Családi házak

2013


Tartalom

BEVEZETŐ
1. A XX. század első felének családi házai - külföldi példák
Victor Horta, Saját ház, Brüsszel, Belgium, 1898
Peter Behrens, Behrens-ház, Darmstadt, Németország, 1901
Charles Rennie Mackintosh, Hill-ház, Helensburgh, Egyesült Királyság, 1903
Frank Lloyd Wright, Robie-ház, Chicago, USA, 1909
Otto Wagner, Wagner-villa, Bécs, Ausztria, 1912
Erik Gunnar Asplund, Snellmann-villa, Djursholm, Svédország, 1918
Antonin Raymond, Reinanzaka-ház, Tokió, Japán, 1924
Gerrit Rietveld, Schröder-ház, Utrecht, Hollandia, 1924
Walter Gropius, Saját ház, Dessau, Németország, 1926
Hans Heinz Lüttgen, Dr. Fischer lakóháza, Barmen, Németország, 1927
Henry van de Velde, Saját ház, Tervuern, Belgium, 1927
Le Corbusier, Stein-villa, Párizs, Franciaország, 1927
Paul Engelmann - Ludwig Wittgenstein, Wittgenstein-ház, Bécs, Ausztria, 1928
Adolf Loos, Möller-ház, Bécs, Ausztria, 1928
Konstantin Melnyikov, Saját ház, Moszkva, Oroszország, 1929
Erich Mendelsohn, Saját ház, Berlin, Németország, 1930
Ludwig Mies van der Rohe, Tugendhat-ház, Brno, Csehország, 1930
Le Corbusier, Savoye-villa, Poissy, Franciaország, 1931
Hans Scharoun, Schminke-ház, Löbau, Németország, 1933
Luigi Figini, Saját ház, Milánó, Olaszország, 1935
Erik Gunnar Asplund, Saját ház, Lisön, Svédország, 1937
Walter Gropius - Breuer Marcel, Gropius-ház, Lincoln, USA, 1937
Frank Lloyd Wright, Vízesés-ház, Bear Run, Pennsylvania, USA, 1937
Alvar Aalto, Mairea-villa, Noormarkku, Finnország, 1938
Denys Lasdun, Newton Road-i lakóház, Paddington, Egyesült Királyság, 1939
Breuer Marcell, Chamberlain-ház, Wayland, Massachusetts, USA, 1940
2. A XX. század első felének családi házai - magyar példák
Medgyaszay István, Nagy Sándor műteremháza, Gödöllő, 1906
Kós Károly, Varjúvár, Sztána, Románia, 1910
Toroczkai Wigand Ede, Vaszary Lajos műteremháza, Tata, 1911
Árkay Bertalan, Burchard-Bélaváry Andor háza, Budapest II., 1928
Árkay Bertalan, Ábel Jenő utcai családi ház, Budapest XI., 1928
Gregersen Hugó, Ráth György utcai villa, Budapest XII., 1929
Hültl Dezső, Budai villa, Budapest, 1929
Málnai Béla, Garas utcai villa, Budapest II., 1930
Árkay Bertalan, Horváth Kálmán háza, Budapest I., 1931
Kozma Lajos, Havas villa, Budapest II., 1931
Málnai Béla, Mende-villa az Orló utcában, Budapest II., 1931
Vágó László, Napraforgó u. 11, Budapest II., 1931
Molnár Farkas, Lejtő utcai családi ház, Budapest XII., 1932
Molnár Farkas, Cserje utcai ház, Budapest II., 1932
Kozma Lajos, Fogorvos háza (Klinger-villa), Budapest II., 1934
Bálint és Sándori, Rózsadombi családi ház, Budapest II.,1934
Fischer József, Zentai-villa, Szépvölgyi út 88b, Budapest II., 1934
Rimanóczy Gyula, Debreceni családi ház, 1934
Rimanóczy Gyula, Pasaréti úti ház, Budapest II., 1934
Kozma Lajos, Nyaraló, Lupa-sziget, Budapest, 1935
Molnár Farkas, Harangvirág utcai ház, Budapest, 1935
Árkay Bertalan, Árnyas utcai családi ház, Budapest XII., 1936
Fischer József, Villa a Rózsadombon, Budapest II., 1942
3. A XX. század második felének családi házai - külföldi példák
Philip Johnson, Johnson-ház (Glass House), New Canaan, Connecticut, USA, 1949
Ludwig Mies van der Rohe, Farnsworth-ház, Plano, Illinois, USA, 1951
Kenzo Tange, Tange-ház, Tokió, Japán, 1953
Alvar Aalto, Kísérleti ház, Muuratsalo, Finnország, 1954
Makoto Masuzawa, Mr. H. háza, Japán, 1954
Le Corbusier, Shodan-villa, Ahmedabad, India, 1956
James Stirling, Családi ház, Cowes, Anglia, 1956
Ernst May, May-ház, Hamburg, Németország, 1957
Kazuo Shinohara, Esernyő-ház, Tokió, Japán, 1961
Peter és Alison Smithson, Upper Lawn pavilon, Tisbury, Egyesült Királyság, 1962
Charles Moore, Moore-ház, Orinda, California, USA, 1962
Ralph Erskine: Saját ház, Stockholm, Svédország, 1963
Junzo Sakakura, Mr. K. háza, Osaka, Japán, 1963
Wenche Selmer, Selmer-ház, Oslo, Norvégia, 1963
Robert Venturi, Vanna Venturi-ház, Chesnut Hill, Pennsylvania, USA, 1964
Charles Gwathmey, Stúdió és lakóház, New York, USA, 1966
Richard Meier, Smith-ház, Darien, Connecticut, USA, 1967
Peter Eisenman, House III. (Miller-ház), Lakeville, USA, 1970
Jorn Oberg Utzon, Saját ház (Can Lis), Mallorca, Spanyolország, 1971
Mario Botta, Bianchi-ház, Riva San Vitale, Svájc, 1973
Louis Kahn, Fisher-ház, Hatboro, Pennsylvania, USA, 1973
Rudolf Olgiati, Dircks ház, Flims-Waldhaus, Svájc, 1973
Rudolf Olgiati, Schaefer-ház, Flims-Dorf, Svájc, 1975
Tadao Ando, Koshino-ház, Ashiya, Japán, 1981
Mario Botta, Casa Rotonda (Medici-ház), Stabio, Svájc, 1982
Günther Domenig, Domenig-ház, Steindorf, Ausztria, 1986-2006
Peter Eisenman, Guardiola-ház, Santa Maria del Mar, Spanyolország, 1988
Bart Prince: Price-ház, Corona del Mar, California, USA, 1989
4. A XX. század második felének családi házai - magyar példák
Vellay István, Családi ház, Kiskunhalas, 1962
Pintér Béla, Családi ház műteremmel, Budapest XII., 1963
Szelle Kálmán, Műteremház, Zebegény, 1968
Vincze Csaba, Családi ház, Szombathely, 1968
Cs. Juhász Sára, Hétvégi ház, Budapest XII., 1970
Gulyás Zoltán, Saját ház, Szentendre, 1971
Kévés György, Nyaraló, Flóra u. 15, Budapest II., 1972
Vadász György, Családi ház, Budapest III., 1974
Szrogh György, Nyaraló, Szigliget, 1975
Ungár Péter, Nyaraló, Leányfalu, 1980-as évek eleje
Varga Levente, Nyaraló, Zebegény, 1981
Finta József - Pintér Gábor, Családi ház, Budapest XI., 1983
Makovecz Imre, Dóczy-ház, Göd, 1988
5. Kortárs családi házak - külföldi példák
Alberto Campo Baeza, Casa Gaspar, Zahora, Spanyolország, 1991
Rem Koolhaas, Villa dall’Ava, Párizs, Franciaország, 1991
Masaharu Takasaki, Zero Cosmology, Kagoshima, Japán, 1991
Eduardo Souto de Moura, Családi ház, Ria Cartelas Vieira, Portugália, 1993
Herzog & de Meuron, Villa E. M., Tavole, Olaszország, 1988-93
Peter Barber, Anbar-villa, Dammam, Szaúd-Arábia, 1993
Adam Caruso, Saját ház, London, Egyesült Királyság, 1994
FOBA, Aura-ház, Tokió, Japán, 1994
Frank O. Gehry, Saját ház, Santa Monica, California, USA, 1978-1994
John Pawson, Saját ház, London, Egyesült Királyság, 1994
Simon Ungers, Ithaca-ház (Cube House), Ithaca, USA, 1995
Shigeru Ban, Bútor-ház, Tamanashi, Japán, 1996
Heidi és Peter Wenger, Wenger-ház, Rosswald, Svájc, 1996
Kazuyo Sejima (SANAA), M-ház, Tokió, Japán, 1997
Ken Shuttleworth, Crescent-ház, Wiltshire, Egyesült Királyság, 1997
Carlo Baumschlager - Dietmar Eberle, Allgaier-ház, Lochau, Svájc, 1998
Rem Koolhaas, Bordeaux-ház, Bordeaux, Franciaország, 1998
Alvaro Siza, Vieira de Castro-ház, Vila Nova de Famalicao, Portugália, 1994
Andreas Henrikson, Fekete ház (Black Box), Halmstad, Svédország, 1999
David Adjaye, Elektra-ház, London, Anglia, 2000
David Adjaye, McGregor-ház, London, Anglia, 2000
Alberto Campo Baeza, De Blas-ház, Madrid, Spanyolország, 2000
Stefan és Bernhard Marte, Steinhauser-ház, Fussach, Ausztria, 2000
Satoshi Okada, Ház a Fujin, Japán, 2000
Markus Wespi - Jérome de Meuron, Ház Flawilban, Flawil, Svájc, 2000
Tony Fretton, Vörös ház, London, Anglia, 2001
Stefan és Bernhard Marte, Ház Furxban, Furx, Ausztria, 2001
Stephen Atkinson, Zachary-ház, Zachary, Louisiana, USA, 2003
Roberto Ragazzi - Graca Correia, Hétvégi ház, Canicada, Portugália, 2003
Hiroaki Ohtani, Saját ház (Layer House), Kobe, Japán, 2003
Alvaro Siza, Van Middelem-Dupont ház, Oudenburg, Belgium 2003
Mass Studies - Slade Architecture, Pixel-ház, Gyeonggido, Dél-Korea, 2001
Dekleva Gregoric Achitekti, XXS ház, Ljubljana, Szlovénia, 2004
Bevk Perovic, SB-ház, Ljubljana, Szlovénia, 2004
Atelier Bow-Wow, Műterem és családi ház, Tokió, Japán, 2005
Fatima Fernandes - Michele Cannata, Exponor-ház, Motosinhos, Portugália, 2002
Atelier Tekuto, Mineral-ház, Tokió, Japán, 2006
Eduardo Arroyo, Családi ház, Madrid, Spanyolország, 2006
Kristian Kerez, Egyfalas ház, Zürich, Svájc, 2007
Valerio Olgiati, Műterem-ház, Scharans, Svájc, 2007
Bevk Perovic, HB-ház, Ljubljana, Szlovénia, 2007
Alvaro Siza, Alemao-ház, Sintra, Portugália, 2007
Sou Fujimoto, N-ház, Oita, Japán, 2008
MOS, Úszó ház a Huron-tavon, Kanada, 2008
6. Kortárs családi házak - magyar példák
Gettó Tamás, Családi ház, Pécs, 1991
Janáky István, Ragályi-ház, Budapest II., 1993
Ekler Dezső, Családi ház, Budakalász, 1994
Janesch Péter, Saját ház, Budapest II., 1996
Tomay Tamás, Villa a Pasaréti úton, Budapest II, 1997
Pintér Balázs, Családi ház, Piliscsaba, 1998
Kalmár László - Zsuffa Zsolt, Családi ház, Csömör, 1998
Bán Ferenc, Nyaraló, Tokaj, 2000
Karácsony Tamás, Mészáros-ház, Testvérhegy, Budapest II., 2000
Mónus János - Szőke Zsuzsa, Családi ház, Adyliget, Budapest, 2000
Turányi Gábor, Családi ház, Budapest XII., 2000
Turi Attila, Nyaraló, Pilisszentlászló, 2000
U. Nagy Gábor, Családi ház, Kétvölgy, 2000
Janáky István, Családi ház, Solymár, 2001
Takács S. Sándor, Családi ház, Budapest II., 2001
U. Nagy Gábor, Családi ház, Zsida, 2001
Balázs Mihály, Családi ház, Tinnye, 2003
Basa Péter, Családi ház, Budakeszi, 2003
Jancsó Miklós, Családi ház átalakítása, Budapest II., 2003
Kalmár László - Zsuffa Zsolt, Családi ház, Budaörs, 2005
Szokolyai Gábor, Családi ház, Budafok, 2005
ifj. Benczúr László, Bodnár-ház, Perbál, 2006
Tomay Tamás, Családi ház, Budapest II., 2006
Józsa Dávid, Családi ház, Sopron, 2007
Karácsony Tamás, Kétlakásos családi ház, Budapest XII., 2007
Pelényi Margit, Családi ház, Pécs, 2007
Pethő László, Családi ház átalakítása, Budapest, 2007
ifj. Benczúr László, Családi ház, Szentendre, 2008
Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva: Nyaraló, Balatonakarattya, 2008
Tima Zoltán, Családi ház, Budapest XII., 2008
Vincze László, Majorság, Köveskál, 2012
7. Fenntartható és energiatakarékos családi házak
Bambek Béla, Családi ház, Stuttgart, Németország, 1989
Future Systems, Project 222, Pembrokenshire, Egyesült Királyság, 1998
Dietrich Schwartz, Szolár ház I., Ems, Svájc, 1996
Fátima Fernandes - Michele Cannatà, Önellátó lakóegység, Abrantes, Portugália, 2003
Ecosistemaurbano, Acél és fa ház, Asturias, Spanyolország, 2004
Fujy Architects (Luca Lancini), Fujy-ház, El Escorial, Spanyolország, 2005
Bártfai-Szabó Gábor, Saját családi ház, Budakeszi, 2009
Rural Studio (Aburn University), Dave háza, Newbern, Alabama, USA, 2009
Bjarne Mastenbroek - Christian Müller, Villa Vals-ban, Svájc, 2009
Studio 804 - University of Kansas, Springfield Sustainable Residedence, Kansan City, USA, 2009

A családi ház – vagy inkább jelző nélkül, egyszerűen a ház – minden további épület alapja. Őse a barlang, a sátor, a kunyhó, az első talált majd mesterségesen alakított védelem az időjárás és minden más külső veszély ellen. Házat említ Frank Lloyd Wright 1936-ban, amikor alapelvként rögzíti, hogy bármely lakóhely megjelenésében elsődleges követelmény, hogy tükröződjön annak védelmező funkciója.[1] A házról, az új házról ír Kozma Lajos is 1940-ben, igaz nála már nem a védelem, hanem a létezés keretének a megteremtése az elsődleges szempont: „Lakását, ezt az életéhez nélkülözhetetlen gépezetet, ezt a sokrétű és bonyolult kötöttségből szervezett egységet életfunkciói szerint alakítja az ember.”[2] A könyvben mégis egyaránt találkozunk a ház és a családi ház kifejezésekkel. Nem véletlenül, hiszen a család szó használata egyértelműen utal az életforma váltásra, arra, hogy az új házban már nem kell helyet biztosítani a népes kiszolgáló személyzetnek, mint a kastélyokban, kúriákban vagy udvarházakban. Az új házban legfeljebb egy gondnoki lakás kerül a földszintre vagy az alagsorba, de inkább csak egy személyzeti szobára van szükség a konyha közelében. A ház tereit meghatározó mértékben a család foglalja el.

A modern ház kialakításában elsődleges szerepe van a funkciónak. Mégis, akár a modern ház szükségességét hirdető építészek írásait, akár a huszadik század közepén született vagy a kortárs rendszerezéseket nézzük, a szerzők szívesebben maradnak a formai vagy épp a stiláris szempontoknál. Kozma Lajos is külső megjelenésük szerint csoportosítja a bemutatott házakat: kis ház, földszintes ház és emeletes ház. A kis ház persze különböző megfontolások és funkcionális követelmények eredménye lehet: indokolhatja az ideiglenes használat, de akár a gazdasági megfontolások, a szűkös költségkeret is. A beépített négyzetméter, a szobaszám, vagy a férőhely akár önmagában is lehet rendezési szempont, ahogy azt mai családi ház katalógusokban vagy néhány korábbi hazai kiadványban látjuk.[3] Egy másik szokásos kategorizálási szempont az építés helyszíne, ami az egyszerű városi ház / vidéki ház kettősségtől indul és szinte a végtelenségig finomítható. Francisco Asensio Cerver például öt típussal dolgozik, a város-vidék osztályozást részben tovább finomítva, részben belekeverve a rendszerbe a természeti kategóriákat is: városi házak, elővárosi házak, tengerparti házak, vidéki házak, házak a hegyekben.[4] További csoportosítási szempont lehet a ház meghatározó építőanyaga (faházak, kőházak, könnyűszerkezetes házak stb.), ami kihat a szerkezeti megoldásokra, de a külső-belső megjelenésre is, és természetesen összefüggésbe hozható a helyszínnel, a természeti és épített környezettel. A modern építészeti paradigma elbizonytalanodása, sőt érvényességének a megkérdőjeleződése a hetvenes évek végén a ház formálásában is számtalan új lehetőségeket kínált, így nem meglepő, hogy – ahogy az építészet egészében – a 20. század utolsó évtizedeiben a családi házak osztályozásában is megjelent a stiláris szempont. A modern család és életforma kialakulásából következő radikális funkcionális változásokra adott építészeti megoldások idővel megszokottá, bejáratottá váltak, a ház formai megközelítésének a felszabadítása nem csak a szakírók, hanem az építészek számára is új lehetőségeket kínált. A modern és a historizáló jelzők két szélső értéke közötti átmenetek szerint csoportosított családi ház kategóriák közé szükségszerűen kerültek be például az „építészház” és a „független” címszavak.[5] Végül – hiszen a mindenkori osztályozás szempontjai erősen kötődnek a korhoz – a 21. század jellemzően megint más kategóriákat használ. Amikor se a funkció, se a méret, se a forma, se az anyag, se a hely, se a stílus már nem elég meggyőző, mint egyetlen szempont – hiszen egyre inkább elfogadjuk, hogy a világot a hálózatok írják le a legjobban – akkor jönnek a kevert kategóriák, lehetőséget adva arra, hogy minden épület abba a csoportba kerüljön, amelyik leginkább kifejezi lényegét. A hazai családi házakat bemutató könyvben így lett a hét fejezet címe: a modern után, egyszerűség, kis ház, vidék, átépítések, introverzió, és gesztus.[6]

Van persze egy régóta ismert és használt további rendezési elv is, a házak építési idejük szerinti sorba állítása – az alábbi gyűjtemény is ezt az elvet követi. Az évek egymásutánja egyértelmű, objektív és semleges listát kínál. Tanulságokkal is szolgál, hiszen végigpörgetve a bemutatott épületek képeit kitűnnek a nyilvánvaló változások, ha nem is feltétlenül a fejlődés, ahogy azt a modern építészet hívei a hőskorban feltételezték. A lehetőségek és részben az igények is változtak az áttekintett bő száz év alatt, így a válogatásban szerepelnek olyan épületek, amelyek, bár ma is használják őket, inkább történeti értéket képviselnek, míg jó néhány közülük úgy vált klasszikussá, hogy semmit sem veszített frissességéből. Sokan szívesen laknának benne, és biztosan vannak építészek is, akik valahol mélyen sajnálják, hogy nem ők voltak a szerzők, így ma legfeljebb az eredeti mű átirataival kísérletezhetnek. Az időrendbe állított épületlista semleges, írtam fentebb, de jobban végiggondolva, nem teljesen az. Hiszen van, ami bekerül, van, ami kimarad, vagyis maga a válogatás az állásfoglalás, amiben tükröződik a válogató, jelen esetben a Lakóépülettervezési Tanszék kollektívájának az értékrendje.

Az összeállításban szereplő, mintegy 170 példa közötti eligazodást a különböző, fent említett és számos további szempont szerinti rendezés segítheti. A téma, a családi ház, pontosabban a ház, mint hajlék, otthon azonban kínál egy sajátos szempontrendszert is. A ház az élet kerete, amely egyes megoldásaiban, de korokon átívelően is tükrözi azt, hogy építtetője-építésze hogyan viszonyult az otthonhoz. A szabad, változatos kapcsolatok kínálataként, vagy védelmező burokként kezelte a belsőt? A természetbe kívánta integrálni a házat, vagy inkább biztos megfigyelőpontként helyezte el a tájban? Az új lehetőségek kihasználását elsődlegesnek tekintve figyelmen kívül hagyta az épített környezetet (a szomszédokat), vagy valamilyen módon figyelt rájuk, integrálta azt, ami már régebben ott volt, reflektált a formákra, anyagokra, a gondolatokra? A feladatból, a megbízó életformájából, az adottságokból indult ki, vagy a ház építésének a lehetőségét – akár összhangban a megbízóval – a kísérletezés terepének tekintette?

A huszadik század elején az új ház megjelenésében a legnagyobb szerepe a gazdasági, társadalmi változásokból következő bővülő megrendelői körnek, a szélesedő középosztálynak, a technikai fejlődésnek, vagyis a mindezekre visszavezethető életforma változásnak volt. A házzal szembeni elvárások, a kisebb család, kisebb személyzet számára alkalmas, megfelelően felszerelt, az egészség, és az egyszerűség fontossá váló szempontjainak megfelelő, de mégis kellően látványos terekkel rendelkező, a természettel is kapcsolatot kereső ház igénye már a századfordulón megfogalmazódott. „Szoros összefüggés van a higiéniai és az esztétikai szempontok között. Egyre inkább látható, hogy a kettő együtt jelenik meg a modern design minden területén, például a lakóházakban. Itt olyan reformfolyamatok indultak el, amelyeket leginkább a mai angol házakban látunk: minél több fényt és levegőt akarunk, szigorúan funkcionális tereket tervezünk, igyekszünk elkerülni minden felesleges díszítést, elhagyni a nehéz, alig mozdítható bútorokat, hogy mindezzel a világosság és a tisztaság érzetét keltsük. Ezek a reformok a ruházatunkban bekövetkezett változásokhoz hasonlatosak, hiszen a lakás is beburkol bennünket” – írta Hermann Muthesius 1902-ben.[7] Valóban, előbb a férfiak, majd a világháború után a nők is egyre egyszerűbben, praktikusabban kezdtek öltözködni, nem véletlen, hogy a modern mozgalom úttörői szívesen alkalmazták a ruha-lakás párhuzamot. Ahogy az egyénnél a „reform ruházatra” való váltás nem pusztán a gyakorlatiasság követelményének való megfelelés volt, hanem demonstrálása a korszerűségnek és a haladásnak is, úgy a funkcionalitás szempontjainak az érvényesítése az építészetben is egyúttal esztétikai állásfoglalást jelentett. A hagyományos ruháktól való megszabadulás forradalmán rég túl vagyunk, és bár a hatvanas évek életforma és öltözködési ellenkultúrájának megfelelője a lakóházakban is tetten érhető, a huszonegyedik század elején sem a ruházatban, sem a házakban nem mutatható ki lényeges eltérés a száz évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Mégis, ha elfogadjuk, hogy az otthonunk, a házunk olyan, mint a ruhánk, és ha lehetőségünk van rá, hogy azt a magunk képére alakítsuk (amit a ruha esetében persze könnyebb megtennünk) akkor igaz, hogy a családi ház jól jellemez bennünket, viszonyunkat az otthonhoz.

Az otthon védelmet nyújt, menedék, de egyúttal a szabadság tere is a benne lakóknak. „Szerettem, ha a ház megjelenése a hajlék érzetét keltette. Ma is szeretem”- írta Frank Lloyd Wright 1943-ban.[8] A Robie-ház (1909) hatalmas, túlnyúló ereszei és a teraszokat védő tégla mellvéd biztonságot nyújt a lakóknak, akárcsak a belsőben megjelenő természetes anyagok. Ugyanakkor a nagy központi térben az építész tudatosan feloldotta a korábbi „dobozokat” úgy, hogy az egészen belül mégis differenciált, de nem feltétlenül rögzített helye lett a beszélgetésnek, olvasásnak, étkezésnek. A pillérvázas szerkezet hamar újabb lehetőségeket nyitott meg a belső terek szabad szervezésében, a szabad alaprajz (plan libre) nem csak a modern építészet, de a modern házak alapmotívuma is lett. A Tugendhat-ház (Ludwig Mies van der Rohe, 1930) hatalmas nappaliját kívülről két, egymásra merőleges üvegfal határolja, a tér belső kontúrja azonban összetett, ezzel is segítve az egyes részek (dolgozó, társalgó, pihenő, kártyasarok, étkező) elkülönülését, miközben szükség esetén az egész tér egybenyitható, egyként érzékelhető. A belső szabadsága itt a külsőbe is kiterjed – igaz, a kertet az utcáról betekinteni akarók elől maga a ház védi – hiszen az üvegfal a mennyezettől a padlóig tart, és egy gombnyomással lesüllyeszthető az alsó szint falába. A belső tér így magához vonzza a tájat is, mégsem nyit felé teljesen, a kertbe csak a nappaliból kilépve, egy külső lépcsőn lehet lejutni. A szabad alaprajzban és a nyitott házban rejlő lehetőségeket a Glass House (Philip Johnson, 1949) használja ki maximálisan. Az üvegdoboz egyetlen zárt része a fürdőszobát rejtő téglafalú henger, minden más tevékenység szabadon történhet a térben. A ház védelmet csak az időjárás ellen nyújt, a lakók élete mindenki számára (legalább is, akik bejutnak a telekre) nyilvánosan zajlik. Az üvegfalú, nyitott házak témáját a második világháború után több neves építész is feldolgozta, az acélszerkezet és az üveg technicista minimalizmusa a terek szabad áramlásával együtt tökéletes kifejezése és mintája lett a fogyasztói társadalom növekvő jólétének. A szabadságot jelképező nyitottság mellett a zártság nem igazán jellemzője a modern háznak, miközben erre is született példa már a század első felében és persze azóta is. „Az építész feladata, hogy meleg, lakályos teret hozzon létre” – írta Adolf Loos 1898-ban és a húszas évek végén tervezett házaiban ezt az elvet valósította meg.[9] A Möller-ház (1928) zárt, geometrikus kubusában a terek a szinteken belül és azok között is változatosan kapcsolódnak össze, mégsem folynak egymásba. A szintkülönbségek, a lépcsők miatt az egyes terek inkább egymásba metsződésként jelennek meg, ahol, vagy amelyek között mindig találhatóak olyan pontok, ahol a lakó a lakáson belül is külön, biztonságos helyre húzódhat, vagy épp megfigyelheti a többieket kint és bent. Az oltalmazás ősformáját jelentő barlang mintájára készült, számos földbe ásott házzal szemben sajátos mai példa a védett belsőre az N-ház (Sou Fujimoto, 2008). Az építészt a fészek inspirálta a terek alakításánál, igaz ebbe a ház-fészekbe egészen belefúrják magukat a lakók, miközben azért ki is tekintenek belőle. A három egymásra épülő burokból adódó, önmagában egyszerű tér a számos kisebb-nagyobb nyílás kínálta átlátás által kapcsolódik össze és válik alkalmassá a köztességet, a nyitás és zárás közötti állapotot elfogadó életforma számára, ahol azért van némi lehetőség az elkülönülésre is, de leginkább a belső felfedezésére.

A természetbe integrált otthon nem a huszadik század találmánya, de a lakás és a kert közvetlen kapcsolata, mint ahogyan a természet, a természetesség is ekkor válik egyértelműen a szabadság szimbólumává az építészetben. Az alagsor eltűnése a földszinti padlószintet a külső térrel egy magasságba helyezi, a belső kifut a természetbe, a természet bejön a házba, nyáron közvetlenül a nyitott tolóajtókon, télen az üveg nyílászárókon át. A természettel azonban nem csak a föld és a vegetáció, a köztes tereket létrehozó fedett nyitott verandák, hanem az anyagok, a formák is összekötnek. A ház lakója és a természet közötti kapcsolat sajátos példái a nyaralók, hiszen ezek elsődleges funkciója a kikapcsolódás, nem kis részben épp a természet közelsége által. A Villa Mairea (Alvar Aalto, 1939) U alakban elrendezett együttese a tájból kijelöl, de nem zár le egy kisebb, megművelt részt. A külsőben és a belsőben is meghatározó a természetes anyagok használata, miközben az épület csak néhány ponton lép ki a döntően derékszögű alaprajzi szerkesztési rendből. A belső terekben alkalmazott oszlopok elrendezése, mérete és burkolata is változik, azt a hatást keltve, mintha az erdőben járnánk. A Koshino-ház (Tadao Ando, 1981) egészen másként viszonyul a természethez. A szigorú, geometrikus szerkesztésű, két nagy, nyersbeton felületű tömbből álló épület a lejtős telken kialakított platón ül. A kétszintes nappaliból a tudatosan alakított és megkomponált tájra lehet kitekinteni. A két előbbi példa eltéréseik ellenére közös abban, hogy lényegük a tájban lét hangsúlyozása, a természettel való közvetlen kapcsolatkeresés és kapcsolatteremtés. Egészen más a helyzet, ha a tájnak egy távolabbi pontja, a kilátás lesz a helyszín és így a ház fő attrakciója. A látványra szervezett ház klasszikus példája a Can Lis (Jørn Utzon, 1971), amely egy meredek sziklafal tetejéről néz le a tengerre. A csak fedett átjárókkal összekötött tömbökből álló nyaraló szinte kinyílik a látvány felé, a tetők nyújtotta árnyékban ülve a táj színpadképként élvezhető. A négy külön épületként érzékelt, szabálytalan elrendezésű forma és a falak anyagát adó, de a tetőn is megjelenő helyi homokkő alkalmazása az időtlenség érzetét kelti. Míg a Can Lis teraszai a szemlélődést hívják elő, addig a vele szinte egy időben épült Casa Bianchi (Mario Botta, 1973) lakói mintha egy őrtoronyból figyelnék, mi történik a Luganói tavon. A hasonlat nem véletlen, a nyaraló valóban a környéken korábban szokásos megfigyelő pontként emelt építmények, a roccolók formáját idézi, igaz a falát nem kő, hanem vasbeton blokkelemek alkotják. A zárt hasáb falai csak helyenként hasadnak fel, a kilátás valójában csak a házhoz vezető acélszerkezetű hídon végighaladva élvezhető, igaz ennek tengelye egyenesen a szemközti hegy oldalában álló kis templomra irányul.

A családi ház – bár célja többnyire a külön, saját világ megteremtése és védelme – többnyire nem a semmi közepén, az érintetlen természetben, de még csak nem is olyan nagy telken épül, hogy ne lennének szomszédjai, netán más épületek, korábbi maradványok az építés helyszínén. A modern ház gondolatának térnyerése idején – ha nem is kizárólagosan – de inkább az volt a jellemző, hogy az új ház nem igazán vett tudomást arról, ami körülötte, de főleg, ami előtte már ott volt, hiszen a kifejezés lényegéhez tartozott a valami újat, korszerűt, valami mást alkotás igénye. Számos példa akad erre az alapállásra, a leginkább látványos mégis a Schröder-ház (Gerrit Rietveld, 1924), amely egy hagyományos, téglaburkolatú, magastetős sorházas beépítés utolsó elemeként jelenik meg fehérre vakolt, ornamentika nélküli falaival és lapos tetejével. A ház egyetlen elemében sem illeszkedik a szomszédjaihoz, legkevésbé külsejében és tömegformálásában, de a belső elrendezés, a mozgatható válaszfalak, az összenyitható terek, a felülről világított lépcső és a minden szobában megtalálható mosdókagyló egyaránt új és szokatlan volt az építés idején. A szomszédos lakott épületekre való figyeléssel ellentétben az épületmaradványok beépítése, integrálása az új házba mindig is könnyebben elfogadható volt az építészek számára, különösen a modern építészet áttörése után. Az Upper Lawn pavilon (Alison és Peter Smithson, 1962) a megtartott kőkerítés és az ahhoz illesztett könnyűszerkezetes, mélyen üvegezett lakórész együttese, magán hordozza a két anyag, a könnyű és a nehéz kontrasztját, de az adotthoz való alkalmazkodás, az esetlegesség báját is. Az adott környezet, a hely és a hagyományok elutasítása vagy elfogadása, de legalább is figyelembe vétele kulturális kérdés. Az otthon érzelmi megfogalmazásának elemei között talán ez az, amelyik leginkább változik a huszadik század során. Az egyértelmű elutasítás, különbözni akarás szinte szükségszerűen váltotta ki a posztmodern előbb ironikus, majd egyre simulékonyabb alkalmazkodási igényét. A mai házak – ha van karaktere a közvetlen épített környezetnek – ritkán hagyják azt reflektálatlanul, és nem csak az építési szabályozás miatt. Az Elektra-ház (David Adjaye, 2000) utcai homlokzata megőrizte a korábban ott állt épület magasságát és kontúrját, de a falon nincsenek nyílások, a sötét színű, rétegelt lemez burkolat teljesen tömör. Mégis, a lemezek hangsúlyos illesztése finom plasztikát ad a felületnek, amelyen az egykori nyílások helye is felismerhető a táblák elrendezésében. A scharansi műterem ház (Valerio Olgiati, 2007) az egykor a helyén állt pajta kontúrját követi, de semmit nem vesz át a korábbi anyagokból és formákból. A szükségesnél nagyobb beépített területet egy belső udvar tölti ki, míg a szinte nyílás nélküli tömeg finom ornamentikával díszített, vörösbarna színű vasbeton falával messziről nem, csak közelről válik ki a környezetéből.

A ház az építtető és az építész együttműködésének eredménye, ami csak egyes esetekben jelent a tervező számára teljes szabadságot, jellemzően az építész saját háza megépítésekor. Konstantin Melnyikov saját háza (1929) a szokásos házformáktól radikálisan eltér, két egymásba metsződő hengerből áll. A falat csak egyetlen helyen, a műteremnél bontja meg egy nagyobb üvegezett nyílás, a többi önmagában is szokatlan, hatszög formájú ablak pedig a tengelyesség korábbi szabályát felborítva, mintha véletlenszerűen lenne elszórva a homlokzaton. Robert Venturi az édesanyja számára tervezett Vana Venturi-házat (1964) használta arra, hogy a modern építészet lassan dogmává merevedő elveit, az íratlan szabályokat felrúgva megkérdőjelezze azokat. Az oromzatos, hangsúlyos kéményű, első ránézésre szimmetrikus épület a ház archetípusát idézi, de mind külsejében, mind a belső elrendezésében tele van ellentmondásokkal. A ház csak utal a hagyományos elemekre és megoldásokra, de nem veszi őket komolyan: összetett és ellentmondásos. Léptéke miatt is a családi ház a leginkább alkalmas a kísérletezésre, amiben olykor a megbízó is partner. A ház érzelmi és funkcionális tartalmát Peter Eisenman kérdőjelezte meg a leginkább 11 különböző ház-projektjében, melyek közül több meg is épült. A Miller-ház (1970) – akár csak a többi – annak az elvnek a megvalósítása, hogy a ház oszlopokból, síkokból és geometrikus terekből-tömegekből, azok sorolásából, elforgatásából álljon össze, mentesen minden funkcionális és szimbolikus tartalomtól, vagyis függetlenül minden, a legszűkebben vett építészeten kívüli megfontolástól. A következmény az épület lakhatatlansága, ami nyilvánvaló zsákutca.

Mégis, a kísérletek a ház megújítására az építészetből kilépni akaró próbálkozások bukása után sem szűntek meg, igaz, céljuk már nem a korábbi radikalizmus, inkább a látvány és a különlegesség. Az új (vagy újra felfedezett) szerkezet, forma, anyag, technika azonban mindig lehetőséget ad arra, hogy valami szokatlan szülessen – ne csak a szokatlan kedvéért, hanem – a feladatból, a házból következően. Lehet, ehhez nem is kell feltétlenül az új szerkezet, forma, anyag, technika… Az alábbi gyűjteményben a példákat fényképek, alaprajzok, metszetek kísérik, épp annyi, amennyiből gyorsan – hiszen a látásunk az, amellyel a legrövidebb idő alatt a legtöbb információt begyűjthetjük – megismerhetünk egy épületet. A formák azonban csalókák, könnyű őket megjegyezni és ismételni, alkalmazni. A házak megismeréséhez több kell. Ebben segítenek a leírások, hogy miközben minél többet megtudunk az egyes épületekről, megértsük és megérezzük a ház lényegét.



[1] Wright, Frank Lloyd: Organic Architecture (1936). In: Wright, Frank Lloyd Wright, The Natural House. Horizon Press, New York 1963. 16.

[2] Kozma, Lajos: Az új ház. Corvina Kiadó, Budapest 1978. 11.

[3] Például Gádoros, Lajos (szerk.): Családi lakóház. Építéstudományi Központ, Budapest 1948; Preisich, Gábor - Reisch, Antal - Vadász, Mihály et al.: Városi családi ház. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1959.

[4] Cerver, Francisco Asensio: Házak a nagyvilágban. Vince Kiadó, Budapest 2007.

[5] A hetvenes évek házait bemutató könyv például hat kategóriát használ: modern, diffúziós, építészház, független, regeneráló, historizáló. Heathcote, David – Barr, Sue: The 70s House. Wiley-Academy, Chishester West Sussex 2006.

[6] Lévai-Kanyó, Judit (szerk.): Családi házak. Terc Kft, Budapest 2009.

[7] Muthesius, Hermann: Style-Architecture and Building-Art. Transformations of Architecture in the Nineteenth Century and Its Present Condition. The Getty Center, Santa Monica, CA 1994. 80.

[8] Wright, Frank Lloyd: Building the new house (1943). In: Wright, Frank Lloyd: The Natural House. Horizon Press, New York 1963. 34.

[9] Loos, Adolf: A felöltöztetés elve (1898). In: Loos, Adolf: Ornamens és nevelés, Terc Kft., Budapest 2004. 46.

Tartalom

Victor Horta, Saját ház, Brüsszel, Belgium, 1898
Peter Behrens, Behrens-ház, Darmstadt, Németország, 1901
Charles Rennie Mackintosh, Hill-ház, Helensburgh, Egyesült Királyság, 1903
Frank Lloyd Wright, Robie-ház, Chicago, USA, 1909
Otto Wagner, Wagner-villa, Bécs, Ausztria, 1912
Erik Gunnar Asplund, Snellmann-villa, Djursholm, Svédország, 1918
Antonin Raymond, Reinanzaka-ház, Tokió, Japán, 1924
Gerrit Rietveld, Schröder-ház, Utrecht, Hollandia, 1924
Walter Gropius, Saját ház, Dessau, Németország, 1926
Hans Heinz Lüttgen, Dr. Fischer lakóháza, Barmen, Németország, 1927
Henry van de Velde, Saját ház, Tervuern, Belgium, 1927
Le Corbusier, Stein-villa, Párizs, Franciaország, 1927
Paul Engelmann - Ludwig Wittgenstein, Wittgenstein-ház, Bécs, Ausztria, 1928
Adolf Loos, Möller-ház, Bécs, Ausztria, 1928
Konstantin Melnyikov, Saját ház, Moszkva, Oroszország, 1929
Erich Mendelsohn, Saját ház, Berlin, Németország, 1930
Ludwig Mies van der Rohe, Tugendhat-ház, Brno, Csehország, 1930
Le Corbusier, Savoye-villa, Poissy, Franciaország, 1931
Hans Scharoun, Schminke-ház, Löbau, Németország, 1933
Luigi Figini, Saját ház, Milánó, Olaszország, 1935
Erik Gunnar Asplund, Saját ház, Lisön, Svédország, 1937
Walter Gropius - Breuer Marcel, Gropius-ház, Lincoln, USA, 1937
Frank Lloyd Wright, Vízesés-ház, Bear Run, Pennsylvania, USA, 1937
Alvar Aalto, Mairea-villa, Noormarkku, Finnország, 1938
Denys Lasdun, Newton Road-i lakóház, Paddington, Egyesült Királyság, 1939
Breuer Marcell, Chamberlain-ház, Wayland, Massachusetts, USA, 1940

A két egymás melletti telekre épült lakó- és műhelyházát Horta egy olyan időszakban tervezte, amelyet saját maga is pályafutása zenitjeként jellemzett.

Az összefüggő épületnek két különálló homlokzatot tervezett, egyet a lakórésznek és egy másikat a műhelynek. A három elkülönített lépcsőfeljáró a szakmai tevékenység és a magán-, illetve a társasági élet zavartalan leválasztását tette lehetővé. A lépcsőfokok házi koncertek idején ülőhelyül is szolgáltak. A tervező a két épület határán lévő falat ablakokkal törte át, amelyek fényt juttattak a szobákba - így a lakórész elölről, hátulról, oldalról és felülről is kapott fényt, ami a brüsszeli építkezési szokásokban szokatlan volt. A ház másik különlegessége a fehér mázas tégla, amely az étkezőt és a boltozatos mennyezetet fedi. A belső terekben amerikai tölgy, márvány, réz és aranyozott felületek váltogatják egymást.

homlokzat fotó

Ministère de la Région de Bruxelles-Capitale / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten, Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

lépcsőház

Ministère de la Région de Bruxelles-Capitale / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten, Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Ministère de la Région de Bruxelles-Capitale / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten, Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Ministère de la Région de Bruxelles-Capitale / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten, Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Harry Seidler / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten, Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

részletfotó

Ministère de la Région de Bruxelles-Capitale / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten, Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

alaprajz

Horta, Victor / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten, Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

metszet

Horta, Victor / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten, Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

Az építész saját háza egyben a hitvallását tükrözi. A darmstadti művészkolónia öt házát Josef Maria Olbrich tervezte, míg ezt az egyet a minden építészeti előképzettség nélküli képzőművész Behrens. A Jugendstil, vagy Art Nouveau jegyében épült ház magas sátortetejével teljesen elütött a századforduló német házaitól.

A ház tömege viszonylag karcsú, három tetőtípus keveredik benne – az épület kis kastélynak tűnik. Az orommezők, valamint a vízszintes és függőleges legömbölyített elemek vörös téglával burkoltak, egyes mezők pedig zöld mázas téglából kiképzettek. A külső megjelenés egyfajta játék a vertikalitás és a horizontalitás között. A zeneszoba kék üvegtáblás hangulata kontrasztban van az ünnepélyesen ható étkezővel, mely fehér falakat és lakkozott bútorokat kapott. A polcok hullámzó kialakítása és az egyéb berendezések organikus formái a belső teret különlegessé, egyben elegánssá teszik.

A ház szinte minden részletképzését és berendezését - beleértve az étkészletet és az evőeszközöket is - Behrens tervezte.

külső kép

Bildarchiv Foto Marburg / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Fritz Hoeber / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Fritz Hoeber / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Fritz Hoeber / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Institut Mathildenhöhe / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

homlokzat

Behrens, Peter / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

alaprajz

Behrens, Peter / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

alaprajz

Behrens, Peter / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

metszet

Behrens, Peter / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

Mackintosh munkáinak jellemző eleme az absztrakt és a tradicionális elemek keveredése. Az építész munkái hidat képeznek az angol neogótikus stílus és a huszadik századi modernizmus között. Az 1904-ben elkészült ház egy glasgow-i kiadó vezetőjének épült, és egy elegáns villanegyedben áll. A déli irányban lejtő terepre ültetett ház főhomlokzata a Clyde folyó panorámájára nyílik. A homlokzati felületeket egy új, az aszimmetriát használó építészeti nyelv határozta meg.

A terek változatos formálásának köszönhetően mindegyik szobának, beleértve az előszobát is, különleges karaktere van. A nagy kiugró ablakfülke utólagos kialakításúnak látszik kívülről, de belül arra buzdítja az ott lakót, hogy pihenjen, olvasson és élvezze a kilátást. A belső terek bútorai, a lakatos és épületasztalos munkák gazdagon dekoráltak, mégsem túlzóak.

külső kép

Richard Weston / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Eric Thorburn / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Eric Thorburn / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Eric Thorburn / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Eric Thorburn / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

részletfotó

Eric Thorburn / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

részletfotó

Eric Thorburn / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Richard Weston / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

alaprajz

Mackintosh, Charles Rennie / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Mackintosh, Charles Rennie / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Mackintosh, Charles Rennie / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

metszet

Mackintosh, Charles Rennie / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Mackintosh, Charles Rennie / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Mackintosh, Charles Rennie / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Mackintosh, Charles Rennie / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Mackintosh, Charles Rennie / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

Az utcával párhuzamosan szervezett épület külső karakterét terméskő párkányfedésű római téglafalazat és mozgalmasan tagolt alacsony hajlású, nagy ereszkiülésű tetők jellemzik. Az emeleti szinten, amely gyakorlatilag egyetlen hosszú tér, a hossztengelyre fűzött nappalit és étkezőt a látványosan kialakított lépcső és kandalló együttese választja el.

A megbízó vágya teljesült: olyan házat kapott, melynek tereit nem különálló dobozok alkotják, s amelyben nyoma sincs a szokványos „díszítőelemeknek”, drapériáknak, szőnyegeknek.

külső kép

The Frank Lloyd Wright Foundation / Bruce Brooks Pfeiffer: Wright, Taschen / Vincze Kiadó 2006

külső kép

Richard Weston / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

belső tér

Richard Weston / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

belső tér

The Art Institut of Chicago / Frank Lloyd Wright, szerk. Peter Gössel, Gabriele Leuthauser, Taschen, Köln 1991

belső tér

Peter Gössel / Frank Lloyd Wright, szerk. Peter Gössel, Gabriele Leuthauser, Taschen, Köln 1991

alaprajz

Wright, Frank Lloyd / Frank Lloyd Wright, szerk. Peter Gössel, Gabriele Leuthauser, Taschen, Köln 1991

alaprajz

Wright, Frank Lloyd / Frank Lloyd Wright, szerk. Peter Gössel, Gabriele Leuthauser, Taschen, Köln 1991

alaprajz

Wright, Frank Lloyd / Frank Lloyd Wright, szerk. Peter Gössel, Gabriele Leuthauser, Taschen, Köln 1991

metszet

Wright, Frank Lloyd / Frank Lloyd Wright, szerk. Peter Gössel, Gabriele Leuthauser, Taschen, Köln 1991

részletrajz

Wright, Frank Lloyd / Frank Lloyd Wright, szerk. Peter Gössel, Gabriele Leuthauser, Taschen, Köln 1992

Az osztrák építész saját háza Bécs külső kerületében áll, közvetlenül a korábban épült szecessziós villája mellett. A hangsúlyos ereszkinyúlás és a felületeket borító mázas kerámia burkolatok szecessziós hangulatú bevonatot képeznek a házon, míg a nyílások szigorú rendje és méretválasztása egy koramodern épület homlokzatát idézik. Ezt a kettősséget oldja a díszítéshez használt visszafogott kék-fehér geometrikus mázas kerámia apró mintája. A belső terekben a kint megkezdett díszítés tovább burjánzik; a falakon, üvegfelületeken absztrakt kompozíciók jelennek meg.

külső kép

Muesse / http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Otto-Wagner-Villa_II_0057.JPG

külső kép

Paul und Stefan Asenbaum / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

Muesse / http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Otto-Wagner-Villa_II_0057.JPG

részletfotó

Muesse / http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Otto-Wagner-Villa_II_0057.JPG

belső tér

Paul und Stefan Asenbaum / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

helyszínrajz

Otto Wagner: Einige Skizzen, Projekte und ausgeführte Bauwerke, IV. kötet, Bécs 1922 / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

perspektivikus ábra

Otto Wagner: Einige Skizzen, Projekte und ausgeführte Bauwerke, IV. kötet, Bécs 1922 / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

homlokzat

Otto Wagner: Einige Skizzen, Projekte und ausgeführte Bauwerke, IV. kötet, Bécs 1922 / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

homlokzat

Otto Wagner: Einige Skizzen, Projekte und ausgeführte Bauwerke, IV. kötet, Bécs 1922 / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

alaprajz

Otto Wagner: Einige Skizzen, Projekte und ausgeführte Bauwerke, IV. kötet, Bécs 1922 / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

Asplund első komolyabb munkája, mely egy bankigazgató számára épült, a svéd neoklasszikus hagyományok újraéledéseként is értelmezhető. A hagyományos egytraktusos, egy szoba szélességű szerkesztés helyett a ház másfél szoba szélességű, bizonyítva azt, hogy ez a méret tökéletesen megfelelő a modern funkciók befogadására. A faszerkezetű ház külső megjelenését a vidéki egyszerűség jellemzi. Az épület szögben álló két szárnya (a fő funkciókat befogadó kétszintes rész és a konyhát tartalmazó egyszintes tömeg) egy kertet zár közre - minden szoba ide tájolt. A külön téli és nyári bejáraton keresztül megközelíthető belső tér karakterét a kónikusan kialakított folyosó határozza meg. Az alaprajzi szerkesztésben megjelenő szögtörésekkel, apróbb „pontatlanságokkal” Asplund az érzékekre kívánt intenzíven hatni.

külső kép

Yokio Yoshimura / http://www.erikgunnarasplund.com

külső kép

Yokio Yoshimura / http://www.erikgunnarasplund.com

külső kép

Holger.Ellgaard / commons.wikimedia.org/wiki/File:Villa_Snellman_2008a.jpg

lépcsőház

Yokio Yoshimura / http://www.erikgunnarasplund.com

belső tér

Martin Charles / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

homlokzat

Asplund, Erik Gunnar / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

alaprajz

Asplund, Erik Gunnar / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

alaprajz

Asplund, Erik Gunnar / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

metszet

Asplund, Erik Gunnar / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

homlokzat

Asplund, Erik Gunnar / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

A nagy földrengés után épült korai modernista ház Tokió belvárosában, egy lejtős telken áll. Az épület megjelenése a kubizmus és az expresszionizmus erős hatását mutatja. A teljes egészében vasbeton szerkezetű épület egyetlen díszítőelemének a szerkezetet és annak megmutatását szánták. Antonin és felesége a tervezésben nagyon fontosnak tartották a minden részletre kiterjedő munkát, beleértve a lakástextiltől a villamos és gépészeti szerelvények formatervezéséig, ezzel példát mutatva a japán építőmestereknek.

külső kép

Nichon Kenchiku Gakkai / David B. Steward: The making of a modern japanese architecture 1868 to the present, Kodansha, Japan,1987

külső kép

Nichon Kenchiku Gakkai / David B. Steward: The making of a modern japanese architecture 1868 to the present, Kodansha, Japan,1987

belső tér

Nichon Kenchiku Gakkai / David B. Steward: The making of a modern japanese architecture 1868 to the present, Kodansha, Japan,1987

makettfotó

Nichon Kenchiku Gakkai / David B. Steward: The making of a modern japanese architecture 1868 to the present, Kodansha, Japan,1987

makettfotó

Nichon Kenchiku Gakkai / David B. Steward: The making of a modern japanese architecture 1868 to the present, Kodansha, Japan,1987

alaprajz

Antonin Raymond / David B. Steward: The making of a modern japanese architecture 1868 to the present, Kodansha, Japan,1987

alaprajz

Antonin Raymond / David B. Steward: The making of a modern japanese architecture 1868 to the present, Kodansha, Japan,1987

Az épület radikális szakítás az uralkodó építészeti karakterrel szemben. A tiszta absztrakciót hirdető holland De Stilj mozgalomnak a Schröder-ház egy konzekvensen megvalósult térbeli formája.

Az épületet egymással derékszöget bezáró síkok és vonalak rendszere alkotja. A fekete, fehér, piros, kék és sárga színek a meghatározóak - egy Mondrian-kép hatalmas, háromdimenziós konstrukciója. Bár a mellette levő épület falához csatlakozik, a Schröder-ház figyelmen kívül hagyja a környezethez való illeszkedést: megjelenésével a jövő érkezett meg, és vele túlhaladottá és jelentőségét vesztetté vált minden, ami régi.

A belső kiképzés és a bútorozás azonos szerkesztésmódjával, színvilágával a külsővel koherens egységet alkot. Az emeleti belső falak eltolhatóak, így a három hálót tartalmazó belső tér igény szerint összenyitható, vagy leválasztható.

külső kép

Richard Weston / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Richard Weston / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Ernst Moritz / Centraal Museum, Utrecht / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Ernst Moritz / Centraal Museum, Utrecht / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Ernst Moritz / Centraal Museum, Utrecht / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Rietveld, Gerrit / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Rietveld, Gerrit / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

metszet

Rietveld, Gerrit / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Rietveld, Gerrit / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Rietveld, Gerrit / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

perspektivikus ábra

Ernst Moritz / Centraal Museum, Utrecht / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

Dessau városa három ikerház tervezésére adott megbízást Gropiusnak, melyekben a Bauhaus tanárait (mestereit) kívánták elhelyezni, és egy önálló, az igazgató számára készülő családi házra. Az épületeknek, így az igazgató, Walter Gropius számára emelt lakóháznak is az „Új Építészet”-et kellett propagálnia - ennek megfelelően ez a ház is az új esztétika demonstrációs eszköze volt. Az addig elméletben kidolgozott alapelvek, mint az ipari előregyártás és szabványosítás ezekben az épületekben nyertek megvalósult formát.

A Bauhaus-műhelyekben állították elő a berendezést is; ez a ház volt az első, amit Breuer Marcell Vaszilij-székével bútoroztak be. Sok kis részlet biztosítja a mindennapi élet praktikus, hatékony szervezését, például a forgó szekrény, melyet két oldalán lehet nyitni, vagy a kiszellőztetett ruhás, illetve ágyneműs szekrény.

Az épület a világháborúban szinte teljesen megsemmisült, rekonstrukciója 2011-ben kezdődött el.

külső kép

Bauhaus-Archiv, Berlin, foto: Lucia Moholy / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

Bauhaus-Archiv, Berlin, foto: Lucia Moholy / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Bauhaus-Archiv, Berlin, foto: Lucia Moholy / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

perspektivikus ábra

Bauhaus-Archiv, Berlin, rajz: Noholy Nagy László / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Bauhaus-Archiv, Berlin, foto: Lucia Moholy / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Bauhaus-Archiv, Berlin, foto: Lucia Moholy / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Bauhaus-Archiv, Berlin, foto: Lucia Moholy / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

alaprajz

Gropius, Walter / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2009

Karakteres zárópárkányával és lekerekített sarkaival az épület egy míves ládikára hasonlít. Ez a mívesség végig jelen van az épület belső tereiben is. Az egyedi tervezésű kandalló és a nappali bútorai a ház egészével koherens egységet alkotnak. A különleges, állítható dőlésszögű fotelek a kültéri, kerti bútorok világát idézik.

A házon végigfutó lekerekített sarkok a garázsbejárónál is megjelennek. A bejárat az utca felett helyezkedik el, ahová tereplépcsőkön, a kerten keresztül jutunk fel. Az emeletre vezető lépcső fogad minket a megérkezéskor. Innen nyílik a ház hosszhomlokzatán végigmenő könyvtár és olvasó szoba, mely a nappalival egy „L"; alakú teret alkot.

külső kép

Archiv Museum voor Sierkunst en Vormgeving, Gent / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

Archiv Museum voor Sierkunst en Vormgeving, Gent / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

Archiv Museum voor Sierkunst en Vormgeving, Gent / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Archiv Museum voor Sierkunst en Vormgeving, Gent / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Archiv Museum voor Sierkunst en Vormgeving, Gent / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

alaprajz

Henry van de Velde / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2009

A villa a Pavilon L'Esprit Noveau luxus változatának tekinthető. A pillérvázas épület födémei konzolosan túlnyúlnak minden irányban, így erősítik azt a hatást, hogy a külső határolófalak és szalagablakok semmilyen teherhordó szereppel nem rendelkeznek, csak egy vékony hártyaként elválasztják a belsőt a külvilágtól. A kompozíció olyan, mint egy purista festmény háromdimenziós transzformációja, ami egy keretbe foglalt tárgyat mutat.

A Stein-villa és Palladio Villa Foscari épülete ugyanazokat az arányokat képviseli - nyolc egység hosszú, öt és fél egység mély, és öt egység magas -, és ugyanaz a szerkezeti alaprajz; a fesztáv pedig A-B-A-B-A minta alapján változik. A modern villa így egy klasszikus épület benyomását kelti.

külső kép

Sachsische Landesbibliothek, Drezda / Peter Gössel - Gabriele Leuthauser: Architecture in the twentieth century, Taschen, Köln, 1991

külső kép

Archipress/Lucien Herve / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

ismeretlen / Alberto Sartoris: Gli elementi dell'architectura funzionale, Editore Ulrico Hoepli, Milano 1941

külső kép

ismeretlen / Alberto Sartoris: Gli elementi dell'architectura funzionale, Editore Ulrico Hoepli, Milano 1941

külső kép

ismeretlen / Alberto Sartoris: Gli elementi dell'architectura funzionale, Editore Ulrico Hoepli, Milano 1941

belső tér

ismeretlen / Alberto Sartoris: Gli elementi dell'architectura funzionale, Editore Ulrico Hoepli, Milano 1941

alaprajz

Le Corbusier / Alberto Sartoris: Gli elementi dell'architectura funzionale, Editore Ulrico Hoepli, Milano 1941

alaprajz

Le Corbusier / Alberto Sartoris: Gli elementi dell'architectura funzionale, Editore Ulrico Hoepli, Milano 1941

alaprajz

Le Corbusier / Alberto Sartoris: Gli elementi dell'architectura funzionale, Editore Ulrico Hoepli, Milano 1941

alaprajz

Le Corbusier / Alberto Sartoris: Gli elementi dell'architectura funzionale, Editore Ulrico Hoepli, Milano 1941

metszet

Le Corbusier / Alberto Sartoris: Gli elementi dell'architectura funzionale, Editore Ulrico Hoepli, Milano 1941

homlokzat

Fondation Le Corbusier / http://www.vam.ac.uk/vastatic/microsites/1331_modernism/highlights_23.html

perspektivikus ábra

Fondation Le Corbusier / Alberto Sartoris: Gli elementi dell'architectura funzionale, Editore Ulrico Hoepli, Milano 1941

Margaret Songborough egy művészetkedvelő mágnás bízta meg Paul Engelmannt - Adolf Loos tanítványát -, hogy tervezzen számára egy bécsi villát. Margaret fivére a címben társszerzőként szereplő Ludwig Wittgenstein, az akkor éppen munkanélküli filozófus, akit vonzott az építészet és konkrét javaslataival aktív részesévé vált a ház tervezésének. Wittgenstein korábban gépészetet is tanult Manchesterben, így a liftgépészettől a nyílászáró vasalatokig szinte mindent kidolgozott. A belső tér kialakítása méltóságteljes lett, de hideg és kemény - egészen távoli egy Loos-féle elegáns és lakályos tértől.

homlokzat fotó

Richard Bryant/ Arcaid / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Flloyd M. Sobczak / http://flloydsbllog.blogspot.hu/

külső kép

ismeretlen / http://www.fotopedia.com/wiki/Haus_Wittgenstein#!/items/flickr-2310816425

külső kép

caitlin.w / http://www.flickr.com/photos/cait-w/2655041122/sizes/z/in/photostream/

belső tér

ismeretlen / http://i.images.cdn.fotopedia.com/picasaweb-5137971250389434770-image/Vienna/Buildings/Stonborough_House/Haus_Wittgenstein-image-11.jpg

helyszínrajz

Paul Engelmann / Ludwig Wittgenstein / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

alaprajz

Paul Engelmann / Ludwig Wittgenstein / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

alaprajz

Paul Engelmann / Ludwig Wittgenstein / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

alaprajz

Paul Engelmann / Ludwig Wittgenstein / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

metszet

Paul Engelmann / Ludwig Wittgenstein / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

homlokzat

Paul Engelmann / Ludwig Wittgenstein / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

Első életrajzi összefoglalójában Heinrich Kulka használja először a „Raumplan" kifejezést arra a tervezési módszerre, amit Adolf Loos használt. Loos kizárólag terekben gondolkodott, és a kezdetek kezdetétől fogva maketteken tervezett. Ezzel a módszerrel azonnal ellenőrizhetővé váltak a téri szituációk. A helyiségek mindig jól meghatározottak; jellemzően az alacsony belmagasságú szobák egy tágasabb térrel kapcsolódnak, ezzel létrehozva egy komplexebb térélményt. A Möller-ház lakószintje öt különböző térre bontódik, de mindegyik egybenyitható és könnyen átlátható, mint például az olvasófülke kapcsolata a központi termen keresztül a zeneszobába. A ház szimmetriára építő homlokzatai mögött egy teljesen aszimmetrikus alaprajz bontakozik ki. A kerti homlokzat bár elsőre aszimmetrikusnak tűnik, közelebbről megvizsgálva észrevehető, hogy két szimmetrikus kompozíció egymásba olvasztásáról van szó.

A belső lépcsők a ház finom térbeli kapcsolatait erősítik: az ebédlő és a terasz pár lépcsőfoknyi szintkülönbséggel magasabban helyezkedik el, mint a hall és a zeneszoba, az ebédlő és a zeneszoba közti kapcsolat pedig szinte teátrális - zenei előadásnál a zeneszoba úgy működik, mint egy színpad, köszönhetően a szintkülönbségnek.

külső kép

Margerita Spiluttini / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

ismeretlen / http://en.wikiarquitectura.com/index.php/Villa_Moller

belső tér

Christoph Bürkle / Peter Gössel-Gabriele Leuthauser: Architecture in the Twentieth Century, Taschen, Köln, 1991

belső tér

ismeretlen / http://en.wikiarquitectura.com/index.php/Villa_Moller

belső tér

ismeretlen / http://en.wikiarquitectura.com/index.php/Villa_Moller

alaprajz

Loos, Adolf / Peter Gössel-Gabriele Leuthauser: Architecture in the Twentieth Century, Taschen, Köln, 1991

alaprajz

Loos, Adolf / Peter Gössel-Gabriele Leuthauser: Architecture in the Twentieth Century, Taschen, Köln, 1991

alaprajz

Loos, Adolf / Peter Gössel-Gabriele Leuthauser: Architecture in the Twentieth Century, Taschen, Köln, 1991

alaprajz

Loos, Adolf / Peter Gössel-Gabriele Leuthauser: Architecture in the Twentieth Century, Taschen, Köln, 1991

metszet

Loos, Adolf / Peter Gössel-Gabriele Leuthauser: Architecture in the Twentieth Century, Taschen, Köln, 1991

A ház, amit Melnyikov magának és családjának épített Moszkva egyik lakónegyedében egyáltalán nem szokványos. Az épület inkább tűnik templomnak vagy planetáriumnak, mint lakóháznak. Más szemszögből viszont a ház tökéletesen ésszerű. A henger egy nagyon stabil forma, a rombusz pedig egy olyan alakzat, amelyet kiváltó nélkül alkalmazhatunk megnyitásként a téglafalban.

A dupla belmagasságú, jól megvilágított első emeleti nappali kontrasztot képez a másik hengerben, ugyanazon a szinten lévő sötét, alacsonyabb hálószobával. A stúdió a hálószoba fölött szintén dupla belmagasságú, galériájáról a nappali feletti teraszra lehet kijutni.

külső kép

Kari Haavisto / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

belső tér

Igor Palmin / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Igor Palmin / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Igor Palmin / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Igor Palmin / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Melnikov, Konstantin / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Melnikov, Konstantin / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Melnikov, Konstantin / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Melnikov, Konstantin / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

metszet

Melnikov, Konstantin / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Melnikov, Konstantin / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Melnikov, Konstantin / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Melnikov, Konstantin / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

A Brno kertvárosi részén álló épület a Barcelona-pavilon építészeti alapelveit ülteti át egy magas igényszintű családi ház tervébe. Mies itt is drága és elegáns anyagokat használ, travertint, ónixot, ébenfát, krómozott acélt. A ház alapmotívuma és a tervező alapelve, az áramló tér elegáns koncepciója itt tökéletes összhangban áll a tulajdonos igényeivel. „Mindig is egy modern házat szerettem volna, hatalmas térrel és tiszta, egyszerű formákkal” - írja Grete Tugendhat.

A háromszintes ház szíve a középen lévő, éteri nappali: fehér, vakolt mennyezet és fehér linóleum kettőse. Az északi és a nyugati oldal a kiszolgáló helyiségek sorozatáé: bejárati zóna, dolgozó, könyvtár, zongoraterem. A hálószobák az emeleten kaptak helyet. A Mies által tervezett bútorok többsége kifejezetten a Tugendhat-ház számára készült (pl. Tugendhat-szék). Az elektromos berendezések a kor legmagasabb színvonalán álltak: a nagyméretű ablakokat motorok nyitották, központi fűtés és légkondicionáló szolgálta a lakók kényelmét.

külső kép

Libor Teply / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Pavel Stecha / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Libor Teply / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Libor Teply / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Libor Teply / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

részletfotó

Libor Teply / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

részletfotó

Libor Teply / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

lépcsőház

Libor Teply / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Mies van der Rohe, Ludwig / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Mies van der Rohe, Ludwig / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Mies van der Rohe, Ludwig / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Mies van der Rohe, Ludwig / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

A Párizs melletti kis településen, Poissy-ban található villa a modern építészet egyik meghatározó ikonja. Megbízója egy biztosítótársaság jómódú igazgatója volt, aki hétvégi házat kívánt építeni a Szajnára néző kilátással bíró telekre.

Mindaz, amit Le Corbusier az új építészet öt pontjaként meghatározott - lábakra állítás, tetőkert, szabad alaprajz, szabad homlokzat, szalagablakok - jelen van a Villa Savoye épületében, s ezeken felül még egy karakteres belső téri elem, egy gyalogosrámpa. A forma, valamint a terek alapvető elrendezése nagyon egyszerű: a felszínhez közeli doboz, majdnem négyszögletes alaprajzú, mely homlokzatát szalagablakok nyújtják mind a négy oldalon, és a földtől elemelve oszlopokon áll. A doboz méretét két tényező határozza meg: a gyalogos rámpa lejtése és egy autó fordulási helyigénye.

homlokzat fotó

Colin Davies / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Colin Davies / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

homlokzat fotó

Fondation Le Corbusier / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

külső kép

Fondation Le Corbusier / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Fondation Le Corbusier / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

lépcsőház

Fondation Le Corbusier / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Fondation Le Corbusier / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Le Corbusier / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Le Corbusier / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Le Corbusier / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

metszet

Le Corbusier / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Le Corbusier / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Le Corbusier / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

Az organikus és expresszionista építészet nyelvét beszélő Scharoun legismertebb épülete a berlini filharmónikusok koncertterme.

A ház ortogonális helyzetű acél pillérvázas szerkezetű, tömege azonban – az épületvégek elfordulása miatt – plasztikus. A beépítés irányultságát a telket övező kis utcák adták meg – a derékszögtől való eltérés egyben dinamizmust ad a kompozíciónak. A nyújtott forma lehetővé tette a nappali kettős tájolását: dél felé keskeny szalagablakok, északra, a nagyszerű panoráma felé nagy üvegfelületek néznek. A lépcsők erőteljesen jelölik az alaprajz különböző irányait, ennek köszönhetően a külső és a belső tér nagyvonalú és domináns elemei.

külső kép

Hans Scharoun Archive / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Akademie der Künste, Berlin / Peter Gössel-Gabriele Leuthauser: Architecture in the Twentieth Century, Taschen, Köln, 1991

külső kép

Akademie der Künste, Berlin / Peter Gössel-Gabriele Leuthauser: Architecture in the Twentieth Century, Taschen, Köln, 1991

belső tér

Akademie der Künste, Berlin / Peter Gössel-Gabriele Leuthauser: Architecture in the Twentieth Century, Taschen, Köln, 1991

alaprajz

Scharoun, Hans / Peter Gössel-Gabriele Leuthauser: Architecture in the Twentieth Century, Taschen, Köln, 1991

alaprajz

Scharoun, Hans / Peter Gössel-Gabriele Leuthauser: Architecture in the Twentieth Century, Taschen, Köln, 1991

A terv Le Corbusier „öt pont”-jának erős befolyása alatt készült, mintapéldául a Villa Savoye szolgált. A koncepció egyik eleme a „casa che cresce”, azaz a növekvő, változó ház gondolata volt, amely figyelembe veszi a családtagok számának bővülését. A másik elem a „casa thermos”, azaz a meleg ház ideája - az építész által feltalált természetes szellőztető és fűtő rendszer kísérlete volt. Ez utóbbi alapeleme, hogy reggelente a friss levegő az északi részen jön be a házba, majd ezt követően az ablakoknak hermetikusan zárva kell maradniuk, hogy hidegen tartsák a belső hőmérsékletet.

A ház arányainak kialakítása az aranymetszés szabályai szerint történt. A raszterben kiosztott tartószerkezet vasbetonból készült.

külső kép

Dipartimento di Progettazione dell'Architettura, Politecnico di Milano, foto:Topuntoli / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Dipartimento di Progettazione dell'Architettura, Politecnico di Milano, foto:Topuntoli / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Dipartimento di Progettazione dell'Architettura, Politecnico di Milano, foto:Topuntoli / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Dipartimento di Progettazione dell'Architettura, Politecnico di Milano, foto:Topuntoli / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Dipartimento di Progettazione dell'Architettura, Politecnico di Milano, foto:Topuntoli / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

alaprajz

Archivo Alessandro Figini / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

metszet

Archivo Alessandro Figini / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

Gropiusék első amerikai otthonát a mecénás Mrs. Janes Storrow közbenjárása segítette. Saját lincoln-i telkét bocsátotta az építészek rendelkezésére és állta az építkezés költségeit is. Az építészek pedig bérelték az elkészült házat a hölgytől.

A tervezés előtt a két építész tanulmányozta a new england-i házak formai és építőanyagbeli sajátosságait, majd ezek után készítették el a terveket. A terméskő lábazat, tégla kandalló, a vörösfenyő vázszerkezetre készült lécburkolat mind-mind helyi sajátosság új módon összeépítve. A ház bejáratánál induló észak-déli tengely a házon keresztülhaladva a hátsó szúnyoghálóval teljesen körbevett fedett teraszra érkezik meg. Metszéspontja a kelet-nyugati tengellyel a ház súlypontjában lévő függőleges közlekedés. Erre a tengelyre fűződnek fel a hálószobák.

Gropiusék amerikai építési katalógusokból válogatták össze az épület minden szerkezeti elemét, egyetlen kivétel a lépcső egyedi íves kapaszkodója. A házat modellnek szánták. Megmutatták, hogyan lehet ipari tömegtermékből olcsó, mindenki számára elérhető házat építeni művészi színvonalon.

külső kép

ismereten / Magyar Építőművészet, 1992/6., 41. old.

külső kép

ismereten / Magyar Építőművészet, 1992/6., 41. old.

külső kép

ismereten / Magyar Építőművészet, 1992/6., 40. old.

külső kép

ismereten / Magyar Építőművészet, 1992/6., 40. old.

külső kép

ismereten / Magyar Építőművészet, 1992/6., 41. old.

külső kép

ismereten / Preisich Gábor: Walter Gropius, Akadémiai Kiadó, Budapest 1972

belső tér

ismereten / Preisich Gábor: Walter Gropius, Akadémiai Kiadó, Budapest 1972

alaprajz

Walter Gropius / Breuer Marcel / Preisich Gábor: Walter Gropius, Akadémiai Kiadó, Budapest 1972

alaprajz

Walter Gropius / Breuer Marcel / Preisich Gábor: Walter Gropius, Akadémiai Kiadó, Budapest 1972

Ez a természetvédelmi területen futó patak feletti ház újraértelmezi az ember, az építészet és a természet viszonyát. Minden más lakóháznál drámaibb formában helyezi vissza az embert a természetbe. Wright a ház lakóit szoros kapcsolatba hozza a szurdokkal, a fákkal, a lombokkal és a vadvirágokkal. Az épületen belül is mindenütt érződik a környező természet fensége.

Wright préri-házaihoz hasonlóan a Vízesés-háznál is erőteljesen érződik a japán építészet hatása. A kompozíció központi eleme a kandalló, amely a családi együttlét központi helye. Az épület függőleges elemei helyben bányászott kövekből készültek, melyekből az itt-ott kilógó, ill. domborodó kövek erős plasztikai jelleget kölcsönöznek. A vízszintes elemeket betonból öntötték. A lakáson belüli járófelület is mindenütt kőből van, akárcsak a falak; az asztalosmunkához erezett diófát használtak.

külső kép

Christopher Little / Bruce Brooks Pfeiffer: Wright, Taschen / Vincze Kiadó 2006

külső kép

Lykantrop / http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Frank_Lloyd_Wright_-_Fallingwater_interior_5.JPG

külső kép

Lykantrop / http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Frank_Lloyd_Wright_-_Fallingwater_interior_5.JPG

külső kép

Lykantrop / http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Frank_Lloyd_Wright_-_Fallingwater_interior_5.JPG

belső tér

Richard Weston / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

belső tér

Christopher Little / Bruce Brooks Pfeiffer: Wright, Taschen / Vincze Kiadó 2006

belső tér

Lykantrop / http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Frank_Lloyd_Wright_-_Fallingwater_interior_5.JPG

belső tér

Lykantrop / http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Frank_Lloyd_Wright_-_Fallingwater_interior_5.JPG

helyszínrajz

Wright, Frank Lloyd / Bruce Brooks Pfeiffer: Wright, Taschen / Vincze Kiadó 2006

alaprajz

Wright, Frank Lloyd / Bruce Brooks Pfeiffer: Wright, Taschen / Vincze Kiadó 2006

alaprajz

Wright, Frank Lloyd / Bruce Brooks Pfeiffer: Wright, Taschen / Vincze Kiadó 2006

alaprajz

Wright, Frank Lloyd / Bruce Brooks Pfeiffer: Wright, Taschen / Vincze Kiadó 2006

metszet

Wright, Frank Lloyd / Bruce Brooks Pfeiffer: Wright, Taschen / Vincze Kiadó 2006

homlokzat

Wright, Frank Lloyd / Bruce Brooks Pfeiffer: Wright, Taschen / Vincze Kiadó 2006

A villa a tradicionális finn építészet és a modernizmus szintézise. Finnország nyugati részén, egy dombtetőn áll az épület, melyet Aalto a Gullichsen házaspár számára tervezett. Az építtetők kívánsága az volt, hogy az épület gazdasági, művészi és szociális tekintetben egyaránt a kor szimbólumává váljon.

A földszinten a bejárattal szemben elhelyezett étkező, a nagyméretű válaszfalakkal tetszés szerint osztható nappali változó padlószintekkel, belmagasságokkal az „áramló tér” érzetét keltik. Az acél tartóoszlopok fekete rattannal, máshol nyírfakéreggel borítottak, jelezve a természet sokszínűségét, de a puha anyagok humanizálják is a belső térben rideg hatású oszlopokat. A finn fenyőből készült szauna külön épületben kapott helyet, de a lakóépülettel fedett tető kapcsolja össze, előtte szabálytalan formájú úszómedencével. Az U alakú épület és a szauna udvart alkot, amelynek térfala az erdő. A fehér színű, vakolt épületet az erkélyek-mellvédek és egyéb homlokzati részletek teakfa burkolata élénkíti.

külső kép

Richard Weston / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

belső tér

Richard Weston / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

belső tér

Alvar Aalto Taidesaatio / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Alvar Aalto Taidesaatio / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Alvar Aalto Taidesaatio / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

részletfotó

Alvar Aalto Taidesaatio / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

részletfotó

Alvar Aalto Taidesaatio / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

helyszínrajz

Aalto, Alvar / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Aalto, Alvar / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

metszet

Aalto, Alvar / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Aalto, Alvar / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

homlokzat

Aalto, Alvar / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

A Newton Road-on álló ház modernista jegyei messziről felismerhetőek. Az alapvetően neobrutalista beton épületeiről híres Lasdun egyik korai munkája ez az épület. Le Corbusier erős hatása érződik a külső megjelenésen, olyan mintha egy tanulmány lenne az épület. A ház kompakt tömegéből csak a földszint személyzeti hálóegysége lóg ki. Minden egyéb a négyzet alaprajzba tömörül. A szigorú rendet a lépcsőház érkező pihenői és a melléklépcső íves vonalai törik csak meg. A külső és belső terek, a tetőtéri stúdióhoz kapcsolódó terasszal ugyancsak Le Corbusier-t idézik. A pillérvázas tartószerkezetet kitöltő tégla az oldalkert felé mutatja meg magát, a vasbeton festett sarokpillérrel keretezve. A főhomlokzat szalagablakai között kerámia burkolat homogenizálja a külső síkot az utca felé. Az üvegtégla a bejárati ajtó mezőjét szépen fogja össze a kerámia burkolattal, egyben szórt fénnyel látja el az előszobát. A bejárat hátrahúzott homlokzata előtt hangsúlyos kompozíciós elem a középen álló pillér, melynek alapvető tartószerkezeti szerepe nincsen. A rafinált részletmegoldásából érdemes kiemelni a rejtett belső árnyékolókat, az étellift emeleti nyílásának komponáltságát, valamint az üvegtégla lépcsőházi bevilágítás előtt található beépített virágládát.

külső kép

John Havinden / The Architectural Review, January-June 1939, Westminster, The Architectural Press, 121-132 o.

külső kép

Alfred Cracknell / The Architectural Review, January-June 1939, Westminster, The Architectural Press, 121-132 o.

külső kép

Alfred Cracknell / The Architectural Review, January-June 1939, Westminster, The Architectural Press, 121-132 o.

belső tér

Alfred Cracknell / The Architectural Review, January-June 1939, Westminster, The Architectural Press, 121-132 o.

belső tér

Alfred Cracknell / The Architectural Review, January-June 1939, Westminster, The Architectural Press, 121-132 o.

belső tér

Alfred Cracknell / The Architectural Review, January-June 1939, Westminster, The Architectural Press, 121-132 o.

külső kép

Alfred Cracknell / The Architectural Review, January-June 1939, Westminster, The Architectural Press, 121-132 o.

belső tér

Alfred Cracknell / The Architectural Review, January-June 1939, Westminster, The Architectural Press, 121-132 o.

belső tér

Alfred Cracknell / The Architectural Review, January-June 1939, Westminster, The Architectural Press, 121-132 o.

belső tér

Alfred Cracknell / The Architectural Review, January-June 1939, Westminster, The Architectural Press, 121-132 o.

alaprajz

Denys Lasdun / The Architectural Review, January-June 1939, Westminster, The Architectural Press, 121-132 o.

metszet

Denys Lasdun / The Architectural Review, January-June 1939, Westminster, The Architectural Press, 121-132 o.

A kis hétvégi ház jól ötvözi a nemzetközi stílus elemeit a helyi anyagokkal és a tradicionális építési kultúrával. A terméskő alagsorra emelt deszkaburkolatos felső szint konzoljai helyenként 2,5 méteres szélességűek. Az építész nem a hagyományos bordás vázszerkezetet alkalmazta a külső falaknál, hanem a mai ragasztott fa technológia előfutáraként létrehozott egy új mérnöki szerkezetet. Eszerint az egymásra merőleges külső és belső deszkaburkolat között egy ferde deszkaréteg található, ami lehetővé teszi azt, hogy konzolként, vagy áthidalóként lehessen alkalmazni az emelet magas gerendákat. Az épületkonzolban nincsen rejtett vasbeton vagy acélgerenda - a falak képesek felvenni a hajlító erőket is.

A belső terek keskeny és széles részekre tagolódnak a hosszanti gerenda tengelye mentén. A konyha, gardrób és a fürdőszoba foglalja el a keskeny sávot, míg a lakó, étkező és a háló zóna a széles sávban van. A ház uralkodó eleme a nappali és az étkező határvonalán tornyosuló terméskő kandalló. Breuer vonzódása a természetes kőhöz még az angliai munkája kapcsán alakulhatott ki, mikor Gropius-szal közösen egy bútorszalont terveztek kőből és síküvegből. A hétvégi ház északi oldalára tapasztott veranda kellemes hely a nyári melegben is. A verandánál kikísérletezett oszlop-gerendás tartószerkezeti rendszer szolgált mintaként a Fansworth-ház acélból megkonstruált szerkezetének.

külső kép

Ezra Stoller/ Esto / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Ezra Stoller/ Esto / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

belső tér

Ezra Stoller/ Esto / Arnt Cobbers: Breuer, Taschen / Vincze Kiadó 2007

alaprajz

Breuer Marcel / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

alaprajz

Breuer Marcel / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

Nagy Sándor műteremháza egyike a két műteremvillának, melyeket Medgyaszay a gödöllői telekre tervezett. Az épület kettős hatást tükröz: egyrészt a funkcionalizmus korai megnyilvánulását, másrészt a népi alkotásokban megtalált formavilág együttesét. Előbbire jellemzőek a szerkezeti és formai újítások, az ablakok felett megjelenő acélkiváltók, a lapostetős lefedések, az egyterűség, míg a népi elemek a részletképzésben dominálnak: az ereszek, a tornác, a téglaburkolat áttörtsége, a faoszlopok a székely házak építészeti eszközeit idézik.

A homlokzatok komponáltsága az angol Art and Crafts stílusát idézik, az egyéni és nemzeti jelleg felmutatása mellett. A lapos, de hosszan kinyúló tetők Medgyaszay bécsi tanulmányai hatását mutatják; Otto Wagner is az olasz reneszánsz villákra hivatkozó formákkal dolgozott. A műteremház belső kialakítása a többfunkciós terek jegyében mindkét szinten egy nagy osztatlan teret tartalmaz a mellék- és háló helyiségeken kívül, melyet a háromfős család az aktuális igényei szerint lakott be. A tolsztojánus Nagy Sándor és felesége számára ez a tér nem volt idegen: életmódjuknak teljesen megfelelt ez a válaszfal-nélküliség, ami az ünnepet a hétköznapokkal, a vendégfogadást a munka és a pihenés tereivel tudta szabadon kezelni.

külső kép

Medgyaszay emlékmúzeum / Medgyaszay István, szerk.: Potzner Ferenc, Holnap Kiadó 2004

külső kép

Medgyaszay emlékmúzeum / Medgyaszay István, szerk.: Potzner Ferenc, Holnap Kiadó 2004

külső kép

Medgyaszay emlékmúzeum / Medgyaszay István, szerk.: Potzner Ferenc, Holnap Kiadó 2004

külső kép

Janáky István / http://epiteszforum.hu/levelek-arkadiabol

külső kép

Janáky István / http://epiteszforum.hu/levelek-arkadiabol

homlokzat

Medgyaszay István / Medgyaszay István, szerk.: Potzner Ferenc, Holnap Kiadó 2004

alaprajz

Medgyaszay István / Medgyaszay István, szerk.: Potzner Ferenc, Holnap Kiadó 2004

A festőművész Vaszary számára tervezett villa Tata-Tóvárosban, az egykori Zsellérbirtokon áll. A négyzetes alaprajzú, mégis tömegében két épületrészre bomló struktúra Toroczkai jellemző szerkesztési elvét tükrözi: alaprajz, tömeg és tér összefüggő, mégis egymásnak ellentmondó kialakítását. Az L alakú, magas nyeregtetős tetőszerkezet két, egymás mögötti réteget mutató alaprajzot fed: a földszinten a hall az ovális ebédlőbe vezet, az emeleten pedig a háló a műterembe. A földszinti hall két oldalán szabad az átjárás, egyfelől a szalonba és onnan egy köríves, faszerkezetű rózsaerkélyre, másfelől egy falépcsőn az emeletre és az alagsorba. A tereket finom, néhány lépcsős szintkülönbségek is elválasztják egymástól.

külső kép

Toroczkai: Hímes Udvar, 18-19 o. / Keserű Katalin: Toroczkai Wigand Ede, Holnap Kiadó, Budapest 2007

külső kép

Toroczkai: Hímes Udvar, 18-19 o. / Keserű Katalin: Toroczkai Wigand Ede, Holnap Kiadó, Budapest 2007

külső kép

Gerle János / Keserű Katalin: Toroczkai Wigand Ede, Holnap Kiadó, Budapest 2007

külső kép

Gerle János / Keserű Katalin: Toroczkai Wigand Ede, Holnap Kiadó, Budapest 2007

külső kép

ismeretlen / http://tata.utisugo.hu/latnivalok/vaszary-villa-tata-87503.html

perspektivikus ábra

Toroczkai: Hímes Udvar, 18-19 o. / Keserű Katalin: Toroczkai Wigand Ede, Holnap Kiadó, Budapest 2007

alaprajz

Toroczkai: Hímes Udvar, 18-19 o. / Keserű Katalin: Toroczkai Wigand Ede, Holnap Kiadó, Budapest 2007

Málnai a budapesti Műegyetemen Lechner Ödön, majd Lajta Béla tanítványaként szerezte meg a diplomáját 1901-ben. Haasz Gyulával közösen alapított irodájuk munkája ez az épület is. Jellemzően reprezentatív bérházak és középületek szerepelnek az iroda tevékenységi körében, villák ritkábban.

Málnai az első világháború kitöréséig új, haladó szellemű építészetével hívta fel magára a figyelmet. A Tanácsköztársaság idején ezért is nevezik ki tanárnak az újonnan alakult ipari és gazdasági építészeti tanszékre. 1921 után kinevezését visszavonták, Málnai pedig visszatért a neobarokk stílus műveléséhez. A Garas utcában álló ház loggiája historizáló íves oszlopállásai, bejárata neobarokk stílusjegyeket mutat, homlokzatai ellenben a modern kompozíciós elveit jelzik. A ház közösségi terei a bejárattól balra található tömegben helyezkednek el, míg a háló és kiszolgáló helyiségek erre merőleges hosszúkás szárnyban fekszenek. Érdekessége a háznak az alsó és felső szint külön álló megközelítése. Az iker bejárati ajtók mögött a baloldalin keresztül a hallba, míg a jobboldalin keresztül az emeletre vezető lépcsőházba jutunk be közvetlenül.

külső kép

ismeretlen / Magyar Építőművészet, 1929/1 sz.

külső kép

ismeretlen / Magyar Építőművészet, 1929/1 sz.

külső kép

ismeretlen / Magyar Építőművészet, 1929/1 sz.

alaprajz

Málnai Béla / Magyar Építőművészet, 1929/1 sz.

A villa különlegessége, hogy az építtető és a kivitelező egy és ugyanazon személy, ami egy ház életében kivételes előnyt jelent. A külsejében visszafogott, anyaghasználatában Kozma Lajosra jellemző homogenitással szemben itt az alagsori szint téglaburkolatot kapott, ami magas szoknyaként veszi körbe a házat. A belső terek egy elegáns és otthonos villa minden kényelmi funkciójával rendelkeznek. Egyedi lámpatestei, beépített bútorai, a különleges eleganciájú fürdőszoba és a kandalló az igazi értékei ennek a rózsadombi villának.

külső kép

KÖH Fotótára / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

külső kép

KÖH Fotótára / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

belső tér

KÖH Fotótára / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

belső tér

KÖH Fotótára / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

belső tér

KÖH Fotótára / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

belső tér

KÖH Fotótára / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

belső tér

KÖH Fotótára / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

külső kép

KÖH Fotótára / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

alaprajz

Kozma Lajos / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

alaprajz

Kozma Lajos / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

alaprajz

Kozma Lajos / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

perspektivikus ábra

Kozma Lajos / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

perspektivikus ábra

Kozma Lajos / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

perspektivikus ábra

Kozma Lajos / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

A villa az Országos Iparegyesület igazgatója, Dálnoki-Kováts Jenő számára épült. A ház vasbeton vázas, alaprajzilag szabad kialakítású épület, a térszerkezete kívülről is leolvasható. Az egyszerű négyzetes hasábhoz két félhenger kapcsolódik: ezek egyike a belső szerkezetét szerényen felfedő, alul kifelé, feljebb, a bejárati ajtótól kezdődően zárt körlépcsős közlekedőtér, amely a ház másik oldalán a felső teraszra vezető szabad vaslépcsőben folytatódik. A másik félhenger a Sas-hegy felé néző déli oldalhoz kapcsolódik, erre az oldalra Molnár – hajlított üveg tolóablakok közé foglalva – egy temperált télikertet konstruált rejtett színes világítással, permetező szökőkutakkal.

Az épület az 1933. évi milánói triennálén a családi házak kategóriában első díjat kapott.

külső kép

Máté Olga / Haár Ferenc / Ferkai András: Molnár Farkas, Terc, Budapest 2011

külső kép

Mezei Ottó / Mezei Ottó: Molnár Farkas, Akadémiai Kiadó, Budapest 1987

külső kép

Magyar Építészeti Múzeum / Ferkai András: Molnár Farkas, Terc, Budapest 2011

külső kép

Máté Olga / Haár Ferenc, KÖH Fotótár / Ferkai András: Molnár Farkas, Terc, Budapest 2011

külső kép

Máté Olga / Haár Ferenc / Ferkai András: Molnár Farkas, Terc, Budapest 2011

belső tér

Máté Olga / Haár Ferenc / Ferkai András: Molnár Farkas, Terc, Budapest 2011

alaprajz

Molnár Farkas / Ferkai András: Molnár Farkas, Terc, Budapest 2011

alaprajz

Molnár Farkas / Ferkai András: Molnár Farkas, Terc, Budapest 2011

tervrajzok

Molnár Farkas / Ferkai András: Molnár Farkas, Terc, Budapest 2011

Kozma így ír azokról az alapelvekről, melyek meghatározták építészeti szemléletét a múlt század 30-as éveiben: "Ha azt akarjuk, hogy utódaink ne szidjanak bennünket, úgy igyekezzünk olyan házakat építeni, melyekben egy másfajta élet lehetőségei is elképzelhetők, ahol a falak, legalábbis a válaszfalak könnyen eltolhatók, ahol a hatalmas, lehetőleg összefüggő ablakok minden időjáráshoz, világításhoz szánva igen sokféleképpen használhatók. A ház nemcsak tőkebefektetés, de a család és a jövő nemzedék életkerete is, és változóképessége, rugalmassága a használhatóság legfontosabb próbája, időben is, nemcsak térben”

A Hermann Ottó utcába tervezett villa Kozma ezen alapelveinek szinte maradéktalan megvalósulása. Az erősen lejtős terepre épült ház alsó szintje a kerthez kapcsolódik, utcai bejárata a felső szintről nyílik. Az épület alapkubusát helyenként elvett (fedett terasz), helyenként hozzáadott tömegek (könyvtárfülke) teszik változatossá. Az épület látványos eleme a vasbetongerendákkal alátámasztott konzolos erkély, melyet nyitható napvédő árnyékol.

perspektivikus ábra

ismeretlen / Kozma Lajos modern épületei, TERC kiadó, Bp 2006

külső kép

KÖH fényképtára / Kozma Lajos modern épületei, TERC kiadó, Bp 2006

belső tér

KÖH fényképtára / Kozma Lajos modern épületei, TERC kiadó, Bp 2006

külső kép

KÖH fényképtára / Kozma Lajos modern épületei, TERC kiadó, Bp 2006

perspektivikus ábra

Kozma Lajos / Kozma Lajos modern épületei, TERC kiadó, Bp 2006

alaprajz

Kozma Lajos / Kozma Lajos modern épületei, TERC kiadó, Bp 2006

alaprajz

Kozma Lajos / Kozma Lajos modern épületei, TERC kiadó, Bp 2006

A sziget sokáig értéktelen területnek számított a változó folyamszint magassága miatt, így leginkább a sporthajósok használták kikötőhelynek. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a weekend mozgalom hatására a vízisport kedvelőinek a nyaralóépületei álljanak itt. 1932-ben a Helvétia Társaság kezdeményezésére mintaszerű parcellázás készült. A fogas parcellázás révén jól használható kisméretű telkekre osztották fel a területet. Az így létrejött telkeknek néhány kivételtől eltekintve közvetlen kapcsolata van a Dunával. A Lupa-sziget különleges környezet ma is, hasonlóképpen 1935-ben, amikor Kozma Lajos építette fel elsők között a nyaralóját. Az építési költségek két-háromszoros árkülönbsége miatt tehetősebb építtetők választották a Lupát a pihenés helyszínének. Az anyagi korlát racionális léptéket és szerkezeti megoldásokat hívott életre. A helyszíni vasbeton technológiával épült lábakon álló ház egy jelentős méretű támfal szélén áll. Ez választja el a Dunától a különböző vízállások esetén. A vasbeton szerkezet választása az árvizek, jégzajlás tekintetében is bölcs döntésnek bizonyult szemben az erre érzékenyebb szilikát szerkezetekkel szemben.

A három személy részére tervezett hétvégi ház a két konzolos teraszával a kert, illetve a Duna felé fordul. Az alacsony hajlásszögű félnyeregtető a víz felé emelkedik, megadva a ház irányultságát. Mára a folyam annyi hordalékot rakott le a sziget ezen oldalán, hogy átlagos vízállás mellett a Duna meg sem közelíti a házat, így egy mély udvar képződött a ház előtt. A vasbeton robosztus szerkezeteivel erős kontrasztban áll az acél korlátok filigrán szerkezete, hely a hajók korlátjait idézi. A belső tér a nagyméretű teraszról tárul fel. A nappali egyetlen nagy terén keresztül közelíthetjük meg a fürdőfülkét és a konyhát. A szellemes szekrénysorból kinyitható ágyak, ugyancsak Kozma Lajos tervei szerint készültek.

külső kép

KÖH Fotótára / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

külső kép

KÖH Fotótára / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

külső kép

KÖH Fotótára / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

belső tér

KÖH Fotótára / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

belső tér

Kozma Lajos / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

alaprajz

Kozma Lajos / Kozma Lajos modern épületei, szerk. Horányi Éva, Terc, Budapest 2006

Tartalom

Philip Johnson, Johnson-ház (Glass House), New Canaan, Connecticut, USA, 1949
Ludwig Mies van der Rohe, Farnsworth-ház, Plano, Illinois, USA, 1951
Kenzo Tange, Tange-ház, Tokió, Japán, 1953
Alvar Aalto, Kísérleti ház, Muuratsalo, Finnország, 1954
Makoto Masuzawa, Mr. H. háza, Japán, 1954
Le Corbusier, Shodan-villa, Ahmedabad, India, 1956
James Stirling, Családi ház, Cowes, Anglia, 1956
Ernst May, May-ház, Hamburg, Németország, 1957
Kazuo Shinohara, Esernyő-ház, Tokió, Japán, 1961
Peter és Alison Smithson, Upper Lawn pavilon, Tisbury, Egyesült Királyság, 1962
Charles Moore, Moore-ház, Orinda, California, USA, 1962
Ralph Erskine: Saját ház, Stockholm, Svédország, 1963
Junzo Sakakura, Mr. K. háza, Osaka, Japán, 1963
Wenche Selmer, Selmer-ház, Oslo, Norvégia, 1963
Robert Venturi, Vanna Venturi-ház, Chesnut Hill, Pennsylvania, USA, 1964
Charles Gwathmey, Stúdió és lakóház, New York, USA, 1966
Richard Meier, Smith-ház, Darien, Connecticut, USA, 1967
Peter Eisenman, House III. (Miller-ház), Lakeville, USA, 1970
Jorn Oberg Utzon, Saját ház (Can Lis), Mallorca, Spanyolország, 1971
Mario Botta, Bianchi-ház, Riva San Vitale, Svájc, 1973
Louis Kahn, Fisher-ház, Hatboro, Pennsylvania, USA, 1973
Rudolf Olgiati, Dircks ház, Flims-Waldhaus, Svájc, 1973
Rudolf Olgiati, Schaefer-ház, Flims-Dorf, Svájc, 1975
Tadao Ando, Koshino-ház, Ashiya, Japán, 1981
Mario Botta, Casa Rotonda (Medici-ház), Stabio, Svájc, 1982
Günther Domenig, Domenig-ház, Steindorf, Ausztria, 1986-2006
Peter Eisenman, Guardiola-ház, Santa Maria del Mar, Spanyolország, 1988
Bart Prince: Price-ház, Corona del Mar, California, USA, 1989

A tervező igen korai háza ez a nemzetközi stílust idéző épület, ami nem sokkal Harvardon szerzett diplomája után készült. Szembeötlő a Farnsworth-házzal való párhuzam, mindamellett, hogy alapjaiban különbözik a két ház koncepciója. Míg a Farnsworth-ház úszó lemezekből álló kompozíció, addig a Johnson-ház egy földre helyezett doboz, aminek legkarakteresebb eleme az üveg hártyával körülvett tégla henger, ami a kandallót és a vizesblokkot tartalmazza. Johnson állítása szerint az épület egy komfortos táborhely a fák között. A ház alapterülete egy 9,8 x 17 m-es helyiség, ami magába foglalja a nappalit, az ebédlőt, a konyhát, a hálót, valamint az aszimmetrikusan elhelyezett kéményt és fürdőszobát.

A vendégház egy lyuk-architektúrás téglaépület a háttérben, ami a főépület pandantjaként értelmezhető.

külső kép

Norman McGrath / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

belső tér

Paul Rocheleau / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Ezra Stoller / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich 1959

belső tér

Ezra Stoller / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich 1959

tervrajzok

Johnson, Philip / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich 1959

helyszínrajz

Johnson, Philip / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich 1959

homlokzat

Johnson, Philip / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich 1959

homlokzat

Johnson, Philip / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich 1959

A Farnsworth-ház Mies építészeti ideáinak tökéletes megvalósulása. Adott volt hozzá a tágas, fás folyóparti telek és a tehetős, egyedülálló megrendelő Edith Farnsworth személyében.

A kompozíció két, különböző magasságban a föld fölött lebegő lemez: a 1.5 m-en lévő, alapterülete 2/3-ában lakótereket és harmadrészben fedett teraszt tartalmaz, a kisebbik és alacsonyabb lévő teraszként funkcionál. A pavilon homlokzata karcsú osztásokkal tagolt, homogén üvegfal, amelytől az épület szinte transzparensnek hat.

Az azonos módon kialakított padló- és födémlemezt 4 pár acél H szelvény tartja. A lemezek az acéltartók között helyezkednek el, nem pedig rajtuk: ez a kialakítás tovább erősíti a homlokzatot borító üvegfal egységét.

A pavilon belső tere egyetlen, 140 m2-es összefüggő, áramló tér, amelyben Mies aszimmetrikusan helyezte el a térben bútorként megjelenő, kiszolgáló helyiségeket (két fürdő, konyhapult, gardrób) tartalmazó faburkolatú dobozt. A lakótér és a teraszok burkolata egységesen travertin.

külső kép

Colin Davies / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Hedrich-Blessing / Peter Gössel-Gabriele Leuthauser: Architecture in the Twentieth Century, Taschen, Köln, 1991

külső kép

Rui Morais de Sousa / Mies van der Rohe, szerk. Paco Asensio, teNeues 2002

külső kép

Rui Morais de Sousa / Mies van der Rohe, szerk. Paco Asensio, teNeues 2002

belső tér

Rui Morais de Sousa / Mies van der Rohe, szerk. Paco Asensio, teNeues 2002

belső tér

Rui Morais de Sousa / Mies van der Rohe, szerk. Paco Asensio, teNeues 2002

belső tér

Rui Morais de Sousa / Mies van der Rohe, szerk. Paco Asensio, teNeues 2002

belső tér

Rui Morais de Sousa / Mies van der Rohe, szerk. Paco Asensio, teNeues 2002

alaprajz

Mies van der Rohe, Ludwig / Mies van der Rohe, szerk. Paco Asensio, teNeues 2002

metszet

Mies van der Rohe, Ludwig / Mies van der Rohe, szerk. Paco Asensio, teNeues 2002

homlokzat

Mies van der Rohe, Ludwig / Mies van der Rohe, szerk. Paco Asensio, teNeues 2002

Ahogy egész építészetére jellemző, Kenzo Tange a saját otthonánál is a tradicionális japán építészetet ötvözi a modernnel. A favázas pillérekre állított ház rendszerében hasonló a hirosimai Béke Múzeumhoz. Az így képződő fedett nyitott tér így a kert szerves része. Egykarú lépcsőn jutunk fel a tulajdonképpeni házba, a lakószintre. A tatami modulrendszerében tervezett alaprajz funkcionálisan elkülönülő terei egyben is használhatóak, vagy a hagyományos fusuma tolóajtókkal három különböző helyiségre oszthatóak. Kerti homlokzata két különböző elem ritmikus váltakozására épül egy keretes szerkezetet alkotva.

külső kép

C. Hirayama, Tokyo / Robert Winkler: Architects' Homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1955

belső tér

C. Hirayama, Tokyo / Robert Winkler: Architects' Homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1955

belső tér

C. Hirayama, Tokyo / Robert Winkler: Architects' Homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1955

belső tér

C. Hirayama, Tokyo / Robert Winkler: Architects' Homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1955

külső kép

C. Hirayama, Tokyo / Robert Winkler: Architects' Homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1955

belső tér

C. Hirayama, Tokyo / Robert Winkler: Architects' Homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1955

belső tér

C. Hirayama, Tokyo / Robert Winkler: Architects' Homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1955

helyszínrajz

Kenzo Tange / Robert Winkler: Architects' Homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1955

alaprajz

Kenzo Tange / Robert Winkler: Architects' Homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1955

metszet

Kenzo Tange / Robert Winkler: Architects' Homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1955

Muurasalo sziklás szigetén áll az erdőben egy egyszerűnek tűnő ház, melléképületeivel. A három hálószobás „L" alakú ház egy belső udvar keretez. Egyedül a nappali tér nagy üvegablaka nyílik meg a belső udvar felé. Az udvart egyrészről az épület két szárnya, másrészről szabadon álló falak zárják körül, melyeknek nagy megnyitásai a sziget kitüntetett látványait keretezik. A hálószobákat egy kis folyosó is elválasztja a belső udvartól. A szobák kisméretű nyílásai mind az erdő felé néznek. Az udvar közepén található központi elem a tűzrakó hely, egyfajta nyitott nappali helyisége a háznak. A tűz fénye este visszaverődik a gazdag textúrájú nyers téglafalakról, tovább erősítve az otthonosságot a természeti környezetben. Az építész saját nyaralója egyben kiváló helyszíne volt építészeti kísérleteinek. Tét nélkül lehetett kipróbálni a téglafelületek és a térburkolatok játékát, a külső és belső terek és tömegek kapcsolatát.

külső kép

Richard Weston / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Dr. Makinen, Nils Erik Wickberg / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1959

külső kép

Dr. Makinen, Nils Erik Wickberg / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1959

külső kép

Dr. Makinen, Nils Erik Wickberg / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1959

helyszínrajz

Alvar Aalto / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1959

alaprajz

Alvar Aalto / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1959

metszet

Alvar Aalto / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1959

homlokzat

Alvar Aalto / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich, 1959

Masuzawa a minimál alapterületű, előregyártott épületeiről ismert. Ez a külsőre tradicionális tornácos japán lakóház, minden elemében modern belső térrel rendelkezik. Ennek az egyszerű, transzparens háznak a tetejét 12 faoszlop tartja, melyek a földrengésbiztos külső falak mentén helyezkednek el. A három részre tagozódó ház középső blokkjától jobbra és balra találjuk az intim zóna helyiségeit. A közel négyzetes térben úszik a konyha, étkező, nappali és fürdőszoba bútorszerű kubusa. A szabad alaprajzi elrendezést és a nappali tér és a lakókonyha teljes megnyitását tette lehetővé, így a megérkezéskor nem csak a teljes lakótér, hanem a gondosan megtervezett kert is feltárul.

külső kép

Chuji Hirayama / Japan's new architecture, szerk. Prof. Shinji Koike, Shokokusha Publishers, Tokyo, 1956

külső kép

Chuji Hirayama / Japan's new architecture, szerk. Prof. Shinji Koike, Shokokusha Publishers, Tokyo, 1956

külső kép

Chuji Hirayama / Japan's new architecture, szerk. Prof. Shinji Koike, Shokokusha Publishers, Tokyo, 1956

belső tér

Chuji Hirayama / Japan's new architecture, szerk. Prof. Shinji Koike, Shokokusha Publishers, Tokyo, 1956

belső tér

Chuji Hirayama / Japan's new architecture, szerk. Prof. Shinji Koike, Shokokusha Publishers, Tokyo, 1956

belső tér

Chuji Hirayama / Japan's new architecture, szerk. Prof. Shinji Koike, Shokokusha Publishers, Tokyo, 1956

alaprajz

Makoto Masuzawa / Japan's new architecture, szerk. Prof. Shinji Koike, Shokokusha Publishers, Tokyo, 1956

A házat Le Corbusier eredetileg az Ahmedabad malomipari szövetség titkárának készítette. Végül úgy alakult, hogy a megbízó eladta a terveket egy másik malom tulajdonosnak, aki egy teljesen más telekre építtette fel a házat. Bár az első megbízó egy negyvenes évei közepén járó agglegény volt, az új tulajdonos pedig egy négy gyermekes családapa, szemmel láthatólag a presztízs felülírta a praktikumot. Corbusier maga is erős előképnek látta a Savoy-villát ennél a háznál. A négyszintes rámpa, a négyzet alaprajz és a külső terek dominanciája mind a hasonlóság felé mutat. Míg ellenben a Savoy-villa a napfény befogadására, addig a Shodan-villa a napfénytől való védelemre épít, létrehozva a házban remekül belakható, árnyékos, jól átszellőztetett külső tereket. A ház komplex belső téri elrendezése sok izgalmas átlátást tartalmaz a szintek között. A személyzet itt nem az alsó szinten, hanem egy külön épületben kapott helyet a konyhával együtt, ami egy fedett nyitott folyosóval kapcsolódik a főépülethez.

külső kép

Roger Last/ Bridgeman Art Library / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Mr. Dalal / Le Corbusier - Oeuvre complete 1952-1957, Editions Girsberger, Zurich, 1958

külső kép

Mr. Dalal / Le Corbusier - Oeuvre complete 1952-1957, Editions Girsberger, Zurich, 1958

külső kép

Mr. Dalal / Le Corbusier - Oeuvre complete 1952-1957, Editions Girsberger, Zurich, 1958

belső tér

Balkrishna V. Doshi / Le Corbusier - Oeuvre complete 1952-1957, Editions Girsberger, Zurich, 1958

belső tér

Balkrishna V. Doshi / Le Corbusier - Oeuvre complete 1952-1957, Editions Girsberger, Zurich, 1958

belső tér

Balkrishna V. Doshi / Le Corbusier - Oeuvre complete 1952-1957, Editions Girsberger, Zurich, 1958

alaprajz

Le Corbusier / Le Corbusier - Oeuvre complete 1952-1957, Editions Girsberger, Zurich, 1958

alaprajz

Le Corbusier / Le Corbusier - Oeuvre complete 1952-1957, Editions Girsberger, Zurich, 1958

alaprajz

Le Corbusier / Le Corbusier - Oeuvre complete 1952-1957, Editions Girsberger, Zurich, 1958

alaprajz

Le Corbusier / Le Corbusier - Oeuvre complete 1952-1957, Editions Girsberger, Zurich, 1958

alaprajz

Le Corbusier / Le Corbusier - Oeuvre complete 1952-1957, Editions Girsberger, Zurich, 1958

homlokzat

Le Corbusier / Le Corbusier - Oeuvre complete 1952-1957, Editions Girsberger, Zurich, 1958

metszet

Le Corbusier / Le Corbusier - Oeuvre complete 1952-1957, Editions Girsberger, Zurich, 1958

Egyszerű, szimmetrikus szerkesztésű tömeg és logikus alaprajz jellemzi Stirling cowesi, kétgyermekes család számára készített családi házát.

Az épület H alakot formál, az alaprajz 1.5 m-es modulháló segítségével készült. Az egyik szárnyban a nappali terek, a másikban a lakószobák találhatók, a két szárnyat összekötő sávban pedig a kiszolgáló funkciók (konyha, fürdő) kaptak helyet.

A modulra épülő szerkesztésmód és a koncepciózus tömeg- és téralakítás miatt egyfajta szándékos zártság, rugalmatlanság jellemzi az épületet, funkcionális szempontból és megjelenésében egyaránt.

Anyaghasználatában a helyi vernakuláris tradíció jelenik meg: a külső és belső falak anyaga tégla, a belső terekben a padló és a mennyezet faburkolatúak, a nyílászárók szintén fából készültek.

külső kép

Russel Light / http://russelldlight.blogspot.hu/2011/05/pragmatics-of-ideal-villa_08.html

külső kép

TecSet Ltd. / David Dunster: Key buildings of the 20th century, vol.2, Butterworth Architecture, 1990

belső tér

TecSet Ltd. / David Dunster: Key buildings of the 20th century, vol.2, Butterworth Architecture, 1990

alaprajz

Stirling, James / David Dunster: Key buildings of the 20th century, vol.2, Butterworth Architecture, 1990

metszet

Stirling, James / David Dunster: Key buildings of the 20th century, vol.2, Butterworth Architecture, 1990

homlokzat

Stirling, James / David Dunster: Key buildings of the 20th century, vol.2, Butterworth Architecture, 1990

perspektivikus ábra

Stirling, James / David Dunster: Key buildings of the 20th century, vol.2, Butterworth Architecture, 1990

Az észak-német tájba illeszkedő magastetős épület Hamburg peremén, a kertvárosban áll. A tervezés során tudatos döntés volt May részéről, hogy a nappali nagyvonalú tereit a hálók és kiszolgáló helyiségek szerényebb méreteivel kompenzálja. A házat körülvevő természettel való kapcsolat legközvetlenebb módon a nappalinál jön létre. A két szint magas légtér alsó síkját burkoló hajópadló kifut a teraszra is, ezzel erősítve a fedett-nyitott és a belső tér kapcsolatát.

May három lakóházat épített magának, ez a harmadik mindközül a legszerényebb. A korábbiakkal szemben – melyek a modernizmus klasszikus példái voltak - ez a ház magastetős. A tágas nappali faburkolatos mennyezete követi a tetőformát, míg a többi helyiség sík födémű. A tetőtérben egy vendégszoba és egy személyzeti szoba található, külön fürdőszobával.

A nyugodt hangvételű, racionális ház az idős tervező építészeti szemléletének, puritanizmusának megtestesülése.

külső kép

Eberhard Troeger / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich 1959

külső kép

Eberhard Troeger / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich 1959

belső tér

Eberhard Troeger / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich 1959

belső tér

Eberhard Troeger / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich 1959

helyszínrajz

May, Ernst / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich 1959

alaprajz

May, Ernst / Robert Winkler: Architects' homes, Verlag Girsberger, Zürich 1959

A Smithson házaspár Wiltshire megyei nyaralója ez a szerény, de annál izgalmasabb épület. A tervező páros hosszú és aprólékos felmérés után vágott neki a tervezésnek, hogy a korábban itt álló épület maradványai (melyet egyfajta object trouve-nak, talált tárgynak tekintettek) fel­hasz­ná­lá­sá­val létrehozzák a nyári rezidenciájukat. A régi épület kerítésre merőleges falához tapadó kémény lett az új ház központi eleme. Mivel ez a fal a régi épület egyik külső fala volt, az új ház tartalmazza a régi belső padló egy részét, míg a másik rész teraszként állították helyre. A lakótár két, 45 fokban elforgatott vasbeton pillérén kívül minden könnyűszerkezetes szerelt technológiával készült, így az épület olyan, mintha a rakott kőfalra ültetett bútor lenne.

külső kép

Georg Aerni / Bruno Krucker: Komplexe Gewöhnlichkeit, gta Verlag, ETH Zürich 2002

külső kép

Georg Aerni / Bruno Krucker: Komplexe Gewöhnlichkeit, gta Verlag, ETH Zürich 2002

részletfotó

Georg Aerni / Bruno Krucker: Komplexe Gewöhnlichkeit, gta Verlag, ETH Zürich 2002

külső kép

Georg Aerni / Bruno Krucker: Komplexe Gewöhnlichkeit, gta Verlag, ETH Zürich 2002

részletfotó

Georg Aerni / Bruno Krucker: Komplexe Gewöhnlichkeit, gta Verlag, ETH Zürich 2002

belső tér

Georg Aerni / Bruno Krucker: Komplexe Gewöhnlichkeit, gta Verlag, ETH Zürich 2002

helyszínrajz

Alison és Peter Smithson / Bruno Krucker: Komplexe Gewöhnlichkeit, gta Verlag, ETH Zürich 2002

alaprajz

Alison és Peter Smithson / Bruno Krucker: Komplexe Gewöhnlichkeit, gta Verlag, ETH Zürich 2002

metszet

Alison és Peter Smithson / Bruno Krucker: Komplexe Gewöhnlichkeit, gta Verlag, ETH Zürich 2002

metszet

Alison és Peter Smithson / Bruno Krucker: Komplexe Gewöhnlichkeit, gta Verlag, ETH Zürich 2002

homlokzat

Alison és Peter Smithson / Bruno Krucker: Komplexe Gewöhnlichkeit, gta Verlag, ETH Zürich 2002

homlokzat

Alison és Peter Smithson / Bruno Krucker: Komplexe Gewöhnlichkeit, gta Verlag, ETH Zürich 2002

perspektivikus ábra

Alison és Peter Smithson / Bruno Krucker: Komplexe Gewöhnlichkeit, gta Verlag, ETH Zürich 2002

A posztmodern egyik ikonikus tervezője, a new orleans-i Piazza d'Italia alkotójának háza kívülről visszafogott és erősen vernakuláris jegyeket mutató épület. Az épület formai előképe a mestere, Louis Kahn Trenton Bath háza 1959-ből. A négyzet alakú alaprajzban három különböző kompozíciós elem laza kapcsolata látható. A két négyzet alakú aediculumot tartó nyolc oszlop, az épület három oldala mentén a sarkokig ki nem futó külső falak és egy mag, ami a vizesblokkot tartalmazza. A két kis pavilon aszimmetrikusan fut fel a felülvilágítóba és négy-négy kör keresztmetszetű oszlop tartja őket, melyek bontásra ítélt épületekből mentettek meg. A nagyobb tér a nappali helyét jelöli ki, míg a kisebbikben egy nyitott fürdőszoba foglal helyet. A vastag oszlopok egyben az egész épület teherhordó szerkezeteként is szolgálnak, ami a külső falak szabad alakítását eredményezik: a nagyméretű, sarkokon záródó tolóajtók kinyitásakor az egész ház egy könnyed pavilonná válik, mely egy fákkal körülvett kör alakú füves réten áll.

külső kép

Morley Baer Photography Trust / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

belső tér

Morley Baer Photography Trust / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

belső tér

Morley Baer Photography Trust / a+u: The work of Charles W. Moore, 1978/5, a+u Publishing Co., Tokyo, Japan

belső tér

Morley Baer Photography Trust / a+u: The work of Charles W. Moore, 1978/5, a+u Publishing Co., Tokyo, Japan

külső kép

Morley Baer Photography Trust / Gerald Allen: Charles Moore, Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart 1981

alaprajz

Moore, Charles / Gerald Allen: Charles Moore, Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart 1981

metszet

Moore, Charles / Gerald Allen: Charles Moore, Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart 1981

perspektivikus ábra

Moore, Charles / Gerald Allen: Charles Moore, Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart 1981

A II. világháború utáni norvég építész generációnak kiemelkedő női alkotója családi házáért 1964-ben Sundt, majd 1969-ben Timber Award díjat kapott férjével Jens Selmerrel közösen. Míg férje jellemzően középületeket tervezett, Wenche munkásságát az a több mint 100 kis léptékű hétvégi- és családi ház jellemzi, amit 44 év tervezői munka után ránk hagyott.

Az Osló külvárosában épült ház annak példája, hogyan lehet olcsón és találékonyan minőségi építészetet művelni. A 125 négyzetméteren kényelmesen elfért a négytagú család, úgy hogy még a szülők stúdiója is helyet kapott a házban. Az út felől egy sűrű sövény mögött rejtőzik a ház, melynek szinte az összes ablaka a védett kertre néz. A bejárat mellől induló terasz fölé nyúlik az épület alacsony hajlásszögű teteje. Az épület alakját számos visszaharapás és kiugró tömeg tagolja a belső elrendezés függvényében, ezeket fogja össze a föléjük boruló tetősík. A hallból minden akadály nélkül átlátjuk a teljes közösségi teret. A nappali hatalmas eltolható üvegfelületei szinte részévé teszik a kertet a belső térnek. A konyha okos pultrendszere az építészek találékonyságát dicséri, akárcsak a könnyen elválasztható konyha és étkező tere. A közvetlen kertkapcsolat és a lakóterek egymásba olvadása a kis alapterület ellenére tágas és kényelmes belső tereket hozott létre.

külső kép

Jens Salmer / Elisabeth Tostrup: Norwegian Wood, Princeton Architectural Press, New York 2006

külső kép

Jens Salmer / Elisabeth Tostrup: Norwegian Wood, Princeton Architectural Press, New York 2006

belső tér

Jens Salmer / Elisabeth Tostrup: Norwegian Wood, Princeton Architectural Press, New York 2006

belső tér

Jens Salmer / Elisabeth Tostrup: Norwegian Wood, Princeton Architectural Press, New York 2006

belső tér

Jens Salmer / Elisabeth Tostrup: Norwegian Wood, Princeton Architectural Press, New York 2006

belső tér

Jens Salmer / Elisabeth Tostrup: Norwegian Wood, Princeton Architectural Press, New York 2006

belső tér

Jens Salmer / Elisabeth Tostrup: Norwegian Wood, Princeton Architectural Press, New York 2006

belső tér

Jens Salmer / Elisabeth Tostrup: Norwegian Wood, Princeton Architectural Press, New York 2006

alaprajz

Wenche Selmer / Elisabeth Tostrup: Norwegian Wood, Princeton Architectural Press, New York 2006

Az épület egyszerre következetes és ellentmondásos, egyszerre bonyolult és egyszerű, nyitott és zárt, nagy és kicsi - pontosan tükrözi Venturi a modernizmust kritizáló alapelveit (Venturi: Összetettség és ellentmondás az építészetben). Az alaprajz és a tömeg a szimmetria és az aszimmetria ellentmondásos elegye: a kapuszerű bejárat oldalsó ajtót rejt, a belsőben a kémény és a lépcső „vetélkedik” a központi helyért, a homlokzati elemek különböző léptékűek, mindemellett az alaprajz mégis tökéletesen funkcionális.

külső kép

Richard Bryant/ Arcaid / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

A Sanmartin / Venturi,Rauch and Scott Brown, szerk. A. Sanmartin, Karl Kramer Verlag, Stuttgart, 1986

részletfotó

A Sanmartin / Venturi,Rauch and Scott Brown, szerk. A. Sanmartin, Karl Kramer Verlag, Stuttgart, 1986

részletfotó

A Sanmartin / Venturi,Rauch and Scott Brown, szerk. A. Sanmartin, Karl Kramer Verlag, Stuttgart, 1986

alaprajz

Venturi, Robert / Venturi,Rauch and Scott Brown, szerk. A. Sanmartin, Karl Kramer Verlag, Stuttgart, 1986

alaprajz

Venturi, Robert / Venturi,Rauch and Scott Brown, szerk. A. Sanmartin, Karl Kramer Verlag, Stuttgart, 1986

metszet

Venturi, Robert / Venturi,Rauch and Scott Brown, szerk. A. Sanmartin, Karl Kramer Verlag, Stuttgart, 1986

metszet

Venturi, Robert / Venturi,Rauch and Scott Brown, szerk. A. Sanmartin, Karl Kramer Verlag, Stuttgart, 1986

homlokzat

Venturi, Robert / Venturi,Rauch and Scott Brown, szerk. A. Sanmartin, Karl Kramer Verlag, Stuttgart, 1986

homlokzat

Venturi, Robert / Venturi,Rauch and Scott Brown, szerk. A. Sanmartin, Karl Kramer Verlag, Stuttgart, 1986

1972-ben publikálta „Five Architects” című könyvét a Wittenborn Kiadó öt New York-i építészről, Peter Eisenmannról, Michael Gravesről, John Hejdukról, Richard Meierről és Charles Gwathmey-ről. Közös építészeti arc poetica-juk a modern építészethez nyúlik vissza, midemellet egyéni utakat választott mindegyikük. Gwathemy maradt meg legközelebb - Robert Siegellel közös praxisában – az öt építész közül az igazi modern stílus tisztaságánál.

Két primitív geometrikus formákból faragott szobor áll a long island-i sík, gyepes telken. Az építészt Le Corbusier Henry Frugés házának lépcsőházi tömbje ihlethette meg. Messziről szépen zsaluzott öntött vasbetonnak is nézhetnénk az egyébként fa vázszerkezetű cédrussal burkolt épületet. A háromszintes fő épület komplex, sok átlátással rendelkező terei olyanok, mintha egy nagy, 1:1-es makettben kalandoznánk. Az 111 négyzetméteres épületet Gwathmey a szülei kérésére építette, majd a befejezés után egy évvel egy különálló, 45 fokos szögben elforgatott kis stúdióval egészített ki.

külső kép

Gwathmey Siegel and Associates / James Soane: New Home, Conrad Octopus Ltd., London 2003

külső kép

Scott Frances / Esto / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

külső kép

David Hirsch, William Maris / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

külső kép

David Hirsch, William Maris / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

külső kép

David Hirsch, William Maris / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

külső kép

Scott Frances / Esto / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

belső tér

Scott Frances / Esto / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

belső tér

Scott Frances / Esto / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

alaprajz

Gwathmey, Charles / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

alaprajz

Gwathmey, Charles / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

Meier szintén a New York-i „Ötök” csoport tagja (ld. Gwathmey: Stúdió ház), a kortárs építészet egyik központi alakja. Egyik korai munkája ez a ház, melyet a lejtős terep miatt egy hídon keresztül lehet megközelíteni. A bejárat felőli oldala elzárkózó, a tenger felé néző homlokzata teljesen nyitott. Tömegképzésén, alaprajzi vonalvezetésén, a nappali két szint magas terén Le Corbusier és más modernisták hatása érezhető. Meier szerint „…a természet változik körülöttünk és az építészetnek tükröznie kell ezeket a változásokat. A természet és a napi színváltozások befogadását kell segíteni, sokkal inkább, mint az építészeti változásokét”.

külső kép

Richard Meier / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

külső kép

Richard Meier / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

külső kép

Richard Meier / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

belső tér

Richard Meier / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

belső tér

Richard Meier / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

belső tér

Richard Meier / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

belső tér

Richard Meier / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

helyszínrajz

Meier, Richard / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

alaprajz

Meier, Richard / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

alaprajz

Meier, Richard / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

alaprajz

Meier, Richard / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

metszet

Meier, Richard / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

metszet

Meier, Richard / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

homlokzat

Meier, Richard / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

homlokzat

Meier, Richard / Five Architects, Oxford University Press, New York, 1975

Tervező-építészi pályája kezdetén Eisenman az épületeit egyszerűen „ház”-aknak nevezte, sorszámot adva mindegyiknek, ezzel is jelezve, hogy ezekkel egyfajta kísérletsorozatba kezdett. Ennek a sorozatnak a tagja a House III., amely Miller-ház néven is ismert.

A ház alapgondolata egy könnyen érthető és követhető transzformáció – két, egymást átható kubus forgat el egymáshoz képest 45°-kal, így 45 és 90°-os szögben alakuló összemetsződéseket, sarkokat és ugyancsak szokatlan alaprajzokat és téri szituációt kapunk. Mivel a két kubus függőleges középvonala nem esik egybe, ezért átmetsződések nélküli helyiségek is kialakultak.

külső kép

Architecture Today / Kunszt György - Klein Rudolf: Peter --Eisenman, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999

külső kép

Fredy Ovando Grajales / http://bibliotecadearquitecto.blogspot.hu/2010/06/casas-de-eisenman.html

külső kép

ismeretlen / www.studyblue.com 

belső tér

Charles Jenks: The language of the post-modern architecture / Kunszt György - Klein Rudolf: Peter --Eisenman, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999

tervrajzok

Eisenman, Peter / Kunszt György - Klein Rudolf: Peter --Eisenman, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999

perspektivikus ábra

Architecture Today / Kunszt György - Klein Rudolf: Peter --Eisenman, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999

perspektivikus ábra

Architecture Today / Kunszt György - Klein Rudolf: Peter --Eisenman, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999

perspektivikus ábra

Architecture Today / Kunszt György - Klein Rudolf: Peter --Eisenman, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999

perspektivikus ábra

Pippo Ciorra: Peter Eisenmann / Kunszt György - Klein Rudolf: Peter --Eisenman, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999

A ház a Földközi-tenger fölött egy sziklateraszon fekszik. Az utcáról nézve szerényen jelenik meg, csak egy fal látható egyetlen megnyitással. Az épület nem egy házból, hanem négy különálló házból áll, köztük az egyik egy vendégház. Az épületek fedett-nyitott terei és a közöttük kialakított udvarok teszik lehetővé, hogy a nap minden szakában találjunk olyan helyet, ahol optimálisak a klíma és a fényviszonyok. A ház látható szerkezete a hely jellegzetes anyagából, a rózsaszín-sárgás fűrészelt homokkőből készült, melynek színe változik a fényben. A ház falait 40x40, ill. 40x20-as nagyságú tömbökből rakták, a pilléreket 40x40 cm-es kövekből falazták.

A falak egy kínai eljárás szerint készültek, amit Utzon egy korábbi házánál is alkalmazott, a födémek fehér betongerendái között szintén fehérre festett dongaboltozatok húzódnak. A tetőt sárga cseréppel fedték le, a kémények helyi hagyomány szerint készültek.

külső kép

Soeren Kuhn / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

Soeren Kuhn / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

Soeren Kuhn / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

Soeren Kuhn / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Soeren Kuhn / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Soeren Kuhn / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

alaprajz

Utzon, Jorn Oberg / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

homlokzat

Utzon, Jorn Oberg / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

A családi ház olasz Svájc déli részén, a luganói tóra néző domboldalon áll. A frissen végzett építészt gyerekkori barátja kérte föl a tervezésre.

Botta tervezői módszerének és kompozíciós elemeinek jellemző kelléktára megtalálható ezen az épületen. Egyszerű geometriai formák alkotják: az épület tömege egy négyzet alapú hasáb, a megérkezés iránya egy másik, nyújtott hasábon, egy rácsostartó szerkezű hídon keresztül vezet. A homlokzat- és tömegformálás szubsztraktív, a belső térrendszer a szinteken átnyúló negatív geometrikus formákhoz alkalmazkodik.

A helyiségek a majdnem centrálisan elhelyezett, spirális lépcsőmagból tárulnak fel. Az érkezési szint a negyedik, legfelső emelet. A szülők lakóhelyiségei a 3., a gyerekek szobái a 2., a nappali terek (nappali, konyha, étkező) az 1. emeleten találhatóak. A részben föld alatt lévő földszintre kiszolgáló helyiségek kerültek.

Anyaghasználatának két karakteres eleme a szürke, nyersbeton teherhordó fal és az épülethez vezető, pirosra festett acél híd.

külső kép

Alo Zanetta / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

külső kép

Alo Zanetta / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Alo Zanetta / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

részletfotó

Alo Zanetta / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

belső tér

Alo Zanetta / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

alaprajz

Botta, Mario / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

metszet

Botta, Mario / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

perspektivikus ábra

Botta, Mario / Olivier Boissiere: Twentieth-century houses, Terrail, Paris, 1998

„Én mindig a négyzetekkel kezdek” – mondta Louis Kahn, a Fischer-ház pedig ennek a gondolatnak a megvalósulása: két kocka, a nappalié és a hálószobáké, szögben kapcsolódva egymáshoz, mintha csak valaki ledobta volna őket az asztalra. A valóságban ezek nem tökéletes kockák, a nappali tömbje még alaprajzában sem négyzet, de eléggé közel állnak ahhoz, hogy annak érzékelhessük. A téri elválasztás funkcionálisan is indokolt: a közösségi és privát területek így markánsak elkülönülnek.

A ház hagyományos fa tartószerkezettel épült, de az alapként használt kő a félkör alaprajzú kandalló, és kémény anyagaként a belső térben is megjelenik.

külső kép

Klaus-Peter Gast / Klaus-Peter Gast: Louis I. Kahn, The Idea of Order, Birkhauser, Basel 2001

külső kép

Klaus-Peter Gast / Klaus-Peter Gast: Louis I. Kahn, The Idea of Order, Birkhauser, Basel 2001

külső kép

Klaus-Peter Gast / Klaus-Peter Gast: Louis I. Kahn, The Idea of Order, Birkhauser, Basel 2001

külső kép

Klaus-Peter Gast / Klaus-Peter Gast: Louis I. Kahn, The Idea of Order, Birkhauser, Basel 2001

külső kép

Roberto Schezan/ Esto / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Klaus-Peter Gast / Klaus-Peter Gast: Louis I. Kahn, The Idea of Order, Birkhauser, Basel 2001

belső tér

Klaus-Peter Gast / Klaus-Peter Gast: Louis I. Kahn, The Idea of Order, Birkhauser, Basel 2001

belső tér

Roberto Schezan/ Esto / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

helyszínrajz

Kahn, Louis / Klaus-Peter Gast: Louis I. Kahn, The Idea of Order, Birkhauser, Basel 2001

alaprajz

Kahn, Louis / Klaus-Peter Gast: Louis I. Kahn, The Idea of Order, Birkhauser, Basel 2001

alaprajz

Kahn, Louis / Klaus-Peter Gast: Louis I. Kahn, The Idea of Order, Birkhauser, Basel 2001

metszet

Kahn, Louis / Klaus-Peter Gast: Louis I. Kahn, The Idea of Order, Birkhauser, Basel 2001

Rudolf Olgiati a kortárs svájci építész Valerio Olgiati édesapja, aki a svájci vernakuláris építészet hagyományait követő épületeket hozott létre Flimsben és környékén. A Flimsben álló régi tömör fa szerkezetű házat 1980-ban építették át, egy vakolt tégla bővítménnyel megtoldva. A ház két különböző szárnya csak anyagában mutat erős különbséget, egyébként szervesen ízesülnek egymáshoz. A történeti jellegét hűen őrzi az épület: a nagyméretű nyílászárók aszimmetrikus osztása és a sarokablakok engednek csak arra következtetni, hogy ez egy új épületrész. A bővítés a régi faház félrehúzott gerincű tömegét követi le. A bővítményen a héjalás természetes pala, a faház fedését folytatva. Ezen a házon is megfigyelhető Rudolf Olgiati kedvelt részletmegoldása: a fal fehér vakolt tömege felfut egy attikába, mögé rejtve az ereszcsatornát.

külső kép

Speich AG, Fotoplast AG, Offset Repro AG / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

külső kép

Speich AG, Fotoplast AG, Offset Repro AG / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

külső kép

Speich AG, Fotoplast AG, Offset Repro AG / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

külső kép

Speich AG, Fotoplast AG, Offset Repro AG / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

külső kép

Speich AG, Fotoplast AG, Offset Repro AG / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

külső kép

Speich AG, Fotoplast AG, Offset Repro AG / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

alaprajz

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

alaprajz

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

alaprajz

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

homlokzat

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

homlokzat

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

homlokzat

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

homlokzat

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

Ez a teljes egészében új építésű ház formájában és megannyi részletében a graubündeni építészet folytonosságáról beszél: évszázadok tapasztalata rögzült ezekbe az alpesi házakba. Ez az épület is átörökíti a tömegalakítás és anyaghasználat, ill. a homlokzati nyílások kompozíciós elveit. Az Olgiati által tervezett ikerház egy öt- és egy háromszobás lakást tartalmaz. A tompaszögben egymás felé forduló nyeregtetős tömeg arányaiból is könnyen olvasható a két különálló lakás mérete. A tervezőre jellemző mélyen visszahúzott bélletes ablakok, a kisebbik lakás és a garázs bejáratát keretező kosárgörbe záródású beugró ezen a házon is megtalálhatóak. Az oromfalak a héjalás síkján továbbfutó része a rövidebb tetősíkok felől „U" alakban keretezik a házat. Egyedül az emeleti hálószobáknál szakad meg az oromfal vonalvezetése, ez a homlokzati motívum ugyancsak Olgiati kézjegye.

külső kép

Speich AG, Fotoplast AG, Offset Repro AG / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

külső kép

Speich AG, Fotoplast AG, Offset Repro AG / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

külső kép

Speich AG, Fotoplast AG, Offset Repro AG / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

külső kép

Speich AG, Fotoplast AG, Offset Repro AG / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

külső kép

Speich AG, Fotoplast AG, Offset Repro AG / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

részletfotó

Speich AG, Fotoplast AG, Offset Repro AG / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

alaprajz

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

alaprajz

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

metszet

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

homlokzat

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

homlokzat

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

homlokzat

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

homlokzat

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

homlokzat

Rudolf Olgiati / Die Architektur von Rudolf Olgiati, Organisationsstelle für Architekturaustellungen und ETH-Hönggerberg, Zürich, 1983

Az épület Stabio egyik külvárosi lakónegyedében található. A zavaros épített környezet miatt a tervező nem kívánt alkalmazkodni a meglévő házakhoz, hanem a tájat tekintette kiindulópontnak. Az épület szokásostól eltérő, hengeres tömegformálása szándékosan nem él a megszokott kompozíciós elemekkel (mint homlokzatok, tetőforma), hogy a környező épületekkel való összehasonlítás lehetőségét is elkerülje.

A hengeres tömb egy észak-dél irányú határozott vágással átmetszett, amely az épület teljes mélységében szabad utat enged a fénynek a belső terekbe. A háromszintes villa lakóhelyiségei eköré a központi elhelyezkedésű, függőleges térhasáb köré szerveződnek. A földszint egyfajta átmenetet képez a külső és belső terek közt, az 1. emeleten a nappali funkciók, a 2. emeleten pedig a lakóhelyiségek találhatóak.

A feszes szerkesztésű vasbeton ház külső burkolata egyenetlen, töredezett, kopott téglaburkolat.

Botta épülete szimmetrikus kialakításával, mértéktartó, kompakt tömegével szándékos folytatása az európai építészeti tradícióknak anélkül, hogy felületes, formai utalásokba bocsátkozott volna.

külső kép

Botta Archive / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Gustavo Gili Galfetti / Mario Botta 1980-1990, Verlag für Architektur, Zürich, 1991

külső kép

Gustavo Gili Galfetti / Mario Botta 1980-1990, Verlag für Architektur, Zürich, 1991

belső tér

Gustavo Gili Galfetti / Mario Botta 1980-1990, Verlag für Architektur, Zürich, 1991

részletfotó

Gustavo Gili Galfetti / Mario Botta 1980-1990, Verlag für Architektur, Zürich, 1991

belső tér

Gustavo Gili Galfetti / Mario Botta 1980-1990, Verlag für Architektur, Zürich, 1991

alaprajz

Botta, Mario / Mario Botta 1980-1990, Verlag für Architektur, Zürich, 1991

alaprajz

Botta, Mario / Mario Botta 1980-1990, Verlag für Architektur, Zürich, 1991

alaprajz

Botta, Mario / Mario Botta 1980-1990, Verlag für Architektur, Zürich, 1991

alaprajz

Botta, Mario / Mario Botta 1980-1990, Verlag für Architektur, Zürich, 1991

metszet

Botta, Mario / Mario Botta 1980-1990, Verlag für Architektur, Zürich, 1991

homlokzat

Botta, Mario / Mario Botta 1980-1990, Verlag für Architektur, Zürich, 1991

Domenig a graz-i iskola neo-expresszionista irányzatának legjelentősebb képviselője. Saját steindorfi háza az Ossiacher See-re kifutó hosszúkás telken fekszik, melyet 1986-ban kezdett el tervezni és építeni, s melynek építése csak 2006-ban fejeződött be. A betonból és acélból készült épület Domenig személyes látomása a tájról, egy épület, melyben gyerekkorától összegyűlt emlékei testesülnek meg, egy ház, mely szerkezeti tiltakozás a mindennapok egyhangúsága ellen.

külső kép

Gerald Zugmann / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

Gerald Zugmann / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Gerald Zugmann / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

Gerald Zugmann / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

részletfotó

Gerald Zugmann / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Gerald Zugmann / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Gerald Zugmann / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Gerald Zugmann / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

helyszínrajz

Büro Günther Domenig, Kagenfurt / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

metszet

Büro Günther Domenig, Kagenfurt / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

Peter Eisenman a lakóépületei közül az ún. Guardiola-házat tartotta a legjellemzőbbnek és legsikerültebbnek. Ez a villa a hegyoldalba épült, tulajdonképpen csak két személy, apa és fia részére. Háromszintes épületnek lehetne nevezni, ha meg lehetne állapítani e ház esetében az élesen elhatárolt szinteket, emeleteket. Azt lehetne mondani, hogy az épület földszintből, alagsorból és egy emeletből áll, de részben a meredek lejtő, részben különböző szerkezeti eltolások, csúsztatások miatt még az alagsor egy része is jóval a föld szintje fölé emelkedik, s így szigorúbban véve semmi sem az, aminek látszik. Még a szinteknél is kevésbé lehet jól definiált helyiségekről beszélni az épületben.

A tömegek és a szerkezetek kialakítása azt a hatást kelti, mintha ezen rendszerek valami bonyolult mozgást végeztek volna, amely egy adott, önkényes pillanatban megállt volna, az épület azonban ennek ellenére is a harmónia érzését kelti.

makettfotó

Andrea Papadakis: Dekonstruktivismus, Klett-Cotta, Stuttgart, 1989 / Kunszt György - Klein Rudolf: Peter --Eisenman, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999

makettfotó

Andrea Papadakis: Dekonstruktivismus, Klett-Cotta, Stuttgart, 1989 / Kunszt György - Klein Rudolf: Peter --Eisenman, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999

makettfotó

Andrea Papadakis: Dekonstruktivismus, Klett-Cotta, Stuttgart, 1989 / Kunszt György - Klein Rudolf: Peter --Eisenman, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999

koncepció

Andrea Papadakis: Dekonstruktivismus, Klett-Cotta, Stuttgart, 1989 / Kunszt György - Klein Rudolf: Peter --Eisenman, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999

helyszínrajz

Peter Eisenman / Andrea Papadakis: Dekonstruktivismus, Klett-Cotta, Stuttgart, 1989

alaprajz

Eisenmann, Peter / Andrea Papadakis: Dekonstruktivismus, Klett-Cotta, Stuttgart, 1989

perspektivikus ábra

Peter Eisenman / Andrea Papadakis: Dekonstruktivismus, Klett-Cotta, Stuttgart, 1989

metszet

Peter Eisenman / Andrea Papadakis: Dekonstruktivismus, Klett-Cotta, Stuttgart, 1989

A fésűs beépítésű Bartók utcán, egy díszes utcai homlokzatú régi ház udvarában található Szőnyi István műtermének épült ház. Az épületek ma a Szőnyi István Múzeumnak adnak otthont. A műteremházat a festőművész egyik régi barátja, Szelle Kámán tervezte.

Az utcai, régi népi házhoz képest az épület egyfajta ellenpontot képez a nyerstégla homlokzatával. Bár a két ház szorosan egymás mellett áll, alaprajzilag nincs köztük kapcsolat, nem lehet fedett téren keresztül átközlekedni. Az udvar szintjén tudunk beállni a garázsba, majd a ház oldala mentén jutunk fel egy tereplépcsőn a hátsó kerthez. Itt van a kényelmes, világos műterem bejárata. Puritán megfogalmazása ellenére sok finom részlete van a háznak: a kerti homlokzat esővíz gyűjtő vasbeton kádja, a finom plasztikával kiemelt kémény, az erkély, vagy a kilincs és az ajtópánt.

Polónyi Károly így ír a házról: "A ház, mint építészeti mű méltó kerete lett Szőnyi István festészetének. Milyen ritka az ilyen találkozás!"

külső kép

Polónyi Károly / Magyar Építőművészet 1962/2 26. old.

külső kép

Polónyi Károly / Magyar Építőművészet 1962/2 26. old.

külső kép

Polónyi Károly / Magyar Építőművészet 1962/2 26. old.

helyszínrajz

Szelle Kálmán / Magyar Építőművészet 1962/2 26. old.

alaprajz

Szelle Kálmán / Magyar Építőművészet 1962/2 26. old.

alaprajz

Szelle Kálmán / Magyar Építőművészet 1962/2 26. old.

metszet

Szelle Kálmán / Magyar Építőművészet 1962/2 26. old.

Vincze 1965-ben végzett a Műegyetemen, majd visszatért Vas megyébe, ahol műemléki előadóként dolgozott 1970-ig. Ezen idő alatt tervezte ezt a családi házat, mellyel olyan sikere lett, hogy nemcsak az „Építőművészet”-ben méltatták, hanem a MÉSZ-be is felvételt nyert. A jellemzően gyengébb minőségű családi házak közül magasan kiemelkedett ez a két generációs lakóház és orvosi rendelő. A kisméretű téglából emelt falas szerkezetű épület hosszanti tengely mentén eltolt félnyeregtetős tömege a funkcionális felosztását vetíti ki. A magasabb gerinc alatt kétszintessé válik a tömeg, magába foglalva a várót, az orvosi rendelőt és a gépészeti helyiségeket. A földszint másik kert felőli oldalán a konyha, étkező és a nappali foglal helyet. A nappalihoz és az étkezőhöz szorosan kapcsolódik a terasz és a félig pergolával fedett lugas, ahonnan a Saághy Mihály kastély egykori arborétumára nyílik kiváló kilátás.

külső kép

Tóth Imre / Magyar Építőművészet, 1971/6. 35. old.

külső kép

Tóth Imre / Magyar Építőművészet, 1971/6. 36. old.

külső kép

Tóth Imre / Magyar Építőművészet, 1971/6. 37. old.

külső kép

Tóth Imre / Magyar Építőművészet, 1971/6. 37. old.

belső tér

Tóth Imre / Magyar Építőművészet, 1971/6. 37. old.

alaprajz

Vincze Csaba / Magyar Építőművészet, 1971/6. 37. old.

alaprajz

Vincze Csaba / Magyar Építőművészet, 1971/6. 37. old.

metszet

Vincze Csaba / Magyar Építőművészet, 1971/6. 37. old.

1970-ben a Normafa út még olyannyira érintetlen része volt Budapest XII. kerületének, hogy alkalmas volt hétvégi házak építésére. Az épület erősen lejtős telke különleges adottságú: a felső végéről egyedülálló a panoráma. Jó időben nemcsak a budai helyvidék látványát lehet élvezni, hanem a Pilis és a Börzsöny hegyei is látszanak. Ennek megfelelően a ház a kilátás felé teljesen megnyílik, míg az utca felé (bár ez a jó égtáj) zárt. Itt egy kőfallal körülvett napozóterasz alakult ki, melyet az út felöli belátástól fapergola véd.

A ház a fokozatosan feltáruló látványokra épít, minden egyes fordulónál a természet, a táj és az épített környezet újabb elemeivel találkozunk. Az előkertben a kőfal és a pergola keretezi a János-hegy felé a kilátást, míg házba belépve azonnal átlátunk az oldalkertre és a medence vízfelületére, ami a Normafa felé néz, végül a nappalin keresztül megnyílik a közel 180 fokos kilátás az Országháztól a Börzsönyig.

külső kép

Szathmáry Zoltán / Magyar Építőművészet, 1971/6, 42. old.

külső kép

Szathmáry Zoltán / Magyar Építőművészet, 1971/6

külső kép

Szathmáry Zoltán / Magyar Építőművészet, 1971/6

külső kép

Szathmáry Zoltán / Magyar Építőművészet, 1971/6

külső kép

Szathmáry Zoltán / Magyar Építőművészet, 1971/6

belső tér

Szathmáry Zoltán / Magyar Építőművészet, 1971/6

külső kép

Szathmáry Zoltán / Magyar Építőművészet, 1971/6

belső tér

Szathmáry Zoltán / Magyar Építőművészet, 1971/6

külső kép

Szathmáry Zoltán / Magyar Építőművészet, 1971/6

helyszínrajz

Cs. Juhász Sára / Magyar Építőművészet, 1971/6

metszet

Cs. Juhász Sára / Magyar Építőművészet, 1971/6

A város szélén, a hegyoldalban található lejtős telek felső részén tölcsérszerűvé válik a kerítés, mely magába foglalja a kerti bejáratot, a tárolót és a garázst. A ház körvonala mintha követné a kertben kialakított tisztás határát. A homlokzat hullámzó vonalai a kívül-belül téglaburkolatú faltestek és a fehérre mázolt zsalugáteres nyílászárók sorolásából jönnek létre. A finom síkbeli ugrások és a 45 fokos szögtörések újabb rétegként rakódnak a ház homlokzati rendszerére. Alaprajzában fokozatosan kibomló terek sorát láthatjuk. A halmazos helyiségcsoportok és összemetsződéseik mentén létrejövő terek legtöbbször körbejárhatóak, nincsenek zsákutcák a házban. A helyiségek csokra jellemzően három csoportra bontható: a nappali és a két kiszolgáló-háló egység, melyek a központi helyen nyugvó kandalló köré szerveződnek. A belső tér zegzugos, szinte labirintus-szerű rendszere a lakás újabb és újabb nézetét bontja ki.

külső kép

Vidovics István / Magyar Építőművészet, 1978/5

külső kép

Vidovics István / Magyar Építőművészet, 1978/5

külső kép

Vidovics István / Magyar Építőművészet, 1978/5

belső tér

Vidovics István / Magyar Építőművészet, 1978/5

részletfotó

Vidovics István / Magyar Építőművészet, 1978/5

részletfotó

Vidovics István / Magyar Építőművészet, 1978/5

helyszínrajz

Vadász György / Magyar Építőművészet, 1978/5

alaprajz

Vadász György / Magyar Építőművészet, 1978/5

„A lejtő zöld szőlő-óceánjában keskeny földút kígyózik, melyre présházak és néhány külső-hegyi lakóház köt rá. Ebbe a sorba próbáltam beilleszkedni nyaralónkkal úgy, hogy méretben és arányokban tartsam a sor kialakult rendjét, de a saját (kétszemélyes) mai igényeink is találjanak meg benne mindent: a gyönyörű táj látványát, a reggeli nap ébresztő fényzuhatagát, nagy melegben is jó klímát, tágas teret, az egyetlen térben a funkciók differenciált elkülönítését, elektromos és vízellátást (meleg vízzel)." - vall az építész a kezdeti elképzeléseiről és a telek adottságairól. A belső tér meghatározója az árbócszerűen felnyíló, fal-membránokkal merevített kéménytest, mely, mint egy nagy kifeszített ernyőt tartja a belül deszkázott nádtetőt. E körül a központi test körül helyezkednek el körben az alvóhelyek, a teraszra és kilátásra nyíló üvegezett ablaksor, az ablak alá illesztett munka- és étkező-asztallapok, a főzőfülke, a bejárat, a ruhatároló és a mosdóhelyiség. A néhány válaszfal igyekszik a kémény köré tapadni. A terasz fele fedett-nyitott, míg a másik fele megnyílik az ég felé is.

külső kép

Lelkes Lászó, Szrogh György / Magyar Építőművészet 1976/2

külső kép

Lelkes Lászó, Szrogh György / Magyar Építőművészet 1976/2

külső kép

Lelkes Lászó, Szrogh György / Magyar Építőművészet 1976/2

belső tér

Lelkes Lászó, Szrogh György / Magyar Építőművészet 1976/2

külső kép

Lelkes Lászó, Szrogh György / Magyar Építőművészet 1976/2

belső tér

Lelkes Lászó, Szrogh György / Magyar Építőművészet 1976/2

belső tér

Lelkes Lászó, Szrogh György / Magyar Építőművészet 1976/2

külső kép

Lelkes Lászó, Szrogh György / Magyar Építőművészet 1976/2

alaprajz

Szrogh György / Magyar Építőművészet 1976/2

metszet

Szrogh György / Magyar Építőművészet 1976/2

A Gellért-hegy oldalában álló közel 150 négyzetméteres családi ház egy szinten oldja meg a család összes szükségletét. A telken egy 1932-ben épült Rimanóczy villa állt, mely a második világháborúban bombatámadás következtében elpusztult. Az itt álló villa bár nem szolgált előképként a tervezésnél, mégis számos párhuzam vonható a két épület között. Finta szakított a több szintes tömeggel, míg a lapostető és a tetőterasz a fedett-nyitott terek közös nevezői a házaknak. Tömegében a ház egy klasszikus villaépület is lehetne „U"-alakú alaprajzával. A belső elrendezése ellenben teljesen szakít a reprezentatív igényekkel és a praktikus használatot helyezi előtérbe. Megközelíteni nem a fedett nyitott udvarból lehet - ahonnan ez kézenfekvő lenne egy szokványos esetben -, hanem az épület jobb oldali szárnya felől. Innen tárul fel balra a nappali tekintélyes tere és jobbra a szülők hálója a kiszolgáló helyiségekkel. A középső traktusban a belső udvar tengelyére fűződik fel a konyha és az étkező tere. Az épület bal oldali szárnyán a gyerekszobák és két dolgozó található. Az akkor bővülő félben lévő család így könnyen kialakíthatta később a harmadik gyereknek szánt szobát.

külső kép

Béres János / Magyar Építőművészet, 1987/1. , 20.old.

külső kép

Béres János / Magyar Építőművészet, 1987/1. , 20.old.

alaprajz

Finta József / Pintér Gábor / Magyar Építőművészet, 1987/1. , 20.old.

homlokzat

Finta József / Pintér Gábor / Magyar Építőművészet, 1987/1. , 20.old.

Tartalom

Alberto Campo Baeza, Casa Gaspar, Zahora, Spanyolország, 1991
Rem Koolhaas, Villa dall’Ava, Párizs, Franciaország, 1991
Masaharu Takasaki, Zero Cosmology, Kagoshima, Japán, 1991
Eduardo Souto de Moura, Családi ház, Ria Cartelas Vieira, Portugália, 1993
Herzog & de Meuron, Villa E. M., Tavole, Olaszország, 1988-93
Peter Barber, Anbar-villa, Dammam, Szaúd-Arábia, 1993
Adam Caruso, Saját ház, London, Egyesült Királyság, 1994
FOBA, Aura-ház, Tokió, Japán, 1994
Frank O. Gehry, Saját ház, Santa Monica, California, USA, 1978-1994
John Pawson, Saját ház, London, Egyesült Királyság, 1994
Simon Ungers, Ithaca-ház (Cube House), Ithaca, USA, 1995
Shigeru Ban, Bútor-ház, Tamanashi, Japán, 1996
Heidi és Peter Wenger, Wenger-ház, Rosswald, Svájc, 1996
Kazuyo Sejima (SANAA), M-ház, Tokió, Japán, 1997
Ken Shuttleworth, Crescent-ház, Wiltshire, Egyesült Királyság, 1997
Carlo Baumschlager - Dietmar Eberle, Allgaier-ház, Lochau, Svájc, 1998
Rem Koolhaas, Bordeaux-ház, Bordeaux, Franciaország, 1998
Alvaro Siza, Vieira de Castro-ház, Vila Nova de Famalicao, Portugália, 1994
Andreas Henrikson, Fekete ház (Black Box), Halmstad, Svédország, 1999
David Adjaye, Elektra-ház, London, Anglia, 2000
David Adjaye, McGregor-ház, London, Anglia, 2000
Alberto Campo Baeza, De Blas-ház, Madrid, Spanyolország, 2000
Stefan és Bernhard Marte, Steinhauser-ház, Fussach, Ausztria, 2000
Satoshi Okada, Ház a Fujin, Japán, 2000
Markus Wespi - Jérome de Meuron, Ház Flawilban, Flawil, Svájc, 2000
Tony Fretton, Vörös ház, London, Anglia, 2001
Stefan és Bernhard Marte, Ház Furxban, Furx, Ausztria, 2001
Stephen Atkinson, Zachary-ház, Zachary, Louisiana, USA, 2003
Roberto Ragazzi - Graca Correia, Hétvégi ház, Canicada, Portugália, 2003
Hiroaki Ohtani, Saját ház (Layer House), Kobe, Japán, 2003
Alvaro Siza, Van Middelem-Dupont ház, Oudenburg, Belgium 2003
Mass Studies - Slade Architecture, Pixel-ház, Gyeonggido, Dél-Korea, 2001
Dekleva Gregoric Achitekti, XXS ház, Ljubljana, Szlovénia, 2004
Bevk Perovic, SB-ház, Ljubljana, Szlovénia, 2004
Atelier Bow-Wow, Műterem és családi ház, Tokió, Japán, 2005
Fatima Fernandes - Michele Cannata, Exponor-ház, Motosinhos, Portugália, 2002
Atelier Tekuto, Mineral-ház, Tokió, Japán, 2006
Eduardo Arroyo, Családi ház, Madrid, Spanyolország, 2006
Kristian Kerez, Egyfalas ház, Zürich, Svájc, 2007
Valerio Olgiati, Műterem-ház, Scharans, Svájc, 2007
Bevk Perovic, HB-ház, Ljubljana, Szlovénia, 2007
Alvaro Siza, Alemao-ház, Sintra, Portugália, 2007
Sou Fujimoto, N-ház, Oita, Japán, 2008
MOS, Úszó ház a Huron-tavon, Kanada, 2008

Alberto Campo Baeza az építészet univerzális elvei mentén alkot eltérően kortársaitól, akiknek fontos a spanyol identitás és a hely atmoszférájának beleszövése a munkáikba. Sokan mondják, hogy a házai erősen Le Corbusier ihletésűek, puristák és ezáltal ódivatúak. A nagyszerű érzékkel megkomponált geometria és az alaprajzok kristályos tisztasága teszi az építészetét igazán finommá.

Az épület egyedül áll egy ligetben, mégis 3,5 méter magas falak veszik körül. A befelé fordulást magyarázza a megbízó igénye, aki különösen fontosnak tartotta a magánélete védelmét, de ez nem idegen Baeza szemléletétől sem: megteremteni egy tiszta, a geometriára épülő, éteri világot. Az alaprajz egy négyzet, mely három egyenlő sávra bomlik; a sávokat derékszögben metsző alacsonyabb falak pedig tovább osztják a teret. Az így kialakult középső tér 4,5 méter belmagasságú, s logikusan ez a nappali tere. A tiszta tér érzését a geometrián kívül a fehérre festett belső terek is erősítik, ahol nem láthatóak szerkezeti elemek, s ezt erősíti a nappali feletti tető alatt körbefutó üvegfal minden osztás és keret nélküli megoldása.

Baeza házaiban a fehér szín túlmutat a modernizmus esztétizáló referenciáján, nem csak az absztrakció eszköze. A fehér felületek a fény játékáról szólnak: visszaverik, csapdába ejtik, rávetítik más tárgyakra és felületekre.

külső kép

Hisao Suzuki / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Alberto Campo Baeza / John Welsh: Modern House, Phaidon, London 1995

külső kép

Alberto Campo Baeza / John Welsh: Modern House, Phaidon, London 1995

külső kép

Alberto Campo Baeza / John Welsh: Modern House, Phaidon, London 1995

alaprajz

Alberto Campo Baeza / John Welsh: Modern House, Phaidon, London 1995

metszet

Alberto Campo Baeza / John Welsh: Modern House, Phaidon, London 1995

perspektivikus ábra

Alberto Campo Baeza / John Welsh: Modern House, Phaidon, London 1995

Japán déli szigetén, Kagoshima külvárosi heterogén építészetű zónájában, a nyeregtetős lakó és ipari épületek között magasodik a háromszintes vasbeton tömegű ház. A különleges épület központi eleme az ovális tömegű nappali, mely a vasbeton keret megtámasztások ellenére szinte lebeg az alatta lévő medence felett. A nappaliban nincs bútor, kivéve a körbefutó alacsony szekrényt, melyet úgy alakítottak ki, hogy a tetejére lehessen ülni. A tér 54 darab nyíláson keresztül kap fényt. A lakótér tojás formáját körbevevő áttört vasbeton szerkezet egyfajta védő réteget képez, létrehozva a ház udvarát. Ezen az átmeneti téren felül a lakószoba hatalmas belmagasságú tömbje és a kiszolgálóhelyiségek mellérendelt háromszintes doboza alkotja a kompozíciót. A ház egyenes analógiája a mikrokozmosznak, a fölénk boruló perforált vasbeton héj az égbolt absztrakciója.

külső kép

Hans Sautter / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

külső kép

Hans Sautter / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

külső kép

Hans Sautter / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

külső kép

Hans Sautter / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

külső kép

Hans Sautter / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

belső tér

Hans Sautter / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

belső tér

Hans Sautter / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

belső tér

Hans Sautter / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

részletfotó

Hans Sautter / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

alaprajz

Masaharu Takasaki / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

alaprajz

Masaharu Takasaki / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

alaprajz

Masaharu Takasaki / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

alaprajz

Masaharu Takasaki / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

metszet

Masaharu Takasaki / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

homlokzat

Masaharu Takasaki / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

homlokzat

Masaharu Takasaki / John Welsh: Modern House, Phaidon, London, 1996

Az '52-es születésű építész először a Portugál Szépművészeti Akadémián tanult, majd Alvaro Siza mellett dolgozott öt évig. Moura ezt a házat 1993-ban építette saját maga és a családja számára egy Portó feletti meredek hegyoldalban, ahonnan szép kilátás nyílik a kikötőre. A ház önálló kis terekre bomlik a két hosszanti falat keresztirányban, egymással párhuzamosan osztó falak által. Az épületrészek között udvarok alakulnak ki. A homlokzatot kívülről a rusztikus kőfal dominálja, mindössze az sejteti, hogy ez nem csak egy kerítés, nyílások vannak rajta. A ház alapgondolata az épített fal volt, ami jellemző eleme a környék építészetének. Az épület rafinált, trapezoid tömege jól alkalmazkodik a hegyes szögű háromszög alakú telek sajátos geometriájához. A kiegyensúlyozott, praktikus alaprajz izgalmas belső téri játékokat is tartalmaz, melyek ellentét-párokra alapulnak: a tervező a geometriával és a különböző anyagokkal ér el különleges hatást. Erre példa, hogy a padlóburkolatok is trapezoidok, melyek a ház „hamis ortogonalitását” igazolják.

külső kép

L. F. Alves / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

L. F. Alves / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

L. F. Alves / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

Duccio Malagamba, Barcelona / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

Duccio Malagamba, Barcelona / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Duccio Malagamba, Barcelona / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Duccio Malagamba, Barcelona / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

Duccio Malagamba, Barcelona / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

alaprajz

Eduardo Souto de Moura / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

Dammam Szaúd-Arábia 1920-as éveiben épült új városa, amit az olajtermelés hívott életre. A Tobaishi kertváros később az 1930-40-es években épült ki; jellemzően vasbeton vázas családi házak állnak itt, némi Art Deco beütéssel. Ide helyezi Peter Barber egy özvegynek és az idelátogató gyerekeinek, unokáinak tervezett házát. A ház lakói London és Dammam között osztják meg az életüket. Ez is magyarázat lehet arra, hogy a ház a nyugati kultúra, és az Öböl kultúrájának metszete. Barber minimalista vonalai Le Corbusier, Niemeyer, Siza hatását mutatja, mindemellett a ház helyi kultúra befolyása alatt is áll.

A tulajdonos özvegy hölgy, ami kisebb férfi forgalmat jelent a házban. Ez lehetővé teszi azt, hogy egyetlen bejáraton bejutva a kertbe egy közös udvaron lehessenek a nők és a férfi látogatók. A ház belsejében a szeparáció markánsabb, itt nemek szerint elkülönítve találjuk a nappali szobákat. Csak egy kis ablak a női nappali felől az, ami az elválasztó falon vizuális kapcsolatot enged. A személyzeti szoba a tetőn kapott helyet, a családtól elválasztva, saját kis tetőkerttel. Míg a lakóház tömbje kompakt négyzet alapú lapos hasáb, az arra tapadó gépészeti felépítmény áttört paraván fala, illetve a garázs és a sofőr szállását magába foglaló épületrész játékosan formált, additív elemei a tervnek.

külső kép

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

belső tér

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

perspektivikus ábra

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

alaprajz

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

alaprajz

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

metszet

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

metszet

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

metszet

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

homlokzat

Peter Barber / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

Caruso és St Jones építészpárost a brigminghami New Art Gallery épületük tette ismertté. Közös irodájuk megalapítása előtt Florian Beigellel és az Arup csoporttal dolgoztak együtt. Munkájukra a '90-es évek angol mainstreem építészettel, a high-tech-hel való szembehelyezkedés, a minimalizmus és a posztmodern jellemző.

A lakóház (és a hozzá tartozó stúdió) egy mellékutcában álló, hajdani kis raktár átalakításával jött létre. Az eredeti szerkezetet meghagyva az előző használatból származó nyomok láthatóak maradtak. A homlokzat átalakítása egészen finom részletekkel igyekszik a környezetéhez simulni. A részben pucolt, részben nyersen hagyott, gyakran festett, és kijavított falazás egy ambivalens légkört teremt a földszinten szegényesen berendezett dolgozószobának. Az egyetlen fal, ahol az eredeti anyagokat nem tartották meg az utca felőli fal volt. Itt az építészek nagy üvegfelületeket helyeztek el a falban, amelyek a napfényt beengedik, miközben a be- és kilátást gátolják. Az első emeleten, ahol a nappali és hálószobák találhatók, az otthonos légkör megteremtése miatt a falak és a mennyezet gipszkartonnal burkoltak. De az építészek itt is kísérleteztek az anyag nyers esztétikájával: a gipszkarton elemeket nyersen hagyták, így formálja a teret a kitöltött fuga hálómintázata.

külső kép

Hèléne Binet / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

külső kép

Hèléne Binet / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Hèléne Binet / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Hèléne Binet / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Hèléne Binet / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Hèléne Binet / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

belső tér

Hèléne Binet / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

alaprajz

Adam Caruso / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

alaprajz

Adam Caruso / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

metszet

Adam Caruso / Gennaro Postiglione: 100 Häuser für 100 Architekten,Taschen Deutschland GmbH, Köln, 2008

Pawson irodájában van egy több polcot kitöltő iratanyag, mely saját londoni családi házának pontos dokumentációja. Az építés közbeni fotók is művészi igénnyel készültek, ami arra utal, hogy nemcsak a végeredmény volt fontos a tervező számára, hanem az oda vezető út minden apró lépése.

Az eredeti, viktoriánus épület külső homlokzata az új bejárati ajtó kivételével változatlan maradt, míg az épület belseje teljesen átalakult.

A funkciók szintenkénti szeparálása lehetővé tette, hogy a legkevesebb belső falat kelljen beépíteni a terek elválasztásához. A földszinti, eredetileg személyzeti szobák összevonásával egy tágas nappali tér alakulhatott ki. A minimalista teret egy kandalló és az építész által tervezett tölgyfa kanapé uralja. A konyha és az étkező, ami a család nappali tartózkodásának fő színtere, az alagsorba került, míg az emeleti szintek a szülői hálót, ill. a gyerekek szobáját foglalják magukba. Az egyes szinteket az oldalfal mellett húzódó egykarú lépcső köti össze.

külső kép

Richard Glover / John Pawson, szerk. Deyan Sudjic, Phaidon, London 2000

külső kép

Stale Erikren / John Pawson, szerk. Deyan Sudjic, Phaidon, London 2000

belső tér

Stale Erikren / John Pawson, szerk. Deyan Sudjic, Phaidon, London 2000

belső tér

Stale Erikren / John Pawson, szerk. Deyan Sudjic, Phaidon, London 2000

részletfotó

Stale Erikren / John Pawson, szerk. Deyan Sudjic, Phaidon, London 2000

részletfotó

Stale Erikren / John Pawson, szerk. Deyan Sudjic, Phaidon, London 2000

részletfotó

Stale Erikren / John Pawson, szerk. Deyan Sudjic, Phaidon, London 2000

alaprajz

John Pawson / John Pawson, szerk. Deyan Sudjic, Phaidon, London 2000

alaprajz

John Pawson / John Pawson, szerk. Deyan Sudjic, Phaidon, London 2000

alaprajz

John Pawson / John Pawson, szerk. Deyan Sudjic, Phaidon, London 2000

alaprajz

John Pawson / John Pawson, szerk. Deyan Sudjic, Phaidon, London 2000

A terv alapkoncepciója: monolit, szoborszerű építmény a végtelennek tűnő táj közepén, New York állam északi részén. A néhány napos félrevonulások céljára épült, kockaszerű struktúrát belül két szintre osztották: alul a garázs és egy kisebb iroda, fent pedig konyha, fürdőszoba, nappali és a háló található; ez utóbbit alacsony polcrendszer választja el a lakás többi részétől.

A hézagosan összeillesztett betonkváderekből épült ház megjelenése robosztus, tömbszerű. Az épület tömegétől különálló széles fémlépcső kapcsolja össze a földszinti teraszt, a lakóteret és a tetőteraszt.

külső kép

Eduard Hueber/Arch Photo / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

homlokzat

Eduard Hueber/Arch Photo / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

homlokzat

Eduard Hueber/Arch Photo / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

homlokzat

Eduard Hueber/Arch Photo / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

homlokzat

Eduard Hueber/Arch Photo / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

belső tér

Eduard Hueber/Arch Photo / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

részletfotó

Eduard Hueber/Arch Photo / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

alaprajz

Simon Ungers / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

alaprajz

Simon Ungers / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

perspektivikus ábra

Simon Ungers / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

homlokzat

Simon Ungers / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

homlokzat

Simon Ungers / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

Shigeru Ban nemzetközi ismertségét a papír tartószerkezetű házai és a 2000-es hannoveri Expo hozta el. Az ENSZ bízta 1994-ben meg, hogy papírból átmeneti szállásépületet tervezzen katasztrófa sújtotta övezetekbe. Munkáját a '95-ös ruandai polgárháború idején és a kobe-i földrengés után is sikeresen alkalmazták a hajlék nélkül maradt civilek ideiglenes elhelyezésére. Az épület szerkezete és mérete az előregyártott és beépített bútorok nagyságához igazodik. Az alapelemek súlya kb. 80 kg, így azokat akár egy ember is kezelni tudja. Az egyterű belsőt hat bútorsáv osztja különböző zónákra. A sávok közötti külső falelemek eltolható üvegfalak, melyek intenzív kapcsolatot teremtenek a belső tér és az azt körülvevő táj között – ezt erősíti az is, hogy a tolóajtók vasalatai mind a födémben, mind a padlóban rejtetten kivitelezettek.

külső kép

Hiroyuki Hirai / Family Houses, Evergreen / Taschen, Köln, 2005

külső kép

Hiroyuki Hirai / Family Houses, Evergreen / Taschen, Köln, 2005

külső kép

Hiroyuki Hirai / Family Houses, Evergreen / Taschen, Köln, 2005

belső tér

Hiroyuki Hirai / Family Houses, Evergreen / Taschen, Köln, 2005

belső tér

Hiroyuki Hirai / Family Houses, Evergreen / Taschen, Köln, 2005

belső tér

Hiroyuki Hirai / Family Houses, Evergreen / Taschen, Köln, 2005

alaprajz

Shigeru Ban / Family Houses, Evergreen / Taschen, Köln, 2005

metszet

Shigeru Ban / Family Houses, Evergreen / Taschen, Köln, 2005

részletrajz

Shigeru Ban / Family Houses, Evergreen / Taschen, Köln, 2005

perspektivikus ábra

Shigeru Ban / Family Houses, Evergreen / Taschen, Köln, 2005

Ez az apró hétvégi ház a svájci Alpok meredek lejtőjén közel 2000 méteres magasságban fekszik. Meredek gerendákból álló, egyszerű vázszerkezet fogja közre a ház belső terét, felidézve a környék hagyományos házainak tetőformáját. Az épület elsődleges anyaga a fa, mind a szerkezetét, mind a belső burkolatot és a berendezési tárgyakat tekintve. A belső térben két szintet és egybefüggő teret találunk. Az egyszerű tömeget a terasszá nyitható nyugati oldalfal, és a forgócsapra szerelt háromszögű ablakok teszik változatossá.

A hétvégi ház kompaktságának mértéke már-már egy vitorlás hajó belsejével vetekszik. A kevés beépített elemmel bútorozott tér sokszor olyan egyedi, különleges elemeket tartalmaz, mint a konyhasziget, vagy az étkező süllyesztett padja. Szerkezetét az öt pár vasbeton pontalapra helyezett háromszög alakú gerenda keretek sorozata alkotja, melyeket a földszint és a galéria födéme, ill. a tetőszerkezet síkja merevít. A tető héjalása fenyő zsindelyből készült, még homogénebbé téve a kis épületet. A belső terek faburkolata is fehérre mázolt, vagy színtelen lakkal kezelt.

külső kép

Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

részletfotó

Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

részletfotó

Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

belső tér

Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

részletfotó

Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

alaprajz

Heidi és Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

alaprajz

Heidi és Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

metszet

Heidi és Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

homlokzat

Heidi és Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

tervrajzok

Heidi és Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

A környéken álló házak utcai homlokzata déli fekvésűek, ezért nagy üvegfelületekkel fordulnak az utca felé, magas kerítésekkel és függönyökkel védekezve az illetéktelen tekintetek elől. A SANAA épülete másképpen reagál az adottságokra anélkül, hogy feltűnést keltene környezetében: az alapkoncepció egy teleknagyságú lyuk, amelybe „beledobják” a házat.

Az épület megszokott alaprajzi kialakítása így megfordult. A hálószoba, a vendégszoba és a garázs a földszinten helyezkednek el, a fő használati helyiségek pedig, például a nappali, a központi nyitott udvar köré szerveződnek a földszint alatti szinten. A homlokzatburkolat fém hullámlemez, melyet három részen fémháló szakít meg – a belső udvarba a fény felülről és ezeken a mezőkön keresztül jut be.

külső kép

The Japan Architect Co., Ltd. / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

belső tér

The Japan Architect Co., Ltd. / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

belső tér

Shinkenchiku-sha / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

belső tér

Shinkenchiku-sha / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

belső tér

Shinkenchiku-sha / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

belső tér

Shinkenchiku-sha / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

helyszínrajz

Kazuyo Sejima / SANAA / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

alaprajz

Kazuyo Sejima / SANAA / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

alaprajz

Kazuyo Sejima / SANAA / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

metszet

Kazuyo Sejima / SANAA / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

homlokzat

Kazuyo Sejima / SANAA / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

A helyszín kétarcú: az egyik oldalon szép vidékkel, a másikon egy út, szemétdomb, szennyvízgyár és újrahasznosító üzem. Lényegében ez határozta meg azt a félhold alakú formát: az egyik oldalnak olyannak kellett lennie, mint egy pajzs, hogy védje a házat, a másiknak pedig a kertet kellett a házhoz kapcsolni. A bejárat a két holdsarló közötti illesztésnél helyezkedik el, ami az alacsonyabb galériás térbe nyílik, s anélkül biztosítja a nappali használatát, hogy zavarná a hálószobai zóna intim jellegét.

Shuttleworth úgy tekint a félhold alakú megoldásra, mint egy középkori várfal celláira a vastag falak között; ez indokolja a tető-világítást a hálószobáknál és a fürdőszobáknál, amit a tervező egy személyes élménye is erősít: „mindig emlékszem arra, hogy kisfiúként sátorban alszom, de a fejem a sátron kívül van, így éjjel láthatom a csillagokat”.

külső kép

Nigel Young/ Foster and Partners / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Nigel Young/ Foster and Partners / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Nigel Young/ Foster and Partners / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Nigel Young/ Foster and Partners / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

belső tér

Nigel Young/ Foster and Partners / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

belső tér

Nigel Young/ Foster and Partners / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

belső tér

Nigel Young/ Foster and Partners / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

belső tér

Nigel Young/ Foster and Partners / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

alaprajz

Ken Shuttleworth / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

alaprajz

Ken Shuttleworth / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

metszet

Ken Shuttleworth / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

metszet

Ken Shuttleworth / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

homlokzat

Ken Shuttleworth / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

perspektivikus ábra

Ken Shuttleworth / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

Az épületet a bregenzi hegyoldal erősen lejtős telkének felső harmadába telepítették, hogy a nagyszerű kilátás a ház minden szintjéről zavartalanul élvezhető legyen. A toronyszerű épület, mint arról a tervezők vallanak, egy mini pontház, mely egy család számára készült lakó és kiszolgáló terek egymás fölé sorolt négyszintes koncentrációja a telken. Le Corbusier elveit követve állítják, hogy a funkció sűrítés révén így tudták megőrizni a legtöbb szabad felületet a természet számára. Az épületet kívülről kettősség jellemzi, a karakteres lyukarchitektúrával rendelkező, négyzet alapú, téglaburkolatos hasáb áthatásba kerül a tereppel és a megérkezés oldalára helyezett könnyűszerkezetes, üveg homlokzatú platformmal. Érdekes, hogy a megérkezés szintje, vagyis a legfelső szint felől számozzák az építészek a ház szintjeit, függetlenül attól, hogy térben lefelé haladunk a házban. A belső tér is tartogat meglepetéseket. A vezérszinten megérkezve a szélfogó mellől indul az íves vonalú, egykarú lépcső, mely ferdén metsz bele a négyzet alaprajz két oszloppal támogatott terébe. Ezen a szinten az amerikai konyhás nappali és a tetőkert található. Egy szinttel lejjebb haladva a hálókat találjuk a hozzájuk tartozó vizesblokkal. Majd a harmadik szinten egy teljesen külön bejárattal is használható önálló lakrészt alakítottak ki, fürdővel, konyhával. A negyedik szint kizárólag kívülről, a ház melletti tereplépcsőről közelíthető meg. A lejtésviszonyokat követve a ház alaprajza itt visszalép a négyzetből téglalapba. Az alaprajzok szerkesztettsége a meglepő íves elem ellenére is spártaian egyszerű.

külső kép

ismeretlen / Liesbeth Waechter-Böhm: Über-Wohnbau, Springer, Wien, 2000

részletfotó

ismeretlen / Liesbeth Waechter-Böhm: Über-Wohnbau, Springer, Wien, 2001

külső kép

ismeretlen / Liesbeth Waechter-Böhm: Über-Wohnbau, Springer, Wien, 2002

alaprajz

Carlo Baumschlager - Dietmar Eberle / Liesbeth Waechter-Böhm: Über-Wohnbau, Springer, Wien, 2003

alaprajz

Carlo Baumschlager - Dietmar Eberle / Liesbeth Waechter-Böhm: Über-Wohnbau, Springer, Wien, 2004

alaprajz

Carlo Baumschlager - Dietmar Eberle / Liesbeth Waechter-Böhm: Über-Wohnbau, Springer, Wien, 2005

alaprajz

Carlo Baumschlager - Dietmar Eberle / Liesbeth Waechter-Böhm: Über-Wohnbau, Springer, Wien, 2006

metszet

Carlo Baumschlager - Dietmar Eberle / Liesbeth Waechter-Böhm: Über-Wohnbau, Springer, Wien, 2007

homlokzat

Carlo Baumschlager - Dietmar Eberle / Liesbeth Waechter-Böhm: Über-Wohnbau, Springer, Wien, 2008

homlokzat

Carlo Baumschlager - Dietmar Eberle / Liesbeth Waechter-Böhm: Über-Wohnbau, Springer, Wien, 2009

A ház hatalmas betondobozként látszólag alátámasztatlanul lebeg, mindössze egy emelet magasságú acélgerenda jelzi a teherhordást.

Az emeletek mindegyike más-más hangulatot nyújt. Az alsó szint olyan, mint egy alagsor, amit a domb tetejébe ástak, melynek üvegfala a bejárati udvarra néz. Belül a tér barlanghoz hasonló, mindegyik szoba szinte a földből van kifaragva. A legfelső emelet, a beton doboz, itt helyezkednek el a hálószobák: csak a szülői hálónál nyílik meg a doboz, teljes üvegfallal, a gyerekek hálószobáinak kicsi hajóablakaik vannak, amiket elvékonyítottak és elferdítettek, hogy a fő pontokra összpontosítsanak - az ágy fejtámlájára, a fürdőre, az íróasztalra.

Az egyik legfontosabb elem a lift - egy szoba nagyságú, könyvtárnak berendezett hidraulika, ami megnyitja a teret a mozgáskorlátozott tulajdonosoknak.

külső kép

Colin Davies / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

belső tér

Colin Davies / Colin Davies: Key Houses of the Twentieth Century, Laurence King Publishing Ltd, London, 2006

külső kép

Hans Werlemann, Hectic Pictures / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Philippe Ruault / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Hans Werlemann, Hectic Pictures / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Hans Werlemann, Hectic Pictures / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Hans Werlemann, Hectic Pictures / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Hans Werlemann, Hectic Pictures / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

részletfotó

Hans Werlemann, Hectic Pictures / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

belső tér

Hans Werlemann, Hectic Pictures / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

helyszínrajz

Rem Koolhas / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

alaprajz

Rem Koolhas / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

alaprajz

Rem Koolhas / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

alaprajz

Rem Koolhas / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

metszet

Rem Koolhas / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

metszet

Rem Koolhas / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

metszet

Rem Koolhas / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

A Casa Vieira de Castro Portótól északra, Vila Nova de Famalicao felett helyezkedik el. A telek korábbi tulajdonosa egy szanatóriumot tervezett ide építeni. Az elkészült alapok és a kerti tereplépcső beépült az új házba, ill. a kertbe.

A sziklás hegyoldalon a házat tölgy és fenyőfák keretezik, így a ház a kisvárosból feltekintve az erdőbe ágyazott absztrakt testként jelenik meg. A házat egy fákkal szegélyezett útról lehet elérni, ahol az érkező először a Corten-acél bejárati kapukkal találja szembe magát, majd a külső medence és egy sziklafal mellett haladva éri el a főbejáratot. Bent, az enyhén lejtős, fával burkolt folyosón lehet eljutni a nappaliba, ahonnan szép kilátás nyílik a szomszédos, hegyes vidékre.

A nappali és az ebédlő bútorait, a konyha berendezéseit is mind Siza tervezte.

külső kép

Christian Richters / Philip Jodidio: Alvaro Siza, Taschen, Köln, 2003

külső kép

Christian Richters / Philip Jodidio: Alvaro Siza, Taschen, Köln, 2003

külső kép

Christian Richters / Philip Jodidio: Alvaro Siza, Taschen, Köln, 2003

külső kép

Christian Richters / Philip Jodidio: Alvaro Siza, Taschen, Köln, 2003

külső kép

Christian Richters / Philip Jodidio: Alvaro Siza, Taschen, Köln, 2003

belső tér

Christian Richters / Philip Jodidio: Alvaro Siza, Taschen, Köln, 2003

belső tér

Christian Richters / Philip Jodidio: Alvaro Siza, Taschen, Köln, 2003

belső tér

Christian Richters / Philip Jodidio: Alvaro Siza, Taschen, Köln, 2003

belső tér

Christian Richters / Philip Jodidio: Alvaro Siza, Taschen, Köln, 2003

alaprajz

Alvaro Siza / Philip Jodidio: Alvaro Siza, Taschen, Köln, 2003

alaprajz

Alvaro Siza / Philip Jodidio: Alvaro Siza, Taschen, Köln, 2003

metszet

Alvaro Siza / Philip Jodidio: Alvaro Siza, Taschen, Köln, 2003

metszet

Alvaro Siza / Philip Jodidio: Alvaro Siza, Taschen, Köln, 2003

A Black Box névre keresztelt mű egy kisméretű, multifunkcionális mobil otthon, amely kívülről leginkább egy varázsló dobozára emlékeztet. Szerkezete egyszerű: kilencven négyzet alakú falemezzel burkolt derékszögű faváz, amely bárhol felállítható. A lemezek méretét és illesztési mechanizmusát úgy alakították ki, hogy a házat könnyű legyen felépíteni illetve szétszedni. A tetőt jó minőségű, víznek és a változó időjárásnak egyaránt ellenálló gumiréteg fedi. Az enteriőr közepes méretű, kétszintes tér, mely éles kontrasztban áll a külsővel: világos faburkolatával szinte csábítóan otthonos. Az egybefüggő felső szinten a háló és a dolgozóhelyiség, alul a kocka egyik felében a konyha, a fürdőszoba, és a lépcső kapott helyet.

homlokzat

Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

belső tér

Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

részletfotó

Peter Wenger / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

perspektivikus ábra

Andreas Henrikson / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

alaprajz

Andreas Henrikson / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

metszet

Andreas Henrikson / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

perspektivikus ábra

Andreas Henrikson / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

perspektivikus ábra

Andreas Henrikson / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

A ház egy régi gyár átépítése során alakult át kicsi városi lakássá London szomszédságában. A megbízó egy művész házaspár volt, akik a kisgyerekeikkel költöztek ide.

Az építész megőrizte a már létező alapokat és külső falakat, és épített egy külső fém keretet, amely a tetőtéri hálószobákat tartja. A főhomlokzat fekete falemez táblákkal burkolt, ami erőteljes kontrasztot képez a környező viktoriánus házakkal. A zárt homlokzat kerüli a kapcsolatot a környezetével, de a hálószobák nagy tetőablakai és a déli homlokzat üvegfala világossá teszi a belső tereket. A főbejárat a ház melletti privát közre nyílik, így egy teljesen zárt, szinte rejtélyes homlokzatot lehetett kialakítani az utca felől.

külső kép

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

külső kép

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

külső kép

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

külső kép

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

külső kép

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

belső tér

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

belső tér

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

belső tér

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

alaprajz

David Adjaye / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

alaprajz

David Adjaye / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

metszet

David Adjaye / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

homlokzat

David Adjaye / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

homlokzat

David Adjaye / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

London St John's Wood negyedében található az ikerház, amelynek egyik felét, Ewan McGregor számára, Adjaye átalakította és bővítette. A tervezés folyamatát két lényeges szempont irányította: minél nagyobb, összefüggő terek létrehozásának igénye a meglévő épületben, valamint intenzív kertkapcsolat kialakítása a hátsó kert felé. A szabad alaprajzi szervezést egy másodlagos acélszerkezet teszi lehetővé, amely átvállalja a tartófalak szerepet. A főfalak kiváltása egyben arra is lehetőséget ad, hogy az alagsori szint teljes üveghomlokzattal nyíljon a kert felé. Az épület egyetlen hozzáadott tömege egy reprezentatív üvegpavilon, a teraszra teljes szélességében felnyíló harmónika ajtókkal. Az üveghasáb az étkező funkciót tartalmazza.

A meglévő épület térrendszerét Adjaye alapjaiban átalakította. Az eredeti közlekedőmagot csupán a földszint és az első emelet között tartotta meg, a további szintek között három, különböző helyen elhelyezett lépcsőt alkalmazott. A terek szövevényessége, a kanyargó lépcsők és a használati szintek különféle magasságokban kialakított rendszere az épületet Adolf Loos házaival rokonítják.

A tereket azonos színűre festett, fix vagy mozgatható, ajtómagasságú MDF lap térelválasztók határolják, melyek nyitott állapotban néhol egy-egy, az eredeti épületben szerkezeti szempontból jelentős sarkot tüntetnek el. A lakóterekben a padlóburkolat szintenként eltérő színű fa, az alagsori szinten terrazzo.

külső kép

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

külső kép

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

részletfotó

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

belső tér

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

belső tér

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

belső tér

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

belső tér

Lyndon Douglas / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

tervrajzok

David Adjaye / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

metszet

David Adjaye / David Adjaye: Houses, szerk. Peter Allison, Thames ans Hudson, London 2005

A ház egy Madrid feletti dombtetőre épült; a beton alap mintha a földből és a körülötte levő sziklákból emelkedne ki egy mértani blokként. A fa zsaluzat, amit arra használtak, hogy létrehozzák a falakat, otthagyta a faerezet lenyomatait a betonon, ami a környező fák tükörképének látványát nyújtja. Az alapon egy üvegezett, tiszta acélkeret ül, fehérre festve. Az üvegfal szegélyei rejtettek, így erősíti azt az érzést, hogy a tető lebeg. A pavilon csak az alatta található lakrész felől közelíthető meg: elefántcsonttorony, az izoláció és a végtelen nyitottság ellentétpárjára épít. Egyetlen bútora egy fehér kanapé, mely az észak felé néző kilátásra van tájolva.

Az alsó szint alaprajza szinte szimmetrikus, aszketikusan fegyelmezett, kolostori cellákra emlékeztet: mindkét oldalon 2-2 hálószoba helyezkedik el saját fürdővel és gardróbbal.

külső kép

Hisao Suzuki / Simone Schleifer: Family Houses, Taschen GmbH, Köln, 2005

külső kép

Hisao Suzuki / Simone Schleifer: Family Houses, Taschen GmbH, Köln, 2005

külső kép

Hisao Suzuki / Simone Schleifer: Family Houses, Taschen GmbH, Köln, 2005

külső kép

Hisao Suzuki / Simone Schleifer: Family Houses, Taschen GmbH, Köln, 2005

külső kép

Hisao Suzuki / Simone Schleifer: Family Houses, Taschen GmbH, Köln, 2005

külső kép

Hisao Suzuki / Simone Schleifer: Family Houses, Taschen GmbH, Köln, 2005

belső tér

Hisao Suzuki / Simone Schleifer: Family Houses, Taschen GmbH, Köln, 2005

belső tér

Hisao Suzuki / Simone Schleifer: Family Houses, Taschen GmbH, Köln, 2005

alaprajz

Alberto Campo Baeza / Simone Schleifer: Family Houses, Taschen GmbH, Köln, 2005

alaprajz

Alberto Campo Baeza / Simone Schleifer: Family Houses, Taschen GmbH, Köln, 2005

metszet

Alberto Campo Baeza / Simone Schleifer: Family Houses, Taschen GmbH, Köln, 2005

homlokzat

Alberto Campo Baeza / Simone Schleifer: Family Houses, Taschen GmbH, Köln, 2005

A Marte testvérpár munkái jellemzően nyugat-ausztriai kötődésűek, de a 2010-es építészeti biennálén ők képviselték az országukat.

A 85 m2-es, csónakházként funkcionáló nyaraló Fussach egy kis csatornájának a partján épült. Könnyűszerkezetes voltát erősítik az alkalmazott anyagok is: a homlokzat borítására alumínium lemezt alkalmaztak nagyméretű táblákban. Ez több szempontból is praktikusnak bizonyult, hiszen a homogén felületű ház vízzel érintkező, algásodó lábazatát könnyű tisztán tartani és nem korrodál. A belső térben nyers OSB lapokkal burkolták a falakat, míg a padló vörös színű betonja kontrasztban van a külső hideg hatású fémlemezzel. A kis alapterület ellenére sem egy nagy térként működik a lakószint, hanem a tároló bútorok mögötti kis folyosóról közelíthetők meg a kiszolgáló és háló fülkék. A padláson található galéria szint több szempontból különleges hely. A nappali és a konyha között gombnyomásra leereszthető kis fém lépcsőn keresztül jutunk fel az alacsony térbe. Hasonlóan a lépcsőhöz, pneumatikus rendszerrel nyílik a két hatalmas tetőablak, mely egy újabb világos fedett-nyitott térrel gazdagítja a házat.

külső kép

Ignacio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Ignacio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Ignacio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Ignacio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

részletfotó

Ignacio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

részletfotó

Ignacio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

belső tér

Ignacio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

helyszínrajz

Marte.Marte Architects / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

alaprajz

Marte.Marte Architects / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

alaprajz

Marte.Marte Architects / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

metszet

Marte.Marte Architects / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

homlokzat

Marte.Marte Architects / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

homlokzat

Marte.Marte Architects / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

homlokzat

Marte.Marte Architects / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

Svájc első előregyártott faházai közé tartozik ez az épület, amelyet a Wespi De Meuron iroda alakított át. Az építészeti karakter mintájául a környék mezőgazdasági épületei szolgáltak. Az átalakítás során a meglévő struktúrát vízszintes lécekből álló vörösfenyő burkolattal látták el, mely az új hőszigetelést takarja. E héj mintegy 7 méterre kinyúlik a déli oldalon, az egyetlen irányba, amerre a ház bővíthető volt. A kiszolgáló helyiségeket – a konyhát, a fürdőszobát, a lépcsőt és az irodahelyiséget – az északi oldalra csoportosították. Nyáron a déli oldal farácsai egyben árnyékolóként funkcionálnak.

külső kép

Hannes Henz / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Hannes Henz / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

részletfotó

Hannes Henz / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

részletfotó

Hannes Henz / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

belső tér

Hannes Henz / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

belső tér

Hannes Henz / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

belső tér

Hannes Henz / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

belső tér

Hannes Henz / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

alaprajz

Wespi és De Meuron / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

alaprajz

Wespi és De Meuron / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

alaprajz

Wespi és De Meuron / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

metszet

Wespi és De Meuron / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

metszet

Wespi és De Meuron / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

Ez a különleges londoni ház egy fiatalember otthonának és dolgozó helyének készült, amit később egy család is benépesíthet. A megrendelő kívánsága az volt, hogy a ház ne csak helyet adjon a jelentős kortárs művészeti gyűjteményének, hanem önmagában is egy művészeti alkotás legyen.

A ház az új építésű és a régi, klasszikus épületek elrendezését vegyíti, a környék építészeti karakterének egyedi elemeként. A főhomlokzat plasztikusságát a két szomszédos épülethez való igazodás hívta életre. Az utcaszinten a jobb oldali szomszédhoz tapad a vörös francia mészkő burkolatú épület, míg a bal oldalon a szomszédos kerítésvonallal az emeleti homlokzati sík egyezik meg. A ház alaprajzai karakteresen eltérnek az egyes szinteken: a földszinti és első emeleti terek a megérkezés és a reprezentáció színterei, míg a mezzanin és az emelet teljesen privát zónák. Amíg a földszinten és az első emeleten a ház az utcai homlokzat szerinti kompakt tömeget mutatja, a legfelső szinten tetőkertekkel szabdalt dobozokká változik teljesen feloldva a ház korábbi sűrű sorházas beépítési karakterét. Mintha egy teljesen más világba csöppennénk, a növényzet és a kilátás veszi át az uralmat a városi kontextus felett.

külső kép

Helene Binet / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

külső kép

Peter Durant/Arcblue / James Soane: New Home, Conrad Octopus Ltd., London 2003

külső kép

Helene Binet / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

belső tér

Helene Binet / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

belső tér

Helene Binet / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

alaprajz

Tony Fretton / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

alaprajz

Tony Fretton / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

alaprajz

Tony Fretton / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

Az épület egy zárt, visszafogott, a környék puritán házaitól nem sokban különböző tömeg, egyediségét az ablakok és az ajtók szokatlan formája adja. Miközben a tervezők maximálisan kihasználták a magaslati helyszín által nyújtott páratlan kilátást, igyekeztek a régi építészeti tradíciónak is megfelelni. A négy nagy üvegfelület más és más látványt közvetít, - a tervező szavaival élve - mint négy különböző expozícióra beállított lencse. A belső tér keresztformát mutat négy egymás felé nyitott, egymással összekapcsolt helyiséggel. Mindegyik önmagában zárt tér, saját ablakkal, úgy, hogy az ablaktáblák helyzete, külső-belső mélysége változó.

külső kép

Ignazio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Ignazio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Ignazio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Ignazio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

belső tér

Ignazio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

belső tér

Ignazio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

belső tér

Ignazio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

belső tér

Ignazio Martínez / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

alaprajz

Marte.Marte Architects / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

alaprajz

Marte.Marte Architects / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

metszet

Marte.Marte Architects / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

homlokzat

Marte.Marte Architects / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

A ház eredetileg az építész szülei számára készült, kísérletként Atkinson építészeti hitvallásának megvalósítására: a modernizmus elveinek és a helyi hagyományok ötvözésére.

Az épület külső és belső burkolata más és más megközelítést tükröz. Kívülre egy precíz kidolgozást nem igénylő, az időjárás elemei ellen védő külső héj került, amit a tulajdonosuk maguk raktak fel. Belül viszont szakemberek által készített, finom belső burkolatot találunk. Kívül hullámlemez és üveg, belül otthonos tölgyfaburkolat és gipszkarton. A ház két egymással szemközt elhelyezkedő, fedett-nyitott terasszal összekapcsolt, a nappali és a háló tereit rejtő tömegből áll. A belső terek eltolható ajtók segítségével nyithatók egymás, illetve a külvilág felé.

külső kép

Chipper Hatter / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Chipper Hatter / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Chipper Hatter / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Chipper Hatter / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Chipper Hatter / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

külső kép

Chipper Hatter / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

belső tér

Chipper Hatter / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

alaprajz

Stephen Atkinson / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

homlokzat

Stephen Atkinson / Simone Schleifer: Small Houses, Taschen GmbH, Köln 2007

A ház a Cavadi folyó mentén elterülő nemzeti park védett fái között helyezkedik el egy meglévő romos épülethez kapcsolódóan. A megrendelők közel húsz éve jártak a folyóra vízisízni, túrázni, számukra a kilátás és a folyóval való kapcsolat elengedhetetlen volt - ez egyezett az építészek szándékával. A program egy hétvégi házról szólt egy házaspár és gyermekük részére, emellett meg kellett oldani a vízi sportokhoz szükséges eszközök elhelyezését és a vendégfogadás tereit is. A téli esőzések miatt a ház anyagául a vasbetont választották, mert ellenállónak kellett lennie az időjárással és az esetleges földcsuszamlásokkal szemben. A félig földbeágyazott, konzolos tömeg hátsó részébe került a két hálószoba és a fürdő. A ház középső traktusában a nappali tér összekötő és elosztó szerepet játszik, ami a megérkezés felé, illetve a terasz felé teljesen transzparens. A konzolosan kinyúló épületrész tartalmazza az erkélyt, az étkezőt és a konyhát.

A külső szürke betonnal kontrasztban a belső tereket bükkfa furnérozott burkolat borítja, amely kellő melegséget áraszt a szürke önterülő padlóburkolattal. A felújított kőházban laknak a vendégek, s itt kaptak helyet a sporteszközök is.

külső kép

Fernando Alda / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

külső kép

Fernando Alda / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

külső kép

Fernando Alda / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

külső kép

Fernando Alda / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

külső kép

Fernando Alda / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

külső kép

Fernando Alda / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

külső kép

Fernando Alda / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

belső tér

Fernando Alda / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

belső tér

Fernando Alda / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

részletfotó

Fernando Alda / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

alaprajz

Graca Correia - Roberto Ragazzi / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

metszet

Graca Correia - Roberto Ragazzi / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

metszet

Graca Correia - Roberto Ragazzi / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

metszet

Graca Correia - Roberto Ragazzi / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

homlokzat

Graca Correia - Roberto Ragazzi / 7/Single-Family Housing, Editorial Pencil s.l., Valencia 2008

A lakóház és a hozzá tartozó kiállítóterem egy régi farm átalakításával és bővítésével jött létre. A régi, 200 éves istálló és az új épületszárnyak egy U-alakú udvart fognak közre. Siza számára a tervezés legfontosabb kihívása az volt, hogy a meglévő, "U" alakú, klasszikus beépítést hogyan tudja úgy folytatni, hogy az új épületrészt is megfelelő keretek között tartsa. A meglévő kompozíció már tartalmazott egy finom szögtörést, amit az új, "L" alakú épületrésszel folytatva konzekvens egység marad a farm. A meglévő istálló ferdesége adta azt a lehetőséget Sizának, hogy az új épületrésszel a galéria és a garázs ortogonális rendszeréhez igazodva azt az illúziót keltse, mintha kompozícióban a régi épület lenne az idegen elem, nem az általa létrehozott új. A bővítésben kialakított újabb lakó- és hálószobák közlekedősávja okosan keretezi az újonnan létrehozott udvart, a belső geometriában felvéve a két épületrész közötti szögtörést. A belső puritán terek Siza modern világát tükrözik, a külső építészeti eszközök pedig a helyi építészettel próbálnak harmóniát teremteni. A falak cédrusfa burkolata, a tető kék kővel való fedése, a homlokzati ablakok mai karaktere finom összhangban van a régi épület kőburkolatával és cserépfedésével. A két szárnyat könnyűszerkezetes közlekedő tag köti össze.

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

belső tér

Hisao Suzuki / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

belső tér

Hisao Suzuki / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

helyszínrajz

Alvaro Siza / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

alaprajz

Alvaro Siza / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

homlokzat

Alvaro Siza / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

homlokzat

Alvaro Siza / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

homlokzat

Alvaro Siza / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

tervrajzok

Alvaro Siza / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

tervrajzok

Alvaro Siza / El croquis 140: Alvaro Siza 2001-2008, croquis editorial, Madrid, 2008

Ez a kicsi ház Ljubljana, Krakovo negyedében helyezkedik el, ami egy különleges intenzív szövete a városnak. A szigorú építési szabályozások kimondták, hogy az új ház alapvető dimenziói nem múlhatják felül a már meglévő házakét, melyek száz évvel korábban szolgálati épületek voltak. A mindössze 43 m2-es háznak integrálnia kellett tehát minden lakófunkciót egy nagyon kicsi tömegbe, illeszkedve a megbízók szükségleteihez, akik egy „városi nyaralóra” vágytak. A ház északi fekvésű, így a közvetlen és közvetett napfény bejuttatása a földszinti helyiségekbe kihívást jelentett. Ezt egyrészt tetőablakok biztosítják, másrészt a földszinten található hatalmas eltolható üvegablakkal a ház megnyílik a belső csendes átrium felé, szórt fényt engedve a házba. Az épület megjelenése ipari hatást kelt: a homlokzatok és a tető rost-cement panelekkel burkoltak, a belső terekben nyers beton, terrazzo, furnérlemez, vas és filc felületek jelennek meg.

külső kép

Matevz Paternoster / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

külső kép

Matevz Paternoster / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

belső tér

Matevz Paternoster / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

belső tér

Matevz Paternoster / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

részletfotó

Matevz Paternoster / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

részletfotó

Matevz Paternoster / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

alaprajz

Dekleva Gregoric Architekti / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

alaprajz

Dekleva Gregoric Architekti / The new 100 houses, Images publishing, Victoria, Ausztrália 2007. szerk.: Robyn Beaver

Ljubljana külső kertvárosi övezetében, családi házakkal sűrűn körbevéve áll egy periszkóp. A környék utolsó szabad telkére építették ezt az ötletes, különc házat, átkötő elemként a kaotikus megjelenésű családi házas övezet és a környező mezőgazdasági területek között. A ház két, szintben elváló szárnya egy kis kertet zár közre. A kert, ill. a közeli erdő felé az épület nyitott, míg az utca irányában zárt. A hálószobák feletti tető rész teraszként funkcionál, kibővítve a külső tartózkodásra alkalmas privát zónákat. Az egész ház, beleértve a teraszt és a tetőt is, vörösfenyő burkolatot kapott. A homlokzatok a tömör burkolt sávok és a homlokzatok széléig kifutó nyílászárók kontrasztjára épít. A nappalinál a tartószerkezet rasztere köszön vissza a nyílásosztásoknál.

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 160., Madrid, 2012/II., 43. old.

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 160., Madrid, 2012/II., 44. old.

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 160., Madrid, 2012/II., 45. old.

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 160., Madrid, 2012/II., 45. old.

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 160., Madrid, 2012/II., 45. old.

belső tér

Hisao Suzuki / El croquis 160., Madrid, 2012/II., 45. old.

belső tér

Hisao Suzuki / El croquis 160., Madrid, 2012/II., 45. old.

belső tér

Hisao Suzuki / El croquis 160., Madrid, 2012/II., 45. old.

alaprajz

Bevk Perovic / El croquis 160., Madrid, 2012/II., 45. old.

alaprajz

Bevk Perovic / El croquis 160., Madrid, 2012/II., 45. old.

metszet

Bevk Perovic / El croquis 160., Madrid, 2012/II., 45. old.

metszet

Bevk Perovic / El croquis 160., Madrid, 2012/II., 45. old.

A japán nagyváros sajátossága az a negyedik generációsnak nevezett telektípus, melyre ez a ház épült. A rendkívül kicsi, 109 m2-es telek többszöri felosztás után az eredeti telek legbelső részén jött létre és csak gyalogosan közelíthető meg egy keskeny kiszolgáló úton. Érzékeny kérdés, hogyan lehet egy ennyire sűrűn beépített övezetben a szomszédok zavarása nélkül létrehozni egy talpalatnyi kis kertet és erre néző nagy nyílásokat. A válasz egyszerű, a belső terek együtt élnek a szomszédok tűzfalaival, melyek a kompozíció részei. Az ablakok mögötti élet és munka a szomszédok számára is látható. A nyitottság a belső terekben is folytatódik: az egész ház szinte egy nagy összefüggő félszinteltolásos tér, galériákkal, födémáttörésekkel, melyek szép átlátásokat eredményeznek. A tetőkertet leszámítva a lakás és a műterem négy-négy szinten osztozik. A vasbeton födémlemezeket acél tartószerkezet hordja, a külső burkolat víztaszító aszfalt granulátum anyagú.

külső kép

Atelier Bow-Wow / behaviorology, Atelier Bow-Wow, Rizzoli, New York 2010

külső kép

Atelier Bow-Wow / behaviorology, Atelier Bow-Wow, Rizzoli, New York 2010

külső kép

Atelier Bow-Wow / behaviorology, Atelier Bow-Wow, Rizzoli, New York 2010

belső tér

Atelier Bow-Wow / behaviorology, Atelier Bow-Wow, Rizzoli, New York 2010

belső tér

Atelier Bow-Wow / behaviorology, Atelier Bow-Wow, Rizzoli, New York 2010

belső tér

Atelier Bow-Wow / behaviorology, Atelier Bow-Wow, Rizzoli, New York 2010

belső tér

Atelier Bow-Wow / behaviorology, Atelier Bow-Wow, Rizzoli, New York 2010

tervrajzok

Atelier Bow-Wow / behaviorology, Atelier Bow-Wow, Rizzoli, New York 2010

perspektivikus ábra

Atelier Bow-Wow / behaviorology, Atelier Bow-Wow, Rizzoli, New York 2010

makettfotó

Atelier Bow-Wow / behaviorology, Atelier Bow-Wow, Rizzoli, New York 2010

Ez a ház egyfajta kiáltvány a kortárs családi házak terén, melyet Fernandes és Cannata a kortárs család folyton változó modelljéből kiindulva tervezett meg. A tömör és transzparens felületek váltakozása, a flexibilis belső tér nagy szabadságot biztosít a változó igények kielégítésére. A könnyűszerkezetű építésmód és az előregyártott (így pontosabb és esztétikusabb) elemek alkalmazása gyors építést tesz lehetővé. A ház tükrözi a portugál iroda hitvallását az új építésről, egy lehetséges jövőképről. Hisznek abban, hogy a hosszadalmas helyszíni építési technológiáknak leáldozott. Hosszabb tervezési idő és megfelelő építés management révén az építési idő minimalizálható, így összességében költséghatékonyabbá válhat az építkezés.

Külső burkolatnak a kopolit üveget választották, mert egyrészt az áttetsző, de nem átlátszó anyag alkalmas arra, hogy úgy kössön össze vizuálisan tereket, hogy bizonyos fokig meghagyja azok intimitását is, másrészt egyszerű homlokzati csomópontképzést és akár kézierős építést is lehetővé tesz. Van, ahol ez a félig transzparens hártya feltapad a tömegekre, máshol elválik, és átriumokat képez. Belül az osztatlan lakótérből installációs falak, mozgatható, forgatható bútorok és leereszthető függönyök révén hozhatók létre a lakók igénye szerint helyiségek.

külső kép

iz.architects és Luis Ferreira Alves / Alaprajz 2004/5, 22. old.

külső kép

iz.architects és Luis Ferreira Alves / Alaprajz 2004/5, 23. old.

belső tér

iz.architects és Luis Ferreira Alves / Alaprajz 2004/5, 23. old.

belső tér

iz.architects és Luis Ferreira Alves / Alaprajz 2004/5, 24. old.

belső tér

iz.architects és Luis Ferreira Alves / Alaprajz 2004/5, 25. old.

részletfotó

iz.architects és Luis Ferreira Alves / Alaprajz 2004/5, 25. old.

alaprajz

Fatima Fernandes - Michele Cannata / Alaprajz 2004/5, 25. old.

metszet

Fatima Fernandes - Michele Cannata / Alaprajz 2004/5, 25. old.

A Tokió központjától nem messze elhelyezkedő, 44 négyzetméteres saroktelken igazi jelként áll ez a ház. A megbízó kérésének és a helyi szabályozásnak megfelelően az apró telken belül még egy fedett parkolóhelyet is ki kellett alakítani. A szűk alapterület jelentette kihívásokra az Atelier Tekuto csapata néhány vezérelv mentén megfogalmazott, erős formálási koncepcióval válaszolt. Az épület végső alakját az "ásványok" és a "visszaverődés" hívószavak mentén, a tömegből való elvétel elve révén nyerte el. Az épület lecsapott sarkaival sokkal kisebbnek tűnik, mint valójában. A külső forma szűkszavúan egyszerű, míg az épület belsejében a leleményes téri absztrakció révén szinte egy önálló mikrokozmosz alakul ki. A ferde falsíkok, az átlátások az egyes szintek között és a fények játéka összetett térsort hoznak létre. A külső kompakt formának a belső, födémsíkokkal szabdalt tér a teljes ellentéte. A bevilágító ablakokon beáramló fény, a tükrök és a födémsíkok sötét felületei erős kontrasztokat teremtenek. Az átlátszó, áttetsző és a tömör felületek szépen komponált aránya mintegy bejárható szoborrá teszi az épületet.

külső kép

Group Pty Ltd / robin beaver,the new 100 houses, australia, 2007

külső kép

Group Pty Ltd / robin beaver,the new 100 houses, australia, 2007

külső kép

Group Pty Ltd / robin beaver,the new 100 houses, australia, 2007

belső tér

Group Pty Ltd / robin beaver,the new 100 houses, australia, 2007

belső tér

Group Pty Ltd / robin beaver,the new 100 houses, australia, 2007

belső tér

Group Pty Ltd / robin beaver,the new 100 houses, australia, 2007

tervrajzok

Atelier Tekuto / robin beaver,the new 100 houses, australia, 2007

A fenyőliget fái között tekergő gránit tömb bújik meg, ez a Casa Levene. A meredek lejtős terep és a védett fák kulcsszerepet játszottak a tervezésben. Arroyo a helyi építési szabályzat adta keretek, illetve a természet érinthetetlen elemei (a fák) által meghatározott szabdalt geometriát gondolta tovább a tervezés során. Az épület kívülről szabálytalan alakú, de kőburkolata révén mégis homogén hatást kelt. A belül a lejtős terepből adódó szintkülönbségek mentén egyrészt vertikálisan oszlanak meg a funkciók, másrészt az épület különböző irányokba kinyúló csápjai is különböző jellegű tereket rejtenek, így izgalmas, tekergő, hullámzó födémsíkú tér jön létre, melyet a sárga műgyanta burkolat tovább fokoz. Nagyméretű nyílászárói révén szinte minden helyiség közvetlen kapcsolatban van a környezettel. A vibráló belső terek erős kontrasztban állnak az épületet körülölelő természeti környezettel. Az építész szándéka az volt, hogy külsőre markáns, belsőre landmark-szerű házat alkosson.

külső kép

Roland Halbe / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

külső kép

Roland Halbe / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

külső kép

Roland Halbe / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

külső kép

Roland Halbe / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

külső kép

Roland Halbe / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

külső kép

Roland Halbe / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

belső tér

Roland Halbe / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

belső tér

Roland Halbe / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

belső tér

Roland Halbe / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

belső tér

Roland Halbe / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

alaprajz

Eduardo Arroyo / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

alaprajz

Eduardo Arroyo / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

metszet

Eduardo Arroyo / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

metszet

Eduardo Arroyo / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

metszet

Eduardo Arroyo / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

homlokzat

Eduardo Arroyo / 2G n.41: Eduardo Arroyo, Barcelona 2007

Kerez munkamódszere, hogy az építészeti feladatot igyekszik egyetlen kérdésre redukálni, majd erre keres hiteles választ makettek sorával. A tartószerkezet elsődleges fontosságú, elválaszthatatlan része az építészeti arculatnak. Nincsenek fölösleges önmagáért való díszítőelemek, szikárságában esztétikusak az épületei. Az ikerház egységes tömege a keskeny kis telek alsó végéről néz Zürich belvárosára. Kerez hosszanti és függőleges irányban osztja meg az épület belső terét, létrehozva ezzel két olyan lakást, amely azonos értékű kilátással bír. A cikcakkos lakáselválasztó fal mind a három szinten máshol húzódik, ez stabilizálja az épületet és egyben változatossá teszi a belső tereket. Ez a megoldás a konzolos födémlemezek peremein már szükségtelenné teszi pillérek elhelyezését. A hőterhelés és a magánszféra védelmére lamellás kültéri árnyékolók szolgálnak.

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 145, Madrid, 2009/II., 142. old.

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 145, Madrid, 2009/II., 143. old.

külső kép

Hisao Suzuki / El croquis 145, Madrid, 2009/II., 146. old.

részletfotó

Hisao Suzuki / El croquis 145, Madrid, 2009/II., 147. old.

belső tér

Hisao Suzuki / El croquis 145, Madrid, 2009/II., 148. old.

belső tér

Hisao Suzuki / El croquis 145, Madrid, 2009/II., 149. old.

belső tér

Hisao Suzuki / El croquis 145, Madrid, 2009/II., 150. old.

belső tér

Hisao Suzuki / El croquis 145, Madrid, 2009/II., 150. old.

alaprajz

Kristian Kerez / El croquis 145, Madrid, 2009/II., 150. old.

alaprajz

Kristian Kerez / El croquis 145, Madrid, 2009/II., 150. old.

alaprajz

Kristian Kerez / El croquis 145, Madrid, 2009/II., 150. old.

metszet

Kristian Kerez / El croquis 145, Madrid, 2009/II., 150. old.

metszet

Kristian Kerez / El croquis 145, Madrid, 2009/II., 150. old.

A népszerű író, dalszerző és mesélő, Linard Bardill régi vágya vált valóra, amikor a 800 fős Scharans falucska műemlékileg védett magjában, lakóházától nem messze megépíthette egyéni “hangvételű” zenei műhelyét. Az épület egy elbontott öreg pajta helyére került, így a szigorú helyi szabályozás miatt az új kubatúrának teljes mértékben meg kellett egyeznie a régivel. A zenész alkotóműhelye ennek a térfogatnak harmadát sem teszi ki, ezért született meg a felfelé nyitott, falakkal körülzárt udvarkert koncepciója. Ennek légies szabadsága, nyitott tágassága szép, erős kontrasztban áll az előírások által béklyóba kötött külső határoló formával. Scharans szűk kis utcái között egy pici teresedés felől lehet megközelíteni a házat. A kis tér felőli, nagyméretű megnyitás révén Olgiati ravasz átlátást hozott létre: a kert feletti ovális födémnyíláson keresztül fellátni az égre, azt az illúziót keltve, hogy a kíváncsi tekintetek elől valójában védett házba, kertbe is bepillantást nyerhetünk. Az árnyalatváltó, anyagában festett betonfalak felületét 150 darab lebegő rozetta-pecsét tarkítja.

külső kép

Valerio Olgiati / http://www.archdaily.com/58695/atelier-bardill-valerio-olgiati/

külső kép

Valerio Olgiati / http://www.archdaily.com/58695/atelier-bardill-valerio-olgiati/

külső kép

Valerio Olgiati / http://www.archdaily.com/58695/atelier-bardill-valerio-olgiati/

belső tér

Valerio Olgiati / http://www.archdaily.com/58695/atelier-bardill-valerio-olgiati/

belső tér

Valerio Olgiati / http://www.archdaily.com/58695/atelier-bardill-valerio-olgiati/

részletfotó

Valerio Olgiati / http://www.archdaily.com/58695/atelier-bardill-valerio-olgiati/

alaprajz

Valerio Olgiati / http://www.archdaily.com/58695/atelier-bardill-valerio-olgiati/

homlokzat

Valerio Olgiati / http://www.archdaily.com/58695/atelier-bardill-valerio-olgiati/

Ljubljana kertvárosi övezetében a városi környezet és a vidék határán, a domboldalon áll egy földszintesnek látszó ház. Az archetipikus forma a környező lakó és gazdasági épületekhez való igazodást erősíti, így domináns helyzete ellenére finoman simul a tájba. Az épület felső transzparens része a publikus tereket foglalja magába, míg a privát funkciók a félig földbe vájt szintre kerültek. Az alsó szint vasbeton emelvényeként tartja a felső, tisztán acél szerkezetes felépítményt. A puritán formát tovább erősíti a 6 méteres szálakból készült alumínium-burkolat, ami mind a tetőt, mind pedig a homlokzati falakat borítja. A dombtetőből kiásott belső kert közvetlen kapcsolatban van az alsó szint hálószobáival, míg a nappali tartózkodásra szolgáló helyiségekből panorámás kilátás nyílik a tájra.

külső kép

Miran Kambič / http://www.dezeen.com/2009/05/18/house-hb-by-bevk-perovic-arhitekti/

külső kép

Miran Kambič / http://www.dezeen.com/2009/05/18/house-hb-by-bevk-perovic-arhitekti/

külső kép

Miran Kambič / http://www.dezeen.com/2009/05/18/house-hb-by-bevk-perovic-arhitekti/

külső kép

Miran Kambič / http://www.dezeen.com/2009/05/18/house-hb-by-bevk-perovic-arhitekti/

belső tér

Hisao Suzuki / El croquis 160, Madrid, 2012/II., 102-103. old.

belső tér

Hisao Suzuki / El croquis 160, Madrid, 2012/II., 107. old.

alaprajz

Bevk Perovic / El croquis 160, Madrid, 2012/II., 107. old.

alaprajz

Bevk Perovic / El croquis 160, Madrid, 2012/II., 107. old.

homlokzat

Bevk Perovic / El croquis 160, Madrid, 2012/II., 107. old.

metszet

Bevk Perovic / El croquis 160, Madrid, 2012/II., 107. old.

Siza munkáiból már ismerős tömegjátékú ház a Sintrában álló épület, mégis tőle meglepő módon a homlokzaton függőleges deszkaborítást alkalmaz. A hatalmas területű telek közel 35 méteres szintkülönbségével kivételesen szép helyen fekszik az Atlanti-óceán partján. A telek felső részén egy csekélyebb lejtésű területen helyezkedik el az épület. A nagyvonalú nyári rezidencia öt hálószobájával, konyhával, dolgozóval és nappalival nemcsak a család, hanem az esetenkénti reprezentáció igényeit is maradéktalanul kiszolgálja. A főépület kiegészítéseképpen egy fedett kocsibeálló és egy méretes úszómedence is helyet kapott a telken. A különálló tömegekben önálló fürdőszobás lakóegységek fordulnak változatos módon a kilátás felé, létrehozva maguk között fél-privát pihenő kertecskéket. A ház egy szinten lévő közlekedő zónájából a különálló hálóegységek felé néhány lépcsőfok hidalja át a telek szintkülönbségeit. Ilyen módon a szobákból szintben lehet megközelíteni a kertet. A falazott házat kívülről szépen öregedő fa borítja, míg a tetőn egy extenzív zöldtető teszi a házat még erősebbé a kapcsolatot a környezetével.

külső kép

Hisao Suzuki, Fernando Guerra-FG+SG / El croquis 140, 2008/II., 211. old.

külső kép

Hisao Suzuki, Fernando Guerra-FG+SG / El croquis 140, 2008/II., 212-213. old.

külső kép

Hisao Suzuki, Fernando Guerra-FG+SG / El croquis 140, 2008/II., 214. old.

külső kép

Hisao Suzuki, Fernando Guerra-FG+SG / El croquis 140, 2008/II., 215. old.

külső kép

Hisao Suzuki, Fernando Guerra-FG+SG / El croquis 140, 2008/II., 216-217. old.

külső kép

Hisao Suzuki, Fernando Guerra-FG+SG / El croquis 140, 2008/II., 219. old.

külső kép

Hisao Suzuki, Fernando Guerra-FG+SG / El croquis 140, 2008/II., 219. old.

belső tér

Hisao Suzuki, Fernando Guerra-FG+SG / El croquis 140, 2008/II., 220-221. old.

belső tér

Hisao Suzuki, Fernando Guerra-FG+SG / El croquis 140, 2008/II., 222-223. old.

alaprajz

Alvaro Siza / El croquis 140, 2008/II., 222-223. old.

homlokzat

Alvaro Siza / El croquis 140, 2008/II., 222-223. old.

homlokzat

Alvaro Siza / El croquis 140, 2008/II., 222-223. old.

Fujimoto házai mindig valami erős konceptuális tartalmat hordoznak. Az építészeti nyelve annyira egyértelmű, hogy mindenki számára könnyen olvashatóvá teszi a házait.

A lakóház Oita sűrű beépítésű lakónegyedében két felnőtt és kutyájuk részére készült. A ház nem csak alaprajzában, hanem belmagasságával is követi a réteges szerkesztési elvét. A telekhatáron álló épület újraírja a kerítéssel körülvett családi ház sztereotípiáját. Három különböző fal és födém réteggel átmeneti és belső tereket hoz létre, amik részben fedettek, részben felfelé nyitottak, vagy felülvilágítottak. A terv homogén makettszerűségét a határoló szerkezetek vékonysága adja. A külső héj a telekhatárra feszül ki; a sok nagyméretű nyílás a tömör felületekkel, rafinált egymásra fedéseikkel azt az érzetet keltik, hogy a többi szokványos társához képest egy nagyon nyitott lakóépület áll az utcában. A lakók azonban nem érzik kirakatban magukat: a változatos parapetmagasságok és eltolt síkok elegendő védelmet adnak.

külső kép

Iwan Baan / http://www.dezeen.com/2012/01/19/house-n-by-sou-fujimoto-architects/

külső kép

Iwan Baan / http://www.dezeen.com/2012/01/19/house-n-by-sou-fujimoto-architects/

külső kép

Iwan Baan / http://www.dezeen.com/2012/01/19/house-n-by-sou-fujimoto-architects/

belső tér

Iwan Baan / http://www.dezeen.com/2012/01/19/house-n-by-sou-fujimoto-architects/

belső tér

Iwan Baan / http://www.dezeen.com/2012/01/19/house-n-by-sou-fujimoto-architects/

belső tér

Iwan Baan / http://www.dezeen.com/2012/01/19/house-n-by-sou-fujimoto-architects/

belső tér

Iwan Baan / http://www.dezeen.com/2012/01/19/house-n-by-sou-fujimoto-architects/

belső tér

Iwan Baan / http://www.dezeen.com/2012/01/19/house-n-by-sou-fujimoto-architects/

alaprajz

Sou Fujimoto / http://www.dezeen.com/2012/01/19/house-n-by-sou-fujimoto-architects/

metszet

Sou Fujimoto / http://www.dezeen.com/2012/01/19/house-n-by-sou-fujimoto-architects/

homlokzat

Sou Fujimoto / http://www.dezeen.com/2012/01/19/house-n-by-sou-fujimoto-architects/

Tartalom

Gettó Tamás, Családi ház, Pécs, 1991
Janáky István, Ragályi-ház, Budapest II., 1993
Ekler Dezső, Családi ház, Budakalász, 1994
Janesch Péter, Saját ház, Budapest II., 1996
Tomay Tamás, Villa a Pasaréti úton, Budapest II, 1997
Pintér Balázs, Családi ház, Piliscsaba, 1998
Kalmár László - Zsuffa Zsolt, Családi ház, Csömör, 1998
Bán Ferenc, Nyaraló, Tokaj, 2000
Karácsony Tamás, Mészáros-ház, Testvérhegy, Budapest II., 2000
Mónus János - Szőke Zsuzsa, Családi ház, Adyliget, Budapest, 2000
Turányi Gábor, Családi ház, Budapest XII., 2000
Turi Attila, Nyaraló, Pilisszentlászló, 2000
U. Nagy Gábor, Családi ház, Kétvölgy, 2000
Janáky István, Családi ház, Solymár, 2001
Takács S. Sándor, Családi ház, Budapest II., 2001
U. Nagy Gábor, Családi ház, Zsida, 2001
Balázs Mihály, Családi ház, Tinnye, 2003
Basa Péter, Családi ház, Budakeszi, 2003
Jancsó Miklós, Családi ház átalakítása, Budapest II., 2003
Kalmár László - Zsuffa Zsolt, Családi ház, Budaörs, 2005
Szokolyai Gábor, Családi ház, Budafok, 2005
ifj. Benczúr László, Bodnár-ház, Perbál, 2006
Tomay Tamás, Családi ház, Budapest II., 2006
Józsa Dávid, Családi ház, Sopron, 2007
Karácsony Tamás, Kétlakásos családi ház, Budapest XII., 2007
Pelényi Margit, Családi ház, Pécs, 2007
Pethő László, Családi ház átalakítása, Budapest, 2007
ifj. Benczúr László, Családi ház, Szentendre, 2008
Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva: Nyaraló, Balatonakarattya, 2008
Tima Zoltán, Családi ház, Budapest XII., 2008
Vincze László, Majorság, Köveskál, 2012

A Duna-parton elhelyezkedő ház ovális, bárka alaprajzi formájának eredete a telek vízparti kapcsolatára utal. A ház karaktere a talált anyagok felhasználása mellett a népi építészet és a mesevilág motívumaiból épül fel.

A megközelítés felőli homlokzaton a földszint íves kontúrja fölé szögletesen nyúlik ki az emelet boronafalas tömege, tovább erősítve a ház hajóra emlékeztető voltát. A terasz felé a tető vonala hozzázár a földszint íves kontúrjához, kialakítva a kétszintes teraszt. A lakóház belső térszervezése a földszinten és az emeleten is a hosszanti tengely mentén való zónákra osztás mellett a szimmetriára is épít, felhasználva annak tengelyét. Így darabolódik fel a kert felől nézve a terasz fedett nyitott sávjára, majd a nappali zóna után a megérkezés, a konyha és kiszolgáló helyiségek, valamint a lépcsőház mögött található, utca felőli szobára. Az épület rusztikus külsejével kontrasztban állnak a belső terek festett, vakolt felületei. A természetes anyagok, mint a fa, kerámia felületek itt is megjelennek, ahogy a falak keretezésénél a terméskő is.

külső kép

ismeretlen / http://eloepiteszet.hu/hu/epuletek/epiteszek/egyesulesen-kivuli-epiteszek/ekler-dezso/budakalasz-csaladi-haz

belső tér

ismeretlen / http://eloepiteszet.hu/hu/epuletek/epiteszek/egyesulesen-kivuli-epiteszek/ekler-dezso/budakalasz-csaladi-haz

belső tér

ismeretlen / http://eloepiteszet.hu/hu/epuletek/epiteszek/egyesulesen-kivuli-epiteszek/ekler-dezso/budakalasz-csaladi-haz

részletfotó

ismeretlen / http://eloepiteszet.hu/hu/epuletek/epiteszek/egyesulesen-kivuli-epiteszek/ekler-dezso/budakalasz-csaladi-haz

alaprajz

Ekler Dezső / Magyar Építőművészet

homlokzat

Ekler Dezső / Magyar Építőművészet

Az 1933-as építésű emeletes polgári ház egy zártsorú beépítésű utcában áll. A tetőtér belakásával és egy minimumra szorítkozó felújítással jött létre a ház jelenlegi belseje. A meglévő szinteken a helységek egybenyitásával egy áramló tér alakult ki. Minden anyag a maga nyers valóságában, kezeletlen felületekkel mutatkozik meg, feltárva szépségét. Egyedül az utcai homlokzat az, ami megmaradt az eredeti vakolt festett felületével. A kert felőli homlokzaton és a falazott kerítésen már nincsen vakolat, a meztelen téglafalak néznek vissza ránk. Ez a felületi játék folytatódik a belső terekben is. A lépcső nyersbeton felületű maradt, a nyílászárók mázolatlanok, a falak befejező rétege a többszöri glettelés bársonyos felülete. A tetőtér gipszkarton dobozolásai egyszerű csomagoló papír tapétát kaptak. Az egyedileg tervezett bútorok színtelen lakozott OSB és MDF lapokból, illetve a tömör fa elemekből készültek.

A kert végében a hajdani szerszámos kamra helyén egy szauna és pihenő házikót épített fel a tervező. Bár anyaghasználata, formái távol állnak a japán stílustól, mégis emlékeztet a szigetország építészetére. A tolóajtó, a tornác, a tetőforma Janesch Japánban eltöltött évét idézik meg.

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kamyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kamyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

részletfotó

Hajdú József / szerk. Lévai-Kamyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

részletfotó

Hajdú József / szerk. Lévai-Kamyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

belső tér

Hajdú József / szerk. Lévai-Kamyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

belső tér

Hajdú József / szerk. Lévai-Kamyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kamyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

belső tér

Hajdú József / szerk. Lévai-Kamyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

alaprajz

Janesch Péter / szerk. Lévai-Kamyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

metszet

Janesch Péter / szerk. Lévai-Kamyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

tervrajzok

Janesch Péter / szerk. Lévai-Kamyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

koncepció

Janesch Péter / szerk. Lévai-Kamyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

Az 1930-as években Kaffka Péter tervei alapján épült házat a beruházó eredeti tervei szerint lebontották volna, helyet adva egy új, hatlakásos társasháznak. Már a kiviteli tervek is elkészültek, mikor az építtető úgy döntött, hogy meghagyva a régi házat, azt egy elegáns villává alakítja át. A felújítás során csak a felmenő falak maradtak meg, mert a lépcső és a födémek bauxitbetonból készültek és cseréjük szükségessé vált. Egyértelmű, hogy a ház teljes elbontása sokkal gazdaságosabb lett volna, mégis, a régi ház egy jelenős hozzáadott értéket, az épített környezet finom és folytonos átalakulását képviseli.

Az utca felőli oldalon szinte változatlan maradt az eredeti épülettömeg, a kert felöli hozzáépítést egy szinte lebegő zárófödém fogja össze a régi épületrésszel.

külső kép

Farkas Péter, Csajbók Csaba / Alaprajz, 2000/7., 24. old.

külső kép

Farkas Péter, Csajbók Csaba / Alaprajz, 2000/7, 25. old.

külső kép

Farkas Péter, Csajbók Csaba / Alaprajz, 2000/7., 25. old.

belső tér

Farkas Péter, Csajbók Csaba / Alaprajz, 2000/7., 25. old.

belső tér

Farkas Péter, Csajbók Csaba / Alaprajz, 2000/7., 28. old.

belső tér

Farkas Péter, Csajbók Csaba / Alaprajz, 2000/7., 28. old.

külső kép

Farkas Péter, Csajbók Csaba / Alaprajz, 2000/7., 28. old.

külső kép

Farkas Péter, Csajbók Csaba / Alaprajz, 2000/7., 29. old.

részletfotó

Farkas Péter, Csajbók Csaba / Alaprajz, 2000/7., 29. old.

részletfotó

Farkas Péter, Csajbók Csaba / Alaprajz, 2000/7., 26. old.

alaprajz

Tomay Tamás / Alaprajz, 2000/7., 26. old.

alaprajz

Tomay Tamás / Alaprajz, 2000/7., 26. old.

alaprajz

Tomay Tamás / Alaprajz, 2000/7., 26. old.

homlokzat

Tomay Tamás / Alaprajz, 2000/7., 26. old.

homlokzat

Tomay Tamás / Alaprajz, 2000/7., 26. old.

Bán Ferenc Magyarország keleti szélén teremtett egy markáns hangvételű, egyedi építészeti világot, mely távoli kapcsolatot tart a kortárs építészeti irányzatokkal.

A Bodrog-parti nyaralóépület az ezredforduló magyar építészetének egyik legextrémebb példája. Bán Ferenc tokaji születésű építész, a hely kiváló ismerője. A telek a település végén helyezkedik el, a szomszédos temető mellett. Az út túloldalán egy felhagyott ipari területen egy bányászati átrakodó csúszda áll.

Az épület keskeny, hosszú főtömege különös világú: az erdős hegyoldal felé teljesen nyitott, míg a hosszanti oldalakon végighúzódó alacsony ablaksáv közvetlenül a padlóra ül. Ezeken az ablakokon á csak a kert gazdag aljnövényzete látható. A kiszolgáló terek, s a (nagy)szülői hálószoba egy kétszintes tömegbe került, míg függesztett fehér gubacsok a gyerekek, unokák számára készült. Itt különállóan létezhetnek, hálózsákban alhatnak (nincs bútor), rajzolhatnak az íves belső, fehér falakra. Ezek a gömbök adják a ház különös karakterét, mégsem válnak a környezet uralkodó elemévé: az épület a kert végébe került. A gubacsok szerkezeti részletei végletesen egyszerűek, szinte durvák, egyfajta nyers funkcionalizmust sugározva.

külső kép

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/1, 12-17 o.

külső kép

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/1, 12-17 o.

külső kép

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/1, 12-17 o.

részletfotó

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/1, 12-17 o.

belső tér

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/1, 12-17 o.

részletfotó

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/1, 12-17 o.

részletfotó

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/1, 12-17 o.

tervrajzok

Bán Ferenc / Magyar Építőművészet 2001/1, 12-17 o.

A ház több különböző tervezési fázison ment keresztül, míg a téglalap alakú, majd L-alakú elrendezés után a végső U formát elnyerte. A több elemből álló tömeg tiszta alaprajzi rendszert foglal magába: az egymásba fonódó terek folyamatosan tárulkoznak fel. A félig terepbe süllyesztett alsó szint tartja a kapcsolatot a kert alsó részével, míg a felső kert a nappalihoz kapcsolódó fedett-nyitott térrel egészül ki. A félnyeregtetők alatti hálókat egy tetőterasz köti össze, ahonnan az alsó és felső kertrész egyformán ellenőrizhető, valamint szép kilátás nyílik a pilisi dombokra.

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

részletfotó

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

belső tér

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

alaprajz

Karácsony Tamás / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

alaprajz

Karácsony Tamás / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

alaprajz

Karácsony Tamás / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

metszet

Karácsony Tamás / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

tervrajzok

Karácsony Tamás / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

Mónus (és tervezőtársa, felesége, Szőke Zsuzsa) sallangmentes, a modernizmus hagyományait ápoló építész, aki korai házaitól (Budapest, OKISZ-székház) kezdve világosan megfogalmazható alapelvek mentén alkot. Nem érdeklik az aktuális építészeti trendek, zárt, belső világa szigorú tudatosságra épül.

Az aránylag kis telekre helyezett ház egy kétgyermekes pszichológus házaspárnak készült, akik szabad kezet adtak az építésznek. A vasbeton használata, a lábakra állítás, a tetőterasz Le Corbusier hatását mutatják. Az egyszerű, funkcionalista alaprajz, a tiszta mérnöki gondolkodást jelző részletek, a kézi rajztechnika a modern építészet kortárs lenyomata. Az anyaghasználat azonban sokszínű: a nyersbeton, kő, fa mellett az üveg tartószerkezetként és lépcsőelemként is megjelenik.

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

belső tér

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

részletfotó

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

belső tér

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

alaprajz

Mónus János - Szőke Zsuzsa / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

alaprajz

Mónus János - Szőke Zsuzsa / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

alaprajz

Mónus János - Szőke Zsuzsa / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

metszet

Mónus János - Szőke Zsuzsa / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

homlokzat

Mónus János - Szőke Zsuzsa / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

A budai hegyvidéken, északra néző domboldalon áll az L alakú, nagyméretű családi ház. Alaprajza kompakt, tömege tagoltsága, gondos részletmegoldásai ellenére egyszerű alapformát követ, szigorúan kontrollált. Az épület megjelenése az utca felől józan és visszafogott, tömege illeszkedik a környezetébe, nem hívja fel magára a figyelmet.

Az utcával közel párhuzamos szárny a felső, bejárati szinten a nappali funkciókat, a lejtő felé nyitott alsó szinten az úszómedencét tartalmazza. Az utcára merőleges, a telek mélységében benyúló épületrész a lakószobákat és a hozzájuk tartozó kiszolgáló helyiségeket foglalja magába. A tető kialakítása kis lejtésű, kívül fémlemezfedés borítással, tere a lakóterek felől nyitott, érzékelhető.

A téglaburkolat, a fémlemezfedés és a nyílásrend rafinált grafikus kompozíciója határozza meg az épület homlokzati megjelenését. A gazdag téglaarchitektúra és a lépcsőházat bevilágító üvegtégla betétek Turányi Gábor kézjegyei az épületen.

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

belső tér

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

belső tér

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

belső tér

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

alaprajz

Turányi Gábor / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

alaprajz

Turányi Gábor / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

metszet

Turányi Gábor / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

metszet

Turányi Gábor / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

homlokzat

Turányi Gábor / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft., Budapest 2003

A település szélén lévő kis telkeket az erdőből parcellázták ki. A szomszédos telkeken az eredeti fákat telepítettekkel cserélték le, de itt megőrizték az erdő korábbi növényzetét.

A földszint szabdalt vonalvezetésű kontúrja egy régi, nőtt struktúrára emlékeztet. A néhány lépcsőfokos szintkülönbségek a lejtős telekből is következnek, de tovább erősítik a belső tér izgalmas, buja jellegét. Az emeletre két külön lépcsőn lehet feljutni: az egyik a nappaliból, a másik az étkezőből vezet fel. Ezek a romantikus, a modern elveitől távol álló gesztusok teszik radikálisan különlegessé ezt a házat, mely szakít a mai építészeti kánonnal. A részletek aprólékos megoldása, a gondosan gyűjtögetett míves faragott kő elemek és a pecsétes téglák is hozzájárulnak ahhoz, hogy egy meghitt erdei lak fogadja mindig az építészt és családját. Az épület – egy dolgozószobával való bővítés után – már állandó otthonként funkcionál.

külső kép

Turi Attila / Turi Attila építész, Turi Attila 2010

külső kép

Turi Attila / Turi Attila építész, Turi Attila 2010

külső kép

Turi Attila / Turi Attila építész, Turi Attila 2010

részletfotó

Turi Attila / Turi Attila építész, Turi Attila 2010

külső kép

Turi Attila / Turi Attila építész, Turi Attila 2010

részletfotó

Turi Attila / Turi Attila építész, Turi Attila 2010

részletfotó

Turi Attila / Turi Attila építész, Turi Attila 2010

belső tér

Turi Attila / Turi Attila építész, Turi Attila 2010

alaprajz

Turi Attila / Turi Attila építész, Turi Attila 2010

Az Őrség dimbes-dombos tájában a szórvány települési forma teszi különbözővé a lakozást az ország többi tájegységétől. Ez az alföldi tanyáknál sűrűbb településforma az ország nyugati részének egy kisebb területére jellemző. Az itt látható, erdő melletti ház ebbe a rendszerbe illeszkedik bele, mely az otthonosság és a tradicionális vidéki élet egyfajta sűrítményeként értelmezhető. U. Nagy Gábor nemcsak tervezi, hanem kivitelezi is ezeket az épületeket. Elmondása szerint ez a ház volt az utolsó, amit a kilencvenes évek elején kidolgozott módszerével tudott még felépíteni, azaz, hogyan lehet ökonomikus módon építkezni vidéken.

Az egymásra merőleges traktusú ház egy kis gyepes udvart keretez két oldalról, melyben a növényeket a tetővápáról lefolyó kis ciszternába összegyűlő vízből öntözik. A földszinten a nappali-étkező-konyha elfoglalja az épület rövidebbik szárát, míg a hosszabb az előszoba, kamra, fürdő és dolgozó, háló helységeket tartalmazza. A tereik éppen akkorák, hogy kényelmesek legyenek, ugyanakkor nem túlzóak. A sok természetes és nyersen hagyott anyag kellemes meleg hatású belső tereket hoz létre.

külső kép

U. Nagy Gábor / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

külső kép

U. Nagy Gábor / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

külső kép

U. Nagy Gábor / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

külső kép

U. Nagy Gábor / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

külső kép

U. Nagy Gábor / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

külső kép

U. Nagy Gábor / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

külső kép

U. Nagy Gábor / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

belső tér

U. Nagy Gábor / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

alaprajz

U. Nagy Gábor / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

Az alapvetően gyümölcsös, hétvégi házas kis telek között a belterületbe vonás miatt nagyméretű családi házak épültek. Janáky igyekezett a megbízóit meggyőzni arról, hogy a megfelelő méretű telek a jól működő ház egyik alapfeltétele. A solymári erdő alatt így három telek összevonásával jött létre az a földterület, ahol a szomszédaihoz képest kicsinek tűnő épület áll. Az alapterülete azonban 380 négyzetméter, ami egy háromtagú család és a zenész családfő stúdióját is kényelmesen magába tudja foglalni. Az alaprajz nem követi az egybenyitott terek mai szokását: a cellás elrendezés, a sarkon lévő bejárat, a szűk lépcső a sablonoktól távol áll, de a megbízók igényeit pontosan kielégíti. A bitumenes tető bazaltszórása is különleges megoldás: egyrészt védi a szigetelést a napsugaraktól, másrészt erőteljes, nyers hatást tükröz.

külső kép

Häider Anrdea / Alaprajz 2001/8. , 14. old.

külső kép

Häider Anrdea / Alaprajz 2001/8. , 14. old.

részletfotó

Häider Anrdea / Alaprajz 2001/8. , 15. old.

részletfotó

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft. 2003

külső kép

Häider Anrdea / Alaprajz 2001/8. , 15. old.

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft. 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft. 2003

részletfotó

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft. 2003

külső kép

Hajdú József / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft. 2003

alaprajz

Janáky István / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft. 2003

alaprajz

Janáky István / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft. 2003

metszet

Janáky István / szerk. Lévai-Kanyó Judit: 5 ház, Terc Kft. 2003

A Budapest II. kerületében álló családi ház anyagválasztása miatt nyaralónak tűnik. A szépen megmunkált bútorszerű épület impregnált vörösfenyő felületei kiemelik a környező lakóépületek sorából. A földszint négyzet alakú belső terét egy középső oszlop négy térnegyedre osztja. A kert síkjától finoman elemelt földszint és kapcsolódó teraszok miatt az egész pinceszint három oldalról bevilágító sávval rendelkezik. A négy lépcsőfoknyi szintkülönbség elegendő arra, hogy vizuálisan egybetartsa a lakószintet a kerttel, de szintben elválasztja. Az emeletre egy keskeny húzott karú lépcső vezet fel: itt található három háló és két egyedi alaprajzú fürdő helyiség. A földszint feszes, központi oszlopba futó vonalai a felső szinten lazulnak fel, létrehozva a közlekedőt és a szobákhoz tartozó beépített tároló bútorokat.

külső kép

Szentiváni János / családi házak family houses, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Darabos György / családi házak family houses, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Szentiváni János / családi házak family houses, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Szentiváni János / családi házak family houses, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Darabos György / családi házak family houses, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

belső tér

Darabos György / családi házak family houses, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Szentiváni János / családi házak family houses, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

alaprajz

Takács S. Sándor / családi házak family houses, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

alaprajz

Takács S. Sándor / családi házak family houses, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

alaprajz

Takács S. Sándor / családi házak family houses, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

metszet

Takács S. Sándor / családi házak family houses, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

A Sárváron született építész a diplomáját a Műegyetemen szerezte, de a rendszerváltás után a változó építészeti irányvonalak feszítésében egy nyugodt pontra vágyva 1991-ben leköltözött az Őrségbe, az Őriszentpéterhez tartozó Keserűszerre. Itt talált rá az igazi otthonra, és az Őrség érintetlen népi építészeti hagyományaira. U. Nagy nem csak tervezi, hanem saját maga kivitelezi a házait. Ennek ellenére nem vált kivitelezővé, rajzai továbbra is egy tervezőépítész érzékeny sokat keresgélő vonalai. Házai szintetizáló munkák, a táj, a hagyományok és a kortárs lakozás tükrében. Ez a Szentgotthárd szélén épült ház már inkább kötődik a vidékhez, mint a városhoz. Bár modernista arányokkal és aszimmetrikus szerkesztéssel megkomponált homlokzatai, néhol keleties hangvételű részletei, vagy az alacsony hajlásszögű fémlemezfedésű tető inkább egy urbánus kontextus sajátja, az anyaghasználat és a ház méretei szépen ágyazzák bele a környezetébe. A kompakt téglalap alakú tömeg két szintjéhez az emelkedő domboldalon kapcsolódik additív módon a kettős kéménypillér és a nagyméretű fedett-nyitott terasz. A ház szerény méreteihez képest a félnyeregtető folytatása alatt létrehozott nyitott nappali szinte grandiózus méretű, az itt élők egyik fontos tartózkodási helye. A földszint a hálószobák és a közös fürdőszoba szintje, míg az emeleten a nappali, étkező és az ehhez közvetlenül kapcsolódó nagyvonalú fedett terasz található. A ház kétszintes homlokzatán a tornác árnyékolásaként használt rúdbetétek a szlovén szénaszárítókat idézik.

külső kép

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/3

külső kép

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/3

külső kép

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/3

külső kép

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/3

külső kép

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/3

külső kép

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/3

belső tér

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/3

belső tér

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/3

részletfotó

Hajdú József / Magyar Építőművészet 2001/3

alaprajz

U. Nagy Gábor / Magyar Építőművészet 2001/3

metszet

U. Nagy Gábor / Magyar Építőművészet 2001/3

homlokzat

U. Nagy Gábor / Magyar Építőművészet 2001/3

homlokzat

U. Nagy Gábor / Magyar Építőművészet 2001/3

A tinnyei lakóház hagyományos nyeregtetős formájával és kompakt tömegével szűkszavúan áll a falu határában az új beépítések között. A kivitelező (egyben a megbízó) és a tervező egy korábbi munka kapcsán ismerte meg egymást. A közös értékek tisztelete vezetett oda, hogy létrejött ez az otthon.

A ház vastag réteges falszerkezete, a hőszigetelés síkjában tartott visszahúzott nyílászárók és a tömör fa spaletták az ötletes, takarékos tervezés és a gondos kivitelezés bizonyítéka. Nagyméretű nyílászáró kizárólag a hátsó kert felé nyílik, amin keresztül a belső tér a terasszal, majd a távolabbi szántófölddel tart vizuális kapcsolatot. A ház mellett végigfutó zsalukő fal mentén a kert végébe jutunk, ahol egy praktikus kis szerszámtároló és nyári konyha található, mosogatóval, kéménybe kötött grillráccsal.

Az egyedüli lakott szint a földszint. A padlás - hagyományos házakhoz hasonlóan - puffer zónaként szolgál. Az alaprajz a ház hosszanti tengelyében húzódó közlekedő tengelyére szerkesztett: innen nyílnak a szobák, a vizes helyiségek, majd a végül a nappali és a konyha. A közlekedő sávot a szobáktól egy tároló-nyílászáró sáv választja el, amely a kéménypilléreket és a fűtő berendezést is tartalmazza.

külső kép

Bujnovszky Tamás / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Bujnovszky Tamás / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Bujnovszky Tamás / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Bujnovszky Tamás / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Bujnovszky Tamás / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

részletfotó

Bujnovszky Tamás / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

részletfotó

Bujnovszky Tamás / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

alaprajz

Balázs Mihály / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

homlokzat

Balázs Mihály / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

homlokzat

Balázs Mihály / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

homlokzat

Balázs Mihály / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

A tornácos ház Budakeszin egy négytagú család részére készült. Az aránylag kis alapterületű ház téglalap alaprajza a későbbi bővítést is lehetővé teszi. A földszinti alaprajzból kiugró tömegek funkcionális dobozok, melyeket a tető erőteljesen kinyúló eresze fog össze. Az előtér és a hozzá tartozó vendég-mosdó már egy majdani, merőleges irányú bővítés kezdeménye. Az emeleti vizes blokk is e kiugrás fölé került, a tér használhatóságát a keresztirányú oromfalas nyeregtető biztosítja. Ezáltal jön létre az emeleten a megfelelő belmagasság a fürdőben, és a háztartási helyiségként is funkcionáló kis közlekedőben. A főtömegre merőleges nyeregtető kijelöli a bővítés irányát is.

külső kép

Bujnovszky Tamás / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Bujnovszky Tamás / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Bujnovszky Tamás / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Bujnovszky Tamás / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

részletfotó

Bujnovszky Tamás / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

alaprajz

Basa Péter / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

alaprajz

Basa Péter / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

metszet

Basa Péter / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

Egy 80-as években épült, eredetileg nyaraló funkciójú épület átalakításával, továbbépítésével jött létre ez a nagyobb méretű családi ház, mely hosszú évek lakatlansága alatt jutott el a 2002-es állapotig. A ház a beépített anyagok tekintetében, gépészetileg avult állapúvá vált, de tömege, esztétikai megjelenése is beavatkozást sürgetett. Mindezek ellenére a megbízó-tervező páros közös döntése az volt, hogy a régi ház minél több elemét meg kell tartani.

A belső terek és a kertkapcsolat aggályos helyzete miatt teljesen át kellett írni a ház működését, újraszervezni a tereit. A belső terek egybenyitásával és a tömeg kiegészítésével Jancsó Miklós egy új réteget adott a háznak. Az újonnan hőszigetelt külső fal egységesen pácolt lécburkolat héjat kapott. Az új vasbeton tető alatt teljes értékű belmagasság alakult ki, az emeleti szint minden helyiségében. Az utca felőli homlokzaton a garázs felett egy műteremmel bővült a ház, míg a kert felé a meglévő teraszt teljesen beüvegezték, s emellé egy új terasz is készült. Az egyedi vörös színt a Skandináviában előszeretettel használt időjárásálló olaj-pigment-iszap festék felület adja a borovi fenyő léceknek.

külső kép

Bujnovszky Tamás / Jancsó Miklós

külső kép

Bujnovszky Tamás / Jancsó Miklós

külső kép

Bujnovszky Tamás / Jancsó Miklós

külső kép

Bujnovszky Tamás / Jancsó Miklós

külső kép

Bujnovszky Tamás / Jancsó Miklós

külső kép

Hoffmann / Jancsó Miklós

részletfotó

Bujnovszky Tamás / Jancsó Miklós

belső tér

Hoffmann / Jancsó Miklós

alaprajz

Jancsó Miklós / Jancsó Miklós

metszet

Jancsó Miklós / Jancsó Miklós

homlokzat

Jancsó Miklós / Jancsó Miklós

A budaörsi domboldalon álló épület léptékét, elhelyezését tekintve illeszkedik a környezetébe, tömegformálásával és magas építészeti minőségével pedig messze kitűnik a környező házak közül. Az épület programja egy szolid családi házé (lakóterülete alig több mint 100 négyzetméter), kiegészítve egy olyan térrel, amely nagyobb baráti rendezvények kereteként is tud szolgálni.

Tömege kompakt, modernista hagyományokat idéző, alaprajzi elrendezése tiszta és logikus. A lakóhelyiségek egyetlen, közbülső helyzetben lévő szinten találhatóak. A nappali helyiségek sávjának magassága megemelt, a nappalihoz könnyed faszerkezetű, fedett terasz kapcsolódik. Az épülettömegből kiemelkedő északi sáv a felső szinten lévő terasz fedett zónája. A terasz a lakóterek érintése nélkül is megközelíthető, közös használatra szánt tér, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a városra. Anyaghasználata (mészkőburkolat, nyersbeton, üvegmellvéd) elegánssá teszi az épület megjelenését és pontos jelzést ad a mai kor építészeti karakteréről.

külső kép

Batár Zsolt / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Batár Zsolt / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Batár Zsolt / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Bujnovszky Tamás / Régi-új Magyar Építőművészet 2007/1, 19-22 o.

külső kép

Bujnovszky Tamás / Régi-új Magyar Építőművészet 2007/1, 19-22 o.

külső kép

Bujnovszky Tamás / Régi-új Magyar Építőművészet 2007/1, 19-22 o.

részletfotó

Bujnovszky Tamás / Régi-új Magyar Építőművészet 2007/1, 19-22 o.

külső kép

Bujnovszky Tamás / Régi-új Magyar Építőművészet 2007/1, 19-22 o.

alaprajz

Kalmár László - Zsuffa Zsolt / Régi-új Magyar Építőművészet 2007/1, 19-22 o.

metszet

Kalmár László - Zsuffa Zsolt / Régi-új Magyar Építőművészet 2007/1, 19-22 o.

A budafoki hegyoldal tarka házai között áll egy visszafogott, szinte komor, mélyszürke épület. Mázas kerámia burkolata homogenizálja a tömeget, melynek korcolt fémlemez héjalása is szinte megegyező színű. Ez a homogenitás teszi absztrakt tárgyszerűvé a házat. Egyedül a belső árnyékolószerkezetek ellenpontozzák a sötét felületet a textilrolók fehérjével. A homlokzati nyílászárók megjelenése működésük szerint változóak: a nyitható szárnnyal rendelkező ablakok, ajtók a homlokzat belső-, míg a fix nyílászárók a homlokzat külső síkjára kerültek, hártyaszerűvé téve a lapburkolathoz feszülő üveget. Az épület szigorú geometrikus formája időtlenné, tárgyszerűvé teszi a házat, amit a kiváló kivitelezési minőség is erősít. Ebben a tárgyban azonban jó lakni. A belső terek - az aszkétikus külső ellenére - otthonosan bútorozottak, jó arányú helyiségekkel.

külső kép

Rákosi Péter / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Rákosi Péter / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Rákosi Péter / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

külső kép

Bujnovszky Tamás / Régi-új Magyar Építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2007/3, 38-39 o.

külső kép

Rákosi Péter / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

belső tér

Rákosi Péter / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

belső tér

Rákosi Péter / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

alaprajz

Szokolyai Gábor / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

alaprajz

Szokolyai Gábor / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

metszet

Szokolyai Gábor / Családi házak, szerk: Lévai-Kanyó Judit, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2009

A ház egyedi formálása premodern gyökerekből fakad, mégis könnyedén simul bele a faluképbe. Finom részleteivel, a vakolat színezésével keresi a párbeszédet a szomszédos házakkal. Tömege egy erős állásfoglalás a toldaléképületekkel operáló szomszédokkal szemben, ugyanakkor sem anyaghasználatában, sem formájában nem igyekszik a kortárs eredetiséget mutatni. A család élettereként határozza meg magát az épület, amely sem technikai, sem formai bravúrokkal nem él. A ház fedélszéke olyan, mintha egy zsebkendőt megemeltek volna. A vidéki építészet és valami kedves, mesevilágot idéző formái a japán Teronobu Fujimori munkáira emlékeztetnek.

A földszinten a nappali üvegfala mélyen hátrahúzott, létrehozva egy kellemes árnyékos teraszt, ami a kert és a belső terek között képez átmenetet. A belső terekben őszintén jelenik meg a tartószerkezet. A fafödémet gyámolító acélgerendák a ház alakjából következően mutatják a szögtöréses rendszerüket. A fióktartók elrendezése mozgalmas, mégsem öncélú formai megoldások, hanem a ház alakjából vezethetők le. A furcsa forma szögei a helyből, a telek határoló vonalaiból, ill. a panorámából következnek.

külső kép

Bujnovszky Tamás / Régi-új Magyar Építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2010/5, 37-38 o.

külső kép

Bujnovszky Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

külső kép

Bujnovszky Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

külső kép

Bujnovszky Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

külső kép

Bujnovszky Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

belső tér

Bujnovszky Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

részletfotó

Bujnovszky Tamás / Régi-új Magyar Építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2010/5, 37-38 o.

alaprajz

Benczúr László / Régi-új Magyar Építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2010/5, 37-38 o.

alaprajz

Benczúr László / Régi-új Magyar Építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2010/5, 37-38 o.

metszet

Benczúr László / Régi-új Magyar Építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2010/5, 37-38 o.

Az „U" alakú épület a soproni Lővérek villanegyedében áll. A ház aszimmetrikus szárai a kert felé nyitnak. Telepítését a tájoláson felül a korábbi, elbontandó épület homlokzati síkja rajzolta meg. A kert és a telek vonalainak, szögtöréseinek keresgetéséből született ház harmonikus egységben áll a környezetével.

A ház jól használja a lejtős terep adottságait, elfordul az utcától és udvarával az utcától magasabban elhelyezkedő intimebb kert felé nyílik meg. A ház alacsony hajlásszögű félnyereg teteje a domboldal lejtéséhez igazodik. A homlokzatképzésnél használt anyagok, mint a terméskő, tégla, fa szervesen illeszkednek a Lővérek adta természeti környezethez. Ez az anyagszerűség és a gazdag részletek adják a ház igazi karakterét. A befelé forduló ház külső homlokzatai jellemzően tömörek, a kert felé, a külső tartózkodás színterére nyílnak meg.

külső kép

Cser Dániel / régi-új magyar építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2008.

külső kép

Cser Dániel / régi-új magyar építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2008.

külső kép

Cser Dániel / régi-új magyar építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2008.

külső kép

Cser Dániel / régi-új magyar építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2008.

alaprajz

Józsa Dávid / régi-új magyar építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2008.

A karakteres látszóbeton támfalkerítés mögött áll az elegáns kétlakásos villaépület. A bejárati nyersbeton kapuzatnak a függőleges zsaludeszkák lenyomatai adnak finoman rusztikus felületet. Az épület erődszerű védettséget nyújt a bentlakóknak. A több belső udvarra tagolt kert, a támfalak és az alapvetően introvertált ház a külvilággal óvatos kapcsolatot tart. Az új ház a szomszédos 19. századi Hild-villával nem igyekszik konkurálni, ugyanakkor kapcsolatot sem keres. Autonóm egységként határozza meg magát a domboldalon. A beágyazottsága inkább a tereppel való kapcsolatában érhető tetten. A kerítések, támfalak rendszere – hasonlóan Karácsony Tamás más munkáihoz – a háznak nem egy kelléke, hanem szerves része: minden csáp, amit az épület kiereszt magából, a terepbe kapaszkodik. A panoráma felé néző kert és a belső udvar felé fordulnak az épület nyitottabb homlokzatai, míg az utca felé a zárt, tégla architektúrás homlokzatra a konyha ablaka néz.

külső kép

Karácsony Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

külső kép

Karácsony Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

részletfotó

Karácsony Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

részletfotó

Karácsony Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

külső kép

Karácsony Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

külső kép

Karácsony Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

makettfotó

Karácsony Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

makettfotó

Karácsony Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

alaprajz

Karácsony Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

alaprajz

Karácsony Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

alaprajz

Karácsony Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

metszet

Karácsony Tamás / Családi házak, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2009

A művészettörténész - művész házaspár a gyerekeik különköltözése után döntöttek úgy, hogy a korábbi ingatlanoktól megválva egy kis mecseki faluban szeretnének a továbbiakban élni. Első ütemben a telek aljában álló parasztház felújítása és a pince kerámiaműhellyé alakítása után, a tetőtérben rendezték be a hazalátogató gyerekek számára a vendégszobákat. A második ütemben vágtak bele a felső ház tervezésébe, építésébe.

Az építtetők határozott elképzeléssel rendelkeztek: egybefüggő belső terek helyett szeparált szobákat kívántak, különálló étkező-konyhával. A funkcionális elkülönültség az épület tömegét, homlokzati burkolatait is meghatározta. A nappali kőburkolatú kubusa a kilátás felé fordul, s egy faburkolatú nyaktaggal kapcsolódik a többi funkciót befogadó tulajdonképpeni főtömeghez. A szinte nyers funkcionalitás a belső terekben is folytatódik: a falazott szerkezetek vakoltak, míg a betonszerkezetek nem takartak; a felületek a különböző zsaluanyagok használata miatt különös ritmust kaptak.

külső kép

Pesti András / Régi-új Magyar Építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2008/1, 39-41 o.

külső kép

Pesti András / Régi-új Magyar Építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2008/1, 39-41 o.

külső kép

Pesti András / Régi-új Magyar Építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2008/1, 39-41 o.

külső kép

Pesti András / Régi-új Magyar Építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2008/1, 39-41 o.

alaprajz

Pelényi Margit / Régi-új Magyar Építőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 2008/1, 39-41 o.

Adyliget Budapest határában, Hűvösvölgy dombjai mögött húzódik meg. Még közel a városhoz, de már a várost határoló dombok mögött terül el a kertvárosi övezet erdővel keretezett blokkja. A '80-as évek fehér-barna stílusában épült tekintélyes ház hátsó emeleti szintjét és a tetőteret kapta meg az építész házaspár, hogy alakítsák ki otthonukat. A bővítés a szülők nyeregtetős házának tömegéből kilépő geometrikus formájú parazita. Szép átlátásokkal rendelkező terei és racionális alaprajzi kialakítása jól illik az új elem homogén anyaghasználatához. A beavatkozás egy konzolos új födémszakasz és egy külső lépcső építését jelentette, a belső tér átalakításával.

A lépcsőkorlát és a toldalék vörösfenyő lécburkolattal borítottak, így azok határozottan elválnak a régi szerkezetektől. A vendégfogadás tereiben a fenyő, ipari parketta és a bronz színű falak, valamint a konyhasziget finom tónus különbségei adnak a kevés, de igényesen választott mobiliának hátteret. A lakószinten található gyerekszoba és az emeleti zeneszoba, háló, fürdő már az privát zóna éteri fehérével fogad minket. A helyiségek nem üresek, a szükséges mennyiségű bútorra szorítkoznak, így a bővítés tereire hagynak koncentrálni.

külső kép

Máté Gábor / http://epiteszforum.hu/a-kortars-nekifeszul-a-80-as-eveknek

belső tér

Máté Gábor / http://epiteszforum.hu/a-kortars-nekifeszul-a-80-as-eveknek

belső tér

Máté Gábor / http://epiteszforum.hu/a-kortars-nekifeszul-a-80-as-eveknek

belső tér

Máté Gábor / http://epiteszforum.hu/a-kortars-nekifeszul-a-80-as-eveknek

belső tér

Máté Gábor / http://epiteszforum.hu/a-kortars-nekifeszul-a-80-as-eveknek

alaprajz

Pethő László / http://epiteszforum.hu/a-kortars-nekifeszul-a-80-as-eveknek

alaprajz

Pethő László / http://epiteszforum.hu/a-kortars-nekifeszul-a-80-as-eveknek

metszet

Pethő László / http://epiteszforum.hu/a-kortars-nekifeszul-a-80-as-eveknek

homlokzat

Pethő László / http://epiteszforum.hu/a-kortars-nekifeszul-a-80-as-eveknek

A Balaton Budapesthez közeli legkeletibb települése Balatonakarattya. Az erősen lejtős telek kitüntetett helyen áll, éppen a Balaton hossztengelyébe néz bele. Az elhanyagolt állapotban lévő telket szelektív növényritkítással tették rendbe, hogy a fenyőliget különleges karaktere érvényre jusson. Ezek közé a fenyőfák közé nyúlik be az épület keskeny, kilátószerű szárnya. A ház alapképlete a balatoni nyaralók rendjét követi: az alsó szinten a társasági életé, míg a felsőn kisméretű háló kapnak helyet. Az előkertben egy pergolás kocsibeálló fogadja az érkezőt. A tömör támfalak mellett mélyen vágódik a terepbe a lépcső, mely az alsó kert szintjére vezet le. A lakószint és a fölötte kígyózó épületszárny egybeolvad a kerttel, az oszlopok feloldódnak a fenyők törzsei között. A földszinten a közlekedősáv az egykarú lépcsővel kettévágja a konyha és a nappali terét. Az emeleten ugyanez a sáv az, ami elválasztja a két hálószobát.

külső kép

Bujnovszky Tamás / Magyar Építőművészet, 2009/2, 3. old.

külső kép

Bujnovszky Tamás / Magyar Építőművészet, 2009/2, 4. old.

külső kép

Bujnovszky Tamás / Magyar Építőművészet, 2009/2, 4. old.

külső kép

Bujnovszky Tamás / Magyar Építőművészet, 2009/2, 5. old.

külső kép

Bujnovszky Tamás / Magyar Építőművészet, 2009/2, 6. old.

belső tér

Bujnovszky Tamás / Magyar Építőművészet, 2009/2, 6. old.

belső tér

Bujnovszky Tamás / Magyar Építőművészet, 2009/2, 6. old.

alaprajz

Bulcsu Tamás / Fortvingler Éva / Magyar Építőművészet, 2009/2, 6. old.

alaprajz

Bulcsu Tamás / Fortvingler Éva / Magyar Építőművészet, 2009/2, 6. old.

metszet

Bulcsu Tamás / Fortvingler Éva / Magyar Építőművészet, 2009/2, 6. old.

metszet

Bulcsu Tamás / Fortvingler Éva / Magyar Építőművészet, 2009/2, 6. old.

metszet

Bulcsu Tamás / Fortvingler Éva / Magyar Építőművészet, 2009/2, 6. old.

Köveskál a Balaton-felvidék medencéjének közepén található közel 500 lelket számláló település. A falu határában álló egykori majorság épületegyüttesét, és a hozzá tartozó mandulást vásárolta meg az építésszel való egyeztetés után a tulajdonos. Az egykori sertéstelep épületállománya az '50-es, '60-as években épült, és a tulajdonosváltás idejére jelentősen leromlott. Az új tulajdonos felhagyott az állattartással és fő profilként a mandula-termesztéssel kíván foglalkozni. Így első lépésként a talaj fertőtlenítése és a romok eltakarítása volt óriási feladat. Ezután kezdődhetett meg a tervezés és építés, amelynek programja lakóházat, gondnoki lakást és gazdasági épületegyüttes létrehozását célozta meg. Az új lakóház mellett jó döntésnek tűnt felújítani a remek tartószerkezeti állapotban lévő 80 méter hosszú istállót. Ebben az épületben kapott helyet a gondnoki lakás és a traktorszín mellett raktározó, ill. feldolgozó helyiség is. A lakóház tervezésénél hamar kiderült, hogy az építtető és a tervező között a közös nevezőként John Pawson svédországi Baron tanyaháza szerepel. A koncepció egy hosszú nyeregtetős épület képe volt, harmadában szétvágva, úgy, hogy az elhúzott tömegek egy kis udvart hozzanak létre. A mezőgazdasági épületek arányait követő két ház, fehér tömegével nyugodt, tájba illesztett tárgyként jelenik meg a mandula ültetvény szélén.

külső kép

Vincze László - Páczelt Péter / http://epiteszforum.hu/vincze-laszlo-majorsagi-epuletehez

látványterv

Vincze László - Páczelt Péter / http://epiteszforum.hu/vincze-laszlo-majorsagi-epuletehez

látványterv

Vincze László - Páczelt Péter / http://epiteszforum.hu/vincze-laszlo-majorsagi-epuletehez

külső kép

Vincze László - Páczelt Péter / http://epiteszforum.hu/vincze-laszlo-majorsagi-epuletehez

külső kép

Vincze László - Páczelt Péter / http://epiteszforum.hu/vincze-laszlo-majorsagi-epuletehez

külső kép

Vincze László - Páczelt Péter / http://epiteszforum.hu/vincze-laszlo-majorsagi-epuletehez

belső tér

Vincze László / http://epiteszforum.hu/vincze-laszlo-majorsagi-epuletehez

belső tér

Vincze László / http://epiteszforum.hu/vincze-laszlo-majorsagi-epuletehez

helyszínrajz

Vincze László / http://epiteszforum.hu/vincze-laszlo-majorsagi-epuletehez

alaprajz

Vincze László / http://epiteszforum.hu/vincze-laszlo-majorsagi-epuletehez

metszet

Vincze László / http://epiteszforum.hu/vincze-laszlo-majorsagi-epuletehez

A Brit-szigetek egyik legnyugatibb pontján található, Atlanti-óceánra néző parti telek vidéki nyugalma az urbanizáció elől menekülő megbízók ideális pihenő helye. A telken álló új ház egy katonai barakkot váltott le. A tervezők úgy döntöttek, hogy a modern tradícióktól - mikor a természeti közegbe egy szép dobozt helyeznek - távol tartva magukat a táj részeként fogalmazzák meg az épületüket. A házat igyekeztek tradicionális épületszerkezeti megoldásokkal létrehozni, elkerülve a high-tech elemeket. Így jött létre az épület leglátványosabb részeként a nyugatra néző fix üveg homlokzat, kerek szellőző nyílásokkal. Az üvegfalat egy ellipszis mentén alakították ki, mintha egy kamera vagy távcső lencséje metsződne össze a földdel. A ház tartószerkezeti elemeit szállítható méretben, üzemben előregyártották és a helyszínen szerelték össze. Kivétel ez alól a konyha és a fürdő rétegelt lemez egysége, ami teljes egészében előregyártva érkezett a helyszínre. Bár első látásra technikailag is zöld háznak tűnik az épület, valójában nem az. A látvány felé megnyíló nagy üvegfelületek sok napfényt ejtenek csapdába. A vastag hőszigetelő rétege miatt nagy a ház termikus kapacitása, ugyanakkor szokványos épületgépészeti egységeket használtak fel a működtetéséhez. Az épületet nem beásták a földbe, hanem a terepet építették fel körülötte, azt a hatást keltve, mintha a kompozíció az eredeti domborzat része lenne.

külső kép

Richard Davies / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Richard Davies / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Richard Davies / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

külső kép

Richard Davies / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

belső tér

Richard Davies / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

belső tér

Richard Davies / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

helyszínrajz

Future Systems / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

helyszínmetszet

Future Systems / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

metszet

Future Systems / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

perspektivikus ábra

Future Systems / Clare Melhuish: Modern Houses 2, Phaidon, London, 2000

A Szolár ház I. egy zéró-energia felhasználású ház a Rajna völgyében. A házat a keleti, déli és nyugati oldaláról áttetsző fotovoltaikus panelek borítják, melyeket csak a padlóig lefutó nyílászárók szakítanak meg. Tekintve, hogy az északi oldalon nagyon kevés napenergia nyerhető, a teljes felületét a panorámára néző nyílászáró borítja. Az épület vasbeton tartószerkezete egy nagy hőtároló felületként működik. A belső világos terek látszóbeton falakkal elválasztottak, melyek finoman sugározzák le a meleget. A külső megjelenés karakterét a szerelt üveg homlokzat adja, amely az időjárás függvényében változtatja megjelenését a csillogó feketétől az opálosan szürkéig. A téli két és fél órás átlag napi napsütés kivételével a ház teljes fűtési és villamos energiaigényét fedezni tudják a homlokzati napelemekkel nyert elektromossággal.

külső kép

Grazia Ike-Branco / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2008

külső kép

Grazia Ike-Branco / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2009

részletfotó

Grazia Ike-Branco / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2010

részletfotó

Grazia Ike-Branco / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2011

külső kép

Grazia Ike-Branco / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2012

részletfotó

Grazia Ike-Branco / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2013

belső tér

Grazia Ike-Branco / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2014

belső tér

Grazia Ike-Branco / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2015

alaprajz

Glassx AG, Dietrich Schwartz / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2015

A projekt célja olyan moduláris lakóegységek fejlesztése volt, amelyek képesek választ adni az időszakos használat követelményeire. Az egyes lakóegységek a terület módosítása nélkül (mint például városi terek, nemzeti parkok, strandok esetén), infrastrukturális kapcsolatok hiányában is tudnak működni. A modulok szükség szerint sorolhatóak vagy kombinálhatók. A lakóegységeket teljes autonómia jellemzi: előkészítés nélkül bárhol elhelyezhetőek, napelemek révén képesek energiatermelésre, saját vízkészlettel gazdálkodnak.

A belső egyetlen összefüggő, bútorszerűen kialakított fürdő-, gardrób- és konyhablokkal tagolt 27 m2-es tér, amely 1 fő számára nyújt kényelmes lakáslehetőséget. A modulok könnyűszerkezetes kialakításúak acél tartóvázzal és külső-belső faburkolattal. Az épületek prototípus szintjén léteznek, tömegtermelésbe nem kerültek. Gondolati tartalmukon túl jelentőségük a technológia pontos megtervezésében és megvalósításában van.

külső kép

Luis Ferreira Alves / Luisella Gelsomino, Ottorio Marinoni: European Housing Concepts 1990-2010, Editrice Compositori, Bologna, 2009

belső tér

Luis Ferreira Alves / Luisella Gelsomino, Ottorio Marinoni: European Housing Concepts 1990-2010, Editrice Compositori, Bologna, 2009

belső tér

Luis Ferreira Alves / Luisella Gelsomino, Ottorio Marinoni: European Housing Concepts 1990-2010, Editrice Compositori, Bologna, 2009

alaprajz

Fatima Fernandes - Michele Cannata / Luisella Gelsomino, Ottorio Marinoni: European Housing Concepts 1990-2010, Editrice Compositori, Bologna, 2009

metszet

Fatima Fernandes - Michele Cannata / Luisella Gelsomino, Ottorio Marinoni: European Housing Concepts 1990-2010, Editrice Compositori, Bologna, 2009

metszet

Fatima Fernandes - Michele Cannata / Luisella Gelsomino, Ottorio Marinoni: European Housing Concepts 1990-2010, Editrice Compositori, Bologna, 2009

A tervezők nem elégedtek meg azzal, hogy egy fenntartható házat alkossanak, legalább annyira fontosnak tartották a helyszíni adottságok fegyelembevételét, mint az épület anyagának megválasztását, vagy az épületgépészeti megoldásokat. A talajhoz négy ponton kapcsolódó ház elbontása esetén a legkisebb nyomot hagyja maga után. Mivel az épület jellemzően acél és fa tartószerkezeti elemekből épül fel, az elbontott anyagok újrahasznosíthatóak, vagy reciklálhatóak. A ház formálásában az optimális tájolás és a lejtőre való illesztés játszotta a főszerepet. Épületgépészeti szempontból a ház falaiban futó szellőzőjáratok és a homlokzati szellőzőnyílások rendszere teszik különlegessé a ház gravitációs szellőzését.

külső kép

Emilio P. Doiztua / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 340. old.

külső kép

Emilio P. Doiztua / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 340. old.

külső kép

Emilio P. Doiztua / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 341. old.

külső kép

Emilio P. Doiztua / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 342. old.

külső kép

Emilio P. Doiztua / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 342. old.

belső tér

Emilio P. Doiztua / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 342. old.

belső tér

Emilio P. Doiztua / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 342. old.

külső kép

Emilio P. Doiztua / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 343. old.

részletfotó

Emilio P. Doiztua / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 343. old.

homlokzat

Ecosistemaurbano / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 343. old.

alaprajz

Ecosistemaurbano / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 343. old.

alaprajz

Ecosistemaurbano / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 343. old.

metszet

Ecosistemaurbano / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 343. old.

metszet

Ecosistemaurbano / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 343. old.

homlokzat

Ecosistemaurbano / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 343. old.

perspektivikus ábra

Ecosistemaurbano / 5/Architecture sustainable , Editorial Pencil s.l., Valencia 2007, 343. old.

A Fujy mintaháza a fenntartható családi ház építészet és a legfrissebb épületgépészeti technológiák bemutatására jött létre. Szinte kizárólag megújuló agyagokat használ a szerkezeti elemekhez, a felületkezeléshez, a bútorok elkészítéséhez. A faszerkezetek tanúsítvánnyal rendelkeznek arról, hogy az erdőgazdaság, ahonnan a nyersanyag származik fenntartható módon gazdálkodik a természetes erőforrásokkal. A ház alacsony energiafelhasználását támogatandó passzív energetikai megoldásokat alkalmaz, mint a külső hőszigeteléshez használt thermo-akusztikus falazó blokk, az egyrétegű természetes vízszigetelő réteg, vagy a fa hőhídmegszakító elemek. A ház fűtését napelemek biztosítják és kiegészítésképpen egy speciális elektromos kondenzációs bojler szolgáltatja a meleg vizet.

külső kép

Miguel de Guzmán / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2008

külső kép

Miguel de Guzmán / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2008

külső kép

Miguel de Guzmán / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2008

külső kép

Miguel de Guzmán / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2008

belső tér

Miguel de Guzmán / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2008

belső tér

Miguel de Guzmán / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2008

részletfotó

Miguel de Guzmán / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2008

részletfotó

Miguel de Guzmán / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2008

belső tér

Miguel de Guzmán / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2008

alaprajz

Fujy naturally architecture / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2008

alaprajz

Fujy naturally architecture / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2008

metszet

Fujy naturally architecture / Simone Schleifer: Small Eco- Houses, Evergreen GmbH, Köln 2008