kis területen mutatja be a keleti kikötő változatos kortárs építészeti arzenálját.

légifotó

forrás: Dienst Ruimtelijke Erdening Amsterdam - Jaap Evert Abrahamse, Marlies Buurman: Eastern Harbour District Amsterdam: urbanism and architecture, NAi Publishers, 2006

légifotó

forrás: Jeroen Musch - Jaap Evert Abrahamse, Marlies Buurman: Eastern Harbour District Amsterdam: urbanism and architecture, NAi Publishers, 2003

magyarázó ábra

forrás: West 8 Urban Design & Landscape Architecture - Jaap Evert Abrahamse, Marlies Buurman: Eastern Harbour District Amsterdam: urbanism and architecture, NAi Publishers, 2006

helyszínrajz

forrás: West 8 Urban Design & Landscape Architecture - http://www.west8.nl/projects/all/borneo_sporenburg/

makettfotó

forrás: West 8 Urban Design & Landscape Architecture - http://www.west8.nl/projects/all/borneo_sporenburg/

légifotó

forrás: West 8 Urban Design & Landscape Architecture - http://www.west8.nl/projects/all/borneo_sporenburg/

külső fotó

forrás: West 8 Urban Design & Landscape Architecture - http://www.west8.nl/projects/all/borneo_sporenburg/

homlokzat

forrás: Jeroen Musch - Jaap Evert Abrahamse, Marlies Buurman: Eastern Harbour District Amsterdam: urbanism and architecture, NAi Publishers, 2004

homlokzat

forrás: Jeroen Musch - Jaap Evert Abrahamse, Marlies Buurman: Eastern Harbour District Amsterdam: urbanism and architecture, NAi Publishers, 2005

tervajz

forrás: Jeroen Musch - Jaap Evert Abrahamse, Marlies Buurman: Eastern Harbour District Amsterdam: urbanism and architecture, NAi Publishers, 2006

tervajz

forrás: Kees Hummel - Jaap Evert Abrahamse, Marlies Buurman: Eastern Harbour District Amsterdam: urbanism and architecture, NAi Publishers, 2005

homlokzat

forrás: Kees Hummel - Jaap Evert Abrahamse, Marlies Buurman: Eastern Harbour District Amsterdam: urbanism and architecture, NAi Publishers, 2006

Az MVRDV leegyszerűsített tömegekkel játékosan kísérletező építészetének eredménye az ypenburgi beépítés. Csatornák határolják a négy hídon megközelíthető szigetet. Változatos méretű színes lakóépületekből és kerti tárolókból komponált minta tölti ki a gépkocsikkal is járható úttal keretezett trapéz alakú földdarabot. A szerkesztés egyszerű, a létrejövő téri rendszer mégis komplex. Három, egymással párhuzamosan futó, de a telkek beépítetlenül hagyásával létrejövő közterekkel összekötött gyalogos út vágja négy egyforma sávra a beépítést. A sávok keresztirányban telkekre osztódnak, melyeken abakuszhoz hasonlóan tolódnak a lakóegységek és a tárolóépületek az egyik, illetve a másik út irányába. Érdekes átlátások jönnek létre a különböző méretű, egytől nyolc lakóegységet magukba foglaló, archetipikusan formált, homogén tömbök és a magányosan álló, vagy egymásnak forgatott kerti építmények között. A köztes terek használata változatos. A tereken játszótér, park létesült, a kertek virágoktól és haszonnövényektől zsúfoltak. A harminchét épületen öt anyagot használtak. Cserepet, zsindelyt, zöld vagy kék színű műanyag táblát, illetve bordás alumíniumlemezt. Egy házon egyetlen anyag jelenik meg, amely tovább erősíti a formát és határozott identitást ad, kötődést teremt lakás és lakója között. A kétszintes lakóházak földszintjén a nappali teremt kapcsolatot a kerttel, a felső szinten hálószobák sorakoznak.

légifotó

forrás: ismeretlen - https://www.japlusu.com/sites/default/files/styles/slideshow/public/au1201074077_MVRDV-1.jpg

távlati kép

forrás: phelle - http://straatkaart.nl/2497ZE-Stiemensvaart/media_fotos/mvrdv-ypenburg-M7j/

külső fotó

forrás: Jeroen Musch - Anne Hoogewoning, Roemer van Toorn, Piet Vollaard, Arthur Wortmann: Architecture in the Netherlands, NAi Uitgevers, 2001

külső fotó

forrás: Jeroen Musch - Anne Hoogewoning, Roemer van Toorn, Piet Vollaard, Arthur Wortmann: Architecture in the Netherlands, NAi Uitgevers, 2002

külső fotó

forrás: Rob't Haart - http://www.archined.nl/oem/reportages/hageneiland/hageneiland-eng.html

külső fotó

forrás: Rob't Haart - http://www.archined.nl/oem/reportages/hageneiland/hageneiland-eng.html

légifotó

forrás: Rob't Haart - http://www.archined.nl/oem/reportages/hageneiland/hageneiland-eng.html

homlokzat

forrás: Jeroen Musch - Anne Hoogewoning, Roemer van Toorn, Piet Vollaard, Arthur Wortmann: Architecture in the Netherlands, NAi Uitgevers, 2003

alaprajz

forrás: Jeroen Musch - Anne Hoogewoning, Roemer van Toorn, Piet Vollaard, Arthur Wortmann: Architecture in the Netherlands, NAi Uitgevers, 2004

metszet

forrás: Jeroen Musch - Anne Hoogewoning, Roemer van Toorn, Piet Vollaard, Arthur Wortmann: Architecture in the Netherlands, NAi Uitgevers, 2005

London több helyen „foltozásra” váró városszövetének egyik eleme a beépítésnek helyet adó saroktelek. Peter Barber építészeti formavilágára jellemző, hófehérre vakolt, átjárható, közökkel átszőtt, kimetszésekkel formált tömb tölti ki a hiányt. Magas lakásszám és a szigetországi városokra jellemző, utcán söröskorsóval beszélgető emberekkel benépesített, élettel teli urbánus közeg megteremtése volt a cél. Két gyalogosút vágja három darabra az együttest. Két keskenyebb tömb a szomszédos telkekkel határos oldalon tapad a meglévő struktúrához, míg a sarkán toronyszerűen kiemelkedő, landmarkkal hangsúlyozott harmadik, a passzázsokkal leszakítva szabadon áll. A kisebb önálló elemekre bontás mellett a városi élet beszippantását célozza a két utca, melyek találkozásánál a beépítés központjaként szolgáló háromszög alakú tér alakul ki. Vékony kimetszésekkel karakteresen tagolt alacsony tömeg, teraszok, udvarok, pációk, közök, városi tér és az egyik utcafrontra csoportosított szolgáltató funkciók adják a beépítés diverzitását. Kertként használható udvar vagy saját, földszinti bejáraton keresztül megközelíthető emeleti terasz kapcsolódik az utcaszinti lakásokhoz, illetve az első emeleti mezonettekhez. A mezonettek földszinti bejárata, és tágas terasza saját ház érzetét adja. A telekadottságok és egyedi méretek miatt változatos alaprajzi elrendezések adódnak, a lakások mérete 40 és 100 négyzetméter között változik.

helyszínrajz

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/01_Donny_1_5.html, dátum: 2013. január 10.

makettfotó

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/01_Donny_1_4.html#, dátum: 2013. január 10.

makettfotó

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/01_Donny_1_4.html#, dátum: 2013. január 10.

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.peterbarberarchitects.com/01_Donny_3.html, dátum: 2013. január 10.

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.peterbarberarchitects.com/01_Donny.html, dátum: 2013. január 10.

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.peterbarberarchitects.com/01_Donny.html, dátum: 2013. január 10.

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.peterbarberarchitects.com/01_Donny.html, dátum: 2013. január 10.

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.peterbarberarchitects.com/01_Donny.html, dátum: 2013. január 10.

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.peterbarberarchitects.com/01_Donny.html, dátum: 2013. január 10.

alaprajz

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/01_Donny_5.html, dátum: 2013. január 10.

alaprajz

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/01_Donny_1_3.html, dátum: 2013. január 10.

makettfotó

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/01_Donny_1_3.html, dátum: 2013. január 10.

Közel két szint magas töltésből nő ki a tizenkét lakóegység. A koronáján futó forgalmas úttal párhuzamosan sorakoznak az áttetsző hanggátló fal mögött alig észrevehetően a futurisztikus formájú, „küklopszok”-nak is nevezett tömegek. A partfalba faroló lakások tervezésekor a hanggátlás és a bevilágítás megoldása volt a két legfőbb szempont. Két alacsony belmagasságú szint létesült az úttól enyhén emelkedő tetővel, hogy a gépkocsik zaja legkevésbé se zavarja a lakókat. A kisebb alapterületű alsó szintek összekapcsolódnak, csak egy oldalról, illetve felülvilágítókon keresztül kapnak természetes megvilágítást. A konzolosan kinyúló „L" alakú emelet két oldalról bevilágított. A két szint anyagában is megkülönböztetett. Az alsó téglaburkolatú egy támfal hatását kelti, amin a fűrészfogasan formált emelet egy nagy rátett szerelt burkolatú tetőként jelenik meg. A 120 m2-es lakásokban a közös zöldfelülethez a földszinti lakószobák növényzettel elválasztott saját udvarral kapcsolódnak. Mellettük a garázs és a konzol alatt, az út felől egy fedett gépkocsibeálló került kialakításra. Az emeleti szinten a nappalihoz egy árnyas, három oldalról épülettel határolt, intim, páció méretű terasz kapcsolódik. Az épületek előtt húzódó közös zöldfelület, egy hatalmas játszótér, amit csak a gépkocsik beközlekedéséhez kialakított két vékony keréknyom vág át.

helyszínrajz

forrás: Ralph Richter architekturphoto, Düsseldorf - Ralph Richter: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut fürinternationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

távlati kép

forrás: Ralph Richter architekturphoto, Düsseldorf - Ralph Richter: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut fürinternationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Ralph Richter architekturphoto, Düsseldorf - Ralph Richter: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut fürinternationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Ralph Richter architekturphoto, Düsseldorf - Ralph Richter: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut fürinternationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Ralph Richter architekturphoto, Düsseldorf - Ralph Richter: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut fürinternationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

alaprajz

forrás: Ralph Richter architekturphoto, Düsseldorf - Ralph Richter: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut fürinternationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

alaprajz

forrás: Ralph Richter architekturphoto, Düsseldorf - Ralph Richter: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut fürinternationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

metszet

forrás: Ralph Richter architekturphoto, Düsseldorf - Ralph Richter: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut fürinternationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

Hetvenes években épült, többemeletes lakóházak között egy identitását vesztett zöld parkban áll három darab, első pillantásra egymásra pakolt, sötét dobozok benyomását keltő, keretté forrasztott zárkózott tömb. Többféle lakás tetrisszerű egymás mellé rendeléséből áll össze a furcsa forma. Az építőelemek száma a földszinttől az emeletig egyre csökken. Földszintjén a nyolc kis páció kivételével teljesen kitöltik a lakások a keretet. Az első emeleten tovább csonkolódik a halom, teraszokat hozva létre a tetőkön, míg a legfelső szintre helyezett dobozok madárvártaként tekintenek kifelé. A beépítés idegen testként, ufóként jelenik meg a környezetben. A park nyitottságára zárt befelé forduló módon, a környezet laza beépítésére extrém tömörséggel válaszol. Az épített környezettel való azonosulás teljes hiánya leginkább a maketteken érzékelhető. A téglaburkolat visszarántja ugyan a hagyományos holland házak világába a szuggesztív tervet, tömege és viselkedése mégis építőkockákból összerakott játékká, változtatja az épületet. A lakások mérete 110 és 200 négyzetméter között változik. A földszinten a konyha és nappali terei körülölelik az udvart, az emeleti hálószobák a belső udvarra és teraszra néznek. A tetőre dobozként ülő második emeleten játszószoba érhető el.

helyszínrajz

forrás: Hans Pattist - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EDITORAL PENCIL, Valencia, 2008.

makettfotó

forrás: Hans Pattist - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EDITORAL PENCIL, Valencia, 2008.

külső fotó

forrás: Hans Pattist - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EDITORAL PENCIL, Valencia, 2008.

külső fotó

forrás: Hans Pattist - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EDITORAL PENCIL, Valencia, 2008.

külső fotó

forrás: Hans Pattist - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EDITORAL PENCIL, Valencia, 2008.

magyarázó ábra

forrás: Hans Pattist - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EDITORAL PENCIL, Valencia, 2008.

alaprajz

forrás: Hans Pattist - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EDITORAL PENCIL, Valencia, 2008.

alaprajz

forrás: Hans Pattist - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EDITORAL PENCIL, Valencia, 2008.

metszet

forrás: Hans Pattist - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EDITORAL PENCIL, Valencia, 2008.

homlokzat

forrás: Hans Pattist - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EDITORAL PENCIL, Valencia, 2008.

Az MVRDV Hageneiland beépítésének szomszédságában áll a borús éghajlaton nem jellemző, pációházakat soroló másik kísérleti beépítés. Bispukin mocsárra telepített ókori épületegyüttesének kompozicionális jegyei kortárs átiratban jelennek meg a holland csatornák között. Négy lakóegységből álló tizenkét épületsáv és a közöttük kialakuló udvarsor tölti ki a gépkocsiúttal és fallal keretezett szigetet. Parkolás az út mentén megoldott, a falon belülre lépni csak gyalog lehet. Közvetlenül az útról, vagy kis közön keresztül megközelíthető pációk felől nyílnak a lakások. Udvarra néző délkeleti oldalukon a teljes homlokzati felületen üvegezettek, az északnyugati homlokzat, ami egyben a szomszédos páció határolófala, tömör. A hatalmas üvegfelületek a két teret egybeolvasztják, és a délkeleti fényt tükörként terelik a kertbe. Minden helyiség az udvarra néz, a belső terek irányítottságát a földszintnél kisebb alapterületű emelet tömegének félnyeregtetős kialakítása tovább erősíti. A lakásméretek változását követve a játékos sédtetők kimozdulnak egymás mögül, ami az emeleti szobák és teraszok kilátását jótékonyan befolyásolja. A beépítés környezettől való elfordulásának, a belső felé való megnyílásának ideáját az ajtókat is magába olvasztó, fekete palaburkolat is hangsúlyozza.

helyszínrajz

forrás: Rob't Hart - Architecture + Urbanism, 2006-6: Housing Currents, 113-115 old

külső fotó

forrás: Rob't Hart - Architecture + Urbanism, 2006-6: Housing Currents, 113-115 old

külső fotó

forrás: Piotr Krajewski - http://www.mimoa.eu/projects/Netherlands/Den%20Haag/Patio%20Island

külső fotó

forrás: Piotr Krajewski - http://www.mimoa.eu/projects/Netherlands/Den%20Haag/Patio%20Island

külső fotó

forrás: Piotr Krajewski - http://www.mimoa.eu/projects/Netherlands/Den%20Haag/Patio%20Island

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.theplan.it/J/index.php?option=com_content&view=article&id=653%3Apatio-island&Itemid=141&lang=en, dátum: 2013. január 10.

külső fotó

forrás: Rob't Hart - Architecture + Urbanism, 2006-6: Housing Currents, 113-115 old

külső fotó

forrás: Rob't Hart - Architecture + Urbanism, 2006-6: Housing Currents, 113-115 old

alaprajz

forrás: Rob't Hart - Architecture + Urbanism, 2006-6: Housing Currents, 113-115 old

tervajz

forrás: Rob't Hart - Architecture + Urbanism, 2006-6: Housing Currents, 113-115 old

A földszintjén két üzlethelyiséget, és az emeleteken három különböző alaprajzi elrendezéssel kialakítva kilenc lakóegységet magába foglaló épület egy több ütemben, hasonló méretű tömbökből létrejövő lakóövezet első eleme. A folyamatosan bővülő beépítés logikája az ütemezhetőségen, a funkcionális kettéválasztáson és a gépkocsiknak, mint a huszonegyedik századi életforma nélkülözhetetlen tartozékainak elhelyezésén alapul. Az első (és második) ütemben megépült épület kétarcú, a lakók és a vásárlók útvonalai elválasztottak. A tömeg északi oldala a földszinten nyitott, az emeleteken zárt, míg déli oldala épp ellenkezőleg, a földszinten zárt, és az emeleteken nyílik meg. Gépkocsival egy alacsony beton térdfallal határolt parkolóöblökbe érkeznek a lakók. Innen tömör, a térdfallal azonos anyagú, azt folytató mellvéddel karakteresen formált lépcső vezet az eltolt helyzetű bejárathoz, amit egy felálló beton pengefal és előtető keretez. Az autókat köldökzsinórként a lakáshoz, a lakóhoz kötő, többször megtörő beton lemezrendszer a motorizált világ kritikája. A kerthasználat ebben a világban átértelmeződik. A kilenc 25-45 m2 méretű lakásból háromhoz tartozik egy második emeleti terasz. A lakóegységek három típusa, mint tetrisz elemek sorolódnak egymásba illesztve. Galériázott tereik a japán minimalizmus megtestesítői.

3D ábra

forrás: Okamoto Kouji Technistaff - Kouji Okamoto: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Intstitut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Okamoto Kouji Technistaff - Kouji Okamoto: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Intstitut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Okamoto Kouji Technistaff - Kouji Okamoto: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Intstitut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Okamoto Kouji Technistaff - Kouji Okamoto: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Intstitut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

belső fotó

forrás: Okamoto Kouji Technistaff - Kouji Okamoto: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Intstitut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

alaprajz

forrás: Okamoto Kouji Technistaff - Kouji Okamoto: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Intstitut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

metszet

forrás: Okamoto Kouji Technistaff - Kouji Okamoto: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Intstitut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

metszet

forrás: Okamoto Kouji Technistaff - Kouji Okamoto: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Intstitut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Kouji Okamoto - http://www.japan-architects.com/en/nksarc/en/ 2012.12.20.

Szigorú raszter és kötött irányok mentén rendeződik sávokba a tizennyolc lakóegység. A kompozíciónak csak a telek mérete szab határt, a rendszer nyitott, jól meghatározott szabályokkal növelhető. Az elemek a beépítést meghatározó É-D-i iránnyal közel 45º-otbezáró megközelítő útra rendezve tolódnak el egymástól. A feszes rendet ez a kimozdítás jótékonyan megbontja, a cakkos térfalak az utcaképben és a telep belső, feltáró közeiben is megjelennek. A kilátás, a tájolás, a domborzat és a helyszínre jellemző erős, északkeleti szél határozza meg az épületek mozdulatait. Vastag, tömör, homogén lemezként védi egy „L" alakú fal és a tető a kedvezőtlen irányból a belső tereket, melyek a dél-nyugati oldalon, a látvány felé szinte teljesen nyitottak. A használt anyagok, színek, felületek a helyszínnel való kapcsolatot erősítik. Bár a házak homoktengerből kinövő kőtömbökre emlékeztetnek, a tervezett beépítés mégsem utánozza, inkább építészeti eszközökkel, praktikus szempontok szerint újraértelmezi, újraformálja a környezetet. A szűk kanyonhoz hasonlító széllel átjárt közök átszellőztetik a beépítést, az elnyújtott arányú, árnyékos, széltől védett pációk és tetőteraszok pedig megduplázzák a lakóteret. A lakások mindkét típusa kétszintes, 15 két hálószobás, 95 m2-es lakás és 3 egy hálószobás, 57 m2-es lakás épült. Az előbbi típus esetén a felső, bejárati szinten a közösségi helyiségek, konyha, étkező, nappali vannak, az alsó szinten a hálószobák pációra nyíló terei kaptak helyet, a belső tereket a középpontban elhelyezett lépcső, mint térelem teszi karakteressé. A kisebb lakás esetén a közösségi helyiségek a földszinten, a hálószoba az emeleten kapott helyet.

helyszínrajz

forrás: Miguel Curbelo - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

légifotó

forrás: Miguel Curbelo - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

külső fotó

forrás: Miguel Curbelo - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

külső fotó

forrás: Miguel Curbelo - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

külső fotó

forrás: Miguel Curbelo - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

belső fotó

forrás: Miguel Curbelo - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

belső fotó

forrás: Miguel Curbelo - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

alaprajz

forrás: Miguel Curbelo - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

alaprajz

forrás: Miguel Curbelo - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

homlokzat

forrás: Miguel Curbelo - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

Rotterdam új, Nesseland nevű lakóövezetének bejáratánál épült az expresszív, talán túlzottan is közérthetően formált együttes. Három oldalról vízzel körülvett mesterséges félsziget partvonalához tapad a négy darab három lakást egybeolvasztó, periszkópot idéző tömeg. Mint faágból a rügyek, úgy nőnek ki a szárazföldből a vízre telepített háromszintes lakások. Megközelítése a földnyelven keresztül vagy vízi úton lehetséges. A kert átértelmeződik, itt minden a vízről szól. A földszinten, a gépkocsitároló melletti nagy helyiséghez egy vízen úszó, két szintre osztott stég kapcsolódik. Feljebb egy víztől elemelt, nagyméretű étkezőterasz, lejjebb, közvetlenül a vízfelületen egy kisebb méretű, kikötő, vagy horgászó hely helyezkedik el. Az alsó szintre, mint podesztre helyezett kétszintes billegő dobozok egy loggiában végződnek. Távcsőként, különböző irányokba forgatva merednek a víz felé, a kilátás irányába. A tulajdonosok változatos igényeinek kielégítését a flexibilisen alakítható, két traktusba rendezett alaprajz szolgálja. Az osztatlan, nagy térként megtartott középső szinten csak egy keskeny, lépcsőt és vizesblokkot magába foglaló sáv helye fix. A konyha helye nincs meghatározva, akár a földszinten, akár az emeleten kialakítható. A szobák leválasztását szintén az egyedi igény határozza meg.

műholdkép

forrás: ismeretlen -

helyszínrajz

forrás: Ger van der Vlugt, Markéta Jirousková - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EUDOTIRAL PENCIL, Valnecia, 2008.

külső fotó

forrás: Ger van der Vlugt, Markéta Jirousková - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EUDOTIRAL PENCIL, Valnecia, 2008.

külső fotó

forrás: Ger van der Vlugt, Markéta Jirousková - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EUDOTIRAL PENCIL, Valnecia, 2008.

külső fotó

forrás: Ger van der Vlugt, Markéta Jirousková - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EUDOTIRAL PENCIL, Valnecia, 2008.

külső fotó

forrás: Ger van der Vlugt, Markéta Jirousková - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EUDOTIRAL PENCIL, Valnecia, 2008.

belső fotó

forrás: Ger van der Vlugt, Markéta Jirousková - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EUDOTIRAL PENCIL, Valnecia, 2008.

alaprajz

forrás: Ger van der Vlugt, Markéta Jirousková - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EUDOTIRAL PENCIL, Valnecia, 2008.

homlokzat

forrás: Ger van der Vlugt, Markéta Jirousková - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EUDOTIRAL PENCIL, Valnecia, 2008.

homlokzat

forrás: Ger van der Vlugt, Markéta Jirousková - Juan Blesa, Multi-Family Housing, EUDOTIRAL PENCIL, Valnecia, 2008.

Obidos Atlanti-óceánba nyíló lagúnája a várostól hat kilométerre északnyugatra, kedvelt üdülőhely. A Bom Sucesso az öböl legbelső pontján 2006-tól kiépülő kiszolgáló, szórakoztató funkciókkal kiegészülő lakózóna. Egyik frissen nyitott útja mentén sorolódik absztrakt geometrikus mintaként a tizenkilenc ház. A mintának két rétege van. Egyik az alaprajz, másik az előbbivel szorosan összefüggő, mégis teljesen más karakterű tetőfelülnézet. Aires Mateus alvaladei házához hasonlóan az alaprajzi kontúr itt is négyzetes. Egybefolyó tereit különböző vastagságú faltestek határolják, melyekbe a kiszolgáló funkciók kerültek. Hunyorítva, a terv Theo van Doesburg, a holland de Stijl egyik meghatározó alakjának, „Egy orosz tánc ritmusa" című, vonalakból felépülő festményének átirataként értelmezhető. Tektonikus, függőleges és vízszintes tömbökből való felépítése, az újkőkori, megalitikus kultúrák misztikus kőerdőire emlékeztet. Tetőtömbjei nem sarkosan, dobozszerűen zárják le a belső tereket, hanem a baleár kultúra tauláihoz hasonló, rátett módon. Mintázata ezért tetőfelülnézetében inkább felületszerű, Piet Mondrian neoplaszticista képeivel rokon. A rétegzettség nem csak függőlegesen, hanem vízszintesen is értelmezhető. Szabadon sétálva a menhírek és dolmenek között eltűnik a külső és a belső közötti határ. A lakás előtt gépkocsitároló és megérkező, a kert felé árnyékos, széltől védett étkező, pihenő helyet hoznak létre a fellazuló tömbök. A térbe emelt grafikák a házba zártság érzetét teljesen feloldva olvasztják egybe az udvarokat, a kertet és a lakótereket.

helyszínrajz

forrás: Hisao Suzuki - El Croquis 154: AIRES MATEUS 2002-2003

távlati kép

forrás: Hisao Suzuki - El Croquis 154: AIRES MATEUS 2002-2004

távlati kép

forrás: Hisao Suzuki - El Croquis 154: AIRES MATEUS 2002-2005

külső fotó

forrás: Hisao Suzuki - El Croquis 154: AIRES MATEUS 2002-2006

külső fotó

forrás: Hisao Suzuki - El Croquis 154: AIRES MATEUS 2002-2007

külső fotó

forrás: Hisao Suzuki - El Croquis 154: AIRES MATEUS 2002-2008

alaprajz

forrás: Hisao Suzuki - El Croquis 154: AIRES MATEUS 2002-2009

alaprajz

forrás: Hisao Suzuki - El Croquis 154: AIRES MATEUS 2002-2010

makettfotó

forrás: Hisao Suzuki - El Croquis 154: AIRES MATEUS 2002-2011

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.bomsucesso.net/gallery-category-800

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.bomsucesso.net/gallery-category-801

Egy közelmúltban kiépült lakóövezet utolsó utcájához tapad a tíz lakóegységből álló, sűrű beépítés. Háromemeletes, tetőterasszal kiegészülő, kőburkolatú, zárt kubusok sorolódnak az enyhén ívelő utca mentén, egyetlen mozgalmas tömeggé gyúrva. A kimetszések, előtetők, az utca ívének és lejtésének követéséből adódó, vízszintes és függőleges kimozdítás a nehézkes kőtömb megmunkálásának eszközei. A jellemzően zárt déli homlokzat véd a nyári felmelegedéstől. Nyílászárók csak a kimozdítások és kimetszések mentén kapnak helyet. A tömeg formálásából adódóan a különböző tevékenységekhez és évszakokhoz kapcsolódva változatos nyitott, fedett-nyitott terek alakulnak ki. Az udvar és az étkező között egy átmeneti tér, a hálók szintjén egy terasz, és az utólagosan acélszerkezetekhez rendelten árnyékolható tetőfelület, differenciált használatot tesz lehetővé. A lakások alapterülete 206 m2. A földszinti nappali és étkező tere az udvar irányába teljesen megnyitható, a bejárati oldalon a konyha az előkerthez terasszal kapcsolódik. Az emeleten három hálószoba teremti meg a privát életteret, innen a lépcső továbbvezet a tetőteraszra, monolit tömege tovább differenciálja a házak tetriszszerű kőtömbjét.

helyszínrajz

forrás: Angel Baltanas - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

távlati kép

forrás: Angel Baltanas - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

távlati kép

forrás: Angel Baltanas - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

külső fotó

forrás: Angel Baltanas - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

külső fotó

forrás: Angel Baltanas - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

külső fotó

forrás: Angel Baltanas - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

külső fotó

forrás: Angel Baltanas - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

alaprajz

forrás: Angel Baltanas - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

alaprajz

forrás: Angel Baltanas - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

Kifelé teljesen zárt, egy-két szint magas fal keretezi a keskeny telket. A beépítés teljesen elfordul a környező sűrű lakóövezettől. Egyik oldalán, a főútról leágazó, kis lakóúton érkezünk a bejáratokhoz. Egyforma darabokra osztva a téglalap alakú területet, kilenc lakóegység billeg a keretben. A törtvonalú házak egy átlós vonal mentén két részre osztják a kertet. Egyik a megérkezés, a gépkocsitárolás helyét jelöli ki, a másik a kerti tevékenységeknek ad helyet. Egy ajtóval ugyan összenyitható, mégis, a két külső tér elválasztott, a ház a szűrő szerepét tölti be. A két kertrész mellett a tetőfelület jelentős része teraszként van kialakítva. Innen nyílik kilátás a városra, a tengerre. A zártság nem csak az elfordulás, hanem Európa egyik déli szegletében a felmelegedés elleni védelem eszköze is. Kis árnyékolt nyílások törik csak át a hófehér falakat, vagy a tetősíkok közötti réseken keresztül, fényaknákon jut fény a belső helyiségekbe. A finoman formált, spirálisan önmagukba tekeredő, vakító kubusok szobrokként hatnak a tájban. Az ék alakú udvarból a nappali és étkező terébe érkezünk, innen közlekedő vezet vissza a privát szobák felé, a földszinti hálószobához és az emeletre felvezető lépcsőhöz. Az emeleti három hálószoba mellett az étkezőre nyíló, kétszintes felülvilágító nyújtja meg a teret. A lépcső felvezet a tetőteraszra. A lakások alapterülete 108 m2.

makettfotó

forrás: Fernando Alda - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

külső fotó

forrás: Fernando Alda - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

külső fotó

forrás: Fernando Alda - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

külső fotó

forrás: Fernando Alda - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

külső fotó

forrás: Fernando Alda - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

külső fotó

forrás: Fernando Alda - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

belső fotó

forrás: Fernando Alda - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

alaprajz

forrás: Fernando Alda - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

homlokzat

forrás: Fernando Alda - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

metszet

forrás: Fernando Alda - Antonio Giménez, Conchi Monzonís: Collective Housing, EDITORIAL PENCIL, S.L., Valencia, 2006.

A város, mint beruházó a háromszög alakú telekre először két különálló feladatként, egy közpark és egy hatemeletes, idősek számára épülő lakóépület tervezését tűzte ki célul. A tervezők a két feladat összekötését javasolták egy, a teljes területet kitöltő sávos rendszerbe integrálva a különböző funkciókat. A két út közé kifeszülő, kétszintes, alsó szintjén közösségi funkciókat és gépkocsitárolót, emeletén lakóegységeket magába foglaló épület a telek belsejébe húzódik, a szomszédos kórház fás parkjának határvonalához tapad. Mögötte, a gépkocsik beközlekedését lehetővé téve egy kiszolgáló út, előtte, sávokba rendezve egy városi tér, közpark áll. Az épület legnagyobb erénye, hogy az idős emberek életterét nem szeparáltan, hanem a városi életbe integrálva valósítja meg. Az orvosi felügyelet lehetőségét megtartva, a közösségi funkciókat szintben elválasztva, a város, a park folytatásaként az önálló otthonhoz hasonló újszerű, vonzó, lakóminőséget teremt. A 44 m2-es, egy személyre tervezett lakóegységek mindegyikéhez a hálófülke oldalán kis balkon, a bejárati oldalon fedett terasz tartozik. A park felőli oldalon kialakított közlekedősávon közelíthetőek meg gyalogosan az egyes egységek, az erről nyíló teraszok az idősek számára kiváltképp fontos találkozások, a beszélgetés, a szemlélődés helyét teremtik meg.

távlati kép

forrás: Joan Roig, Roland Halbe - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2004

távlati kép

forrás: Roland Halbe - http://www.via-arquitectura.net/16/16-072.htm 2012.12.20.

külső fotó

forrás: Roland Halbe - http://www.via-arquitectura.net/16/16-072.htm 2012.12.20.

külső fotó

forrás: Roland Halbe - http://www.via-arquitectura.net/16/16-072.htm 2012.12.20.

külső fotó

forrás: Joan Roig, Roland Halbe - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2005

külső fotó

forrás: Joan Roig, Roland Halbe - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2006

külső fotó

forrás: Joan Roig, Roland Halbe - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2007

külső fotó

forrás: Roland Halbe - http://www.via-arquitectura.net/16/16-072.htm 2012.12.20.

helyszínrajz

forrás: Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2006

metszet

forrás: Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2007

Teljesen kitölti a telket a két határozott Ny-K hossztengelyű épületsáv és a lakásokhoz tartozó alacsony fallal kerített elő- és hátsóudvarok sora. A beépítés hat sávra rendeződik. A huszonhat lakóegységet magába foglaló két tömeg, és a telek hosszoldalát határoló utcák melletti napos megérkező udvarsávok belül két, árnyas, hűvösebb, védettebb lakóudvarsorral egészülnek ki. A lakóudvarok az épületek végein az oromfalakkal azonos textúrájú falfelülettel záródnak, ami tovább erősíti a határozott keretet. Alacsony költségvetésű szociális lakások építése volt a cél. A tervező a terület klimatikus és domborzati viszonyaiból kiindulva, praktikus szempontok alapján kiválasztott, hagyományos építészeti eszközöket, egyszerű anyagokat használt. A lakóegységeket összekötő, a domboldal lejtését követő, egységes ferde lemezként kezelt tető nemcsak formailag erősíti a kollektív együttélés ideáját, hanem funkcionális elem is. A teljes hosszában több mint nyolc métert emelkedő tető alatt kialakuló padlástérben a melegedés hatására beinduló ventiláció véd a nyári felmelegedéstől. Az egyszerű, fehérre vakolt falakba vágott nyílások előtt karakteres árnyékolószerkezetet helyeztek el, amely a belátás gátlása és a lakóegységek átszellőzése mellett plasztikusságával oldja a homlokzatok monotonitását. A 87 m2-es lakások kompakt szerkesztése a földszinten a nappali, étkező, konyha tereit és mosókonyhát, az emeleten három hálószobát és fürdőt foglal magába.

tervajz

forrás: Fernando Alda - http://europaconcorsi.com/projects/128680-Viviendas-en-Alameda 2012.12.10.

légifotó

forrás: Fernando Alda - http://europaconcorsi.com/projects/128680-Viviendas-en-Alameda 2012.12.10.

külső fotó

forrás: Fernando Alda - http://europaconcorsi.com/projects/128680-Viviendas-en-Alameda 2012.12.10.

külső fotó

forrás: Fernando Alda - http://europaconcorsi.com/projects/128680-Viviendas-en-Alameda 2012.12.10.

külső fotó

forrás: Fernando Alda - http://europaconcorsi.com/projects/128680-Viviendas-en-Alameda 2012.12.10.

külső fotó

forrás: Fernando Alda - http://europaconcorsi.com/projects/128680-Viviendas-en-Alameda 2012.12.10.

külső fotó

forrás: Fernando Alda - http://europaconcorsi.com/projects/128680-Viviendas-en-Alameda 2012.12.10.

belső fotó

forrás: Fernando Alda - http://europaconcorsi.com/projects/128680-Viviendas-en-Alameda 2012.12.10.

külső fotó

forrás: Fernando Alda - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2007

alaprajz

forrás: Fernando Alda - http://europaconcorsi.com/projects/128680-Viviendas-en-Alameda 2012.12.10.

Néhai ipari területen, hat építésziroda tervezte a különböző típusú lakóépületeket. A beépítés talán legizgalmasabb elemei a sűrű sorházak, melyek színes szivacsokként ékelődnek a többlakásos épületek közé. Huszonhat lakóegységet rejt magába a téglalap alakú telket teljesen kitöltő vékony közökkel átvágott tömb. Kis területen társasházakkal azonos lakósűrűség elérése volt a cél úgy, hogy a saját bejárat, kert, terasz lehetőségéről ne kelljen lemondani. A háromemeletes, földszinten kis pációval, a visszahúzott emeleteken terasszal ellátott lakások kifelé szinte teljesen zártak. Udvarrá zsugorodik a kert, kis mérete ellenére mégis jól használható külső nappali-étkezőhelyiséggel egészíti ki a feszes belső tereket. Homokfúvott üveg elemek védik a belátástól az emeleti teraszokat, melyek a csendes elvonulás helyei. Az egy tömbbé összenőtt elemek különállóságát, az egységek identitását az élénk árnyalatok teremtik meg. A szín egyszerű eszköz, ami a személyes kötődés mellett, az egész beépítés „város a városban" karakterét meghatározza.

helyszínrajz

forrás: Hertha Hurnaus - Andrea Nussbaum: Kabelwer Housing Development, Vienna, Architecture Aktuell 2006/11., Sringer-Verlag GmbH, Wien, 1998

külső fotó

forrás: Hertha Hurnaus - Andrea Nussbaum: Kabelwer Housing Development, Vienna, Architecture Aktuell 2006/11., Sringer-Verlag GmbH, Wien, 1999

külső fotó

forrás: Hertha Hurnaus - Andrea Nussbaum: Kabelwer Housing Development, Vienna, Architecture Aktuell 2006/11., Sringer-Verlag GmbH, Wien, 2000

külső fotó

forrás: Hertha Hurnaus - Andrea Nussbaum: Kabelwer Housing Development, Vienna, Architecture Aktuell 2006/11., Sringer-Verlag GmbH, Wien, 2001

külső fotó

forrás: Hertha Hurnaus - Andrea Nussbaum: Kabelwer Housing Development, Vienna, Architecture Aktuell 2006/11., Sringer-Verlag GmbH, Wien, 2002

külső fotó

forrás: Hertha Hurnaus - Andrea Nussbaum: Kabelwer Housing Development, Vienna, Architecture Aktuell 2006/11., Sringer-Verlag GmbH, Wien, 2003

belső fotó

forrás: Hertha Hurnaus - Andrea Nussbaum: Kabelwer Housing Development, Vienna, Architecture Aktuell 2006/11., Sringer-Verlag GmbH, Wien, 2004

alaprajz

forrás: Hertha Hurnaus - Andrea Nussbaum: Kabelwer Housing Development, Vienna, Architecture Aktuell 2006/11., Sringer-Verlag GmbH, Wien, 2005

Organikusan növekvő, évszázadokon keresztül, több, egymásra rakódó rétegből épülő középkori városok összetettségét kívánja megteremteni a parkolóházat, bevásárlóközpontot, városi szolgáltató funkciókat és lakóegységeket integráló beépítés. Az utakkal négyfelé vágott szupertömb tetejét koronaként keretezik a peremhez tapadó lakások. A keret belsejét intenzív zöldfelület és egy lábakra állított lakótorony tölti ki. Az épület újabb példája a holland strukturalisták által indított kísérletsorozatnak, mely a városokat organikus egészként kezeli és küzd a funkcionális elemekre való széthullása ellen. A rétegzettség, a természetes növekedés és az átjárhatóság vágya táplálja a tervet. Az egymás feletti szinteken elhelyezett különböző funkciók ellenére a tömb mind vízszintesen, mind függőlegesen bejárható. A homlokzaton megjelenő, vízszintesen barázdált felület a földből kinövő üledékes kőtömb képzetét kelti. Bár a terveken még a zöldtetőkön tehenek legeltek, és a kezdeti gondolatok a vidéki, kertvárosi élet városközponti megtelepedéséről szóltak, a kisebb változásokkal megvalósult épült működőképes modellt mutat a nagyméretű városi tömbök tetőfelületeinek hasznosítására. A tetőszinten 52 lakás sorolódik a perem mentén különböző alaprajzi mérettel és kialakítással, közvetlen bejárattal a tervezett közterületről.

tervajz

forrás: Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa, Luuk Kramer, Christian de Portzamparc - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 1997

külső fotó

forrás: Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa, Luuk Kramer, Christian de Portzamparc - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 1998

külső fotó

forrás: Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa, Luuk Kramer, Christian de Portzamparc - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 1999

külső fotó

forrás: Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa, Luuk Kramer, Christian de Portzamparc - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2000

külső fotó

forrás: Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa, Luuk Kramer, Christian de Portzamparc - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2001

külső fotó

forrás: Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa, Luuk Kramer, Christian de Portzamparc - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2002

alaprajz

forrás: Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa, Luuk Kramer, Christian de Portzamparc - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2003

alaprajz

forrás: Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa, Luuk Kramer, Christian de Portzamparc - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2004

alaprajz

forrás: Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa, Luuk Kramer, Christian de Portzamparc - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2005

metszet

forrás: Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa, Luuk Kramer, Christian de Portzamparc - Aurora Fernández Per, Javier Mozas, Javier Arpa: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2006

Peter Barber London hiátusait kitöltő beépítéseinek egyike a Colony Mews. A sűrű belvárosi szövet maradék telkét egy műterem és a négy lakás foglalja el. Minden oldalán házak, kertek kapcsolódnak az épített kerítéssel körülvett telekhez. A köztes terek sorának hierarchiája világos. Több szűrőn keresztül érkezünk a zajos, nyüzsgő városi utcától a nyugodt családi otthonokba. Egy viktoriánus ház kapujából nyíló vékony nyéllel kapcsolódik a zárvány a városi utcahálózathoz. A nyélre kapcsolódó sikátorból tárulnak fel a házak lelkét jelentő, délre tájolt, kétszintes udvarok. Az udvar célja kettős. Innen nyílik a bejárat, a megérkezés helye, de természetes fény is csak innen érkezik a szomszédok és a sikátor felé szinte teljesen tömör, fallal kerített lakások helyiségeibe. Két hálószoba néz a négyzetes alakú átmeneti térre a földszinten, az emeleten a pációhoz vizuálisan kapcsolódó terasz egészíti ki a nappali és az étkező terét. A lakók a kerteket már birtokba vették, ahol óriási virágosládákból nő ki a növényzet a falak közül.

makettfotó

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/07_Colony_1.html# dátum: 2012.12.14.

külső fotó

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/07_Colony_2.html dátum: 2012.12.14.

külső fotó

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/07_Colony_2.html dátum: 2012.12.14.

külső fotó

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/07_Colony_2.html dátum: 2012.12.14.

külső fotó

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/07_Colony_2.html dátum: 2012.12.14.

belső fotó

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/07_Colony_2.html dátum: 2012.12.14.

homlokzat

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/07_Colony_4.html dátum: 2012.12.14.

metszet

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/07_Colony_4.html dátum: 2012.12.14.

alaprajz

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/07_Colony_4_2.html dátum: 2012.12.14.

alaprajz

forrás: Peter Barber - http://www.peterbarberarchitects.com/07_Colony_4_2.html dátum: 2012.12.14.

A kortárs beépítések határát az 1989-es rendszerváltásnál húztuk meg, ebben az időben Magyarországon erős változások indultak el. A szocializmus végével egyidejűleg az állam szerepe a lakásépítésben jelentősen lecsökkent, a magyar lakásállomány privatizációja, piaci átalakulása, vállalkozói és befektetői körök megjelenése volt megfigyelhető. Az állami tervezővállalatok helyét a magán építészirodák vették fokozatosan át.

A társadalom átrendeződése, a piacok megnyitása, a felhalmozott tőke befektetése nagyütemű építési hullámot eredményezett. A lakásépítés terén a piaci értékesítésre szánt, nagy árréssel kivitelezhető „lakópark” vált a legelterjedtebb építési formává. Az alacsony, intenzív beépítések az időszakban nem jellemzőek, főként agglomerációs területeken fordulnak elő. A budapesti példák a korábbi beépítésekre jellemzőnél magasabb társadalmi osztály, kifejezetten a felső-középosztály számára épültek, mint például a Barlang utcai vagy Víznyelő utcai lakások. Ahol az építészek erős vízióval rendelkeztek, ott lehetőség nyílt a beruházók meggyőzésére és alacsony, intenzív beépítések építésére. Erre hoz mintát az alábbi néhány példa.

A beépítések a hazai szabályozások korlátai miatt általában egy telken történnek, ritka a több telket magába foglaló telepszerű beépítés. Ritka kivételt ez alól a velencei villapark negyed példája, ahol szakaszos ütemezéssel több, mint 70 telken valósul meg egységes arculatú telep. A terveken általános jellegzetesség az elválasztott parkolók építése, mint a Víznyelő utcai példa esetében. A lakások a saját kert előnyeit sűrűbb, városi vagy városias környezetben valósítják meg, a természetet tisztelő hozzáállásnak ilyen esetben különös hangsúlya van, erre példa a Barlang utcai beépítés közös használatú kertjének eredeti környezetet őrző alakítása.

A mai korjóléti igényeinek megfelelően a házak alaprajzi kialakítása a földszinten a család közösségi tereit összenyitott formában, amerikai konyhát, étkezős nappalit rejt, a hálószobák a felső szinten sorakoznak. A tervezők a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetnek a privát elkülönülésre, a sűrűség inkább a gazdaságos telekhasználatból fakad, a közösségi együttélésnek többnyire nincs hangsúlyozott szerepe.

Tiszta tervezői szándék megvalósulásának vágyával kezdeményezte a telep építését az építész csapat. A rendszerváltás utáni időszak bizonytalan, sokszor kétséges kimenetelű finanszírozási gyakorlata helyett a tervezők egy merőben újszerű konstrukcióban valósították meg az épületeket. A beruházás anyagi hátterének megteremtésétől kezdve a telkek megvásárlását, a rendezési terv módosítását, a tervezést, a kivitelezést, sőt az értékesítést is egy kézben tartották. Heterogén építészeti környezet, változó léptékű és minőségű lakó és kereskedelmi épületek alkotják a beépítés közvetlen szomszédságát. A kompozíció minden eszközzel az eltávolodást, a befelé fordulást szolgálja. A Szentendrei útról spirálisan egyre kisebb utcákra kanyarodva érkezünk a tizenkét lakóegységből álló telep belső, gépkocsiktól mentes gyalogos feltáró ösvényére. A lelassulást, az elszakadást a gépkocsi tárolók várárokhoz hasonló kialakítása, az árkon átívelő hídon keresztül történő megérkezés tovább erősíti. Hat-hat „L" alakú elemből álló két, egymással párhuzamos sávba rendeződnek az egységek. A beépítés keretét az összezáródó kétszintes tömegek adják. A szűkre szabott keretet kitölti a nappalik földszintes tömege és az átriumokat határoló szintmagas fal által különböző használati zónákra, közökre osztott, jellemzően zöld struktúra. A lakás megközelítését szolgáló központi átrium a nappali tetején kialakított, füvesített, privát napozóterasszal egészül ki. Az alaprajzok mértéktartó, de elegáns kialakítása 140 m2-es lakásokat eredményezett, az épültek alaposan átgondolt részletekről és anyaghasználatról tesznek bizonyságot.

légifotó

forrás: Mónus János - Magyar Építőmúvészet 1995/1

külső fotó

forrás: Mónus János - Magyar Építőmúvészet 1995/2

külső fotó

forrás: Mónus János - Magyar Építőmúvészet 1995/3

külső fotó

forrás: Mónus János - Magyar Építőmúvészet 1995/4

külső fotó

forrás: Mónus János - Magyar Építőmúvészet 1995/5

alaprajz

forrás: Mónus János - Magyar Építőmúvészet 1995/6

tervrajz

forrás: Mónus János - Magyar Építőmúvészet 1995/7

belső fotó

forrás: Mónus János - Magyar Építőmúvészet 1995/8

belső fotó

forrás: Mónus János - Magyar Építőmúvészet 1995/9

belső fotó

forrás: Mónus János - Magyar Építőmúvészet 1995/10

A természet erői által formált helyszínen a tereppel, a domborzattal való azonosulás irányította a tervezők, Keller Ferenc és Cságoly Ferenc kezét. Barlangokkal átlyuggatott budai domboldalon épült a húsz lakóegységből álló beépítés. Hét darab két-négy lakóegységet tartalmazó sávba rendezve tapadnak a tömegek a szintvonalakhoz. A beépítés rajzolata egy kézfejhez hasonlít. A megérkezési ponttól, mint tenyértől indulva kanyarognak a különböző hosszúságú ujjak a lejtős telken. Az anyagok és szerkezetek kiválasztása tovább erősíti a helyhez való kötődést. A zöld lemezként kiszakított tetőket világos színű téglával burkolt, és földszínűre festett vakolt falak tartják. Minden eszköz a kiszakított elemek és a terep összetartozását erősíti. Különböző alaprajzi elrendezéssel kialakított lakóegységek egymással rokon, mégis finoman differenciált homlokzatai sorolódnak egymás mellé. A hosszúságukban is eltérő, plasztikus homlokzatok porózussága átlyuggatott mészkőtömbökké varázsolja az épületeket. A kertek, udvarok épített módon való elválasztása nem cél. Az épületek úsznak a nagy közös zöldfelületen. A 125 m2-es lakásokhoz tartozó teraszt csak egy könnyű faszerkezetű trepni jelzi, a többit a természet visszafoglalja majd. A lakások két szintjén egyszerű elrendezéssel a földszinten a közösségi funkciók, az emeleten a privát szobák kaptak helyet.

tervrajz

forrás: Keller Ferenc - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Keller Ferenc - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Keller Ferenc - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Keller Ferenc - tervezőtől kapott anyag

alaprajz és külső fotó

forrás: Keller Ferenc - tervezőtől kapott anyag

homlokzat és külső fotó

forrás: Keller Ferenc - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Keller Ferenc - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Keller Ferenc - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Keller Ferenc - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Keller Ferenc - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Keller Ferenc - tervezőtől kapott anyag

Pelényi Margit, kinek nevéhez számtalan pécsi épület fűződik, tervezte az itt bemutatott négy lakásból álló beépítést. A belvárosi, dombra felkúszó Radnics utca saroktelkén áll a telek hosszoldalaira kifeszített négy lakás. A lakások közötti kisebb közös, lépcsőző udvar szintjei a sarkon, a tömeget puhító, alacsonyabbra fogott bejáraton át közelíthetőek meg. A telket, mint keretet kitöltik a házak és fallal lehatárolt udvaraik. Felhasított, keretes beépítés jelleggel a lakások befelé fordulnak, a földszinten elkerített udvarral, az emeleten nagy ablakfelülettel nyitnak a körülzárt, belső udvar felé. Az utca felé a beépítés zártabb homlokzattal fordul. A csendesebb utca felől a keret kettéhasad, a hasítékban a befelé szögellő lépcsők tömegei és a kéményszerűen magasra felfuttatott pengefalak hangsúlyozzák az egységek ritmusát. Az alaprajzok egy típusra szerkesztve a földszinten a közösségi konyha, étkező és nappali helyiségeit foglalják magukba, jó idő esetén teljes megnyitással a lehatárolt pációk irányába a terek megnövelhetők. A felső szintre a külön tömegben elhelyezett lépcsők vezetnek, ahol két, illetve három hálószoba érhető el. A szomszéd ház színét idéző előtét doboz, a földszinti garázsok ereszvonalat folytató, visszaugrással érzékeltetett sávja, a tetőhajlások, a sarok visszatompítása az illeszkedés finom mozdulatait őrzik a házon.

külső fotó

forrás: Pelényi Margit - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Pelényi Margit - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Pelényi Margit - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Pelényi Margit - tervezőtől kapott anyag

belső fotó

forrás: Pelényi Margit - tervezőtől kapott anyag

alaprajz

forrás: Pelényi Margit - tervezőtől kapott anyag

alaprajz

forrás: Pelényi Margit - tervezőtől kapott anyag

metszet

forrás: Pelényi Margit - tervezőtől kapott anyag

homlokzat

forrás: Pelényi Margit - tervezőtől kapott anyag

homlokzat

forrás: Pelényi Margit - tervezőtől kapott anyag

Tomay Tamás tömör, elegáns és lényegre törő házainak sorába illik az itt tárgyalt példa. Vékony nyéllel kapcsolódik a Csévi utcához a háromszög alakú tömb belsejében található, furcsa alakú, „maradék" telek. A négy lakóegység látszólag szabadon álló elemei az alattuk húzódó, utcától gépkocsilehajtóval induló pinceszintből nőnek ki, ahhoz tapadnak. A pinceszinten és a kert szintjén falakkal meghatározott keret szinte teljesen kitöltik a telket. A hosszú ideig beépítetlenül álló, keskeny földdarabra négy jól használható lakás elhelyezése olyan kilátástalannak tűnt, hogy a tervező először lebeszélte a megbízót az ingatlan megvásárlásáról. Az enyhe lejtőn felfelé lépkedő, egymástól szintben is elválasztott kerttel rendelkező, négy, egymáshoz képest finoman elforgatott elem tökéletesen oldja meg a telek nehézségeiből adódó kihívásokat. Minden egység jó tájolással, kilátással bír és bár látszólag ugyanolyanok, mind belső, mind külső kialakításukban egy típus különböző variánsai. A megrendelők igényeihez alakított látszó téglaburkolatú, monolit tömbök formálásakor a helyszínrajzi elrendezésben megjelenő tervezett esetlegesség újra előkerül. A tetők aszimmetrikus hajlásszöge, a gerinc hossztengelytől való 90º-os elforgatása, a kiharapott tetőszinti terasz, a bizonytalan túllógású tető finoman oldják a kockák uralmát. A közös használatú gyalogos feltárást szolgáló zöldfelület felé a házak zártak, a privát udvarba lépve a homlokzatok megnyílnak, a tömbszerűséget teraszok bontják meg.

helyszínrajz

forrás: Bujnovszky Tamás - tervezőtől kapott anyag

makettfotó

forrás: Bujnovszky Tamás - tervezőtől kapott anyag

makettfotó

forrás: Bujnovszky Tamás - tervezőtől kapott anyag

makettfotó

forrás: Bujnovszky Tamás - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Bujnovszky Tamás - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Bujnovszky Tamás - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Bujnovszky Tamás - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Bujnovszky Tamás - tervezőtől kapott anyag

tervrajz

forrás: Bujnovszky Tamás - tervezőtől kapott anyag

alaprajz

forrás: Bujnovszky Tamás - tervezőtől kapott anyag

homlokzat

forrás: Bujnovszky Tamás - tervezőtől kapott anyag

A kertvárosi élet harmóniájára való törekvés indította el a megbízót a telep létrehozása felé, Perényi Tamást és Fülöp Gyulát 71 telken telkenként 2-4 egységes arculatot sugárzó lakóház megtervezésével bízták meg. A tervezett házak közül kezdetben négy épült meg, a továbbiak a telkek értékesítésével párhuzamosan épülnek fel. A környező nyaralóövezethez léptékében illeszkedő házak mintázatai a szabályozást követve oldalhatáron álló egységekként húzódnak a telkek szélére, mint gyöngyszemek a láncon sorolódnak egymás mellé az utakra felfűzött telkek szélén. Különböző családmodellekhez igazítva, mégis egységes karaktert létrehozva a tervezők 10 lakástípust terveztek 2-4 szobával, 80-150 m2 között változó alapterülettel. Telkenként a zöldfelületek használata megosztott, az egységeket gyalogos ösvény köti össze. Az épületek eltolásával és forgatásával minden lakóegység számára pergolával lehatárolt földszinti és emeleti teraszt alakítottak ki a privát szféra megteremtésére, a pillérként lefutó pergolák sora oldalirányban akadályozza az átlátásokat. A lakások a földszinten közösségi helyiségeket, az emeleten lakószobákat foglalnak magukba.

külső fotó

forrás: Tóth Máté - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Tóth Máté - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Tóth Máté - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Tóth Máté - tervezőtől kapott anyag

külső fotó

forrás: Tóth Máté - tervezőtől kapott anyag

alaprajz

forrás: Tóth Máté - tervezőtől kapott anyag

alaprajz

forrás: Tóth Máté - tervezőtől kapott anyag

tervrajz

forrás: Tóth Máté - tervezőtől kapott anyag

alaprajz

forrás: Tóth Máté - tervezőtől kapott anyag

A globális és lokális válságok problémái közepette a fenntarthatóság korunk rendkívül elerjedt fogalma, értelmezése a definíciók útvesztőjében mégis magyarázatot igényel. A fenntarthatóság legelterjedtebb nézete a fogalom három pillérjét emeli ki: gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot különböztet meg. Az egyes tudományterületek a fogalom különböző aspektusait tárgyalják, részekre bontva értelmezik az egységet. A lakásépítés, illetve általában az építészet a tervezés és építés komplexitásához híven a fenntarthatóság mindhárom pilléréhez kapcsolódik. Az építész kihívása éppen abban áll, hogy a fogalom részeit integráló megközelítést, a fenntarthatóság hármas igényét egységbe hozó megoldást alkosson, ezért a fenntarthatóság az építészetben minden esetben egyedi válaszok keresése. Az összegyűjtött példák különböző útkeresések a fenntartható jövő felé, amelyek kapcsán a továbbiakban a három pillér és az alacsony, sűrű beépítésű lakóházak összefüggéseit tárgyaljuk.

A gazdasági fenntarthatóság a lakásépítésben összekapcsolódik a mindenki számára, jövedelméhez mérten „elérhető lakás” fogalmával, a gazdaságos, mértéktartó építés és fenntartás szempontjaival. A példák között az Alejandro Aravena tervezte chilei telep az ott élő családok számára, az Anna Heringer tervezte 3 lakás Rudrapurban jó példája a lokálisan elérhető anyagokból épített, külső erőforrások bevonása nélkül hosszú távon fenntartható lakásnak. A matosinhos-i Intelligens ház az előzőektől eltérően a fenntartás gazdaságosságára helyezi a hangsúlyt, a ház megépítése után, életciklusa alatt törekszik a minél kevesebb külső erőforrás használatára.

A felgyorsult ipari termelés magával hozta a környezetszennyezés jelenségét. A mai ember ökológiai lábnyoma sokszorosa a 100 évvel ezelőtt élt emberének, ráadásul a föld népességének rohamos növekedése is a véges erőforrások felgyorsult felélését eredményezi. A globális felmelegedés megoldása, az ökológiai lábnyom visszaszorítása olyan tényszerű kihívások, amelyek közösségi megoldást igényelnek. A túlzó környezeti terhelés az építőipar esetében óriási, hiszen ez teszi ki a CO2 kibocsátás hozzávetőleg 40 százalékát. A környezeti fenntarthatóság a szűkös erőforrások józan és mértéktartó használatára, a környezet értékelésére és védelmére hívja fel a figyelmet. A párizsi példa „használd, amit találsz” hozzáállása a meglévő értékek józan újrahasznosításának jó példája, az Intelligens ház és az Úszó házak a fosszilis energiahasználat minimalizálására és a megújuló energia alkalmazására mutatnak mintákat, a kortárs komfortigények kielégítésével egyidejűleg.

A szociális fenntarthatóság szempontja a társadalom önfenntartó együttműködésében, az erőforrások közösségi megosztásában, a régi idők takarékos szemléletében mutatkozik meg. Az alacsony, sűrű beépítések közösségi együttélést erősítő példái az építési terhek, az infrastruktúra, a fenntartás megosztásán alapulnak. Erre hoz példát Clay Field az angliai Suffolkból, ahol a faluközösségek mintájára az erőforrások megosztásával, a szükségletek helyi megoldásával kisebb ökológiai lábnyomot értek el, illetve a Vandkunsten iroda dán példája, ahol a természetközeli élet és a dán „cohousing” hagyományának együttes folytatása alkotja az egymásról gondoskodó, kevés külső erőforrást használó beépítést.

A Vandkunsten Építésziroda több hasonló telep megtervezésének tapasztalatával a háta mögött tervezte a viken-i beépítést. Északról egy forgalmas elkerülő út töltése határolja a telket. Megközelítés a déli oldalról három zsákutcán lehetséges. Mint ághoz a falevelek, úgy tapadnak a telek belsejébe kanyargó szalagokhoz a kis gépkocsitárolók, valamint a több-kevesebb lakóegységet magukba foglaló házak. Az épületek sorát kiegészítő, tömör kerítéssel határolt kertsávval tovább hízik az érintetlen zöldfelületbe türemkedő fekete kígyók teste. Épített és természetes aránya, a kortárs építészeti eszközök, a nagy lakósűrűség, és a lakások kialakításának és méretének sokfélesége falusias környezetet eredményez. Az épületek anyaghasználata visszafogott. Nagyméretű, a homlokzat síkjából kiugró üvegezett napcsapdák csalják az épület belsejébe a skandináv éghajlaton kiváltképp értékes fényt és meleget. Az előregyártott fa vázszerkezet közeit vastag hőszigetelés tölti ki. A fekete szálcement burkolat napos időben kívülről melegíti az épületeket, a tetőt fémlemez fedi. A három alaprajzi típus között két-hálószobás földszintes házat és három-hálószobás emeletes lakásokat találunk. A dán elrendezésre jellemzően az emeletes házakban a nappali az emeleti szintre került, galériás letekintése összeköti a földszinti étkezőtérrel, a kétszintes homlokzaton nagy megnyitott felületek világítják meg a közösségi tereket

helyszínrajz

forrás: Olof Hultin - Hultin Olof: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Olof Hultin - Hultin Olof: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Olof Hultin - Hultin Olof: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Olof Hultin - Hultin Olof: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Olof Hultin - Hultin Olof: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Olof Hultin - Hultin Olof: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

belső fotó

forrás: Olof Hultin - Hultin Olof: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

belső fotó

forrás: Olof Hultin - Hultin Olof: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

tervrajz

forrás: Olof Hultin - Hultin Olof: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

tervrajz

forrás: Olof Hultin - Hultin Olof: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

tervrajz

forrás: Olof Hultin - Hultin Olof: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

„A világot Isten teremtette, Hollandiát viszont a hollandok” - ezt a mondást gyakran felemlegetik az Amszterdam keleti részén, az Ij-tóban létrehozott mesterséges szigeteken fekvő lakóterület kapcsán. A holland kultúrában a szárazföld nem adottság, hanem évszázadokon át tartó fáradtságos munka eredménye, és ez a folyamat napjainkban is tart. A Zeeburg városrészben található egykori keleti kikötő megújítása beleillik a napjainkban világszerte zajló vízparti rehabilitációs projektek sorába. Az Ij folyó torkolatánál épülő szigetvilág igazi kékmezős beruházás. A több ütemben, több építésziroda bevonásával épülő új városnegyedet elkészültével negyvenötezer ember lakja majd, ezért lakások mellett üzletek, irodaházak, iskolák és rekreációs lehetőségek állnak az ideköltözők rendelkezésére. A szigetsor első elemének északi oldala nem is szárazföld, sokkal inkább egy földnyelvvel kerített, zsilipekkel szabályozott vízszintű öböl. Mire benépesül, százhetvenöt vízen úszó, a parttól kígyózó stégekhez tapadó lakóegység tölti majd ki a vízfelületet. Három variáns rendelhető: „szabadonúszó” lakóház, két lakóegységes, illetve három lakóegységes elemek. Ezeken kívül cölöpön áll néhány magasabb torony, melyek a stégrendszer fix pontjait adják. A terület szárazföldről csak gyalogosan vagy vízen megközelíthető. Az úszó házak alapja egy vasbeton tálca, csak a felhajtóerőnek köszönhetően maradnak fent a vízen. Minél nagyobb a súly, annál mélyebbre süllyed egy ház. A hálószobák a víz alatt kerültek kialakításra. A kert a különleges helyzetnek megfelelően átalakul. Az emeleteken teraszok, a víz szintjén úszó, lépcsőn megközelíthető pihenő dekkek lettek kialakítva.

helyszínrajz

forrás: Marcel van der Burg, Luuk Kramer, Roos Aldershoff - www.rohmer.nl

távlati kép

forrás: Marcel van der Burg, Luuk Kramer, Roos Aldershoff - www.rohmer.nl

távlati kép

forrás: Marcel van der Burg, Luuk Kramer, Roos Aldershoff - www.rohmer.nl

távlati kép

forrás: Marcel van der Burg, Luuk Kramer, Roos Aldershoff - www.rohmer.nl

külső fotó

forrás: Marcel van der Burg, Luuk Kramer, Roos Aldershoff - www.archdaily.com

külső fotó

forrás: Marcel van der Burg, Luuk Kramer, Roos Aldershoff - www.archdaily.com

külső fotó

forrás: Marcel van der Burg, Luuk Kramer, Roos Aldershoff - www.rohmer.nl

külső fotó

forrás: Marcel van der Burg, Luuk Kramer, Roos Aldershoff - www.archdaily.com

tervrajz

forrás: Marcel van der Burg, Luuk Kramer, Roos Aldershoff - www.rohmer.nl

A portugál építész iroda régóta kísérletezik intelligens lakóházak tervezésével. Az „intelligens” kifejezést gyakran használják terveik leírására, a szó jelentésének összetettsége miatt. Véleményük szerint korunk lakóépületeinek az esztétikus megjelenés mellett funkcionálisnak, logikusnak, tartósnak, kényelmesnek kell lenniük és nem csak a felépítéskor, hanem a fenntartás során is elsődleges a gazdaságosság. Szemléletükben az előregyártás elsőbbséget élvez a rengeteg pontatlanságot és műszaki problémát jelentő hagyományos építési módokkal szemben. Lakóegységeik inkább értelmezhetőek önálló identitással bíró tárgyként, de a modulok összefűzésével, egymás mellé rendelésével összetett rendszerek is felépíthetők. 2002-ben és 2003-ban két kísérleti épületet mutattak be. Egyik egy négyzetes keretbe foglalt minimális alapterületű lakás, melyet egy üvegpallóból épült keretbe foglalva két oldalról kert, illetve terasz határol. Másik a CAPA, vagy DST modul, mely teljesen előregyártott kapszulaként akár teherautóval, vagy helikopterrel helyszínre szállítható. Az előbbi minimális infrastrukturális ellátottságot, víz- illetve csatornahálózatot feltételez, míg az utóbbi alsó szervizdobozába rejtve minden kiszolgáló egységet tartalmaz, egy teljesen autonóm modul. A huszonhét négyzetméteren minimális méretű konyhával és vizesblokkal kialakított „garzonok” közművesítetlen, lakott területektől távoli, vagy természetvédelmi helyeken teszik lehetővé az ideiglenes vagy hosszútávú megtelepedést. Napelemek, a nagyobb típus esetében szélturbina, fotovoltaikus panelek szolgáltatják az elektromos áramot. A beépített akkumulátorok, és az ötszáz literes víztartály három napig nyújtanak utántöltés nélkül elektromos energiát és vizet. Vákuum működteti a zárt tartályba kötött szennyvízgyűjtő hálózatot, a fűtést és melegvíz-ellátást elektromos árammal, szükség esetén gázzal kiegészítve napkollektorok biztosítják.

távlati kép

forrás: Luis Ferreira Alves - http://europaconcorsi.com/projects/169721-SELF-SUFFICIENT-MODULES

külső fotó

forrás: Luis Ferreira Alves - http://europaconcorsi.com/projects/169721-SELF-SUFFICIENT-MODULES

külső fotó

forrás: Luis Ferreira Alves - http://europaconcorsi.com/projects/169721-SELF-SUFFICIENT-MODULES

külső fotó

forrás: Luis Ferreira Alves - http://europaconcorsi.com/projects/169721-SELF-SUFFICIENT-MODULES

belső fotó

forrás: Luis Ferreira Alves - http://europaconcorsi.com/projects/169721-SELF-SUFFICIENT-MODULES

belső fotó

forrás: Luis Ferreira Alves - http://europaconcorsi.com/projects/169721-SELF-SUFFICIENT-MODULES

külső fotó

forrás: Luis Ferreira Alves - http://europaconcorsi.com/projects/169721-SELF-SUFFICIENT-MODULES

tervrajz

forrás: Cannata&Fernandes - http://www.cannatafernandes.com/eproj137.html

metszet

forrás: Cannata&Fernandes - Luisella Gelsomino, Ottorino Marinoni: European Housingh Concepts 1990-2010, Editrice Compositori, Bologna, 2009

alaprajz

forrás: Cannata&Fernandes - Luisella Gelsomino, Ottorino Marinoni: European Housingh Concepts 1990-2010, Editrice Compositori, Bologna, 2010

Az Elemental projekt lakhatás téren szociális egyenlőtlenségekkel foglalkozó csapata száz család által illegálisan használt, jó fekvésű, belvárosi terület problémáinak megoldására tervezte a beépítést. A tervezés kezdetén hamar kiderült, hogy a város által a projektre szánt pénzből egy családnak maximum 7500 dolláros finanszírozás jut, amiből harminc négyzetméteres lakás építhető. A koncepció, miszerint önerőből bővíthető lakóterekkel lehet feloldani a pénzhiányból adódó feszültséget, építészeti, társadalmi, gazdasági előnyökkel is járt. A finom mintázat kitölti az egykor szlömös zárványt. Négy udvar körül, eltolt négyzetes kereteket formálva csoportosulnak a két bejárati szintre bontott önálló lakások. Az alsó elemek kéttraktusosak és hátsó irányban bővülhetnek, míg az emeleti, kétszintesek a köztük lévő „foghíj” betömésével duplázhatják meg a lakótér alapterületét. A lakások értéke a beköltözés utáni saját tőkéből finanszírozott bővítésekkel növekedik, ami az állami támogatásból épülő beruházások esetében nem szokványos, sőt, a beruházónak legtöbbször komoly értékcsökkenéssel kell szembenéznie. Beton elemekből épített dobozok adják a tervezők által előre meghatározott toldalékok szigorú, de sok lehetőséget nyújtó keretét, és egyben tartószerkezetét. A bővítmények majd mindegyike kis fedett-nyitott térrel egészíti ki az addig zárt kubust. A tornácok mellet az épületek közti, kollektív tudatot erősítő, közös zárt udvarok veszik át a hagyományos értelemben vett kert szerepét. Mára a beépítés kiszínesedett. Életterüket szigorú kötöttségek között alakító lakóinak aktív munkája a korábbi nyomornegyed káosza helyett egy viruló lakókörnyezetet hozott létre.

légifotó

forrás: Cristobal Palma - http://www.moma.org/interactives/exhibitions/2010/smallscalebigchange/projects/quinta_monroy_housing

helyszínrajz

forrás: Elemental, Cristóbal Palma, Tadeuz Jalocha - http://www.archdaily.com/10775/quinta-monroy-elemental/ dátum: 2013.01.10.

külső fotó

forrás: Elemental, Cristóbal Palma, Tadeuz Jalocha - http://www.archdaily.com/10775/quinta-monroy-elemental/ dátum: 2013.01.10.

külső fotó

forrás: Elemental, Cristóbal Palma, Tadeuz Jalocha - http://www.archdaily.com/10775/quinta-monroy-elemental/ dátum: 2013.01.10.

külső fotó

forrás: Elemental, Cristóbal Palma, Tadeuz Jalocha - http://www.archdaily.com/10775/quinta-monroy-elemental/ dátum: 2013.01.10.

külső fotó

forrás: Elemental, Cristóbal Palma, Tadeuz Jalocha - http://www.archdaily.com/10775/quinta-monroy-elemental/ dátum: 2013.01.10.

belső fotó

forrás: Elemental, Cristóbal Palma, Tadeuz Jalocha - http://www.archdaily.com/10775/quinta-monroy-elemental/ dátum: 2013.01.10.

belső fotó

forrás: Elemental, Cristóbal Palma, Tadeuz Jalocha - http://www.archdaily.com/10775/quinta-monroy-elemental/ dátum: 2013.01.10.

alaprajz

forrás: Elemental, Cristóbal Palma, Tadeuz Jalocha - http://www.archdaily.com/10775/quinta-monroy-elemental/ dátum: 2013.01.10.

alaprajz

forrás: Elemental, Cristóbal Palma, Tadeuz Jalocha - http://www.archdaily.com/10775/quinta-monroy-elemental/ dátum: 2013.01.10.

metszet

forrás: Elemental, Cristóbal Palma, Tadeuz Jalocha - http://www.archdaily.com/10775/quinta-monroy-elemental/ dátum: 2013.01.10.

A társadalmi fenntarthatóság legfontosabb eszközének a kulturális tradíció folytonosságának megteremtését tekinti Alvaro Siza portugál építész. A történeti városszövet és a külvárosi zóna határán, egy vasúti sín és egy forgalmas városi sugárút közé szorul az ék alakú telek. Napjaink nagyvárosaira jellemző heterogenitás, nehezen felfedezhető kapcsolódási pontok között kell egyensúlyt teremteni. A beépítés kitölti a háromszöget. Zártsorúan fejezi be az utcai épületsort, a vasút felé egy tömör hanggátló fallal fordul, majd a tömb belsejében négy sávra bomlik. A négyszintes sávok között udvarok, kertek alakulnak ki, a közösségi élet színterei. Az alsó kétszintes lakások közvetlenül a közökből, az emeletiek az előttük végigfutó, központi lépcsőházaktól induló udvarra néző galériáról nyílnak. Többszintes városi tér szolgál a lakóközösség találkozóhelyéül. A sávok végén elhelyezett közösségi funkciók, könyvtár, bolt, bank a városhoz való integrálódást segítik, élettel töltik meg a kisebbik utca mentén kialakuló térsort. A morfológiai kötődések mellett szociális beruházásoknál a kulturális kontextus megértése is kiemelten fontos feladat. Elsőre ridegnek tűnhet az együttes, de a hosszas diskurzusok alapján tervezett, szociálisan érzékeny, reális válaszokat és megoldásokat adó lakókörnyezetet a használat igazolja. Egyszerű, időtálló anyagok, nyers felületek, keskeny traktusba szerkesztett kis alapterületű, mégis komfortos lakások teremtenek fenntartható otthont az ideköltözőknek.

légifotó

forrás: El Croquis - http://www.elcroquis.es/Shop/Issue/Details/31?ptID=1&shPg=4&artID=751

külső fotó

forrás: Roberto Collová, Toshiaki Tange - Peter Testa: Alvaro Siza, Birkhauser, 1995

külső fotó

forrás: Roberto Collová, Toshiaki Tange - Peter Testa: Alvaro Siza, Birkhauser, 1996

külső fotó

forrás: João Sousa - http://www.mimoa.eu/projects/Portugal/Porto/Bou%E7a%20Housing%20Complex

külső fotó

forrás: João Sousa - http://www.mimoa.eu/projects/Portugal/Porto/Bou%E7a%20Housing%20Complex

külső fotó

forrás: Manuel de Sousa - https://commons.wikimedia.org

alaprajz

forrás: Alvaro siza - http://wiki.ead.pucv.cl/images/thumb/d/d6/Plantatercerabouca.jpg/

alaprajz

forrás: Alvaro siza - http://wiki.ead.pucv.cl/images/thumb/d/d6/Plantatercerabouca.jpg/

alaprajz

forrás: Alvaro siza - http://wiki.ead.pucv.cl/images/thumb/d/d6/Plantatercerabouca.jpg/

alaprajz

forrás: Alvaro siza - http://wiki.ead.pucv.cl/images/thumb/d/d6/Plantatercerabouca.jpg/

Festői környezetben, az Északi-tenger és a Ringkobing fjord találkozásánál fekszik az egykori halászfalu Hvide Sande. Az ősi mesterség jobbára külön iparággá vált, a kis településeken már a múlté, új szelek fújnak a skandináv fjordok mellett is, üdülők zaja veri fel az egykor szárított halakkal övezett utcákat. Csak a forma maradt. A fjord partjához tapadva, hetven, jellegzetes, nyeregtetős, feketére festett, fával burkolt, halászházakat idéző nyaraló sorolódik. A cakkos tetők alatt, két sávban, földszintes és emeletes lakások, valamint hozzájuk tartozó gépkocsi- és kerti tárolók húzódnak meg. A két sáv között jól használható, körülhatárolt átmeneti terek jönnek létre. Nyitott teraszok néznek dél felé, a kilátás irányba, étkező- ill., játszóhelyként az északi szelektől védett kis pációk használhatók. A külső tereket szintmagas falak védik az átlátástól. Egymáshoz szorítva, kis alapterületen, két végükön megnyitott lakások jönnek létre. Földszintes és emeletes megoldásban a vizesblokkok középre, a lakószobák és a konyha a homlokzati felületekre kerültek a keskeny traktusszélességnek megfelelően. Az emeletes nyaralókban a nappali a felső szintre került, kilátással a földszintes egységek felett a tengerre. Kompakt, archetipikus forma, szigorúan szerkesztett alaprajzok, egyszerű anyagok, a belső teret körülvevő vastag hőszigetelés, a napfényt maximálisan kihasználó homlokzati színek és megnyitások tükrözik az energiatudatos, fenntartható szemléletet.

helyszínrajz

forrás: Thomas Molvig, Arhus - Thomas Molvig: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Thomas Molvig, Arhus - Thomas Molvig: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Thomas Molvig, Arhus - Thomas Molvig: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Thomas Molvig, Arhus - Thomas Molvig: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Thomas Molvig, Arhus - Thomas Molvig: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Thomas Molvig, Arhus - Thomas Molvig: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

alaprajz

forrás: Thomas Molvig, Arhus - Thomas Molvig: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

alaprajz

forrás: Thomas Molvig, Arhus - Thomas Molvig: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

alaprajz

forrás: Thomas Molvig, Arhus - Thomas Molvig: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

metszet

forrás: Thomas Molvig, Arhus - Thomas Molvig: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

Korábban egy textilgyárnak adott helyet a telek, amelyre öt építésziroda tervezett összesen hatvan szociális lakást. Az öt részre osztott tömb 27 x 60 méteres darabját kitölti a francia építésziroda által tervezett, egyetlen tömegbe sűrített tizennégy lakóegység. Megfogalmazott cél volt gazdaságosan, fenntartható módon jó lakóminőséget létrehozni. Ennek megfelelően, a létrehozott szociális lakások a hasonló funkciójú, francia átlag lakásméretnek majdnem kétszeresét érik, 100-180 m2-esek el azonos építési költséggel. A helyszín, egy funkcióját vesztett, de kiváló infrastruktúrával rendelkező belső pufferzóna, hasznosítása a város vezetésének előremutató döntése volt. Az ipari múlt, a telken korábban álló sokhajós csarnoképületek, a spontán építészettel rokon, funkcionális szemléletű gondolkodásmód kiindulópontként szolgáltak a tervezéshez, „amit találsz, azt használd” jelmondattal. Előregyártott, vasbeton pilléreken fekvő gerendák és födémpallók alkotják a földszinti podesztet, amire három „hajóként”, donga lezárású előregyártott üvegházszerkezet került. Két sáv szigetelt, egy nem, így minden lakáshoz tartozik egy üvegház, ami a nap, mint természetes, megújuló erőforrás energiáját használja. A változatos lakásméretek és a kevés épített elemmel szeparált belső terek lehetőséget adnak a lakóknak lakóterük alakításába. Bár a ház első ránézésre meghökkentő, az egyszerű kezeletlen felületek, ipari anyagok, acél- és polikarbonát szerkezetek a helyszínnel árnyalt módon kommunikálva jól működő lakókörnyezetet hoznak létre.

helyszínrajz

forrás: Lacaton & Vassal - http://openbuildings.com/buildings/social-housing-in-mulhouse-profile-39112 dátum:2013.01.9

légifotó

forrás: Jean-Michel Landecy, Geneva - Jean- Michael Landecy: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Jean-Michel Landecy, Geneva - Jean- Michael Landecy: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

külső fotó

forrás: Philip Ruault - http://www.spatialagency.net/database/lacaton.vassal, dátum: 2013.01.10.

belső fotó

forrás: Jean-Michel Landecy, Geneva - Jean- Michael Landecy: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

belső fotó

forrás: Lacaton & Vassal - http://www.spatialagency.net/database/lacaton.vassal, dátum: 2013.01.10.

belső fotó

forrás: Lacaton & Vassal - http://openbuildings.com/buildings/social-housing-in-mulhouse-profile-39112 dátum:2013.01.10

alaprajz

forrás: Jean-Michel Landecy, Geneva - Jean- Michael Landecy: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

alaprajz

forrás: Jean-Michel Landecy, Geneva - Jean- Michael Landecy: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

metszet

forrás: Jean-Michel Landecy, Geneva - Jean- Michael Landecy: in DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006.

Uganda Raki tartományában diagnosztizálták először a HIV-vírust 1982-ben. Szüleiket a betegség miatt korán elvesztő, árván maradt gyermekek tömegeinek ad majd otthont a növekvő struktúraként tervezett árvaház. A kompozíció alapeleme nyolc darab, bokorba rendezett, különböző méretű és funkciójú, központi udvar köré rendezett doboz. Két háló, három tanterem, két iroda és egy vizesblokk alkotják a tetővel fedett, de középen nyitott keretet. A minta rögzített szabályok szerint szerkesztett. A dobozok téglatestek, az egymás melletti elemek 45º-ban vannak elforgatva egymáshoz képest, és minimum százhúsz centiméter távolságban állnak egymástól. A szigorú rendszer teszi lehetővé a minta terülését, a későbbi bővülést. A tradíciók tiszteletben tartása és a fenntartható gondolkodás több helyen tetten érhető a tervben. Minden keret középpontját egy fa jelenti, amely alatt összegyűlhetnek a gyerekek. A központhoz kapcsolódó, dobozok között kialakuló, fedett, háromszög alakú terek különböző tevékenységeknek teremtenek helyet. Kifejezett cél a saját erőből való építés, ennek megfelelően az elemek hagyományos eszközökkel felépíthetők, komolyabb mérnöki ismeretek és technológiai felkészültség nélkül. A téglafalakon minden irányba túllógó egyszerű, faszerkezetű, összefüggő, napelemekkel borított tetősíkok, mint levelek gyűjtik össze a vizet egy ciszternába. Amennyiben a struktúra életképesnek bizonyul, a kis, koncentrikus szerkesztésű alapelemekből egy homogén, több centrummal rendelkező szövet, egy egészséges falu jöhet létre.

helyszínrajz

forrás: Koji Tsutsui - http://www.holcimfoundation.org/T868/A08AMEsi.htm#prj

légifotó

forrás: Koji Tsutsui - http://www.holcimfoundation.org/T868/A08AMEsi.htm#prj

makettfotó

forrás: Koji Tsutsui - http://www.holcimfoundation.org/T868/A08AMEsi.htm#prj

makettfotó

forrás: Koji Tsutsui - http://www.holcimfoundation.org/T868/A08AMEsi.htm#prj

látványterv

forrás: Koji Tsutsui - http://www.holcimfoundation.org/T868/A08AMEsi.htm#prj

külső fotó

forrás: Koji Tsutsui - http://www.holcimfoundation.org/T868/A08AMEsi.htm#prj

látványterv

forrás: Koji Tsutsui - http://www.holcimfoundation.org/T868/A08AMEsi.htm#prj

tervrajz

forrás: Koji Tsutsui - http://www.holcimfoundation.org/T868/A08AMEsi.htm#prj

külső fotó

forrás: Iwan Baan - http://iwan.com/photo_MUKWANO_Home_Uganda_Koji_Tsutsui.php

külső fotó

forrás: Iwan Baan - http://iwan.com/photo_MUKWANO_Home_Uganda_Koji_Tsutsui.php

Anna Heringer számára a fenntarthatóság a szépség szinonimája, az építészet pedig nem az önkifejezés, hanem életkörülményeink javító eszköze. Ebben a szellemben folytatták Bangladesben diákok és fiatal építészek lakóépületek tervezésével és kivitelezésével azt, amit az osztrák építész a Hand made METI iskolánál néhány évvel ezelőtt elkezdett. Céljuk helybéliekkel együtt dolgozva, egy helyben gyökerező, fenntartható, korszerű építészetet létrehozni. Legfrissebb projektje Rudrapur város sűrű, állandóan változó városszövetébe szegény, helyi családok számára három lakóépület integrálása. Megüresedett helyeket töltenek ki a mozaikként összeálló minta új elemei. Kevés pénzből gazdálkodva, az erőforrásokat a használók primer igényeinek kielégítésére koncentráló tervek készültek. A tiszta forma és anyaghasználat nem fényűző, inkább szociálisan érzékeny, józan, bátor. A fenntarthatóság két fontos pillére a megújuló helyi anyagok, vályog, bambusz használata és a kétszintesség, ami nem vesz el termőterületet a földműveléstől. Az ökológiai egyensúly fenntartása, a gazdaságot élénkítő, lokális anyagok hagyományban gyökerező használata az építészeti és kulturális öntudatot is erősíti. A tradicionális és modern igényeket egyesítő épületek kis elemekből épülnek fel. A konyha, a fürdő és a tárolóhelyiségek a lakótértől elválasztva, külön elemként vannak kialakítva, a kétszintességből adódóan az emeleten privát szobák kialakítására is lehetőség nyílik. Kókuszrost hőszigetelés, helyben készülő kerámiaidomokkal kialakított állandó szellőzés, szigetelt aljzat, rágcsálók elleni védelem beépítése a kényelem, a korszerűség és az időtállóság szolgálatában. Az emeletépítéssel felszabadított terület haszonkertként művelhető, ami egy átlagos család napi táplálékigényét kiegészíti. Az építés közben kikísérletezett, agyagba rajzolt skiccekkel fejlesztett tudást remélhetőleg a kiképzett, helyi mesterek viszik majd tovább.

helyszínrajz

forrás: Anna Heringer - szerzőtől

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.website.hoerbst.com/2009_home/

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.website.hoerbst.com/2009_home/

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.website.hoerbst.com/2009_home/

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.website.hoerbst.com/2009_home/

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.website.hoerbst.com/2009_home/

külső fotó

forrás: ismeretlen - http://www.website.hoerbst.com/2009_home/

külső fotó

forrás: B.K.S. Inan, Katharina Doblinger - http://www.livegreenblog.com/materials/homemade-by-basehabitat-three-model-homes-for-bangladesh-7697/

külső fotó

forrás: B.K.S. Inan, Katharina Doblinger - http://www.livegreenblog.com/materials/homemade-by-basehabitat-three-model-homes-for-bangladesh-7697/

belső fotó

forrás: B.K.S. Inan, Katharina Doblinger - http://www.livegreenblog.com/materials/homemade-by-basehabitat-three-model-homes-for-bangladesh-7697/

alaprajz

forrás: Anna Heringer - szerzőtől

tervrajz

forrás: Anna Heringer - szerzőtől

tervrajz

forrás: Anna Heringer - szerzőtől

„Álmok mezeje" címmel hirdette meg 2004-ben demonstratív programját a CPRE, Campaignto Protect Rural England, „Kampány az angol vidék védelmében" szervezet. Ennek keretében meghívásos pályázaton választották ki a jellegzetes angol vidék, Suffolk tartomány egy tipikus falujába Elmswellbe építendő huszonhat lakás tervezőjét. A környék építészeti hagyományait folytató, a vidéki élet teljességét kifejező, fenntartható, megfizethető lakások tervezése volt a feladat. A nyertes terv a telekhasználatból kiindulva az élettel teli, sokszínű vidék ideáját kívánja megteremteni. A település szélén egy körbeépített tömb belsejében kialakult hiányt tölti ki a kettéosztott beépítés. Nyugati felén egy közösségi zöldfelületet alakítottak ki, focipályával, a keleti oldalt sakktábla minta rendezi. Észak-dél irányban egy gépkocsival járható aszfaltozott út kanyarog át a telken, erre merőlegesen, téglával burkolt gyalogutak biztosítják a lakások megközelítését. Három sávba rendezve gazdasági épületekhez hasonló épületcsoportok és zöldfelületek váltják egymást. Minden sávhoz más-más zöldfelület tartozik. A finom megkülönböztetés az identitásteremtés eszköze. Egy alacsony karbantartási igényű virágos rét, egy tradicionális suffolki almáskert és egy játszótér adnak sajátos karaktert a sávoknak. Földig futó, a környék csűrjeire emlékeztető, nagy tetővel összefogott három egymás mellé rendelt lakás alkot egy elemet. Két egymás elől kimozdított fallal összekötött elem épít fel egy keretet, privát kertekkel a közepén. A keretek metszete kulcsfontosságú. A déli homlokzatok passzív energianyeresége, a felmelegedés hatására beinduló gravitációs ventiláció energiabefektetés nélkül is fűti, hűti a lakásokat. A fenntartható, gazdaságos üzemeltetést faaprítékkal működő központi biomasszakazán, gyűjtő tartályokkal segített esővíz-hasznosítás, a téli időszakban működő, hőcserélős, gépi szellőzés, és innovatív, jó hőszigetelő-képességű, helyi építőanyagok biztosítják. Elmswelli agyagtéglából és kenderőrleményből készített fújható hőszigetelésből épültek a falszerkezetek.

helyszínrajz

forrás: Nick Kane - http://europaconcorsi.com/projects/80111-Clay-Field dátum: 2013.01.10.

távlati kép

forrás: Nick Kane - http://europaconcorsi.com/projects/80111-Clay-Field dátum: 2013.01.10.

külső fotó

forrás: Nick Kane - http://europaconcorsi.com/projects/80111-Clay-Field dátum: 2013.01.10.

külső fotó

forrás: Nick Kane - http://europaconcorsi.com/projects/80111-Clay-Field dátum: 2013.01.10.

külső fotó

forrás: Nick Kane - http://europaconcorsi.com/projects/80111-Clay-Field dátum: 2013.01.10.

külső fotó

forrás: Nick Kane - http://europaconcorsi.com/projects/80111-Clay-Field dátum: 2013.01.10.

külső fotó

forrás: Nick Kane - http://europaconcorsi.com/projects/80111-Clay-Field dátum: 2013.01.10.

külső fotó

forrás: Nick Kane - http://europaconcorsi.com/projects/80111-Clay-Field dátum: 2013.01.10.

tervrajz

forrás: Nick Kane - http://europaconcorsi.com/projects/80111-Clay-Field dátum: 2013.01.10.

tervrajz

forrás: Nick Kane - http://europaconcorsi.com/projects/80111-Clay-Field dátum: 2013.01.10.

Összefoglaló művek

  • ABRAHAMSE Jaap Evert, BUURMAN, Marlies: Eastern Harbour District Amsterdam: urbanism and architecture, NAiPublishers, 2006

  • ALOI, Gianpiero: Case di abitazione, primaseria, Dwelling-houses, Milano, 1971

  • BARBIERI, S. Umberto, VAN DUIN, Leen: A Hundred Years of Dutch Architecture, 1901-2000, Uitgeverij SUN, Amsterdam, 2003

  • BITÓ, János: Lakóházak tervezése, B+V Kiadó, Budapest, 2003

  • BLESA, Juan, Multi-Family Housing, Eudotiral Pencil, Valnecia, 2008

  • DE WIT, Wim, The Amsterdam School, The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, 1983

  • FERNÁNDEZ PER, Aurora, MOZAS, Javier, ARPA, Javier: D BOOK. Density, Data, Diagrams, Dwellings, a+t ediciones, Vitoria-Gasteiz, Spanyolország, 2007

  • FLOTHO, Rudolf: Neue urbane Wohnformen, Verlag Ullstein GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1956

  • FRENCH, Hilary: Key Urban Housing of the Twentieth Century, W.W. Norton &Company, London, 2008

  • GELSOMINO, Luisella, MARINONI, Ottorino: European Housing Concepts 1990-2010, Editrice Compositori, Bologna, 2009

  • GIMÉNEZ, Antonio, MONZONÍS, Conchi: Collective Housing, Editorial Pencil, S.L., Valencia, 2006

  • HOFFMANN, Hubert: Urban Low-Rise Group Housing, Terrace Houses, Patio Houses, Linked Houses, Verlag Gerd Hatje, Stuttgard, 1967

  • HOOGEWONING, Anne, VAN TOORN, Roemer, VOLLAARD, Piet, WORTMANN, Arthur: Architecture in the Netherlands, Nai Uitgevers, 2001

  • KÖRNER, Zsuzsa: A telepszerű lakásépítés története Magyarországon 1850-1945, Terc, Budapest, 2004

  • KÖRNER, Zsuzsa, NAGY Márta: Az európai és magyar telepszerű lakásépítés története Magyarországon 1945-tól napjainkig, Terc, Budapest, 2006

  • KRÄMER, Karl: Einfalmilienhauser in der Gruppe, Karl Krämer Verlag, Stuttgart, 1966

  • MILLER, Mervyn, GRAY, A. Stuart: Hampstead Garden Suburb, Phillmore, 1992

  • NAGEL, S., LINKE, S.: Reihenhäuser, Gruppenhäuser, Hochhäuser, Bertelsmann Fachverlag Reinhardmohn, Gütersloh, 1968

  • NAGY, Gergely, SZELÉNYI, Károly: Kertváros-építészet, Az angol példa Magyarországon, Magyar Képek Kiadó, 2008

  • OLIVER, Paul: Dwellings, The vernacular house World Wide, Phaidon, 2003

  • PETERS, Paulhans, ROSNER, Rolf: Wohn-Häuser, Verlag Georg D. W. Callwey, München, 1977

  • PETRIE, W.M.F.: Illahun, Kahun and Gurob, London, 1891

  • RUDOLFSKY, Bernard: Architecture without architects, New York, 1964

  • SCHITTICH, Christian (Ed.): DETAIL Semi-Detached and Terraced Houses, Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. KG, München, 2006

  • TIMON, Kálmán: Korszerű kertes beépítések, a sorháztól a lakódombig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982

  • WRIGHT, Frank Lloyd: The living city, Bramhall House, 1958

Monográfiák

  • ESPOSITO, Antonio, LEONI, Giovanni: Eduardo Souto de Moura, Electa, Milano, 2003

  • FITCH, James Marston: Walter Gropius, Otto Maier Verlag, Ravensburg, 1960

  • GILI, Mónica: 2G-Eduardo Souto de Moura, Editorial Gustavo Gili, Barcelona, 1997

  • HERTZBEREGER, Architectenburo Herman: Herman Hertzberger, Arch-Edition, Den Haag Hollandia, 1987

  • JODIDO, Philip: Alvaro Siza, Taschen GmbH, Köln, 2003

  • MÜLLER, Lars, ZUMTHOR, Peter: Peter Zumthor Works, Lars Müller Publishers, Baden, 1998

  • NAGEL, Per: Jorn Utzon Houses, Living Architecture Publishing, Koppenhága, 2004

  • PREISICH, Gábor: Ernst May, Akadémia kiadó, Budapest, 1983

  • SATMM, Günther: J.J.P.Oud, Bauten und Projekte 1906 bis 1963, Florian Kupferberg Verlag, Mainz, 1984

  • STEEL, James: R. M. Schindler 1887-1953; An Exploration of Space, Taschen, 2005

  • TAVERNE, Ed, WAGENAAR Cor, DE VLETTER, Martien: J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 2001

  • TESTA, Peter: Alvaro Siza, Birkhause, Verlag, Berlin, 1996

  • THAU, Carsten, VINDUM, Kjeld: Arne Jacobsen, The Danish Architectural Press / Arkitektens Forlag, Koppenhága, 2001

  • UTZON, Jorn, WESTON, Richard: The Countryard Houses, Jorn Utzon Logbook, Morgens Prip-Buus, Edition Blondal, Hellerup 2004

  • VON WINFRIED NERDINGER, Heraugsgegeben, HARTMAN, Kristiana, SCHIRREN, Matthias, SPEIDEL, Manfred, Buno Taut 1880-1938, Deutsche Verlags, Munchen 2001

  • WINKLER, Oszkár, Bruno Taut, Akadémia Kiadó, Budapest, 1980

Folyóiratok

  • Architecture + Urbanism, 2006-6: Housing Currents

  • El Croquis 154: AIRES MATEUS 2002-2011

  • Magyar Építőművészet 1969-95, Műszaki könyvkiadó, Budapest

  • NUSSBAUM, Andrea: Kabelwer Housing Development, Vienna, Architecture Aktuell 2006/11., Sringer-Verlag GmbH, Wien, 2006

  • Tér és Forma, 1932-1939