Habitatio

2013


Tartalom

1. Bevezetés
2. Különleges lakóhelyek
TÍPUSOK
erőszak - katonákkal, háborúval, fogvatartással kapcsolatos lakóhelyek
túlélés - lakóhelyek a legszegényebbek, menekültek, katasztrófák túlélői számára
gondozás - nehéz helyzetű, támogatásra szoruló csoportok lakóhelyei
vallás - papok, lelkészek és zarándokok lakóhelyei
munka - tanulók és dolgozók lakóhelyei
szabadidő - táborozók, nyaralók és szállóvendégek lakóhelyei
utazás - járművek, ahol alvóhelyeket alakítottak ki
kísérlet - új lakásformák szokatlan helyeken, szokatlan előállítással
RENDSZEREZÉS
éghajlati viszonyok
fizikai közeg
lakók közösségének típusa
lakók társadalmi osztálya
egy főre jutó terület
folyamatos használat időtartama
lakóhely mozgathatósága
használat tervezettsége
3. Különleges lakóhelyek - példák
S 01. R639
S 02. Al Asad légibázis
S 03. Kwan-li-so No.15
S 04. Halden fengsel
S 05. Cité Soleil
S 06. Miyashita park
S 07. Blikkiesdorp (Symphony Way Temporary Relocation Area)
S 08. FEMA készház
S 09. Paper Log House
S 10. EPPS4 (Emergency Paper Partition System)
S 11. Shelter Home for the Homeless
S 12. Soe Ker Tie
S 13. House for Elderly People
S 14. Children’s Center for Psychiatric Rehabilitation
S 15. Helsingør Psychiatric Hospital
S 16. Surgical Field Hospital & Mobile First Aid Station
S 17. Tautra Mariakloster
S 18. Wat Khao Buddhakodom
S 19. Mina Tent City
S 20. Tietgenkollegiet
S 21. Foxconn worker dormitories
S 22. Halley VI
S 23. JakPak
S 24. Tentsile
S 25. Airstream
S 26. Unimog U4000 » Dakar U685
S 27. Treehotel
S 28. 9h Capsule Hotel
S 29. Neue Monte Rosa Hütte
S 30. Amtrak Superliner
S 31. Ady Gil (korábban Earthrace)
S 32. HMS Astute S119
S 33. International Space Station
S 34. Morton Loft
S 35. Parasite Las Palmas
S 36. Poortgebouw
S 37. Toke Houseboat
S 38. Villa Vals
S 39. Cité à Docks
S 40. dasparkhotel_ottensheim
4. Köznépi lakóhelyek
éghajlati övezetek
biomcsoportok és építőanyagok
épületformák
TÍPUSOK
Trópusi és szubtrópusi erdős területek
Trópusi és szubtrópusi átmeneti területek
Száraz területek
Mérsékelt égövi átmeneti területek
Kontinentális és mérsékelt égövi erdős területek
Hideg területek
RENDSZEREZÉS
hely
éghajlati viszonyok
lakók közösségének típusa
lakók munkája
lakóhely mozgathatósága
jellemző építőanyagok
épületforma
5. Köznépi lakóhelyek - példák
V 01. Haida hosszúház
V 02. Irokéz hosszúház
V 03. Hidatsa, mandan és arikara földkunyhó
V 04. Maja ház
V 05. Beléni tutaj- és cölöpházak
V 06. Yanomami shabono
V 07. Mashco-Piro ideiglenes szállás
V 08. Xingu maloka
V 09. Skót fekete ház
V 10. Palloza, Piornedo és környéke
V 11. Izlandi gyepház
V 12. Setesdal tanya
V 13. Számi lavvu
V 14. Északnémet csarnokház
V 15. Kel-Ferwan tuareg sátor
V 16. Tunéziai gödör-ház
V 17. Bandiagara sziklalakások
V 18. Gurunsi földházak
V 19. Dorze kunyhó
V 20. Maszáj kunyhó
V 21. Afar sátor
V 22. Musgum kunyhó
V 23. Zafimaniry faházak
V 24. Méhkas alakú ház
V 25. Beduin fekete sátor
V 26. Mudhif
V 27. Vainakh nemzetségi tornyok
V 28. Aszír ház
V 29. Türkmén jurta
V 30. Csukcs valkaran
V 31. Fucsieni Tulou
V 32. Gassho típusú minka
V 33. Manggarai Mbaru Niang
V 34. Iban hosszúház
V 35. Wewewa ház
V 36. Déli nias ház (Niha ewali)
V 37. Északi nias ház (Niha öri)
V 38. Bajau banglo
V 39. Palánkfalú ház
V 40. Korowai treehouse
6. Kortárs kísérleti lakóhelyek
helyek
belső kapcsolatok
belső kapcsolatok összessége
külső kapcsolatok
külső kapcsolatok összessége
kapcsolatok összefoglalása
JELENTŐSEBB ELMÉLETEK
Yoshiharu Tsukamoto: Negyedik generációs házak
Jun Igarashi: Kényelmetlen szabadság
Sou Fujimoto: Felhők között élni
Sou Fujimoto: Élet a fán
Ryue Nishizawa: Közösségi területek
Kumiko Inui: Bevonni a tájat
Ryue Nishizawa: Függőleges kert
Junya Ishigami: Transzparens terek
rövid összegzés
RENDSZEREZÉS
átlátás
áthallás
átközlekedés
térzárás
használat
közlekedés
biztonság
7. Kortárs kísérleti lakóhelyek - példák
E 01. Suppose Design Office - House in Chigasaki
E 02. Jun Igarashi - House O
E 03. Junya Ishigami - House H
E 04. Studio Velocity - House in Chiharada
E 05. Yuji Nakae, Akiyoshi Takagi, Hiroshi Ohno - NE Apartments
E 06. Suppose Design Office - House in Fukawa
E 07. mA-style architects - Ant House
E 08. UUfie - Nagi apartment
E 09. Tezuka Architects - Roof House
E 10. Tezuka Architects - Floating roof house
E 11. Tato Architects - House in Rokko
E 12. Takeshi Hosaka - RoomRoom
E 13. Takeshi Hosaka - Outside In
E 14. Takeshi Hosaka - Inside Out House
E 15. Suppose Design Office - House in Saijo
E 16. Sou Fujimoto - Tokyo Apartment
E 17. Sou Fujimoto - House T
E 18. Sou Fujimoto - House NA
E 19. Sou Fujimoto - House H
E 20. Shinichi Ogawa - Minimalist house
E 21. Shigeru Ban - Glass Shutter house
E 22. Ryue Nishizawa - Moriyama house
E 23. Ryue Nishizawa - House and Garden
E 24. Ryue Nishizawa - House A
E 25. ON design partners - Yokohama apartment
E 26. ON design partners - Calling a plan a map
E 27. Mount Fuji Architects Studio - Tree House
E 28. Kumiko Inui - Small house H
E 29. Kumiko Inui - Apartment I
E 30. Kazuyo Sejima - House in Plum Grove
E 31. Katsutoshi Sasaki - Oshikamo House
E 32. Jun Igarashi - Rectangular forest
E 33. Jun Igarashi - Layered house
E 34. HSH architekti - Vila Hermína
E 35. Hiroyuki Shinozaki - House T
E 36. Go Hasegawa - Pilotis in a forest
E 37. Atelier Bow-Wow - House and Atelier Bow-Wow
E 38. Atelier Bow-Wow - Gae House
E 39. Akihisa Hirata - Coil
E 40. Sou Fujimoto - House N

Aki építészetet tanul vagy tanít, annak is, mint mindenkinek, az a természetes, amiben és ahogy lakik. Az emberek jellemzően a szűk családjukkal élnek évekig-évtizedekig egy helyen. A lakás a földszinten, vagy néhány emelet magasan van, a külső körülményektől megfelelően védi a lakókat, gépészeti berendezésekkel és bútorokkal jól ellátott. Az épületet szakemberek tervezik és építik iparilag előállított építőanyagokból. A létrejött végeredmény nem olcsó, cserébe kényelmes életkörülményeket biztosít.

Nem minden lakóhely ilyen.

Van, amikor egy tornacsarnokot kell gyorsan felosztani többszáz család részére, van, amikor a minden komfortot nélkülöző nyolcszemélyes lakóhely 400 millió forintba kerül, és van, ahol százezer gyerekre jut egy iskola. Vannak, akik 200 km/h sebességgel száguldanak, miközben alszanak, és vannak, akik autóval szállítható készházakban laknak. Van, amikor 40.000 sátrat állítanak fel egy területen, van, amikor a fal vastagsága jóval több a belmagasságnál, van, ahol júliusban 75 fokkal van hidegebb kint, mint bent, és van, ahol 92 percenként lehetne mondani, hogy jó napot! Van, ahol a rabok jobban élnek, mint a világ legnagyobb részén a szabadok , van, ahol a házak a fákon fészkelnek, és van, amikor embereket beköltöztetnek 1600 ugyanolyan bádogdobozba. Van, amikor hajózási konténerekből készül a kollégium, van, amikor a lakóhely három hónapig önellátó, történjen bármi is, és van, ahol átlagosan 9 órát laknak csak. Ezekkel, és további példákkal foglalkozik a különleges lakóhelyek fejezet.

Vannak, akik a vérbosszú elől toronyba menekítik a család férfitagjait, és vannak, akik erődöket építenek az egész nemzetség számára. Vannak, akik akkor lesznek tengeribetegek, amikor a szárazföldre lépnek, és vannak, akik 50 méter magas fák tetejére építenek házat. Vannak, akik levágnak a ház aljából, ha az elhasználódott, vannak, akiknek a 170 éve lerombolt házuk helye még ma is látható, vannak, akik bontással építenek, vannak, vagy inkább voltak, akik úszó nádszigetekre építették a házaikat, és vannak, akik olyan hosszú házat építenek, mint a BME Központi épülete. Vannak, akik áradáskor felúsznak a házukkal együtt a víz színére, vannak, akik kevés kőből és sok sárból bevehetetlen erődöket építenek maguknak. Vannak, vagy inkább voltak, akik a lovakkal és marhákkal egy légtérben étkeztek, vannak, akik többszáz éves, sokszor felújított házakban laknak, ugyanúgy, mint régen, vannak, akik egy csarnokban laknak, akár harmincan is, függőágyakban, és vannak, akik 9 méter magas kupolákat építenek sárból, minden erősítés nélkül. Ezeket, és további példákat ismerhetünk meg a köznépi lakóhelyek fejezetből.

Van, amikor egy lakás tizenöt kis kubusból áll, van, amikor a falak helyett függönyök lógnak a térben, és van, amikor a háztető fontosabb hely a lakásnál. Van, amikor a teljes homlokzatot el lehet tüntetni, van, amikor a ház egy kupac háznak néz ki, és van, amikor úgy élünk egy házban, mintha fák ágain ülnénk. Van, amikor belül ugyanúgy lejt a padló, mint kint a hegyoldal, van, amikor arasznyinál nagyobb ablakok nincsenek a házon, és van, amikor a kamra a telek egyik végében van, a dolgozószoba meg a másikban, de át is lehet helyezni őket. Van, amikor a lakás leginkább egy talpig üvegezett oldalfolyosóhoz hasonlít, van, amikor minden szoba átjáróház, és van, amikor a lakás egy lépcsőház, más semmi. Van, amikor a ház üvegfalát fel lehet tekerni, mint egy rolót, van, amikor a házban van a kert, de akkor nem tudjuk hol van a lakás, és van, amikor nem tudjuk, hogy mikor vagyunk kint és mikor bent, és hogy meddig tart a ház és hol kezdődik a kert . Ezekkel, és további példákkal foglalkozik a kortárs kísérleti lakóhelyek fejezet.

A Lakóhelyek elemzése tárgyhoz tartozó Habitatio tananyag a lehető legtágabban értelmezi az emberi lakásokat. Meghatározása szerint azt nevezzük lakóhelynek, ahol legalább egy ember legalább egy éjszakát többé-kevésbé védett körülmények között el tud tölteni. Ebbe beletartoznak a családi házak, a többlakásos házak és az alacsony intenzív beépítésű lakóházak is, de ezekkel más tananyagok foglalkoznak. A Habitatio tananyag a megszokott lakóházak helyett a különleges, a köznépi és a kortárs kísérleti lakóhelyekről szól.

Ezek az épületek, építmények, termékek és járművek önmagukban is érdekesek, építészeti szempontból és funkcionálisan egyaránt. Sokat lehet tanulni belőlük a lakás működéséről, egyúttal az ember, a lakó rugalmasságáról. Aki a Habitatio tananyag szélsőséges példáit megismeri, nyitottabb szemlélettel fordul minden lakóhelyhez, és nem utolsósorban a lakóépületek tervezéséhez.

A Habitatio tananyag a bevezetőn kívül három tanulmányból és három példatárból áll. A tanulmányok az adott témakör összefüggéseiről szólnak példákkal és külső hivatkozásokkal, a példatárak 40-40 kiválasztott lakóhely segítségével próbálnak áttekintést adni a témáról. Mindhárom témakör rendkívül tág, a példatárakat csak erős szelekció során lehetett összeállítani. Cél volt, hogy a 40 lakóhely lehetőleg reprezentálja az adott területet, de ez a cél természetesen elérhetetlen maradt.

A lakóhelyek legnehezebben meghatározható csoportja a különleges lakóhelyek. Minden ide tartozik, ami nem része sem a hagyományos városi építészetnek (családi házak, alacsony nagy sűrűségű beépítések és társasházak), sem a kortárs kísérleti építészetnek, sem a népi vagy vernakuláris építészetnek.

A tanulmány kétféleképpen mutatja be a különleges lakóhelyeket, nyolc-nyolc címszó köré rendezve. A TÍPUSOK részben élethelyzetek és szereplőik szerint alakulnak a további kategóriák. A RENDSZEREZÉS részben az egy-egy kiválasztott szempontot az arra jellemző szokásos (közismert, elterjedt) példák szemléltetik, majd következnek az ettől eltérő, különleges (ritka, szélsőséges) lakóhelyek.

A különleges lakóhelyek fejezethez negyven példa tartozik. A válogatás alapvető szempontja volt, hogy a példák ne a legismertebbek, hanem lehetőség szerint egyediek, újak és minél több szempontból különlegesek legyenek.

A tipizálás alapja lehetett volna a lakóhely mérete, formája, struktúrája, ideiglenessége, esetleg anyaghasználata, mint ahogy még sok más is lehetett volna, és mindegyik indokolható lett volna, vagy legalább érvek szóltak volna mellette. Az itt következő tipizálás a tevékenységből indul ki. Kik mit csinálnak? Milyen társadalmi csoport részére készült a lakóhely, és ez a csoport milyen tevékenységet végez?

A tevékenységek szerinti csoportosítás következménye, hogy hasonló megoldások több helyen is előfordulnak, például sátrakban laknak túrázók, politikai menekültek, katasztrófák túlélői, katonák, és sarkkutatók is - még ha ezek a sátrak nem is pont ugyanolyanok. Szempont volt a példák válogatásánál, hogy ennek ellenére a sátrak, faházak, járművek és egyéb lakóhely-típusok egyike se maradjon ki.

A nyolc egymás után következő csoport sorrendje nem véletlen. A legrosszabbal, a háborúval kezdődik, annak is a legvédtelenebb részével, amikor semmi, pontosabban semmilyen építmény nem szolgálja a túlélést. A további két fejezetben a legszegényebbek túléléséről és a szociálisan rászorulók ellátásáról esik szó. A következő három csoport a mindennapi élet speciális lakóhelyeiről szól, ide tartoznak a vallás, a munka, a tanulás, a sport és a szabadság fix és mobil lakóhelyei. Ezt követi az utazással foglalkozó rész, ebben szerepelnek azok a járművek, amelyekben alvóhelyet alakítottak ki, végül az utolsó csoport a lakóhely-kísérletekről szól.

Az anyag nagy és szerteágazó, ezért a 40 példán túl internetes hivatkozások (wikipédia linkek, gyártók és szakmai szervezetek honlapjai) segítik az eligazodást. A linkek túlnyomórészt angol nyelvűek.

Minden háborúban előfordul olyan helyzet, amikor semmi nem védi az embereket. Hosszú távon ez tarthatatlan, mert az aludni nem tudó, kimerült katonák megbetegszenek, és harcképtelenné válnak. Sokszor elég egy sátorponyva is az alváshoz, de a korszerű hálózsákok akár egy sátrat is helyettesíthetnek. [w] [l]

Az első világháborúban a katonák jelentős része 3-4 méter mély, változó szélességű lövészárkokban harcolt és lakott. Jellemző adat, hogy a brit hadsereg csak a nyugati fronton 9600 kilométer hosszan épített ki lövészárok-rendszereket. A katonák egy helyen általában egy nap és két hét közötti időt töltöttek, de volt, ahol 53 napig kellett az első vonalban maradniuk. A legtöbb helyen nem volt védelem az eső és hó ellen, csak egyes német típusokban lehetett fedett helyre húzódni. [w] [w] [l]

A katonai táborok ősidők óta sátrakból állnak, ma ezt konténerekkel és más előregyártott szerkezetekkel egészítik ki. A táborokat általában mobil erődített falak veszik körül. [w] [w] [l] [l]

A második világháború idején mindkét oldalon nagyon sok bunker épült. Ezeknek a több méter vastag falú beton építményeknek egy része lakó- és kórházbunker volt, nem csak lőállás. [w] [w] [w] [l] [w] [l]

A hidegháború korában sok európai országban épült atombunker, jellemzően az állami vezetők számára, hogy atomtámadás esetén az ország irányítható maradjon. Ezeknek az objektumoknak önálló légszűrő rendszere, energiaellátása, távközlése, gyógyászati és biztonsági rendszere volt. [w] [w] [l] [l]

A második világháborúra készülve az új lakóházak alá légoltalmi pincéket építettek. A civil lakosság életét a legtöbb helyen ezek, de például Londonban a metró védte meg a bombázásoktól. A megoldás azóta elterjedt, a budapesti lakosság számára is ez jelenti a reményt. [w] [w]

példa: R639

A katonai (és rendőrségi, polgári védelmi) laktanya legénységi épületei általában a hadsereg szervezeti felépítéséhez igazodnak, így nem ritka, hogy egy hálóteremben egy szakasz (kb. 30 fő), esetleg egy raj (kb. 10 fő) lakik. Sokszor az egész század (kb. 100 fő) egy szinten lakik, és közös vizesblokkot használ. Az étkezés általában külön épületben történik. [w]

A katonai (és rendőrségi, polgári védelmi) kiképző központok vagy a laktanyák mintáját követik, vagy a táborokhoz hasonlóan mobil lakóegységekből állnak, a békefenntartó erők egységei általában táborokban állomásoznak. [w] [w] [l]

példa: Al Asad

A börtönökre jellemző, hogy az összes lakófunkció (evés, alvás, tisztálkodás, wc használat) egy térben zajlik, függetlenül attól, hogy magánzárkáról, szokásos méretű celláról vagy tömeges szállásról (akár 300-400 fő együtt) van szó. Vannak radikálisan más felfogású börtönök: ezek leginkább lakásokhoz vagy kollégiumokhoz hasonlítanak, ahol minden a civil élethez hasonlóan működik, kivéve az eltávozás szabadságát. [w] [w] [l]

A kényszermunkatáborokat általában a rabokkal építtetik, ezért a legtöbbjük egyszerű, fából készült barakképületekből áll. A házak egy- vagy kéttraktusosak, a tér nagy részét kitöltik a többemeletes, szintén fából ácsolt ágyak. [w] [w] [w] [w] [l]

Kényszermunkatáborok már az ókorban is voltak, népirtások is mindig voltak a történelem során, de megsemmisítőtáborok a második világháború előtt nem léteztek. (Kivéve az 1904-ben létrehozott Shark-szigeti tábort, amelynek célja az afrikai herero törzs elpusztítása volt). A haláltáborok a munkatáborokhoz hasonló kialakításúak voltak, különbség a működésükben volt: a munka és az élelmezés mennyisége szándékosan úgy volt kialakítva, hogy a tábor lakói folyamatosan, a terveknek megfelelően pusztuljanak el. [w] [w] [w]

Az első és második világháborús hadifogolytáborok általában a kényszermunkatáborokhoz hasonlóak voltak, de az adott körülményektől függött, hogy milyen szállásokat építettek vagy használtak fel. Előfordult olyan is, hogy huzamosabb ideig nem volt a hadifoglyoknak szállásuk. Az is változó volt, hogy a foglyok dolgoztak-e, ez leginkább a munkalehetőségektől függött. [w] [w]

példa: Halden fengsel, Kwan-li-so No.15

A hajléktalanná válásnak sok oka lehet: válás, állami intézetekből kikerülés, börtönviseltség, betegség, alkoholizmus, drogfüggőség, mentális problémák, munkanélküliség, tartós szegénység, és ezek különféle kombinációi. A fedél nélküliek több, mint kétharmada férfi, átlagéletkoruk 40 év körüli, halálozási arányuk tízszerese a népességének. A hajléktalanok harmada közterületen lakik, ezek egy része temperált helyeken (aluljárókban, házfalak tövében, szellőzőrácsok közelében), másik része elhagyatott területeken összetákolt lakokban. [w]

2005-ben egymilliárd ember, a Föld lakosságának hatoda lakott bódévárosokban, és ez az arány lényegesen nem változhatott azóta se. Ezek a telepek a nagyvárosok legértéktelenebb részein alakulnak ki sokszor illegálisan, és szinte mindig tervezetlenül. Az építőanyagok a legolcsóbbak: fém hullámlemez, műanyag, különféle fa építőlemezek. Ivóvíz, csatorna és elektromos hálózat gyakran egyáltalán nem épül ki. [w] [l] [l]

A bódévárosoknál igényesebb, de a normál lakások alatti szint brazil példája a favela. Ezeken a telepeken lakik az ország 6 százaléka, több ember, mint Magyarországon összesen. A lakások kétharmada csatornázott, 90 százalékukban van víz, szinte mindegyikben van áramszolgáltatás, a szervezett hulladékkezelést is megoldották. Bár az épületek általában téglából és betonból épültek, nagyon sokszor befejezetlenek, vakolatlanok, műszakilag és esztétikailag igénytelenek. [w] [w]

Szlöm úgy is kialakulhat, hogy egy eredetileg színvonalasnak vagy legalább átlagosnak épült lakónegyed az idők során leromlik. Okozhatja ezt a munkalehetőségek megszűnése, de a lakosság kicserélődése is. Ilyenkor a lakók száma az eredeti többszörösére nő, fizetés hiányában a közműveket kikapcsolják, a lakásokat fűteni se lehet. Sokszor az éghető padlóburkolatokat is felszedik, az épületeket a szerkezetkészség határáig lelakják. [w] [l]

példa: Cité Soleil, Miyashita park

A fűtött utca a szervezett hajléktalanellátás legalsó szintje. Somlyódy Nóra Magyar Narancsban megjelent cikkében olvashatjuk: “A fűtött utca az utca rendje szerint működik. Amit ott tilos, azt itt is. Kifosztani, megverni embereket, falra pisilni nem szabad. Ide vissza lehet húzódni. Italt nem lehet behozni, de ittasan be lehet jönni” - vázolja nagy vonalakban a házirendet Iványi Gábor igazgató. - Aki élni akar, a közösség része akar lenni, az ott szeret lenni, ahol az élet pezseg. A hajléktalanság nem a fedélnélküliséggel azonos, hanem a társtalanságról szól. Ezért nem működnek a periférián lévő szállók, de ezért jó a Dankó.” [w] [l]

Árvíz, szökőár, hurrikán vagy földrengés esetén sok család veszíti el egyszerre a lakását. A legrövidebb idő alatt tornatermek, sportcsarnokok, középületek nagy tereinek felhasználásával hozhatók létre ideiglenes lakóhelyek. A családok intim tereit egymástól elválasztó szerkezetek készülhetnek hullámpapírból, fa vagy papírcső vázrendszerrel és függönyökkel, de szoktak alkalmazni tető nélküli sátrakhoz hasonlító termékeket is. [w] [l] [l] [l]

Több, mint 60 millió ember kényszerül arra folyamatosan, hogy háború, politikai üldözés, éhínség vagy természeti katasztrófa miatt eredeti lakóhelyétől távol éljen, többségük idegen országban. A rövid időre tervezett humanitárius segítség az esetek nagy részében elhúzódik, a menekültek akár évekig, évtizedekig táborokban élnek. A legegyszerűbb építmények helyi anyagokból, jobbára saját munkával készülnek. A többség sátrakból áll, de vannak lakókocsi- és készház-telepek is, ezeket jellemzően a gazdagabb országokban használják természeti katasztrófák esetén. [w] [w] [w] [w] [l] [l]

Vannak tervezett telepek is, ezek kormányzati vagy önkormányzati elhatározásból jönnek létre, építészek közreműködésével. A kiváltó ok lehet egy erőszakosan felszámolt szlömös terület lakóinak elhelyezése, de lehet nomád életet élő népcsoportok letelepítése is. [w]

példa: EPPS4, Paper Log House Blikkiesdorp, FEMA készház

A fűtött utcánál (nappali melegedőnél, éjjeli menedékhelynél) magasabb szintet képviselnek az átmeneti szállók, ezekben olyanok laknak, akik képesek és hajlandók magukat ellátni. A szobák általában 2-6 ágyasak, emeletenként közös tisztálkodással és főzési lehetőséggel. A kilépést a hajléktalan létből nem igényesebb szállókkal, hanem szociális bérlakásokkal és támogatott lakbérekkel lehet hatékonyan segíteni. [w] [w]

A hajléktalanok speciális csoportja lakik átmeneti anyaotthonokban. Egy részük bántalmazás elől menekült kisgyermekes anya, mások fiatal terhesek vagy leányanyák, akiknek nincs saját lakásuk, vagy nem tudja őket befogadni a családjuk. Ahogy a probléma, úgy a megoldás is szerteágazó: lakásotthonok, titkos anyaotthonok, csecsemőotthonok, leányanya-gimnáziumok ugyanúgy szóba jöhetnek, mint az egyéni és családterápiák, vagy az örökbe fogadás. [w] [l]

példa: Shelter Home

A Földön 2,2 milliárd (18 éves kor alatti) gyerek él, ebből 16 millió árva. (7,7 millió Afrikában, 60 százalékuk AIDS következtében). A 16 millióból évente 250 ezer gyereket fogadnak örökbe, ami számukra és a társadalom számára is a legjobb megoldás. Fontos, hogy lehetőség szerint korán történjen meg az örökbefogadás, a körülmények legyenek természetesek, családszerűek - még akkor is, ha a család tagjait nem fűzik össze rokoni szálak. [w] [w] [l]

A világon 50.000 gyerek és 15.000 fiatal felnőtt él SOS Gyermekfaluban. A jelenleg több, mint 450 faluban átlagosan 150 gyerek él, házanként tízen, egy “anya” vezetésével. Minden “faluban” 10 és 40 közötti a lakóházak száma, de vannak iskolák és további közösségi épületek is. A “családok” vegyes összetételűek kor és nem szerint, ezzel is erősítve a családszerűséget. [w] [l]

Még ötven évvel ezelőtt is a gyermekotthonok jelentették az általános megoldást az árvaságra. Ezek a korábban árvaháznak nevezett intézmények eredeti formájukban egyáltalán nem voltak családiasak: fiú- vagy leányintézetek nagy hálótermekkel, szigorú napirenddel, hierarchiával a nevelők és az árvák, de az egyes korcsoportok között is. Az újabb gyermekotthonok sokkal családszerűbbek, jellemző a tízfős koedukált csoport, a saját közösségi tér és konyha-étkező, a 3-4 hálószoba. [w] [l]

példa: Soe Ker Tie

Az idősek általában ragaszkodnak az otthonukhoz, még akkor is, ha már egyedül nehezen boldogulnak. Ezen segít az otthoni ápolás, ahol szakképzett ápolók, gyógytornászok, szociális munkások vesznek részt a gondozásban. Új, alternatív megoldás a co-housing időskori változata, amikor sorházakban vagy egymáshoz közeli családi házakban laknak a nyugdíjasok. Könnyen megszervezhető a személyre szabott ápolás, elérhető távolságban vannak a közösségi funkciók, a megközelítés akadálymentes. Fiatal lakókkal vegyesen is létezik! [w] [w]

A hagyományos idősotthonok általában hotelszerű épületek, a szobák egy- és kétágyasak, saját fürdőszobával. Amíg járóképesek a lakók, az étkezés közös. A személyzet felkészült az ápolás különböző fokozataira, beleértve az ágyban fekvő, mozgásképtelen betegek ápolását is. [w] [w]

példa: House for Elderly People

Száz évvel ezelőtt általános megoldásnak számított, ha egy kórteremben 20-30 beteget ápoltak, és az is, hogy több kórteremhez tartozott egy közös vizesblokk. Ma leginkább 4-6 (és 1-2) ágyas kórtermek épülnek saját fürdési lehetőséggel, a magánkórházakban teljes lakosztályok sem számítanak kivételesnek. Említést érdemelnek még a háborúk esetére kifejlesztett tábori kórházak, kórházvonatok és kórházhajók - ezeket szokták természeti katasztrófák esetén is bevetni. [w] [w] [w] [w] [w]

Még a XX. századi Európában is általános volt a mentális sérültek intézményi ápolása, szinte függetlenül a betegségük fajtájától, az állapotuk súlyosságától. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy nem ez a megoldás: meg kell tenni mindent a társadalmi beilleszkedésük érdekében. Ha ez megoldhatatlan, akkor kórházi ápolás szükséges. Hasonló a helyzet az alkohol- és drogfüggők esetében, de a “tisztán tartás” érdekében bizonyos ideig elkerülhetetlen az (önkéntes) bezártság. [w] [w] [w] [l]

Régen, ha nem volt háború, az embereket általában otthon érte a halál, nem kórházban. Az orvostudomány fejlődésével mesterségesen kitolódott az életkor határa, sokszor minden méltóság nélkül. Viszonylag új terület a hospice: a súlyos, általában daganatos betegek utolsó stádiumának segítése, a fájdalmak enyhítése, felkészítés a halálra. Kívánatos az otthoni ápolás, amikor ez már lehetetlen, olyan intézményi környezetben kell folytatni, ahol a haldokló emberi méltóságának tudatában készülhet az elkerülhetetlenre. [w]

példák: Helsingor Psychiatric Hospital, Children’s Center, Surgical Field Hospital

Nem minden vallás épít kolostorokat, csak a római és görög katolikus, a hindu, a buddhista, a taoista és a sintoista szerzetesek laknak kolostorokban, monostorokban és rendházakban. Ezek egy részében csak elmélkednek, más részében dolgoznak (gyógyítanak, tanítanak) is. Minden vallás rendházaira jellemző a mértékletes életmód és a szigorú napirend, még a remeték magányos lakjaira is. [w] [w] [w]

Az El Camino vonalán Saint-Jean-Pied-de-Port és Santiago de Compostela között 190 zarándokszállás várja az elszánt katolikus híveket. Sokféle típus megtalálható a menedéktől a szállodáig (Albergue, Casa Rural, Hostal, Hotel, Refugio, Cobertizo, Campamento, Acogida), van köztük magán, társasági, községi és egyházi tulajdonú (Asociación, Municipal, Parroquial, Particular, Cofradía, Monasterio, Privado, Benedictinas, Xunta), egyes szobák kötött árasok, másokért csak adományt várnak (3-20 €, pago, donativo). Lehet aludni egy-két fős szobában és hálóteremben, de bármelyik szállásra jellemző, hogy egyszerű és jól használható. Azért az utat megjártak szerint van különbség: az egyházi szállások meghittebbek, olcsóbbak, és kiadósabb az étel, amit adnak… [w] [w]

A keleti vallások zarándoklatai közül a legjelentősebb a mekkai. 2011-ben a nagy zarándoklatra 1,828,195 hívő érkezett külföldről, a belföldiek (Szaúd-Arábia) száma 1,099,522 volt, összesen majdnem 3 millió ember. A zarándoklat két napig tart, a tömeg jelentős részét a minai sátorváros fogadja be. A látogatók száma folyamatosan nő, száz év alatt harmincszoros lett, de az utóbbi tíz évben is megduplázódott. [w]

példa: Tautra Mariakloster, Wat Khao Buddhakodom, Mina Tent City

A kollégiumok nagyon sokat változtak az utóbbi száz év alatt. A hagyományos funkcionális elrendezést (hálóterem, fürdő, étkező, tanuló) felváltotta a 2-4 férőhelyes, saját fürdőszobás lakóegységek rendszere. A változás lényege az egyének és a kis csoportok intimitás-igényének felismerése, a hozzájuk tartozó terek létrehozása. [w] [w]

A hostelek az 1912-ben indult Jugendherberge mozgalom olcsó ifjúsági szállásaiból alakultak ki, és vannak alakulóban ma is. A sokféle változatban közös pont a hálóterem, ahol koedukáltan vagy nemenként, általában emeletes ágyakon alszik és él közösségi életet a fiatalság. Szinte mindegyik hostelben vannak közösségi terek, ahol főzni, enni, egymással találkozni lehet, sok kiegészül hagyományos szállodai szobákkal is. A tanévben inkább kollégiumként üzemelnek, nyáron inkább szállóként, de még ez a felosztás is csak tájékoztató jellegű. [w]

Közösségi lakások létrejönnek spontán módon is, amikor egyetemisták közösen bérelnek egy lakást, a használatot megszervezik és a lakbért megosztják. Ugyanennek lehet szervezett formája is, amikor az oktatási intézmény (vagy hozzá kötődő szervezet) hozza létre és működteti a közösségi lakások rendszerét. Ebben az esetben nem csak bérleti jogot, tulajdont is lehet szerezni. [w]

példa: Tietgenkollegiet

A munkásszállások korszaka az ipar fejlődésével, és a mezőgazdaság visszaesésével függött össze. A gyárakban és az építkezéseken egyre nagyobb számban dolgozóknak folyamatosan szállást kellett biztosítani. Átmeneti a jelenség: a Nyugat régen túl van rajta, Kelet-Európa mára kinőtt belőle, Kínában most lett aktuális a kérdés. Az épületek néhány kivételtől eltekintve nem színvonalasak; egyszerű szállodákhoz, igénytelen hostelekhez hasonlítanak, minimális közösségi funkcióval. [w] [l] [l] [l]

Rövid ideig tartó munkák esetén, nagyobb építkezések kezdetén célszerű mobil munkástelepeket kialakítani. Legáltalánosabb megoldás a lakókonténer, de elterjedt a lakókocsik és készházak telepítése is, főképp Észak-Amerikában. A földtant, éghajlatot, a növény- és állatvilágot kutatók táborai is hasonló felépítésűek, sokszor vegyesen használják a konténer- és sátorrendszereket. [w] [w] [l] [w] [l] [l]

Több, mint 570 olajfúrótorony található az Északi-tengeren, és anélkül, hogy tudnánk, hány munkás él ezeken a platformokon, már a rendkívül nehéz körülmények miatt is megérdemlik, hogy a speciális munkahelyeket képviseljék. A kisebb platformokon lakókonténerekből alakítanak ki szállásokat, a nagyobbakon, mint például az Oseberg Field Center, a szárazföldi épületekhez hasonlítanak a lakó- és munkahelyek. [w] [w] [w] [l] [l]

A Föld leghidegebb éghajlatú területén, az Antarktiszon nyáron négyezer, télen ezer kutató dolgozik. Az építést, a fenntartást, a sarkvidéki élet szervezését az 1950-es évek óta tökéletesítik folyamatosan, mindig az éppen lakott bázis tapasztalatai alapján. A legfontosabb kérdések: az előregyártás, a vízi és légi szállítás, a helyszíni összeszerelés, az élhető lakókörnyezet megteremtése. És olyanok is, amikre a korai bázisok tervezői nem gondoltak: az áthelyezhetőség vízszintes és függőleges értelemben. A jég pereméhez közel helyezett kutatóbázist a leszakadó jégtábla az óceánba sodorja, a havazás pedig pár év alatt el szokta temetni az építményeket. A legújabb állomás, a Halley VI az összes felmerült problémára sikeres választ ad - eddig legalábbis úgy tűnik. [w] [w] [w] [l]

példa: Foxconn worker dormitories, Halley VI

Sátortábor nagyon sokféle van, kezdve a kempinggel, folytatva a sok tematikus nyári táborral, mint a természetvédő, lovas-, horgász-, túlélő-, cserkész és sporttáborok, végül a nyári fesztiválok, ahol százezrek, akár félmillió ember vesz részt, mint hajdan Woodstockban. A sátrak általában a kicsi, 1-2 személyestől a közepes, 4-6 személyesig minden formában előfordulnak. Sok csak alvásra szolgál, de léteznek főzésre, étkezésre, társasági éltre is alkalmas, összetett, fedett-nyitott terekkel kibővített sátrak. Egyes típusok autóval, lakókocsival összeépítettek, de olyan is van, amelyik az autó tetején van, vagyis onnan nyitható ki. [w] [w] [w] [l]

A hegymászók alaptáborai olyanok, mintha egy lakás helyiségeit egymástól távol építették volna meg: külön sátrakban alszanak, főznek, esznek, raktároznak, tisztálkodnak és mennek vécére. Az eltöltött idő több hét is lehet, ezalatt túrák segítségével akklimatizálódnak és várják a kedvező időjárási körülményeket. Kisebb túrákon a táborok is egyszerűbbek. A hegymászók a saját sátrukban alszanak és tárolják a felszerelésüket, esetleg főznek és esznek, a többi lakófunkcióról vagy máshol gondoskodnak, vagy sehol. [w] [w] [l]

Lehet lakókocsiban egy éjszakára megpihenni, lehet nyaralni és lehet hosszabb ideig lakni is. Állhat egymagában valahol a természetben, de kempingben is, akár sokszáz. Az egyik legnépszerűbb típus a kis méretű teardrop, itt a belső térben csak aludni lehet, a főző rész kívülről használható. A közepes (5-7 méter hosszú), de inkább a nagy (7-12 méteres) típusokban manapság minden kicsit olyan, mintha otthon lennénk: fűtés, gáztűzhely, saját ivóvíztartály, mosogató, mosdó, zuhany és wc tartozik az általános felszereltséghez. Egészen más a lakókocsik őseinek egyetlen, szerencsére ma is ismert fajtája, a díszes vardo, ami a romanichalok (brit vándorcigányok) tradícionális lóvontatta lakóhelye volt. [w] [w] [l] [w] [l] [w]

Amióta feltalálták a lehajtható autóülést, el lehet tölteni egy rövid, általában igen kellemetlen éjszakát az út szélén, az autóban is. 1950-ben azonban megjelent a Volkswagen Type 2 (Transporter), annak is a Westfalia Campers családja, az első nagy sorozatban gyártott modern egyterű, és ezzel új időszámítás kezdődött. A mikrobusz annyira jól sikerült, hogy csak a 80-as évek közepén akadt komoly francia, amerikai és japán riválisa. Az eredeti típust az elmúlt hat évtizedben folyamatosan fejlesztették, de a nyitható tetős, különböző nagyságú sátrakkal egybeépített változatok már az 50-es években megjelentek. [w] [w] [w]

Lakóbusz létezik Amerikán kívül is, de az a sokféleség, ami náluk van, Európában nem ismert. Az ottani felosztás a keletkezésük alapján különböztet meg három osztályt: az A osztályosok teherautó-alvázra épülnek, saját tervezésű vezetőfülkével egybeépítve, ettől leginkább a szokásos buszokra hasonlítanak. A B osztályosok nagyobbfajta mikrobuszok. A C osztályosokat kisteherautó alvázára, a kész vezetőfülke mögé és fölé építik. Az A osztályosok között vannak oldalirányban bővíthető típusok, ezeket indulás előtt normál szélességűre összecsukják. [w] [w]

példa: JakPak, Tentsile, Airstream, Unimog U4000

A motelek (Motor Hotel) az 1920-as években kezdődött nagy amerikai útépítésnek köszönhetik létüket. Egyszerű, általában olcsó szállások az utak mentén, földszintesek vagy egyemeletesek, I, L vagy U elrendezéssel. A szobákhoz közvetlenül oda lehet állni autóval. A moteleket a hetvenes-nyolcvanas években kezdék kiszorítani az igényesebb, több szolgáltatást nyújtó középkategóriás szállók, szállodaláncok. A hanyatlást gyorsította, hogy újabb autópályák is épültek, a meglévőktől eltérő nyomvonalon. Kifejező, hogy az American Hotel-Motel Association 2000-ben megváltoztatta a nevét American Hotel and Lodging Associationre. [w]

A fogadók, panziók, turistaházak kisebb, általában családi vállalkozásban működő szállások. Érdekességüket az adhatja, hogy régiek, mint a középkori és reneszánsz eredetű fogadók Nyugat-Európában, hogy különleges természeti környezetben vannak, mint a menedékházak és turistaházak az Alpokban, vagy az, hogy különleges építészeti koncepció hozta létre őket, mint például a svéd Tree Hotelt. [w] [w]

A szállodaiparnak érdeke, hogy a vendégek minden hotelben azt kapják, amire számítanak, ezért a szállodák szolgáltatási szintjét szabványok határozzák meg. A szállodások viszont azt szeretnék, hogy az ő épületük teljen meg vendégekkel legelőször, tehát vonzóbbnak kell lenniük. Ezt felismerve jöttek létre a nyolcvanas évektől kezdve a legfeljebb 150 szobás, de jellemzően ennél kisebb boutique hotelek, ahol a legfontosabb az intimitás, a barátságosság és az egyediség. [w] [w]

A vendégekért versenyezni kell, meg kell találni azokat is, akiknek speciális igényeik vannak. A boutique és design hotelek szokásos szállodák, kis egyediséggel. Aki ennél többre vágyik, az kipróbálhatja a bunkerből, világítótoronyból, börtönből, vasútállomásból vagy hajóból átalakított, esetleg a víz alatt épült szállodákat, de lakhat japán kapszulahotelben is. Ez utóbbi nem turistacsalogató, egyértelműen része az ottani kultúrának. [w] [w]

példa: Treehotel, 9h Capsule Hotel, Neue Monte Rosa Hütte

Alvóbusz alapvetően kétféle van: az egyikben amerikai és európai zenészek utaznak koncertről koncertre, a másikban távol-keletiek közlekednek távoli városok között. A zenészek emeletes buszai jellemzően 8-12 személy teljes ellátását és kényelmét szolgálják. Az indiai, kínai és vietnami alvóbuszokban ugyanannyi fekvőhelyet sikerült kialakítani, mint ülést szokás, így Mumbai és Ahmedabad között harminchatodmagunkkal utazhatunk 12-14 órán át. [w] [l] [l]

Vasúti hálófülke többféle van, a hagyományos 4-6 személyes, lehajtható ágyas Couchette, a kétszemélyes Twinette és az egyszemélyes Roumette. Az ezek kombinációjából összerakott, a vasúti űrszelvényt minél hasznosabban kitöltő egy- és kétszintes hálókocsik érdekes térbeli megoldásokat adnak. Vannak sokkal egyszerűbb elrendezések is: a legelterjedtebb ázsiai hálókocsikban egy középfolyosó mentén sorakoznak a két- illetve háromszintes ágyak, összesen 72 (más típusokban 81) fekvőhellyel. [w] [l] [l] [w] [l] [w] [w] [w] [w]

Hadgyakorlatok során legtöbbször marhavagonokban utaztak még pár évtizede is a katonák. (A vagon oldalán tábla: 4 szarvasmarha vagy 10 sertés vagy 20 személy). Középen üres tér vaskályhával, a vagon elején és hátulján teljes szélességű priccs, azon alszik 10-10 katona. Az út egy napnál nem tart tovább. A második világháború után magyar foglyokat hurcoltak a Szovjetunióba, a vagonokba 35-60 fő került, a vagon közepén vágott lyuk volt a wc, fűtés nem volt, az út 2-3 hétig tartott. A holokauszt vonatai az előírás szerint vagononként átlagosan 90 embert szállítottak, az út 4-5 napig tartott. Nem mindig tartották be az előírásokat: 1940. augusztus 18-án a Belzecbe érkező 45 kocsi 6700 embert szállított, akik közül a megérkezéskor már 1450 halott volt. [w]

példa: Amtrak Superliner

A második világháború óriási lökést adott a repülőgépek fejlesztésének, ettől a személyszállításban addig vezető óceánjárók szerepe pár évtized alatt visszaszorult. A múlt század közepének egyik legnagyobbja, a 311 méter hosszú, 12 szintes, 1101 fős legénységgel 2139 utast (a háborúban 15.000 katonát!) szállító Queen Mary az 1970-es években alakult át: ma úszó szálloda, múzeum és konferenciaközpont. A legtöbb óceánjáróból üdülőhajó lett, ahogy a folyami hajókból már évtizedekkel korábban. [w] [w] [w] [w]

Kétfajta jacht jellemző, a vitorlás és a motoros, de ezt a területet is elérte az energiatudatosság, a jövőben számíthatunk a hibrid (dízelmotoros, napelemes és vitorlás) meghajtás elterjedésére. A jachtok kis része sportolási céllal készült, a túlnyomó többség 10-15 személyes luxushajó. Jellemző adat az ár/férőhely mutató: a felső kategóriás vitorlásoknál ez 1-5 millió, a motorosoknál 3-8 millió dollár. Magyarra lefordítva: 0, 2 - 1,6 milliárd forint/fő. [w] [l] [l]

A hadihajók, különösen a repülőgép-anyahajók sok műszaki és haditechnikai újdonságot rejtenek, építészetileg érdekes belső tereik is vannak, mint lakóhelyek azonban inkább nagyok, mint különlegesek. A Nimitz típusú anyahajókon a légierő 85 gépéhez 2480 fős legénység tartozik, a hajóhoz 3200 fő. A tengeralattjárók teljes személyzete 40, a nukleáris meghajtásúaké 100 fő körül van. A rakétákhoz, az atommeghajtáshoz, az élethez szükséges oxigén és ivóvíz előállításához képest a katonák emeletes ágyai kevés izgalmat nyújtanak. [w] [w] [w] [w] [w] [w] [w]

példa: Ady Gil, HMS Astute S119

Az átmeneti típusokat nem számítva kétféle léghajó van, a merev testű, mint a Zeppelinek, és a nem merev testű, más néven blimp. Utóbbiak alakját a gáz nyomása tartja fenn, ezért csak a felfüggesztett gondolában tudnak utasokat szállítani. A Zeppelin a test aljában kialakított lakórészben szállítottak 90 utast, de itt volt a személyzet szálláshelye is. A léghajót a gondolából irányították. A léghajók karrierje a második világháborús készülődéssel ért véget. A németek a repülőkben több fantáziát láttak, amit csak megerősített, hogy a legnagyobb zeppelin, a Hindenburg 1937-es amerikai leszállásakor kigyulladt, és másodpercek alatt elégett. [w] [w] [w] [l] [l] [l] [l]

A meghatározás szerint az Air Force One mindig az a repülőgép, amin az amerikai elnök tartózkodik. 1990 óta ez egy speciális, három szintes kialakítású Boeing VC-25-ös. Összesen 370 négyzetméteren helyezkedik el benne az elnöki lakosztály, az iroda, a konferenciaterem, a vendégszobák, az orvosi szoba, a biztonsági szolgálat, a konyha és rengeteg tárolóhely. A leggazdagabb üzletemberek magánrepülői vagy flottái semmivel sem maradnak le az elnök különgépe mögött, Al-Waleed bin Talal bin Abdul Aziz al-Saud herceg 450 millió dollárt költött egy személyre szabott Airbus A380-ra. A gép idén lép be a flottába a BA125, az A320 és a Jumbo Jet mellé. Jó hír a középosztálynak, hogy a Singapore Airlines egyes járatain is lehet aludni, még franciaágy is van! [w] [w] [w] [l]

Az élet egy űrállomáson teljesen más, mint a Földön, de ahhoz se nagyon hasonlít, amit elsőre gondolnánk. Nem a végtelen feketeségben lebeg egy kis pont, hanem a Föld középpontjához képest csak 5 százalékkal magasabban, és nem lebeg, hanem naponta 16-szor száguld el a fejünk fölött. Az ottani életmód érdekes keveréke az elképzelhetetlennek és a földinek, leginkább a súlytalanság miatt. Az űrhajók és űrrepülőgépek is lakóhelyek: több napos utakon kell enni, aludni, tisztálkodni és minden egyebet, amit a földön is szoktunk. Különös határeset az űrruha, mert alkalmas lenne egy éjszaka eltöltésére az űrben, akár alvással is, de erre még nem volt példa. [w] [w] [w] [l]

példa: International Space Station

Divat lett mindenféle házakba, mérnöki műtárgyakba beköltözni. Világítótornyok és katonai bunkerek esetében az érdekesség lehet a vonzerő, jó fekvésű gyárépületek, raktárak és dokkok esetén az olcsóság, áruházak és templomok esetén a kedvező városi elhelyezkedés, utóbbi esetén a groteszk iránti vonzódás is. A loftok általában tágasak, magasak - kivéve azokat, amiknél pont a szűkös, furcsa belső tér volt a vevőcsalogató. [w]

Lehet furcsa, de valamilyen szempontból, például a kilátás miatt előnyös épületeket találni, szokatlan módon rá-, vagy melléépíteni, lehetőleg zöldre festeni, beköltözni, és természetesen publikálni. Hogy ezek a paraziták mennyire fognak elterjedni, kiderül. [l]

A squat mozgalom az 1968-as diáklázadásokkal kezdődött. A többnyire baloldali fiatalok nem értettek egyet a magántulajdon szentségével: ha házak üresen állnak, az embereknek nincs hol lakniuk, akkor miért ne költöznének be? A foglalt házakat nem teszik tönkre, de át se nagyon alakítják, ami magyarázható az ideiglenességgel ugyanúgy, mint a pénztelenséggel. A squat alapvetően közösségi mozgalom, így nem meglepő, hogy együtt jár olyan életformákkal, mint a kommuna és a co-housing. [w]

példa: Morton Loft, Parasite Las Palmas, Poortgebouw

A lakóhajó általában úgy készül, hogy egy öreg hajótestet átalakítanak lakássá, az úszó ház inkább egy pontonokra épített lakóház. (És mindkettőtől különbözik a jacht, ami elsődlegesen közlekedési eszköz). Míg a lakóhajók hagyományosan nagy számban megtalálhatók az egész világon (Nagy-Britanniában 15.000 ember lakik bennük), addig az úszó házak inkább csak a kortárs építészetből ismertek. A kísérletező kedvű hollandok már építettek úszó települést is 72 lakással, de vízen úszó, konténerekből épített kollégiumot is. New Yorkban, Bronx partjainál egész más épült: úszó börtön 800 elítélt részére, 161 millió dollárért. [w] [l] [w] [l]

Barlangban már az ősember is lakott, a földbe vájt lakások Tunéziában és a Közel-Keleten az ókorban és a középkorban terjedtek el, Kínában egy részüket még ma is használják. Sziklahasadékokba Mali köztársaságban és az USA déli részén komoly településeket építettek többszáz évvel ezelőtt. Félig földbe épült házak Izlandon számítanak hagyományosnak, földdel fedett háztetőket láthatunk a svéd és norvég skanzenekben. Helyi viszonyok között mindegyik megoldásnak van előnye és hátránya, a korszerű építőanyagok segítségével viszont a földházak egyszerre lehetnek naposak, szárazak, kellemes klímájúak - alacsony energiafogyasztás mellett. [w] [w] [w] [l]

példa: Toke Houseboat, Villa Vals

A konténerek mérete alapján (606x244x259 cm, 12019x244x259 cm) nem lehetett számítani különösebb építészeti, főleg lakóépítészeti karrierrre. Hogy mégis így lett, abban nagy szerepe volt pár előnyös tulajdonságának: erős és tartós szerkezet, moduláris rendszer, könnyű szállíthatóság és alacsony ár: használtan 1200 dollár a 20 láb hosszú konténer. Készült belőle kinyitható pavilon, mobil iroda, lakóegyüttes, kollégium, és fog még sok minden más is. A szűk belső terek kevesebb problémát okoznak, mint a hőhidasság, és általában a gyenge hőszigetelés, utóbbiak nehezen javíthatók, míg a szűkösség a konténerek összevonásával könnyen enyhíthető. Megjegyzendő, hogy a 40 lábas konténernek bár az arányai hasonlók, minden mérete nagyobb, mint az Unité d’Habitation gyerekszobájának. [w] [w] [l]

Készházakat az 1950-es években kezdtek forgalmazni az Egyesült Államokban. Az eredeti elképzelések szerint kispénzű, költöző életet élő munkásoknak készült, ezért 8 láb (2,40 m) széles, könnyűszerkezetes, teherautó platóján szállítható házak voltak. Később, ahogy fejlődtek a szállító járművek, áttértek a 10 láb (3,0 m) szélességre, viszont lemondtak a már egyszer telepített lakások továbbszállításáról, mert nem volt rá igény. A fejlődés további állomása a moduláris épületek megjelenése volt, a házat a helyszínen több, a készházhoz hasonló elemből építették össze. [w] [w] [w] [l]

Nem minden termék kerül sorozatgyártásra. Vagy azért, mert gyártó hiányában prototípusok maradnak, vagy azért, mert eleve egyedi darabnak készültek. Az elsőre példa a Sleepbox, egy teljes lakófunkciót kielégítő alvódoboz a kényszerű repülőtéri várakozás idejére. A másodikra példa a betoncsövekből készült szállás, a dasparkhotel, amelyből ugyan nem egy készült, hanem egy kisebb telepre való, de csak arra a helyre, nem gyártásra. Az igazi egyedi darabra példa az Egg House, amit pekingi építészhallgatók terveztek és készítettek el, bizonyítandó, hogy mindenki képes magának lakóhelyet készíteni - és lakni is benne… [l] [l] [l] [l]

példa: Cité à Docks, dasparkhotel

A példatárban szereplő lakóhelyek mindegyike valamilyen szempontból különleges. Különleges lehet az éghajlati és egyéb fizikai körülmények miatt, de különleges lehet a szokatlan, a lakásokra nem jellemző igények következtében is.

Szokatlan, ha egy lakás a sivatagban van, vagy a víz alatt, de az is szokatlan, ha egy tömeg lakja, esetleg az uralkodó egymaga. Az is szokatlan, ha nagyon kicsi terület jut egy emberre, ha csak egy napot vagyunk benne, ha föld körüli pályán repül, vagy ha a benne lakás egyenlő az elpusztításával. A következő részben a példák rendszerezése következik nyolc szempontból. Mindegyik pontban lesznek megszokott és nem megszokott megoldások. Előfordulnak olyan lakóhelyek, amelyek több szempontból is különlegesnek számítanak.

katasztrófahelyzet

Amerikai Egyesült Államok, – // - // -

Amikor a Katrina hurrikán gátakat átszakítva, 217.000 házat tönkretéve átvonult New Orleans felett, még mindenki azt gondolhatta, hogy a FEMA (Federal Emergency Management Agency) ura lesz a helyzetnek. A közel 5 milliárd dolláros évi költségvetésű szervezet dolga a menekítés megszervezése és ideiglenes lakóhelyek biztosítása volt, és ehhez rendelkezésre is állt a megfelelő mennyiségű lakókocsi (FEMA Travel Trailer) és készház (FEMA Mobile Home).Hogy mindez mégsem így történt, annak a szervezetlenség és a bürokratizmus volt az oka. Akinek nem volt autója, ott maradt a legveszélyeztetettebb területeken, miközben a vonatok és buszok üresen hagyták el a várost. A jelentkező segélyszervezetek legtöbbjét biztonsági jogszabályokra hivatkozva elutasította a FEMA. A lakókocsik és a készházak nagy részét nem használták fel, mert a szabályok értelmében árvízveszélyes területeken nem alkalmazhatók, a menekülteket inkább szállodákban helyezték el. Maguk a FEMA házak fából készülnek, egy traktusosak, méretük elég változatos: a szobák számától függően 3,6-4,2 méter szélesek és 10-20 méter hosszúak. Amikor nincs vészhelyzet, sok ezer társukkal együtt várják, hogy egy sima, frissen közművesített területre vontassák őket. [wiki1] [wiki2] [wiki3] [fema médiatár]

FEMA készház

© Susie Shapira - FEMA / source: fema.gov

FEMA készház

© Susie Shapira - FEMA / source: fema.gov

FEMA készház

© Susie Shapira - FEMA / source: fema.gov

FEMA készház

© Susie Shapira - FEMA / source: fema.gov

FEMA készház

© Adam DuBrowa - FEMA / source: fema.gov

katasztrófahelyzet

Japán, Kobe // 1995 // Shigeru Ban Architects

Shigeru Ban katasztrófahelyzetekre tervezett ideiglenes szállásépületeit először 1995-ben a kobei földrengés után, majd a módosított változatait 2000-ben Törökországban és 2001-ben Indiában alkalmazták. Az épületek 16-18 négyzetméter körüliek, a pontos méreteik a rendelkezésre álló anyagok modulméreteiből adódnak. Mindig a helyben, azonnal és nagy mennyiségben beszerezhető anyagokból készülnek; építőgépek és szaktudás nélkül is napok alatt felépíthetők. Alapozásnak homokzsákokkal leterhelt sörösrekeszeket, Indiában (sör és így sörösrekesz híján) épülettörmeléket használtak, a tetőt sátor- vagy kamionponyvával, műanyag fóliákkal fedték. A jellegzetes falak – minden ipari területen nagy mennyiségben fellelhető – kartonhengerekből készülnek (Japánban 106mm átmérőjű, 4mm falvastagságú csöveket használtak), amelyek papíraprítékkal, vagy más hőszigetelő anyaggal tölthetők, ha szükséges. Az elemek kapcsolatainál a vízszigetelést öntapadó szalagok biztosítják, a papírhengerek kezelés nélkül is tűzállóak (B1). A rászorulók akár éveken keresztül is lakhatják az átmeneti szállásaikat. [link1] [link2] [videó]

Paper Log House

© Shigeru Ban Architects / source: collabo311.com

Paper Log House

© Shigeru Ban Architects / source: efimeras.com

Paper Log House

© Shigeru Ban Architects / source: efimeras.com

Paper Log House

© Shigeru Ban Architects / source: whatwow.org

katasztrófahelyzet

Japán, Fukusima // 2011// Shigeru Ban Architects

Katasztrófahelyzetekben gyakori megoldás, hogy azokat, akiknek nincs hova menniük, csarnokokban, tornatermekben szállásolják el. Egy nagy terem közepén idegenekkel körülvéve nem könnyű pihenni, néhány nap elteltével a kitelepítettek maguk kezdenek talált anyagokból falakat építeni. Az EPPS alkalmazásával a csarnokok olcsón (300 USD/lakóegység), gyorsan (gyártással együtt sincs egy hét) és könnyen (szaktudás nélkül) tagolhatók. A rendszert az 1995-ös kobei földrengés óta fejlesztik. A legutóbbi (Fukusima, 2011) változatnál a tartószerkezet háromféle átmérőjű kartonhengerből készül, ragasztó vagy bármilyen egyéb rögzítés nélkül, a térelválasztó vásznakat biztosítótűkkel vagy fém csipeszekkel rögzítik. A 180 centiméteres modulrendszerből általában 15 négyzetméter körüli terület (2x2 egység) jut egy családnak, de a rendszer rugalmas, a vásznak bármikor pillanatok alatt áthelyezhetők. Gyakori, hogy öltözőket, ideiglenes irodákat is ezzel a rendszerrel alakítanak ki. [link1] [link2] [link3] [link4] [videó]

EPPS4

© Shigeru Ban Architects / source: archdaily.com

EPPS5

© Shigeru Ban Architects / source: archdaily.com

EPPS6

© Shigeru Ban Architects / source: designboom.com

EPPS7

© Shigeru Ban Architects / source: designboom.com

EPPS8

© Shigeru Ban Architects / source: designboom.com

EPPS9

© Shigeru Ban Architects / source: designboom.com

EPPS10

© Shigeru Ban Architects / source: designboom.com

monostor

Norvégia, Tautra // 2003-2006 // JSA Jensen & Skodvin Architects

462 év reformáció után négy amerikai, két norvég és egy francia apáca a tautrai középkori romoktól nem messze ciszterci kolostort alapított. 1999-től hét éven át egy családi házban laktak, imádkoztak, egyeztették a terveket és jártak az építkezésre művezetni. Takarékosak voltak: az első elképzelésekhez képest 30 százalékkal csökkentették a monostor alapterületét; ahol lehetett, megszüntették a folyosókat, inkább helyiségeket tettek átjárhatóvá. 2006-ra elkészült az előregyártott szerkezetű, terméspalával burkolt fa épület. Alaprajza a középkori elődökhöz hasonlító, udvarokkal tagolt téglalap. A 18 nővér mindegyike külön szobában lakik, ezek két szinten kaptak helyet, a többi helyiség - a káptalanterem, a könyvtár, a konyha és étkező, a vendégszoba, az irodák és a szappangyártó rész - egyszintes. A templomtér leginkább az üvegezett tetejéről és különleges ácsszerkezetéről ismert, az oltár mögötti üvegfal skandináv szokás szerint a természet felé néz. Az apácák a képek tanúsága szerint nemcsak az építésben vettek részt élvezettel, szívesen dolgoznak, elmélkednek, énekelnek és zenélnek itt, nincs ellenükre a kortárs építészet. [link1] [link2] [videó] [térkép]

Tautra Mariakloster

© Jensen & Skodvin Architects / source: jsa.no

Tautra Mariakloster

© Tautra Mariakloster / source: tautra.no

Tautra Mariakloster

© Jensen & Skodvin Architects / source: jsa.no

Tautra Mariakloster

© Jensen & Skodvin Architects / source: jsa.no

Tautra Mariakloster

© Jensen & Skodvin Architects / source: jsa.no

Tautra Mariakloster

© mineranorge.no / source: mineranorge.no

Tautra Mariakloster

© Tautra Mariakloster / source: tautra.no

Tautra Mariakloster

© Jensen & Skodvin Architects / source: cttmadera.cl

Tautra Mariakloster

© Jensen & Skodvin Architects / source: cttmadera.cl

kutatóállomás

Antarktisz, Brunt Ice Shelf; 75°35’S, 26°34’W // 2012 // Hugh Broughton Architects

A legelső Halley kutatóállomást 1956-ban építették az angolok egy hatalmas úszó jégtömbre, de ezt igen hamar betemette a hó. Ezek után még három Halley épült ugyanott a hóra és jutott néhány éven belül az elsőhöz hasonló sorsra. Az ötödik már lábakra épült, de idővel a hó miatt el kellett bontani, a hatodik – egy 2004-es tervpályázat győztese – pedig már időről időre áttelepíthető. A nyári időszakban (3 hónap) kb. 70 kutató, télen (9 hónap) tizenhatan lakják. A sarki fény zónájában és az első ózonlyuk közelében elhelyezkedő bázis ideális légköri, geológiai és glaciológiai kutatásokhoz. [wiki] [link1] [link2] [videó] [térkép]

Halley VI

© antarctica.ac.uk / source: antarctica.ac.uk

Halley VI

© antarctica.ac.uk / source: antarctica.ac.uk

Halley VI

© S. Gill / source: antarctica.ac.uk

Halley VI

© antarctica.ac.uk / source: antarctica.ac.uk

Halley VI

© Faber Maunsell and Hugh Broughton Architects / source: architectural-review.com

Halley VI

© Faber Maunsell and Hugh Broughton Architects / source: cmeventos.net

Halley VI

© Faber Maunsell and Hugh Broughton Architects / source: architectural-review.com

Halley VI

© Faber Maunsell and Hugh Broughton Architects / source: xpda.com

Halley VI

© Faber Maunsell and Hugh Broughton Architects / source: xpda.com

Halley VI

© Faber Maunsell and Hugh Broughton Architects / source: antarctica.ac.uk

parazita

Hollandia, Rotterdam Wilhelminakade // 2001 // Korteknie Stuhlmacher Architecten

Már a helyszín, a rotterdami Wilhelmina móló is érdekes: kikötőjéből száz év alatt félmillió ember kelt útra Amerika felé. Az “építési telek”, a Las Palmas raktárépület sem érdektelen, 1953-ban a múlt század közepének vezető holland irodája, a Broekbakema, Jo van den Broek és Jaap Bakema közös cége tervezte. A Parasite nem egyszerűen egy épület: a 2001-es parazita építészeti kiállítás 3 dimenziós logója. A 85 négyzetméteres élénkzöld (parazita-zöld!), égben lebegő építmény egy kétszintes lakást (vagy lakásra is alkalmas helyet) rejt magában. A ház előregyártott elemei táblásított ipari hulladékfából készültek, az összeszerelés pár napos helyszíni munkát igényelt. Vizet, csatornát, elektromos áramot a raktárépülettől kap, szerkezete a kiálló lifttoronyra támaszkodik. A kis zöld építmény négy évig lehetett a helyén, akkor a Las Palmas rekonstrukciója során egy sokkal nagyobb parazita, a Benthem Crouwel Architekten kétszintes, lábakon álló irodája költözött a ház tetejére. Időközben a Wilhelmina mólóra is több toronyház telepedett. [link] [térkép]

Parasite Las Palmas

© Daniel Nicolas / source: kortekniestuhlmacher.nl

Parasite Las Palmas

© Anne Bousema / source: tectonicablog.com

Parasite Las Palmas

© Korteknie Stuhlmacher / source: kortekniestuhlmacher.nl

Parasite Las Palmas

© Rien Korteknie / source: kortekniestuhlmacher.nl

Parasite Las Palmas

© Anne Bousema / source: tectonicablog.com

Parasite Las Palmas

© Korteknie Stuhlmacher / source: kortekniestuhlmacher.nl

Parasite Las Palmas

© Korteknie Stuhlmacher / source: kortekniestuhlmacher.nl

A népi építészet legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a ház építése során nem találkozunk elkülönült szakmákkal és szakemberekkel, a házakat általában a lakók közössége építi. Nincsenek tervezők, minden ház pontosan követi a meglévő mintákat. Nincsenek különleges építőanyagok, minden abból készül, ami a közelben elegendő mennyiségben rendelkezésre áll. És nincsenek speciális eszközök sem, a házak építéséhez ugyanazokat a szerszámokat használják, amiket a napi munka során. Ez a négy feltétel nem csak leírja az épületek keletkezését, garantálja is a minőségi eredményt. Ha az emberek jól ismert anyagokból és szerszámokkal, évszázadok kipróbált tervei alapján építenek saját maguknak, általában hosszú távra, akkor természetes, hogy célszerű, tartós, esztétikai értéket hordozó épület születik.

A vernakuláris, vagy köznépi építészet ennél kevésbé szigorú, befogad kortárs hatásokat, alkalmaz gyárban készült anyagokat és termékeket is. Vannak határesetek, amik a szempontok többsége szerint akár bele is tartozhatnának a köznépi építészetbe. A fejlődő országokban a szegénynegyedek lakói is maguk építkeznek. Abból és azzal, amit találnak, speciális eszközeik nekik sincsenek. Szigorú, évszázadokon át csiszolódott mintákat nem, csak bizonyos módszereket alkalmaznak, amelyektől az építményeik valamelyest hasonlítanak egymásra, de nem tipizálódnak olyan mértékben, mint a népi építészet közismert darabjai. A régi korok városi házai viszonylag pontos mintákat követnek, elérhető építőanyagokból készülnek, de az építésük során már kőművesek, asztalosok dolgoztak, tehát nem mondhatjuk, hogy a lakók maguk építették őket, és azt sem, hogy a hétköznapi élet eszközeivel. Egyre gyakoribbak azok a turistáknak készült utánzatok, amelyek látszatra hagyományosak, távolról akár össze is téveszthetők a valódi népi épületekkel, de a figyelmes szemlélő számára csalódást okoznak, mert semmilyen szempontból nem autentikusak. Nem maguknak építették az emberek, sokszor ipari előállítású anyagokat és eszközöket felhasználva, az eredeti terveket hanyag módon leegyszerűsítve.

Öt földrész köznépi lakóhelyeit nem lehet 40 példával bemutatni, a gyűjteménynek ez nem is célja. Az viszont igen, hogy minél több szempontból mutassa meg az épületek sokféleségét. Legyen példa sivatagi, esőerdei és sarkvidéki házra, legyen sátor és barlang, legyen fából, kőből és vályogból készült ház, és legyen olyan is, amelyben nem egy család, hanem az egész faluközösség lakik. A típusok legyenek elterjedtek, de minél kevésbé közismertek.

A népi építészet példái folyamatosan és megállíthatatlanul tűnnek el a földről. Egyes kontinenseken szinte már csak rekonstruált épületek láthatók, máshol skanzenekbe szállították az utolsó példányokat, de vannak olyan helyek is, ahol szinte változatlanul, a több évszázaddal ezelőtti módon élnek, és építik a házaikat az emberek. Ezek a helyek távol esnek a civilizációtól, létükről jobbára csak a műholdfelvételeknek köszönhetően szerzünk tudomást.

Ahol még él a népi építészet, ott minden egyes épület szigorú szabályok alapján jön létre. Ezeket a szabályokat mindig a helyi kultúra határozza meg. Gondolhatnánk, hogy a népi építészet lényegében kulturális kérdés. Hihetnénk, hogy valamikor régen, ismeretlen körülmények között létrejöttek a követendő minták, és ezeket a közösség az idők folyamán mindig csak akkor módosítja (és akkor is csak a lehető legkisebb mértékben), ha az már elkerülhetetlen. A minták átörökítésének mechanizmusa fontos, de legalább annyi figyelmet érdemel a minták létrejötte. A következő részekben az éghajlati övezetek működéséről, klíma és biom viszonyáról, a növényzet és az építőanyagok összefüggéseiről lesz szó, hogy jobban megértsük, miért nem különböznek az egymástól távoli, de hasonló időjárási körülmények között élő népek lakóhelyei. Mint az Orosz Távol-Keleten élő csukcsok, Szibéria északi részén a nyenyecek, Skandináviában a számik sátrai, amik mind szinte ugyanazok, mint az észak-amerikai indiánok tipijei.

1972-ben készítette az Apollo 17 legénysége a Blue Marble című híres fotót. Ez volt az első kép, amin a Földet teljesen szemből világítja meg a nap. A bolygó valóban kék, illetve kék és fehér - Afrika és az Arab-félsziget barna foltja alig változtat az összképen. Három évtized múltán, a műholdak rohamos fejlődésének köszönhetően a Blue Marble új jelentést kapott: 2002-ben adta ki a NASA a teljes Földet bemutató, 1km/pixel felbontású képgyűjteményét, amelyet 2005-ben egy kétszeres felbontású, Blue Marble Next Generation követett. Azóta elkészült a Blue Marble 2012 is, a fejlődés megállíthatatlan, az egyre jobb technikának köszönhetően már nem csak kék és fehér a bolygó, valósághűek a színek, részletesek a formák. [w] [w] [w]

Szerencsés helyzetben vagyunk. A műholdképek és animációk segítségével ma már viszonylag könnyű elképzelni a bolygó légkörének működését. Azt tudjuk, hogy a sarkoktól az egyenlítő felé egyre erősebb a felmelegedés. Gondolhatnánk, hogy emiatt állandó légmozgás alakul ki, amely a sarkoktól az egyenlítő felé szállítja a levegőt, ott állandó esőzések kíséretében felszáll, majd a magas rétegekben a sarkokig visszaáramlik, és leszáll. De Nem így történik, mert a Föld forgása következtében a légáramlatok eltérülnek, és nem jutnak el csak az út harmadáig, így három cella alakul ki mindkét féltekén. A cellák találkozásánál felszálló és leszálló légmozgás alakul ki, ezek okozzák a trópusi esőket és a sivatagi szárazságot. [w]

Az elméleti globális cirkulációt más tényezők is befolyásolják. Az évszakok váltakozásával a csapadékos és száraz zónák vándorolnak, ettől az esőerdők és a sivatagok területe kisebb lesz, az átmeneti területeké nagyobb. Jelentős a tengerek és óceánok hőmérséklet-kiegyenlítő szerepe, és az sem elhanyagolható, hogy a kontinensek belsejébe nehezen jut el csapadék, ezért például Ázsia belső területei szárazabbak, mint ahogy a modell alapján várhatnánk. [w]

A hőmérsékleti és csapadék-adatok rendszerezésével jól használható éghajlati kategóriák állíthatók fel. A leginkább elfogadott rendszert Vladimir Köppen hozta létre 1884-ben, ezt több módosítás után ma is használják. Öt fő kategóriája van (trópusi, száraz, mérsékelt, szárazföldi és hideg éghajlat), maga a rendszer 28 (néha 29 vagy 30), mérésekkel pontosan meghatározott kategóriából áll. [w] [w] [l]

Az éghajlati viszonyok (hőingadozás, szél, fagy, csapadék) következménye a talajok kialakulása. A nagy klimatikus egységek életközösségei (növények, állatok, talajlakó élőlények), a biomok szintén az éghajlati viszonyoktól függnek. A jelenleg használt többféle felosztás közül a WWF 14 szárazföldi biomot megkülönböztető rendszere a leginkább elfogadott. [w] [w] [l]

A 14 biom a faállomány szempontjából három nagy csoportba sorolható: vannak erdős, átmeneti és száraz területek. A legjelentősebb erdők a trópusokon és a szubarktikus területeken találhatók. Az átmeneti területek eredetileg fás-füves szavannákat és sztyeppéket jelentettek, de az ember civilizációs tevékenysége következtében már az eredetileg erdős európai területek is ide tartoznak. A száraz területek nem csak sivatagokat és félsivatagokat jelentenek, ide tartoznak a szinte csapadékmentes sarkvidékek is. [l] [l]

Az erdők, az átmeneti és a száraz területek az egyenlítőtől a sarkokig jellemzően sávokban helyezkednek el:

  • - Trópusi és szubtrópusi erdős területek (esőerdők, monszunerdők) [w] [w] [w] [w]

  • - Trópusi és szubtrópusi átmeneti területek (szavannák) [w] [w]

  • - Száraz területek (sivatagok, félsivatagok, száraz éghajlatú hegységek) [w] [w]

  • - Mérsékelt égövi átmeneti területek (sztyeppék, mediterrán területek) [w] [w]

  • - Kontinentális és mérsékelt égövi erdős területek (fenyőerdők, lombos erdők) [w] [w] [w]

  • - Hideg területek (tundrák) [w]

Erdős területeken szinte kizárólag fából és növényi anyagokból készülnek a népi lakóhelyek. Egy árnyékoló fedél vagy kunyhó tetőszerkezetéhez is több méter hosszú, szilárd, könnyen alakítható anyagra van szükség, erre a fa és a bambusz a legalkalmasabb. A levelek, rostos indák és a többi növényi anyag sokoldalúan használható rögzítésre, tetőfedésre, térelhatárolásra, vázkitöltésre.

A különféle átmeneti területekre jellemző, hogy erdőségek és száraz területek között helyezkednek el, jellemzőik fokozatosan változnak. Az egyre ritkábbá és értékesebbé váló faanyagot azzal helyettesítik, amivel tudják: a falakat kőből vagy sárból építik, a tetőkhöz a legszükségesebb mennyiségű fán kívül gallyakat, leveleket és füvet használnak. A szárazabb vidékeken még a tehéntrágya is fontos építőanyaggá lép elő.

Száraz területeken nagyon kis mennyiségű faanyag áll rendelkezésre, ezért még a födémek és tetők is földből, vályogtéglából vagy kőből készített boltozott szerkezetek. Sivatagokban jellemző lakásmód még a barlang és a sátor. Barlangokat lehet találni, de kedvező körülmények esetén lehet földbe vagy laza kőzetbe vájni is. A sátrakhoz állatbőröket, szőtteseket, növényeket szokás használni, a vázhoz szükséges faanyagot messzebbről is be lehet szerezni.

Mivel sok épület alaptípusa létezik fából, érdemes az egyes anyagváltozatokat (föld, vályogtégla, kő, növényi anyagok) a fa helyettesítéseként felfogni. Egyszeres helyettesítésnek nevezzük azt, amikor a függőleges teherhordó szerkezeteket (általában falakat) helyettesíti más anyag, kétszeres helyettesítésnek azt, amikor a függőleges szerkezeteken kívül a vízszintes szerkezetek (födémek és tetők) is más anyagból készülnek.

A népi épületek nem egyedi darabok, mindegyikből sok, egymással majdnem megegyező példány készül. Ezek a típusok, bár különböznek egymástól, rendszerbe foglalhatók. A rendszer alapja a méret és a szerkesztési elv. A kisebb és nagyobb épületek egyaránt lehetnek centrálisak, hosszanti elrendezésűek, vagy vertikálisak. A szerkesztésben is vannak határesetek: az ovális alaprajzú maja házak és malokák a zömök alaprajzi arányaik miatt inkább a centrális épületekhez tartoznak, mint a hosszházasokhoz.

Amikor a lakóhelyek formáiról beszélünk, érdemes különválasztani a barlangokat, a fedeleket és a sátrakat az épületektől. A barlangok általában valami speciális helyi adottságot használnak ki, mint a talaj vagy kőzet kedvező anyaga, ebből következően más lesz a formájuk, mint az épületeknek. A sátrak és jurták a nomád életmód kiszolgálására készülő mobil lakóhelyek, és bár vannak formailag rokon kunyhók, az áttelepíthetőség különleges szerkezeti megoldásokat követel. A fedelek, a trópusokon és száraz területeken alkalmazott, általában ideiglenes használatú esővédő vagy árnyékoló szerkezetek más lakóhelyektől eltérően nem alkotnak zárt teret.

A barlangok a formájuk alapján négy csoportba sorolhatók:

A sátrak a formájuk alapján négy csoportba sorolhatók:

  • - kúpos, ami egyenes fa tartók összerakásával készül, mint a tipi vagy a számi sátor

    példa: tipi

  • - jurta, amely a sátrak speciális változata, mint a mongol, türkmén, kazah és karakalpak jurta

    példa: jurták

  • - négyszögletes, amit a sivatagban használnak, mint a beduin, a berber, vagy a tibeti sátor

    példa: tibeti nomád sátrak

  • - gömbölyű, ami hasonló némely sivatagi kunyhóhoz, mint a kel ferwan, az afarok, vagy közép-ázsiai nomádok sátrai

    példa: shahsavan sátor

A fedelek a formájuk alapján két csoportba sorolhatók:

  • - féltető, ami csak egy félnyereg vagy vízszintes tető, mint a dél-amerikai tapiri vagy az ausztrál típusok

    példa: ausztrál wika árnyékoló

  • - félkupola, ami csak az ülő embert védi, mint az ausztrál őslakosoknál és a pigmeusoknál

    példa: pigmeus esőtető

Az épületek a formájuk alapján hét csoportba sorolhatók:

  • - kunyhó, ami egyszintes, egytraktusos centrális ház, mint az afrikai szavannákon sok helyen, de a sarkkörön túl is

    példa: inuit iglu

  • - kis ház, ami egyszintes, egytraktusos, hosszúkás ház, mint az európai falvakban a legtöbb helyen

    példa: finn parasztházak

  • - torony, ami többszintes, egytraktusos centrális ház, mint a Kaukázusban, a Közel-Keleten és Indonéziában egyes helyeken

    példa: ushguli lakótornyok

  • - gyűrű, ami egy- vagy többtraktusos, nagy méretű, központi udvarra szerkesztett ház, mint a dél-amerikai shabono és a kínai tulou

    példa: longnani erődházak

  • - csarnok, ami többtraktusos, nagy méretű, központosan szerkesztett, egyterű ház, mint a dél-amerikai malokák

    példa: kubeo maloka

  • - nagy ház, ami többtraktusos, nagy méretű, hosszúkás ház, mint a német parasztházak és a délkelet-ázsiai hosszúházak

    példa: berni farmház

  • - halmaz, ami sok egytraktusos, kunyhószerű elemből összeépített ház, mint az afrikai szavannák halmazai és a pueblo indiánok települései

    példa: taos pueblo

Hasonló anyagú és formájú építményeket nem csak egymás közelében találhatunk, példa erre az amerikai indiánok tipijéhez hasonló sátor, amit a számik lavvunak, a nyenyecek csumnak neveznek, de a csukcsok jarangája sem sokban különbözik ezektől. Az óriási távolság, a különböző nyelvek és kultúrák dacára a típus mindenhol hasonló méretű, háromszög alakban egymásnak támasztott fákból és a vázat beborító állatbőrökből készül.

A hasonlóság oka az azonos éghajlat, és ami ebből következik: a növényzet, a megszerezhető élelem, az életmód, a rendelkezésre álló építőanyagok. A hideg éghajlaton csak nomád állattenyésztők tudnak megélni, sátraikkal vándorolva a legeltetésre éppen alkalmas területek között. Építeni csak könnyen hordozhatót lehet, erre alkalmas anyag nincs is az állatbőrön és a fán kívül. A kellemetlen időjárási körülmények között az egyszerű konstrukció nagy előnyt jelent.

A sátor kialakítása szinte levezethető az éghajlatból, és ez nem csak a tundrákon van így, más klímák és biomok esetében is meghatározott az épület kialakítása, ha nem is ilyen mértékben. A továbbiakban a már említett hat biomcsoport szerint következnek a leginkább jellemző köznépi lakóhelytípusok.

Amazonas-medence és Közép-Amerika
Kongó-medence és a Guineai-öböl partja
Délkelet-Ázsia és Indonézia

A három nagy erdős területen egész évben egyenletesen meleg, de sosem forró az idő. Az egyenlítő közelében mindig nagy mennyiségű eső esik, a monszunerdők felé távolodva csökken a mennyisége, de az év nagyobb részében ott is jelentős csapadékra lehet számítani. Ilyen körülmények között az erdők mindent egyenletesen beborítanának, ha nem irtanák őket.

Szerkezetek építéséhez korlátlan mennyiségű fa áll rendelkezésre, tetőfedéshez és térelhatároláshoz is könnyen találhatók alkalmas növények, ezért más anyagokat szinte nem is használnak. Védekezni csak az eső ellen kell, ezért vagy akkora házakat építenek, hogy nagy közösségek együtt tudnak élni és dolgozni bennük, vagy kisebbeket egészen közel egymáshoz, hasonlóan az egyutcás falvakhoz.

Az esőerdők mélyén a legutóbbi időkig konzerválódott a halászó-vadászó-gyűjtögető életmód, a peremvidékeken, a kevésbé zárt növényzetű monszunerdőkben, és nem utolsó sorban a kiirtott őserdők helyén ma már a földművelés jellemző. Minden törzs a körülményektől függően vegyíti az ősi módszereket a később meghonosodott növénytermesztéssel és állattartással.

Dél-Amerika középső része
Afrika legnagyobb része a sivatagok és az esőerdők kivételével
Ausztrália északi része

A trópusi erdők és a sivatagok között folyamatos az átmenet. Először a fák ritkulnak meg és lesznek kisebbek, később átadják a helyüket a bokros és füves területeknek. Az esős évszak hossza is folyamatosan csökken a trópusi erdőktől, a fás szavannákon az év fele, a félsivatagoknál, sivatagoknál meg is szűnik.

Az esős vidékeken növénytermesztésből lehet megélni, a szárazabbak felé az állattenyésztés veszi át a fő szerepet. A faállomány ugyanezt a változást írja le: a fás szavannákon még a házak nagy részét fából építik, a füves szavannákon már inkább csak a tetőt, a félsivatagokhoz érve már mindent földből vagy kőből kell építeni.

A terület jellemző háztípusa a kunyhó, alapvetően kör alaprajzzal, de megtalálhatók szögletes formájúak is. A szárazabb vidékek felé közeledve a kunyhókat épített kerítések veszik körül, a házak is egyre sűrűsödnek, a sivatagok közelében megjelennek a halmazszerű települések is.

Sziklás-hegység déli része
Andok-hegység
Szahara, Arab-félsziget, Iráni-felföld és Közép-Ázsia
Kalahári-medence
Ausztrál sivatagok

Az öt terület nem teljesen ugyanolyan: vannak köztük forró homok- és kősivatagok, és vannak hűvösebb, de hasonlóan száraz éghajlatú fennsíkok és hegyvidékek is. Mindenhol nagy a napi hőingadozás, cserjéknél nagyobb növények nem élnek meg, sok a teljesen kopár terület is.

A félsivatagos területek nomád állattenyésztésre alkalmasak, az itt lakók életmódja is ehhez igazodik. Az évszakok váltakozásával új legelők után kell költözni, ehhez különféle sátrakra, jurtákra van szükség. Ezeknek a hordozhatóságon kívül fontos tulajdonságuk, hogy sokszor nem teret zárnak be, csak árnyékolnak. A mobil lakóhelyek vázszerkezetéhez általában kevés fát használnak, ezt szövettel, nemezzel, náddal, vagy bőrökkel borítják be. Készülnek a sátrakhoz hasonló ideiglenes használatú kunyhók is, ezeket könnyen elérhető anyagokból építik, kevésbé igényesen.

Kedvező körülmények esetén barlanglakások is épülnek. Ahol a puha kőzetbe könnyen lehet járatokat vájni, ott ki szokták használni, hogy a nagy tömegű kő teljesen kiegyenlíti a nappali és éjszakai hőmérséklet ingadozását.

Amerikai Egyesült Államok legnagyobb része
Patagónia és a Pampák
Atlasz-hegység, Európa jelentős része, Kis-Ázsia, Szibéria jelentős része, Kelet-Kína
Ausztrália déli részei és Új-Zéland

A sivatagok és a mérsékelt égövi erdőségek közötti terület nem esik pontosan egybe a biomhatárokkal, a sztyeppéken és a mediterrán vidékeken kívül ide tartoznak azok az eredetileg erdős területek is, amiket már évszázadokkal ezelőtt mezőgazdasági művelésbe vontak. Az alapvető megélhetés is többféle, az erdők közelében inkább a földművelés, a sivatagok felé inkább az állattenyésztés jellemző.

Éghajlati szempontból is nagy a heterogenitás, az itt lakókat a hidegtől, a forróságtól, az esőtől és a hótól csak a házak védik meg. Az építéshez használható anyagok is különbözőek: az erdős vidékekhez közel sok fát használnak, az átmeneti területek nagy részén a falak vályogból és kőből készülnek, a legszárazabb részeken használható épületfa hiányában már tiszta kő- és vályogházak is épülnek.

A házformák szintén változatosak. Európában és Észak-Amerikában a legjellemzőbb a kis ház, de előfordul kunyhó és nagy ház is, más földrészeken szinte az összes házforma megtalálható.

Kanada középső és déli része, az USA északi területei
Skandinávia, Oroszország az északi és déli területek kivételével, Japán

A amerikai és az eurázsiai tajga éghajlata és növényzete hasonló: a hosszú, hideg telet rövid és meleg nyár követi. Csapadék viszonylag kevés esik, de az alacsony hőmérséklet miatt mégis kellően nedves, sokszor mocsaras a terület. A tajgát a mérsékelt égövi hegyvidékekhez hasonlóan nagy, összefüggő fenyőerdő borítja. Lombos erdők melegebb éghajlaton nőnek, és ma már ritkán alkotnak a fenyvesekkel összemérhető nagyságú területet.

Az erdők lakói vadásznak és halásznak, nyár végén begyűjtik a gyümölcsöket. Erős és jól hőszigetelő rönkházakat építenek földdel fedett fa tetővel. Korábban félig földbe ásott háztípusok is elterjedtek voltak, mára ezek eltűntek.

Alaszka, Kanada északi része és Grönland partvidéke
Skandinávia és Oroszország északi része
Antarktisz partvidéke (lakatlan)

A sarkvidéki területek lakható része a tundra. A hosszú télen a vegetációs folyamatok leállnak, de nyáron az átfagyott talaj felszíne felolvad, és mohák, zuzmók, fűfélék nőnek ki belőle. Ezek a növények csak a rénszarvasok táplálására alkalmasok, így az élet a halászat és vadászat mellett a nomád pásztorkodásra épül.

A téli szállásokat félig a földbe építették bálnacsontból vagy fából, a nyári szállások állatprémekkel fedett sátrak, az igluk hóból készült ideiglenes szállások voltak. Mára a sátrakon kívül az összes típus szinte nyomtalanul eltűnt, az emberek faházakban laknak.

A köznépi lakóhelyek 40 példáját a világ legkülönbözőbb részeiről válogattuk össze, ügyelve arra, hogy minden éghajlati övezetből szerepeljen jellemző épület, sátor vagy barlang. Az épületek természetes anyagokból épülnek, sokféle módon felhasználva a földet, követ, a növényi és állati eredetű alapanyagokat. A házak különböző méretűek, a családtól a klánon át a faluközösségig terjed a befogadóképességük. A lakók munkája alapvetően az élelem megszerzése, de ennek módja is különböző: az ősközösségi formától a mai eszközök használatáig.

A rendszerezés a hely, az éghajlat, a lakóközösség mérete, a lakók munkája, a lakóhely mozgathatósága, az építőanyagok és az épületformák szerint csoportosítja a 40 példát.

A lakóhely jellemző szerkezeti és térelhatároló anyagai szerinti csoportosítás. Egy lakóhelynél több anyagtípus is szerepelhet.

A lakóhely formája szerinti csoportosítás.

sátor

fedél

ház

Haida területek: Haida Gwaii (Queen Charlotte szigetek), British Columbia

Népesség: 2000

A haidák, hasonlóan a tlingit, nuxalk, és akwakwaka’wakw (vagy ismertebb névenkwakiutl) északnyugati partvidéki indiánokhoz, híres halászok, bálnavadászok, és nem utolsó sorban rettegett harcosok voltak. 16-18 méteres harci kenuikat egy darab fából faragták ki, ahogy fából készítették a “páncélt”: a sisakot, szemellenzőt, mellvértet is. A hajóépítéshez használt óriás tuja (más néven vörös cédrus) könnyű és erős, jól hasítható és nem korhad. A gallyai olyan rugalmasak, hogy kötélnek használhatók, a lefejtett kéregből takarót és ruhát lehet készíteni. A házak is ebből a fából készültek, megmunkálásukhoz kő és szaru élű fejszét, bárdot, vésőt, fakalapácsot, a csiszoláshoz cápabőrt használtak.Amikor elkészült a ház, felállították elé a család származását és fontosságát hirdető festett-faragott totemoszlopot. Ehhez kötődött a legnagyobb haida ünnep, a potlacs(potlach), amikor a nemzetség óriási lakomát rendezett. A család kérkedett a vagyonával, emberek százait ajándékozta meg, és sok ajándékot (akár prémeket és kenukat) el is égetett, mígnem a kanadai kormányban ez olyan visszatetszést keltett, hogy az ünnepet 1885-ben betiltotta. Két, egymáshoz hasonló, közel négyzet alaprajzú, 12-18 méteres nyeregtetős háztípus alakult ki. Egy átlagos, 15x15 méteres házban 30-40 ember lakott, a nagyokban ennek többszöröse is. A belső tér közepe le volt süllyesztve, itt főztek és ettek. A tűz folyamatosan égett, a füst elvezetésére egy állandóan nyitott négyzetes nyílás készült a tetőn. Az ezt körülvevő, eredeti magasságú részen voltak az alvóhelyek és a tárolók. A házba a totemoszlopba vágott nyíláson keresztül lehetett belépni. [link1] [link2] [link3] [link4] [wiki]

Haida hosszúház

© Museum of Anthropology, University of British Columbia, Vancouver / © Bill Reid

Haida hosszúház

© Rainer Jenss / source: intelligenttravel.nationalgeographic.com

Haida hosszúház

© University of Washington Libraries / photo: William Beynor / source: content.lib.washington.edu

Haida hosszúház

© Dean Stevens / source: flickr.com

Haida hosszúház

© Dean Stevens / source: flickr.com

Haida hosszúház

public domain / source: civilization.ca

Haida hosszúház

© George Dickson (image: © Brooklyn Museum)

Haida hosszúház

© Cambridge University Press, 1997 / © Tara Michele Cahn

Haida hosszúház

© Cambridge University Press, 1997 / © Tara Michele Cahn

Irokéz területek: Kanada (Dél-Quebec, Dél-Ontario), USA (New York, Wisconsin, Oklahoma, North Carolina)

Népesség: 125 000 (45 000 Kanada, 80 000 USA)

Az irokéz (Iroquois) szó egy ellenséges törzstől, az algonkinoktól ered, és gyilkos népet jelent. Saját nevük (Haudenosaunee: akik a hosszú házakat építik) barátságosabb, és szemléletesen különbözteti meg őket az általában kunyhókban (wigwam, wickiup) és sátrakban (tipi) lakó többi indián törzstől.

Amíg a hosszúházakat használták, mindegyikben egy klán, általában 10 család élt, de néha ennek a többszöröse is. A házban a nők voltak az urak, ők örökölték a családi vagyont. A férj költözött hozzájuk (nem fordítva), és ha nem bizonyult elég szorgalmasnak, különösebb vita nélkül elküldhették. A nők dolga volt a gyereknevelésen és a házimunkákon kívül a gyűjtögetés és a növénytermesztés (kukorica, bab és tök), a férfiak tanácskoztak, harcoltak, vadásztak és halásztak, és nem utolsó sorban házat építettek. A házak 6-7 méter szélesek és ugyanilyen magasak voltak, a hosszuk változó a 12 métertől 122 méterig. Általában 6 méteres szakaszokból álltak, ezekben a két oldalon egy-egy család lakott, középen egy közös tűzhelyet használva. Az épületek váza fából készült, ezt fedték be szilfa kéreggel. A ház két végén egy-egy ajtó volt, a tetőn minden tűzhely felett füstlyukat hagytak, ezek biztosították a szellőzést is. Egy ház általában 20 évet bírt ki. Egy falu több klánnak a házából állt, ezt vették körül 4-5 méter magas, tetejükön kihegyezett rönkökből álló kerítéssel. Az irokéz hosszúházak száz évvel ezelőtt átalakultak nyeregtetőssé, majd eltűntek, a ma látható példányok rekonstrukciók. (Crawford Lake Indian Village Site, Wolf clan, Turtle clan house) [wiki1] [wiki2] [link1]

Irokéz hosszúház

© Randy Sutherland / source: randysutherland.blogspot.com

Irokéz hosszúház

© mikeshackleford / source: flickr.com

Irokéz hosszúház

© Mach2billyt / source: flickr.com

Irokéz hosszúház

© Tourisme Ontario / source: voyagesontario.com

Irokéz hosszúház

© Istvánfi Gyula - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Hidatsa, mandan és arikara terület: Észak-Dakota, Dél-Dakota

Népesség: 12 800

A préri lakói, így a hidatsák, mandanok,arikarák is csak az év egy részében, a bölényvadászat idején laktak tipikben, és akkor is csak a férfiak. A többiek növényeket, főleg kukoricát termesztettek, és az egész évben kiegyenlített hőmérsékletű földkunyhóikban laktak. A 12-15 méter átmérőjű, kör alakú építményekben általában 15-25 fős, több generációs családok éltek, de rossz idő esetén lovakat és kutyákat is befogadtak. Voltak jóval kisebb, kevesebb ember számára könnyebben kifűthető házaik, és nagy, 18 méteres közösségi épületeik is. Nemcsak a mezőgazdasági munka, az építkezés is a nők dolga volt. Házanként ki kellett vágni és száradni hagyni legalább száz fát, összegyűjteni nagy mennyiségű füvet, gyeptéglát és gallyat. Ha ez megvolt, egy méter mély gödröt ástak a ház területén, beállították az oszlopokat, elhelyezték a gerendákat, és az egészet sűrűn beborították ferdén farönkökkel. Erre került egy sűrű réteg gally, prérifű, gyeptégla és végül a föld. Rögzítésekhez fakéregből, indákból és bölénybőrből készült köteleket használtak. A tér bevilágításához a tető közepén hagytak egy 60-90 cm méretű füstnyílást, a széleit agyaggal tapasztották be, hogy ne gyulladjon meg. A 30 centiméter mély központi tűzrakó hely készült el utoljára. A teljes építkezés nem tartott egy hétnél tovább, de a korhadó szerkezet miatt 6-10 évente újat kellett építeni. A falu földkunyhókból és árnyékoló tetőkből állt, központi tere vagy közösségi épülete nem minden esetben volt. Az északi vidékeken rönkökből készült fallal és vizesárokkal vették körül magukat. A hidatsák, mandanok és arikarák 90 százaléka 1837 és 1840 között himlőben elpusztult, a megmaradtak is elköltöztek, de a földházak nyoma még ma, 170 év után is látható. (Knife River Indian Villages National Historic Site) [wiki1] [wiki2] [wiki3] [wiki4]

Hidatsa, mandan és arikara földkunyhó

© National Park Service / source: nps.gov

Hidatsa, mandan és arikara földkunyhó

© State Historical Society of North Dakota / source: digitalhorizonsonline.org

Hidatsa, mandan és arikara földkunyhó

© National Park Service / source: nps.gov

Hidatsa, mandan és arikara földkunyhó

© Gilbert Wilson / source: texasbeyondhistory.net

Hidatsa, mandan és arikara földkunyhó

© Gilbert Wilson / source: texasbeyondhistory.net

Hidatsa, mandan és arikara földkunyhó

© Gilbert Wilson / source: texasbeyondhistory.net

Maja területek: Dél-Mexikó, Guatemala, Belize, El Salvador és Honduras nyugati része

Népesség: 7 000 000 fölött (becslés)

A maja ház története több ezer éves, magáról az építkezésről ennél lényegesen frissebb néprajzi adataink vannak csak. A szokások szerint a házat a násznép építi: a menyasszony családja szervezi a három napos esküvőt, ami alatt nem csak esznek, isznak és táncolnak, hanem építkeznek is. A már ott lévő oszlopokat és gerendákat beállítják, falvázat és tetőt építenek. Az elkészült ház nagyon egyszerű, alapmodulja az ember magassága. Az ovális alaprajz hossza 4 modul, szélessége 2, a fal magassága 1, a tető magassága szintén 1 modul. Az egész ház egy agyagból tapasztott talapzaton áll. A szerkezet négy erős oszlopból és négy összekötő gerendából áll, erre (és a falakra) támaszkodik a szintén fából készült tető. De a ház általában nem készül el az ünnepség végére, így például a vályogfal befejezése az újdonsült feleségre marad, a fű vagy pálmalevél tetőfedést inkább hozzáértőkre bízzák. Később más családi események nyomot hagynak a házon is. Az első fiúgyerek születésekor a tűzhely miatt veszélyesnek nyilvánítják az eredeti otthonukat, ezért építenek egy másik, hasonló házat a közelben, onnantól a férfiak abban laknak. Amikor a legnagyobb lánynak először kezdenek udvarolni, két padot építenek a ház bejárata mellé szimmetrikusan, az egyiken a fiatalok ülhetnek, a másikon az anya, vagy egy szigorú nagynéni, aki szemmel tartja őket. Az élet vége a ház végét is jelenti: amikor a benne lakó pár mindkét tagja meghal, a házat felgyújtják. A maja hagyományok szerint tilos egy halott házában lakni. [wiki1] [wiki2] [link]

Maja ház

© The Field Museum Library / source: flickr.com

Maja ház

© Plant Design Online / source: flickr.com

Maja ház

© Dennis Jarvis / source: flickr.com

Maja ház

© Jim Oliver / source: travelpicturesbyjimoliver.wordpress.com

Maja ház

© Jim Oliver / source: travelpicturesbyjimoliver.wordpress.com

Maja ház

© Cambridge University Press, 1997 / © González Claverán

Belén árterülete, Iquitos, Peru

Népesség: 14 000

A perui Iquitos világelső: a legnagyobb város, amely nem érhető el közúton. Bár van két repülőtere is, a közlekedés, a kereskedelem és szinte minden a vízhez kapcsolódik. Jellemző, hogy a piacon több mint ötvenféle őshonos hal és egyéb vízi élőlény kapható. A félmilliós város legnagyobb részét elkerüli az árvíz, de Belén (Betlehem) kerületének 14 ezer lakosa az ártérbe építette a házát, így az Itaya folyó vízszintjének 5-6 méteres ingadozására sajátos megoldásokat kellett kialakítaniuk. A magasabban fekvő területeken, ahol csak 3 méteres az ár, egyszerűen lábakra állítják a házakat, de még így is előfordul, hogy fel kell költözniük az emeletre. A mély fekvésű részeken ez már nem elég, ezért balsafa rönkökből készült tutajra építik a házat; minden oldalon oszlopokat vernek le a mederbe, és ezekhez kötik ki az építményt, hogy az áradás idején el ne ússzon. Az 5-8 méter széles és 6-10 méter hosszú, favázas, nyeregtetős, pálmalevéllel fedett épületekben 2-5 család lakik. Manapság a hagyományos anyagokat újakkal vegyítik, a deszkákon és pallókon kívül megjelenik a fém hullámlemez, a falakat egy kortárs mozgalom keretében élénk színűre festik. Belül kevesebb a korszerűsítés, mint kívánatos lenne: elektromos áram nincs a házakban, mint ahogy a vezetékes víz, a csatornázás és a szemétszállítás sem megoldott, így minden emberi melléktermék a vízben végzi, komoly fertőzéseket okozva. A család minden tagjának van evezős vagy motoros kenuja, ezzel közlekednek, kereskednek, szállítanak árut. A gyerekek is inkább evezéssel vagy fürdéssel töltik az idejüket, mint tanulással, így nem csoda, ha a népesség 70 százaléka analfabéta. [link1] [link2] [videó1] [videó2]

Beléni tutaj- és cölöpházak

© kristoval / source: panoramio.com

Beléni tutaj- és cölöpházak

© karelbrych / source: panoramio.com

Beléni tutaj- és cölöpházak

© Pierre Pouliquin / source: flickr.com

Beléni tutaj- és cölöpházak

© Pierre Pouliquin / source: flickr.com

Beléni tutaj- és cölöpházak

© Pierre Pouliquin / source: flickr.com

Beléni tutaj- és cölöpházak

© Pierre Pouliquin / source: flickr.com

Beléni tutaj- és cölöpházak

© Pierre Pouliquin / source: flickr.com

Yanomami terület: Brazília, Venezuela

Népesség: 20 000 (2011)

A yanomamik koncentrikus körökre osztják a dzsungelüket. A legkisebb egységük a 15-60 méter átmérőjű shabono, ahol a függőágyaikkal szűkebb családonként csoportosulva, de együtt él a 40-300 fős közösség. A shabonón belül egy gazdasági és politikai egységet alkotnak, lehetőleg a nagycsaládon belül házasodnak (gyakori a többférjűség), de kapcsolatban állnak más (1-10 napi járásra lévő) yanomamiközösségekkel is. A keményfa vázú, akár 5-6 m belmagasságú, liánokkal átfont és levelekkel fedett shabonót egy-két évente újra kell építeni a kártevők és a heves esők, szélviharok miatt. Ekkor a régit sokszor felégetik. Az új shabono felépítése a férfiak dolga, de mindenki csak a saját családjának szükséges körcikket építi meg, ezek sorolásából alakul ki a teljes, körszerű lakóhely. A shabono körüli körülbelül 5 km-es kör a növénytermesztés, a halászat és a hajnali/alkonyati vadászatok területe. A következő, 10 km-es körön belüli terület az egyéni vadászatok és a napi gyűjtögetés helye. A legnagyobb gyűrű a shabonótól 10-20 km-re terül el és yanomamik a shabonohelyett, átmeneti hajlékokban itt töltik körülbelül az év harmadát-felét, ez a több hetes közös vadászatok és gyűjtögető expedíciók területe. [link] [wiki]

Yanomami shabono

© Marcos Wesley - CCPY / source: pib.socioambiental.org

Yanomami shabono

© Antonio Mari / source: antoniomari.com

Yanomami shabono

© Lars Løvold / source: tectonicablog.com

Yanomami shabono

© Fiona Watson - Survival / source: sacred-sites.org

Yanomami shabono

© Carlo Zacquini / source: pib.socioambiental.org

Yanomami shabono

© Kristian Bengtson / source: pib.socioambiental.org

Yanomami shabono

© Antonio Mari / source: antoniomari.com

Yanomami shabono

© Antonio Mari / source: antoniomari.com

Yanomami shabono

© Antonio Mari / source: antoniomari.com

Yanomami shabono

© Antonio Mari / source: antoniomari.com

Mashco-Piro terület: Manu National Park, Madre de Dios régió, Peru

népesség: 100-250

A műholdak korában nem léteznek tökéletesen elszigetelt törzsek, láthatjuk őket repülőről, hajóról, van nevük, tudunk velük kommunikálni. Az “uncontacted tribes” kifejezés mégsem értelmetlen, ugyanis vannak olyanok, akik kerülik a civilizációt, és ez nem véletlen. A Manú és az Alto Purús Nemzeti Park határán élő, vadászó-gyűjtögető mashco-pirotörzs tagjai 120 évvel ezelőtt még falvakban laktak és mezőgazdasággal foglalkoztak. A több tízezer indián áldozatot követelő “rubber boom” idején változott meg az életük, amikor Carlos Fermín Fitzcarrald 1894-ben amashco-piro törzs nagy részét lemészárolta vagy rabszolgamunkára kényszerítette a gumiültetvényeken. Az életben maradtak bemenekültek az őserdőbe, ahol rövid idő alatt egy már meghaladott életmódra kellett átállniuk. Az alkalmazkodás sikerét jelzi, hogy íjaik és nyilaik révén félelmetes hírre tettek szert a vidéken. A félelem kölcsönös, ők is okkal kerülik a fehéreket, kivéve ha fazekakat, serpenyőket, bozótvágó késeket kell beszerezni tőlük. Az esős évszakban rejtetten élnek az erdőben, lakóhelyüket nem ismerjük. A trópusi télen, a halászidényben kiköltöznek a folyópartra, ott készítenek maguknak ideiglenes szállást. Embermagasságú pálmaleveleket szúrnak le félkörben, sűrűn egymás mellé a homokos partba, ezek kupolaszerűen egymásra borulva sátorhoz hasonló esővédő tetőt képeznek. Lakhelyük és életmódjuk azonban veszélyben van. Kőolajat, földgázt, aranyat akarnak a földjükön bányászni, mahagóni fát kitermelni, és ezekhez autóutakat építeni. Maga a törzs is megosztott: vannak, akik tárgyalnának az idegenekkel, de vannak olyanok is, akik nyílzáporral fogadnak mindenkit, legyen az favágó, etnográfus vagy érdeklődő turista. [w] [link]

Mashco-Piro ideiglenes szállás

© Chris Fagan - UAC / source: upperamazon.org

Mashco-Piro ideiglenes szállás

© Chris Fagan - UAC / source: upperamazon.org

Mashco-Piro ideiglenes szállás

© Chris Fagan - UAC / source: upperamazon.org

Mashco-Piro ideiglenes szállás

© FENAMAD / source: uncontactedtribes.org

Mashco-Piro ideiglenes szállás

© D. Cortijo - Survival International / source: upperamazon.org

Xingu terület: Brazília, Mato Grosso

Népesség: 3 000

A Xingu folyó mentén hatalmas, csarnokszerű (30-40m hosszú, 15-16m széles, 9m magas) kunyhókban élnek bennszülöttek. Az Aweti, a Kalapalo, a Yavalapiti és további 13 törzs él a Villas-Boas testvéreknek köszönhetően a Xingu rezervátum (Parque Indígena do Xingu) területén. Az eltérő nyelveken beszélő, önálló identitású törzsek egymással kereskednek, házasodnak és vannak közös ünnepeik is. Mind hasonló földművelő, halászó-vadászó, gyűjtögető életmódot folytatnak, és egymáshoz nagyon hasonló kör alakú falvakban élnek. A tisztás köré favázas, pálmalevelekkel fedett házakat építenek. Az új kunyhót kezdeményező férfi és a fiútestvérei, rokonai fél év alatt készülnek el az újmalokával, ahová majd az építkezők költöznek családjukkal, akár harmincan is. Az ablaktalan kunyhón két ajtó van, szinte egymással szemben, egy a közös tér, egy pedig az erdő felé. Bent az ajtók közelében, ahová még beszűrődik egy kis fény, együtt dolgoznak, középen együtt főznek a nők. A családok függőágyaikkal kisebb halmazokat alkotnak a saját tűzhelyeik körül. A tér alapvetően nyitott, de van hely az elvonulásra serdülők, kisgyermekes családok, friss özvegyek számára is. Egy maloka körülbelül másfél évtizedet bír, a következőt már a közeli új faluba építik. A költözés nem csak a kunyhó amortizációja, de a föld terméketlenebbé válása miatt is szükséges. [wiki] [link1] [link2] [link3]

Xingu maloka

© Eduardo Biral / source: pib.socioambiental.org

Xingu maloka

© Eduardo Galvão / source: pib.socioambiental.org

Xingu maloka

© Museu do Índio / source: pib.socioambiental.org

Xingu maloka

© Mari Corrêa / source: ikpeng.org

Xingu maloka

© Christian Knepper / source: ikpeng.org

Xingu maloka

© Hamilton Botelho Malhano - Cambridge University Press, 1997

Xingu maloka

© Hamilton Botelho Malhano - Cambridge University Press, 1997

Skót fekete házak területe: Hebridák

Népesség: -

Skócia kopár, sziklás területén középkori viking hagyományok szerint épültek a fekete házak. Vastag, sokszor 2 méteres kőfalaikat habarcs nélkül rakták, belül tőzeggel, földdel és törmelékkel töltötték ki. A fával takarékoskodniuk kellett, ezért a kötőgerendák nélküli tetőszerkezet elemeit az éppen rendelkezésre álló kisebb darabokból kötözték össze, de csontokat és uszadékfát is használtak. Fedésnek gyep és nád került rá, ezt kötelekből készített, kövekkel leterhelt hálóval védték a heves északi-tengeri szelektől. A korai lakóistállós elrendezésű, átlagosan 22x5 méteres belső térben az emberek és a jószágok együtt éltek: a ház egyik végében volt az istálló, a másikban a lakás, a kettőt egy deszkafal választotta el. A padló az istállón keresztül a kinti trágyadomb felé lejtett. Télen az állatok melegítették a belső teret, a párolgó vizeletük betegségektől védett. A lakrész középpontjában égett a szabad tűz: itt főztek, ezzel fűtöttek, ekörül aludtak, a felszálló füst és korom megvédte a tetőszerkezetet a kártevőktől, és még távol is tartotta a legyeket. Természetes fény csak az ajtón keresztül jutott a belső térbe. Az új (fehér) házak esetén mészhabarccsal rakott kőfallal választották el az állatokat az emberektől, és a lakóteret már egy kéménykürtővel ellátott kandalló fűtötte. [wiki] [link]

Skót fekete ház

© Andrew Bennett / source: flickr.com

Skót fekete ház

© Andrew Bennett / source: flickr.com

Skót fekete ház

© Andrew Bennett / source: flickr.com

Skót fekete ház

© Andrew Bennett / source: flickr.com

Skót fekete ház

© Neil Wilkie / source: flickr.com

Skót fekete ház

© George Paterson / source: flickr.com

Skót fekete ház

© Rainer Steinke / source: flickr.com

Skót fekete ház

© Istvánfi Gyula - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

[…] területek: Vilarello, Xantes, Donis, Piornedo és Moreira (Galicia, Spanyolország)

Népesség: már nem lakják?

Kisebb-nagyobb kerek házakban sokan laknak az afrikai szavannákon és az óceániai szigetvilágban. A bronzkor végén és a vaskorban Európában is sok épült belőlük, mára eltűntek, de nem nyomtalanul. Galicia hegyeiben néhány településen még a XX. század vége felé is laktak a kelták épületeihez hasonló pallozákban. Az épületek alaprajza általában 10-12 méteres kör, ellipszis vagy szabálytalan tojásforma, de van közöttük lekerekített sarkú téglalap is. A déli lejtőkre épített házfalak szokatlanul erősek, 2 méteres magassághoz 1 méter vastagok. A tető követi az alaprajzi kontúrt, mindig kontyolt szerkesztésű, rozsszalmával fedett. Amikor több ovális elem épül egymás mellé, a tetőt is összeépítik, ettől szabálytalan, csak apallozákra jellemző ívelt formák alakulnak ki. A ház belseje egy tér, ami két részből áll: az alsó fele az állatoké (teheneké és lovaké), a felső részben lakik a több generációs család. Az év nagy részében az emberek kint dolgoznak, a házban csak főznek és alszanak, az állatokat a legelőkön tartják. Télen mindenki beköltözik, a központi tűzhelynél főznek, körülötte a padokon ülnek és esznek, kenyeret a kemencében sütnek. Mint sok más helyen, itt is szövéssel, fonással, meséléssel töltik a kényszerű bezártság hónapjait. Amíg megjön a tavasz és elolvad a hó, addig is fűtik a házat a tehenek, és az istálló ferde padlójának köszönhetően még a trágyalé is kicsorog. [wiki1] [wiki2] [link]

Palloza, Piornedo és környéke

© maiscargadadebombo / source: panoramio.com

Palloza, Piornedo és környéke

© maiscargadadebombo / source: panoramio.com

Palloza, Piornedo és környéke

© Manuel López Castro / source: flickr.com

Palloza, Piornedo és környéke

© Manuel López Castro / source: flickr.com

Palloza, Piornedo és környéke

source: deconcrete.org

Izlandi terület: 103,000 km2

Népesség: 320,162

Az időjárása miatt sokáig lakatlan Izlandot bő ezer évvel ezelőtt viking férfiak és kelta nők népesítették be. Az erdők nagyját hamar elhasználták házépítésre és fűtésre, de felfedezték a falazáshoz használható különleges izlandi gyepet, ami a gyökerével mélyen (15-20 cm) és nagyon sűrűn (60%) átszövi a földet. Ebből, belül földdel kitöltve, 1-2 méter vastag falat lehet építeni, de tetőfedésre is alkalmas, csak az lényeges, hogy a tető hajlásszöge megfelelő legyen: a túl lapos beázik, a meredek kiszárad, amitől a fű kipusztul, a tető ugyanúgy beázik. Minden ház ezekből a jól szigetelő, nagy hőtárolású falakból épült, kiegészítve az éppen szükséges mennyiségű fával. Ha minden a tradíció szerint készül, akár száz évig is jól működnek ezek a hosszúkás, nyeregtetős házakból sorolt lakóhelyek. A Glaumbaer tanya, amely egy paplak és egy nagy gazdaság volt évszázadokon keresztül, 13 egymás mellé épített kis ház együttese. Alapja az általános izlandi ház, a baðstofa: itt evett, dolgozott és aludt a gazda a családjával és a béresekkel. Ebben az 55 m2 alapterületű fűtetlen helyiségben 11 ágy volt, amelyekben a korabeli szokások szerint gyakran ketten is aludtak. A további 12 épület között van konyha füstölővel, egy tejes és egy húsos kamra, három vendégszoba, raktárak, tüzelőtároló a tőzeg és a szárított birkatrágya részére, és egy kovácsműhely. 1900 körül a lakosság fele még így élt, de Izlandon is rohamosan javultak az életkörülmények, 1970-re már szinte mindegyik gyepház lakatlan lett. Vagy múzeum, mint a Glaumbaer tanya is. [link] [videó]

Izlandi gyepház

© *heloise* / source: flickr.com

Izlandi gyepház

© *heloise* / source: flickr.com

Izlandi gyepház

© *heloise* / source: flickr.com

Izlandi gyepház

© drics67 / source: flickr.com

Izlandi gyepház

© drics67 / source: flickr.com

Izlandi gyepház

© Andrea Carolfi / source: flickr.com

Izlandi gyepház

© Andrea Carolfi / source: flickr.com

Izlandi gyepház

© Sven Ole / source: flickr.com

Izlandi gyepház

source: www.thjodveldisbaer.is

Setesdal terület: Aust-Agder megye, Norvégia, 4595 km2

Népesség: 6876 (2009)

Amikor II. Oszkár, Svédország és Norvégia királya 1881-ben megalapította az első szabadtéri múzeumot, Setesdal vidékén még szinte középkori viszonyok között éltek az emberek. Az 1000 méter magas hegyek között gyalog és lóháton lehetett közlekedni, vasút nem járt, az országutat is csak nemrég építették. A skanzen egyik legrégebbi lakóháza, az Amlistuen 1650 és 1700 között épült, de maga a tűzhelyháznak nevezett típus (årestue) már akkor is ősinek számított. Az előszobából, kamrából, és egy 6x6 méteres lakószobából álló ablaktalan házat, mint mindent, fenyőfa rönkökből építették. A szoba közepén volt a szabad tűzhely, itt főztek és fűtöttek, a füst a tetőre vágott lyukon keresztül távozott. Szinte minden bútort beépítettek, a sarkokban elhelyezett rövid és széles ágyakat is, ahol az emberek az akkori szokás szerint csak összegömbölyödve tudtak aludni. A terményeket külön épületben, az egy-, vagy kétemeletes loft alsó szintjein tárolták. A tetőtérben jobb ruhákat és más értékes tárgyakat tartottak, de vendégszobának és nyári hálóhelynek is használták. Amikor a magtár üres volt, béresek és idősebb gyerekek lakták. A családi gazdaságok általában egy magtárból és egy lakóházból álltak, és két család használt egy közös udvart. A skanzenben mégsem négy, hanem öt ház áll egymás mellett, mert a fejlődés Setesdalt sem kerülte el: az egyik földpadlós årestuemellé új ház épült üvegezett ablakokkal, nagy kandallóval és fapadlóval, onnantól a régit már csak sütésre, főzésre és mosásra használták. [wiki] [link1] [link2] [link3]

Setesdal tanya

© Greg Emel / source: flickr.com

Setesdal tanya

© Anne-Lise Reinsfelt / source: norskfolkemuseum.no

Setesdal tanya

© Roede / source: no.wikipedia.org

Setesdal tanya

© Norsk Folkemuseum / source: digitaltmuseum.no

Setesdal tanya

© Norsk Folkemuseum / source: digitaltmuseum.no

Setesdal tanya

© Norsk Folkemuseum / source: digitaltmuseum.no

Setesdal tanya

© Norsk Folkemuseum / source: digitaltmuseum.no

Setesdal tanya

© Norsk Folkemuseum / source: digitaltmuseum.no

Setesdal tanya

© Norsk Folkemuseum / source: digitaltmuseum.no

Setesdal tanya

© Norsk Folkemuseum / source: digitaltmuseum.no

Számi terület: Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, 388,350 km2

Népesség: 163 000

Miközben egyre több skandináv fiatal indul korszerű, fémvázas, sátorponyvás, elektromos tűzhellyel felszerelt lavvuval táborozni, a számikat (lappokat) egyre inkább beszippantja a kényelmesebb nyugati életmód. Egy csoportjuk azonban ma is félnomád rénszarvastenyésztőként él az északi sarkvidéken. Hagyományosan kunyhót (gamme) is építenek maguknak, mégis sok időt töltenek a különböző szerkezetű sátraikban, hogy követni tudják a rénszarvas csordáikat. A lavvu gyorsan építhető: egymásnak támasztott ágasfákból készített tripodhoz (háromlábú vázhoz) tucatnyi egyenes ágat támasztanak, majd a vázat bőrökkel vagy durva szövésű vásznakkal, esetleg nyírfakéreggel fedik. A sátor teteje nyitott, hogy bent középen tüzet tudjanak rakni. A tűzrakó helyet kövekkel rakják körül, a sátor többi részére fakérget vagy gallyakat, majd arra bundákat terítenek. Ez alól csak a küszöbbel elválasztott bejárati terület a kivétel, ahol a tűzifát a csupasz talajon tárolják. A tűz két oldalán alszanak, amikor még a sarkvidékhez képest is nagyon hideg van, akkor baldachin alatt. [wiki] [térkép]

Számi lavvu

public domain / source: wikipedia.org

Számi lavvu

public domain / source: commons.wikimedia.org

Számi lavvu

© Perspektivet Museum / source: flickr.com

Számi lavvu

public domain / source: flickr.com

Számi lavvu

© Andy Porter / source: flickr.com

Számi lavvu

© Percita Dittmar / source: flickr.com

Számi lavvu

© Björn Corander / source: kolumbus.fi

Északnémet területek: Rajna-vidék, Vesztfália, Észak-Hessen, Alsó-Szászország, Holstein, Prignitz, Altmark, Mecklenburg,

Pomeránia: 200,000 km2

A középkori csarnokházakban még egyetlen nagy közös térben éltek az emberek, a lovak, a tehenek és a szárnyasok. A lakóistállókban ez volt a természetes, az állatok melege segített átvészelni a telet. Az idők során a belső tér differenciálódott, ötszáz évvel ezelőtt kialakult aZweiständerhaus. Nevét a hosszú, nyeregtetős épületen (általában 12x24 m) végigfutó kettős tölgyfa oszlopsorról kapta. A tetőt zsúppal (csépelt rozsszalmával) fedték, a külső és belső falak sűrű favázát vesszőfonattal erősített vályoggal töltötték ki. Az épület kapuján egy jól megrakott szekérrel is be lehetett hajtani az istállók közé. Innen, aDieléből lehetett a szénát felrakodni a padlásra, itt dolgozták fel a learatott terményeket is, de ugyanitt ülték meg az ünnepeket és itt ravatalozták fel a halottaikat is. A Diele mögötti burkolt tér a Flett, itt szabad tűzön főztek, füstöltek, a sonkák később is itt lógtak a gerendákról. Ugyanez a tűz melegítette az egész házat is, de télen így se volt több 10-12 foknál, hiába voltak még mindig egy légtérben az állatokkal. A 18. századtól felgyorsultak a változások, megjelent a nagyobb (akár 15x50 m) és magasabb háztípus, a Vierständerhaus. A tölgyet sokszor fenyőfával helyettesítették, a szabad tűz helyett kandallóval és kályhákkal fűtöttek, több lakóhelyiséget válaszottak le, alvókamrák (Schlafkammer) helyett már ágyakban aludtak az emberek. Csarnokházak egészen a 19. század végéig épültek, szegényebb vidékeken még ma is sok van belőlük. A német-szláv határterületeken elterjedt kerek falutípus, aRundling is ilyenekből áll, ahol eredetileg csak öt házat építettek félkörben, később a nagy telkeket 2-3-4 szeletre osztották, és a beépítést is kiegészítették teljes körré. [w] [w] [w]

Északnémet csarnokház

source: adfc.de

Északnémet csarnokház

public domain / source: bildindex.de

Északnémet csarnokház

public domain / source: bildindex.de

Északnémet csarnokház

public domain / source: bildindex.de

Északnémet csarnokház

public domain / source: bildindex.de

Északnémet csarnokház

public domain / source: bildindex.de

Északnémet csarnokház

© Heinrich Stiewe - Cambridge University Press, 1997 / source: Paul Oliver: Encyclopedia of Vernacular Architecture of the World

Kel Ferwan terület: Aïr hegység, Észak-Niger

Népesség: 6000

A tuareg törzsek nagy területen különféle sátrakban és házakban élnek a Nyugat-Szaharában, a kel-ferwanok nagycsaládjai kunyhószerű sátrakból építenek táborokat. Csak a kisgyerekek laknak a szüleikkel együtt, a nagyobbak külön sátrakban. A sátrak kicsik és könnyűek, ami a nomád életmódjukhoz ideális: két óra alatt útra készek, és egyetlen teve elbír mindent. A feleség tulajdona a sátor, nászajándékként kapja a családjától, ettől fogva az ő feladata a sátor építése, bontása és karbantartása. Az építést a későbbi tér nagy részét elfoglaló pamlaggal kell kezdeni, majd a gondosan kelet-nyugat irányba tájolt ágy köré lehet felépíteni a körülbelül két méter magas és 3x4 méter alapterületű, kupolás lakóhelyet. A vázszerkezet akáciagyökérből készül, a tető és az oldalfal fedését pálmalevélből szőtt szőnyegekkel, elvétve állatbőrökkel, vagy manapság olcsó, ipari termékekkel oldják meg. Minden elem könnyen cserélhető: az ívesre hajlított akáciagyökér pár napra a föld alá temetve elnyeri a végleges alakját, a fedés 5-6 kisebb elemből áll, így kisebb munka a hibás rész pótlása. Használati tárgyaik nem nagyon vannak, csak néhány konyhai eszköz, bútoraik sincsenek a pamlagon kívül. Nappal azon ülnek, éjjel azon alszanak. Hitviláguknak megfelelően alváskor a fejük van kelet felé, és a férj alszik az ágy északi oldalán, hogy megvédje feleségét az északról támadó ártó szellemektől. Napközben a sátor oldalfalait, ha máshogy nem kívánja a széljárás, a nyugati oldalon feltekerik, leginkább kint, a sátor előtt élnek, ott is főznek. Éppen ezért a sátrakat az észak-déli tengely mentén, egy sorba szokták felállítani, hogy mindenkinek egyformán jusson a hely a sátor nyitott oldalán. Nem várt, hirtelen jövő homokvihar esetén a sátor falai pillanatok alatt leengedhetők, bezárhatók. [wiki] [link] [link2]

Kel-Ferwan tuareg sátor

© filouemilie / source: flickr.com

Kel-Ferwan tuareg sátor

© filouemilie / source: flickr.com

Kel-Ferwan tuareg sátor

© Marcel K / source: flickr.com

Kel-Ferwan tuareg sátor

© Marcel K / source: flickr.com

Kel-Ferwan tuareg sátor

© filouemilie / source: flickr.com

Kel-Ferwan tuareg sátor

© Sophie A. de Beaune - Cambridge University Press, 1997

Terület: Matmata régió, Tunézia

Népesség: 2116 (2004)

Tunéziában, a Matmata-régióban több száz mesterséges gödör-ház mélyül a puha homokkő hegyek testébe. Keletkezésük és történetük nem tisztázott. Talán a sűrűn lakott part menti területekről elköltöző, vagy a hódítók (a III. pun háború idején betörő rómaiak, esetleg arab törzsek) elől menekülő – sokszor matmatáknak nevezett – berbertörzsek alakították ki ezen a területen különleges lakhelyeiket. A nagycsaládi szervezetben élő berberekéletének alapja és központja egy nagyjából kilenc méter átmérőjű és ugyanilyen mély, szabálytalan kör alaprajzú gödör, melyet hegyoldalba, partfalak oldalába ugyanúgy vághatnak, mint a fennsík talajába. Az így kialakított gödör voltaképpen a leendő ház belső udvarává válik, melynek nemcsak klimatikus előnyei (20-22 fokos átlaghőmérséklet) mutatkoznak meg, de védelmi szerepe sem elhanyagolható: megközelítése csak egy jól ellenőrizhető, földbe vájt alagútszerű rámpán át lehetséges. Amennyiben a gödör partfalba mélyítve épül, úgy azt kívülről stratégiai okokból egy vastag fallal zárják el. A különböző helyiségeket: lakószobákat, konyhát, ólakat, raktárakat az udvar belső oldalfalába vájják, akár több szinten is elrendezve. Sokszor nem építenek külön bútorokat, a padok, ágyak helyén egyszerűen meghagyják a homokkövet. A helyiségeket gyakran sárból rakott, dongaboltozattal fedett építményekkel egészítik ki. A belső közlekedésre meghökkentő vonalvezetésű lépcsők szolgálnak. [wiki]

Tunéziai gödör-ház

© Patrick / source: flickr.com

Tunéziai gödör-ház

© Malcolm Bott / source: flickr.com

Tunéziai gödör-ház

© Gareth Thomas / source: flickr.com

Tunéziai gödör-ház

© __Rico__ / source: flickr.com

Tunéziai gödör-ház

© __Rico__ / source: flickr.com

Tunéziai gödör-ház

© Anouk Zijlma / source: goafrica.about.com

Tunéziai gödör-ház

© Elyes Bouzid / source: flickr.com

Tunéziai gödör-ház

© Oliver Dang / source: oliverdang.wordpress.com

Tunéziai gödör-ház

© Guido Moretti / source: buildingreenfutures.org

Tunéziai gödör-ház

© Guido Moretti / source: buildingreenfutures.org

Dogon területek: Mali, Burkina Faso

Népesség: 400-800 000

Nem tudjuk, milyen házakban laktak adogonok azelőtt, hogy a XIV. században elűzték a tellemeket, akik akkor már 300 éve éltek a Bandiagara sziklafal hasadékaiban, de a tellemek kőből és agyagból épült házai mintául szolgálhattak a későbbi építkezésekhez. A hely korábban sem volt lakatlan, kétezer éves sírok ma is láthatók a magasban. A dogon hódítók viszont a korábbi lakókkal ellentétben inkább a fal tövébe építették sűrű szövetű falvaikat, benne lakóházakon és magtárakon kívül középületekkel: van mecset és több szentély, kovácsműhely, malom, a falu vezetőjének (hogon) háza, az asszonyok számára egy menstruációs ház (punulu), és a híres férfiház (toguna), ahol meg lehet beszélni a közügyeket. A lakóházak védett magánterületek, idegenek az előszobán túl nem látnak. A család a központi lakótérben eszik és alszik, innen már csak egy-egy kisebb tároló helyiség és a kerek konyha nyílik, amin keresztül fel lehet menni a többfunkciós tetőteraszra is. De a házak nem mindig ilyen szabályosak, mert ahogy növekszik a feleségek száma, úgy szaporodnak a terek is. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy serdülő korú gyerekek nem maradhatnak a házban, a fiúk általában új házba, a lányok valamelyik özvegy rokonhoz kerülnek. A fiúnak a férfi rokonok segítenek sárból, szalmából és trágyából vályogtéglát készíteni, falat építeni, villás tetejű fa oszlopokból és gerendákból födémet készíteni, gallyakkal, baobabfa kérgével és iszappal vastagon befedni, az elkészült házat bevakolni. Megöregedni a dogonoknál nem nagy dicsőség: a már nemzőképtelen férfi kiköltözik az előszobába, onnantól az ő feladata a ház őrzése.

Bandiagara sziklalakások

© Huib Blom / source: panoramio.com

Bandiagara sziklalakások

© Huib Blom / source: panoramio.com

Bandiagara sziklalakások

© Huib Blom / source: panoramio.com

Bandiagara sziklalakások

© Huib Blom / source: panoramio.com

Bandiagara sziklalakások

© Huib Blom / source: panoramio.com

Bandiagara sziklalakások

© Huib Blom / source: panoramio.com

Bandiagara sziklalakások

© Huib Blom / source: panoramio.com

Bandiagara sziklalakások

© Norbert Schoenauer - 6000 Years of Housing

Bandiagara sziklalakások

© Norbert Schoenauer - 6000 Years of Housing

Gurunsi terület: Burkina Faso, Ghána

Népesség: 1 300 000

A szövetszerűen beépített, akár 60 méter átmérőjű gurunsi falvakat poligám nagycsaládok lakják: néhány fiútestvér, feleségeik (kb. 16) és gyerekeik (kb. 30-40). A kifelé ablaktalan, erődszerű telepen körbe építik a feleségek 3-5 szobás, kizárólag az udvarról nyíló lakrészeit, középre a családfő (a legidősebb fiútestvér) házát, a tárolókat, magtárakat, ólakat. Lábbal gyúrt, napon szárított, és agyaggal, szalmával, tehéntrágyával kevert földből készített vályogtéglából építkeznek, fa tetőszerkezettel. A nők a falakat a vakolatba karcolt, vagy színezett vályoggal festett, jellemzően geometrikus mintákkal díszítik. A házak kerek konyhából, hosszúkás lakótérből és néhány hálószobából állnak. Az ablakok kicsik, és lent vannak, hogy segítsék a belső tér hűtését. Ágyaik nincsenek, éjszakára szőnyeget terítenek a földre, de ha nagyon meleg van, kint, a tetőteraszon alszanak. Az udvart különböző magasságú falakkal tagolják privát, félprivát és közösségi részekre, kint főznek, mosnak, fürdenek, tulajdonképpen az év nagy részében kint élnek. [designboom] [fotó]

Gurunsi földházak

© Rita Willaert / source: designboom.com

Gurunsi földházak

© Rita Willaert / source: flickr.com

Gurunsi földházak

© Rita Willaert / source: flickr.com

Gurunsi földházak

© Rita Willaert / source: flickr.com

Gurunsi földházak

© Rita Willaert / source: flickr.com

Gurunsi földházak

© Gianluigi Pregnolato / source: transafrica.biz

Gurunsi földházak

© Gianluigi Pregnolato / source: transafrica.biz

Gurunsi földházak

© Rita Willaert / source: flickr.com

Gurunsi földházak

© Norbert Schoenauer - 6000 Years of Housing

Gurunsi földházak

© Norbert Schoenauer - 6000 Years of Housing

Dorze területek: Dél-Etiópia

Népesség: 28 000

A népes falvakban élő földművelő dorzékigazán szorgos emberek és jó minőségű szövött kelméikről messze földön híresek. Nem csak a textileket, házaikat is szövik, ennek technikája apáról fiúra száll. Jellemzően bambusz vagy keményfa oszlopokat szőnek át hasított bambusz vesszőkkel, a kész szerkezetet fűvel hőszigetelik és vadbanán levelekkel fedik. A padlót víz és trágya keverékével feljavított agyagból készítik. Az építkezés 1-3 hét. Az 5-8m átmérőjű épületeket (állványról!) olyan magasra építik, amilyenre csak tudják, így azok általában 6-8, de néha akár 12 méteresek is. Amikor a kunyhó alja korhadni kezd, vagy ha termeszek támadják meg, egyszerűen csak levágnak a szerkezetből, majd pár erős férfi odébb költözteti a megmaradt részt. Ilyenkor általában új fedést is készítenek a házra. A stabil szerkezet akár 80 évet is kibír, csak akkor kezdenek új kunyhó építésébe, amikor a régit már kényelmetlenül alacsonyra vágták. A kunyhók belül meglepően tágasak: körben paravánszerű falakkal hálóhelyeket választanak le a közös térből, a kunyhó közepén székekkel ülik körül a tűzhelyet. [wiki] [link1] [link2] [link3]

Dorze kunyhó

© FrBeBos / source: flickr.com

Dorze kunyhó

© ngaire lawson / source: flickr.com

Dorze kunyhó

© ngaire lawson / source: flickr.com

Dorze kunyhó

© ngaire lawson / source: flickr.com

Dorze kunyhó

© Kevin Smith / source: flickr.com

Dorze kunyhó

© FrBeBos / source: flickr.com

Dorze kunyhó

© FrBeBos / source: flickr.com

Dorze kunyhó

© puriy / source: flickr.com

Dorze kunyhó

© Elias Yitbarek - Cambridge University Press, 1997

Maszáj területek: Kenya és Tanzánia, 160 000 km2

Népesség: 1 000 000

A maszájok állattenyésztő népként félnomád életmódot folytatnak, évszakonként vándorolnak és új falut építenek maguknak. A falut jellemzően egy nagycsalád lakja. Középre karámot építenek az állataiknak, ezt veszik körül a meghatározhatatlan alakú kis kunyhóikkal. A maszáj harcosok (értsd: felnőtt férfiak) feladata, hogy megvédjék a falut az oroszlánoktól és más nagyragadozóktól vagy az ellenséges törzsek támadásaitól. Ezért az ő dolguk a falut körülvevő tüskés akácia kerítés elkészítése is. A kunyhókat már a nők építik a szűk családjuk számára. A másfél méter magas, körülbelül 3x5 méter alapterületű favázas házakat sár, fű, hamu, gallyak és tehéntrágya keverékével tapasztják be. A kis alapterület ellenére szinte minden hétköznapi tevékenységnek jut hely: bent főznek, esznek, alszanak (a fiatalabb állataikkal együtt!), itt tárolják az értékeiket és itt fogadják a vendégeiket is. Az utóbbi évtizedek politikai vezetése komoly károkat okozott a maszáj kultúrában. A földjeiket privatizálták, ezzel korlátozva a mozgásterüket, legelőkhöz, vízforrásokhoz és a sóhoz való hozzáférést. Törvények szabályozzák a csordák méreteit is, így az eddig lényegében tejen és húson élő, önfenntartó maszájok egyre inkább a környező földművelő népektől függnek. [wiki] [link1] [link2] [link3]

Maszáj kunyhó

© Maurits Vermeulen / source: flickr.com

Maszáj kunyhó

© Ron Hay / source: megapixeltravel.com

Maszáj kunyhó

© Quintin Smits / source: flickr.com

Maszáj kunyhó

© Melinda Avarian / source: leeandmelindavarian.com

Maszáj kunyhó

© Mark / source: flickr.com

Maszáj kunyhó

© Paul Oliver - Phaidron Press Limited, 2003

Maszáj kunyhó

© Norbert Schoenauer / source: Norbert Schoenauer: 6000 Years of Housing

Maszáj kunyhó

© Norbert Schoenauer / source: Norbert Schoenauer: 6000 Years of Housing

Afar területek: Danakil-sivatag: Dzsibuti, Dél-Kelet Eritrea, Észak Etiópia

Népesség: 250 000

A klánokban élő harcias afaroknak nincs mitől félniük, a Föld leglakhatatlanabb területén is megélnek: a Danakil-sivatagban a kilenc hónapon át tartó száraz évszak alatt párás meleg van, nem ritkán 50 fok. Nomád állattartó nép, kecskét, birkát és marhát tenyésztenek, a de tevét, lovat, szamarat is tartanak. Egész évben vándorolnak újabb és újabb vízlelő helyek és friss legelők után kutatva, a kunyhószerű sátrukat magukkal viszik. A nők hozománya a sátor és annak bútorai. Ezért vagy sem, az állatok és a gyerekek felügyeletén túl a nők feladata az új táborhely kialakítása és a sátor felépítése is. A táborok jellemzően 2-6, de akár 12, kör alakban telepített sátorból állnak, kövekből és tüskés bokrokból épített kerítéssel körülvéve. A tábor közepén ugyanezekből a bokrokból építenek karámot a kisebb állatoknak. A sátor maga mindössze 1,6-2,2 méter magas és 6-15 négyzetméter alapterületű. A kicsi (80x35 cm) bejáratot a felkelő Nap felé tájolják, bent az ajtó közelében van a tűzhely, hátrébb pedig egy nagyjából kétszer két méteres ágy, amelyet napközben ülőhelyként is használnak. A sátor szerkezetét néhány hosszirányú és akár 30-50 keresztirányú hajlított ágból készítik, majd ezt szőttesekkel fedik. A sátrukhoz nagyon hasonló szerkezetű, de kisebb, kerek, fakéreggel, növényekkel fedett kunyhót a vendégeik részére építik. A mobil sátorral ellentétben a kunyhó ideiglenes építmény, ha tovább indulnak, nem viszik magukkal. [wiki1] [wiki2] [fotók]

Afar sátor

© Eric Lafforgue / source: flickr.com

Afar sátor

© Linda De Volder / source: flickr.com

Afar sátor

© Marco Paoluzzo / source: flickr.com

Afar sátor

© Marco Paoluzzo / source: flickr.com

Afar sátor

© Marco Paoluzzo / source: flickr.com

Afar sátor

© Marco Paoluzzo / source: flickr.com

Afar sátor

© Terri O'Sullivan / source: flickr.com

Afar sátor

© Sebastian Morales / source: commons.wikimedia.org

Afar sátor

© Fasil Giorghis - Cambridge University Press, 1997

Afar sátor

© Fasil Giorghis - Cambridge University Press, 1997

Musgum terület: Észak-Kamerun és Dél-Kelet-Nigéria és Dél-Nyugat-Csád

Népesség: 150 000

Az elszórt, egészen kicsi musgum falvakat nagycsaládok lakják. Az építmények és tömör kerítések váltakozásával kialakított kerek település kapujának két oldalán a férfiak házai, hátul, körben a nők hálóhelye található. Ezek 5-7 méteres átmérőjű, 9 méter magas épületek. Minden nő szobájához tartozik egy kör alakú terasz, a közelben egy 3-4 méter átmérőjű konyha (habár a száraz évszakban kint főznek!) és egy 1 méter átmérőjű magtár. Az utóbbi aljába gyakran tyúkólat építenek. A férfiak magtára dekoratív, 2-3 méter széles és az udvar közepére, emelvényre építik. A parabolához közeli alakú, kizárólag földből és vízből épített házak önhordóak. Az építésükhöz nincs szükség szerszámokra, kézzel elkészíthető az egész. Alapozás nélkül a döngölt földre kezdik építeni, derékmagasságig szalmával keverik, és kicsit vastagabbra is építik a falakat, ezután kezdik a kupola ívét felvenni. A kunyhók rendszeres karbantartása elengedhetetlen, de a külső struktúra azon túl, hogy a vízelvezetést szabályozza, beépített létraként lehetővé teszi a ház megmászását. A ház tetején füstlyukat hagynak, amit az esős évszakban szalmával fednek le. A fenti nyílás a légáramlást is segíti, a vékony falak ellenére hűvösebb van az épületekben, mint kint. A kunyhók furcsa, kulcslyuk alakú bejáratának egyszerű a magyarázata: éjszakára be kell hogy férjenek a tehenek. A bejárattal szemben a marhák, az ajtótól jobbra a kecskék és a birkák számára építettek ki egy alacsonyabb fallal leválasztott, homokkal felszórt területet. A lakók az ajtótól balra, alulról fűthető földágyon alszanak. [link]

Musgum kunyhó

© designboom / source: designboom.com

Musgum kunyhó

© designboom / source: designboom.com

Musgum kunyhó

© designboom / source: designboom.com

Musgum kunyhó

© designboom / source: designboom.com

Musgum kunyhó

© designboom / source: designboom.com

Musgum kunyhó

© designboom / source: designboom.com

Zafimaniry területek: Madagaszkár, Amoron’i Mania régió, 700 km2

Népesség: 25 000

Madagaszkár közepén, ezer méternél magasabb hegyekben élik rejtett életüket azafimaniry törzsek. Kis, 5-70 házból álló településeiket keskeny földutak kötik össze, de a heves trópusi esőzések miatt gyakran a szélesebbek sem járhatók teherautóval. Ilyen körülmények között az életmód is keveset változik az évszázadok során: az emberek minden évben kiirtják és felégetik az erdő egy részét, a földbe babot és kukoricát ültetnek, a kitermelt fából házat építenek maguknak és a terményeknek. A faházakhoz vízszintes területre van szükség, ezért általában fennsíkokon építkeznek, a kisebb egyenetlenségeket alacsony lábazati résszel oldják meg. Az egy család részére készült, 4x5 méter alapterületű házak mindig észak-déli tájolásúak, belső rendjük is kötött: az északi térfél a “szent”, a déli a “profán”, a kettőt egy központi oszlop választja el. A déli, fapadlós részen van a tűzhely, ott tárolják a mozsarat és a konyhai edényeket; a délkeleti sarokban egy ágy van, a délnyugatiban a tyúkól. Az északi, gyékénypadlós részben fogadják a vendégeket. Az épületek gerendáit paliszander fából (rosewood) készítik, és mindenféle kötőelem nélkül rakják össze. A tetőt lapított bambuszszárakkal fedik, de a fal egyes felületeihez is ebből szőnek jól szellőző térelhatárolókat. A zafimaniry házak híresek díszesen faragott ablaktábláikról és ajtóikról, de közelebbről látható, hogy minden simának látszó gerenda felületét finom, geometrikus díszítés borítja. A lábakon álló magtárak hasonlóak a lakóházakhoz. A zafimaniry törzsek életében a drámai változást az 1960-as években az orvosok megjelenése jelentette. A higiénia javulásától megháromszorozódott a népesség, az irtásos-égetéses mezőgazdaság felélte a területeket, ma már nem ad sem elég terményt, sem fát a házépítéshez. A falvak lakói fafaragó tudásukat próbálják meg kamatoztatni: turisták számára készítenek dísztárgyakat. [wiki] [link]

Zafimaniry faházak

© copepodo / source: flickr.com

Zafimaniry faházak

© copepodo / source: flickr.com

Zafimaniry faházak

© copepodo / source: flickr.com

Zafimaniry faházak

© copepodo / source: flickr.com

Zafimaniry faházak

© copepodo / source: flickr.com

Zafimaniry faházak

© copepodo / source: flickr.com

Zafimaniry faházak

© copepodo / source: flickr.com

Zafimaniry faházak

© copepodo / source: flickr.com

Zafimaniry faházak

© copepodo / source: flickr.com

Zafimaniry faházak

© Daniel Coulaud - Cambridge University Press, 1997

Terület: Irak, Szíria területén és Törökország délkeleti sarkában

Népesség: ?

A sár-építészetnek, a tapasztott, illetve napon szárított vályogtéglából rakott falakkal készült házaknak nagyon régi múltja van: legelső ismert nyomai Jerikóban kerültek elő, s feltehetően közel 10000 évesek. A falak által körbevett belső tereket akkor még magas tetővel, vagy fa szerkezetű, tapasztott lapos tetővel fedték le. A megépítéshez azonban faanyagra volt szükség, ami egyre szűkösebben állt rendelkezésre. Ez az alapanyag-hiány vezetett a boltövek, boltozatok és kupolák kifejlesztéséhez. Ezek a téráthidalásra eredetileg alkalmatlan kisméretű elemekből álló szerkezetek képesek a legtöbb faszerkezet pótlására, nem mellékesen a belső tér hőkomfortjának fenntartásában is jelentős szerepet játszanak. A kupolákkal fedett lakóházat Asszír domborművek tanúsága szerint a Tigris és az Eufrátesz vidékén már 3000 évvel ezelőtt is ismerték, formájuk mit sem változott azóta. A méhkas alakú kupolát többnyire napon szárított téglákból falazzák, gyűrűszerűen, felfelé egyre kisebb sugarú körív mentén, a külső felületét sárral tapasztják. Ennek a gyakran megismételt folyamatnak a megkönnyítésére téglából, illetve ágakból bentmaradó munkaállványt készítenek, mely tüskeszerűen kiáll a kupola külső felületéből. Szíriában a méhkas formájú házak függőleges falak nélkül épülnek, itt a kupolák közvetlenül a terepszinten állnak, míg a kelet-anatóliai típusnál a kupolák függőleges falakon nyugszanak. Ez utóbbi ház cellákból áll: a négyzet alaprajzú helyiség felett csegelyszerű átvezetésen egy 3-5 méter átmérőjű, emelt ívű álkupola nyugszik. Általában két cella, a konyha és a szoba alkot egy lakóegységet, ezt egészítik ki a terménytárolás és az állattartás építményei. [wiki] [link1] [link2]

Méhkas alakú ház

© FO Travel / source: flickr.com

Méhkas alakú ház

public domain / source: worldkaztour.kz

Méhkas alakú ház

© Forwards.in / source: forwards.in

Méhkas alakú ház

© Forwards.in / source: forwards.in

Méhkas alakú ház

© Forwards.in / source: forwards.in

Méhkas alakú ház

© Forwards.in / source: forwards.in

Méhkas alakú ház

© Istvánfi Gyula - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Méhkas alakú ház

public domain / source: wikipedia.org

Beduin területek: Észak Afrika és az Arab-félsziget

Népesség: 4 000 000

Az arab világ állattartó, szezonálisan növénytermesztő nomádjainak legelterjedtebb szálláshelye a fekete sátor. A kecskeszőrből (esetleg birka- vagy teveszőrből) lazán szőtt ponyva árnyékot ad, de engedi a fényt beszűrődni, átengedi a felszálló forró levegőt, véd a homokviharoktól, és az esőtől megduzzadva vízzáróvá válik. A szerkezetéből adódóan az áramló levegő hűti a teret, és még a sátor sötét színe (barna vagy fekete) mellett is 8-10 fokkal hűvösebb van bent, mint kint, ami a sivatagok 40-50 fokos hőségében sokat számít. A sátrak mérete nagyon változatos, a kicsi, néhány személyesektől a 30-40 méter hosszú, több sátorból összetoldott lakóhelyekig terjed a skála. Az átlagos sátor 15x3.5 méter alapterületű, 2 méter magas és öt ember fél óra alatt összeállítja. A vázat hevederekből és tucatnyi oszlopból építik, ez tartja a hatalmas sátorponyvát. A ponyva elkészítése nagy munka, 60-80 cm széles és sátor hosszúságú kecskeszőrből (esetleg teveszőrből) szőtt sávokat varrnak össze hozzá. A szövésbe a feleség nőrokonai mind besegítenek, hiszen a sátor a feleség hozománya. Később már a sátor részenként javítható, nagyjából évente egy sávot kell rajta kicserélni. A nagyobb sátrakat funkciók szerint tagolják, a kisebbek egyterűek; de minden szálláshely virtuálisan két részre osztott: a nyilvános rész egyszerre közösségi tér és a férfiak alvóhelye is, a nők szálláshelye a külvilágtól elzárt terület. Vannak törzsek, ahol mindenki a sátor előtt eszik, a férfiak még kint is alszanak. [wiki] [link1]

Beduin fekete sátor

© yeowatzup / source: flickr.com

Beduin fekete sátor

© Debra Ellis / source: cognitiveliberty.net

Beduin fekete sátor

public domain / source: particracy.wikia.com

Beduin fekete sátor

© John Gravett / source: flickr.com

Beduin fekete sátor

© UncleBucko / source: flickr.com

Beduin fekete sátor

© fvfavo / source: flickr.com

Beduin fekete sátor

© Jason Jones / source: flickr.com

Beduin fekete sátor

© Norfbynorfwest / source: flickr.com

Beduin fekete sátor

© Norbert Schoenauer / source: Norbert Schoenauer: 6000 Years of Housing

Mocsári arab (Ma’dan) területek: Central, Hammar és Hawizeh mocsarak

Népesség: 100 000 > nulla > pár ezer

A Tigris folyó mocsarainak halászó-vadászó, vízibivalyokat tenyésztő lakói nádból és iszapból készítenek mesterséges szigeteket, ide építik 5000 éve változatlan formájú házaikat. Az úszó szigeteken minden nádból készül, a különböző méretű, de hasonló szerkesztésű lakóházak ugyanúgy, mint a bivalyok karámjai. Egy-egy kisebb házban alszanak a szülők és a gyerekek, a nagyobb, reprezentatív épület a mudhif, ahol a család a vendégeket fogadja. A kis szigeten még a karámot, egy szénakazlat, és az egyetlen agyagból készült építményt, a kemencét kell elhelyezni. A házépítés technikáját a mocsári arabok kétszáz nemzedéke őrzi és tökéletesíti folyamatosan. A learatott és kiszárított nádból vastag kötegeket készítenek, ezeket két sorban, egymástól 2 m távolságban jó mélyen beássák a mesterséges sziget talajába. A kötegeket ívesen, 1-2 méter átfedéssel egymás felé fordítják, és szorosan összekötözik őket. Az így létrejött patkókat hosszanti irányban vékonyabb nádkötegekből készült szelemenekkel fogják össze, majd az íveket gyékényből készült szőnyegekkel borítják be. Az épület két bütüjét nádkötegekből készült oszlopokkal és jól szellőző rácsos felületekkel zárják. Az elkészült ház viszonylag rövid életű, mert a talajba beásott nádkötegek 7-10 év alatt elkorhadnak. A mocsári arabok ezért még nem építenek egyből új házat, csak levágják az alját, az alacsonyabb mudhif újabb hét évig használható. Az ötezer éves idilli állapot 1992-ben ért véget, Szaddam Husszein iraki elnöknek akkor lett végképp elege abból, hogy a síita lázadók hagyományosan ezen a vidéken találnak menedéket, ezért a vízügyesekkel tervet dolgoztatott ki a mocsarak lecsapolására. Az itt élő 100 000 mocsári arab elmenekült, az úszó szigetek és a nádházak elpusztultak. A mai vezetés megpróbálja a folyamatokat visszafordítani, de ez a kultúra már soha nem lesz olyan, mint valaha. [w1] [w2] [videó1] [videó2] [videó3] [ng] [l1] [l2]

Mudhif

© Nik Wheeler / source: lejournaldelaphotographie.com

Mudhif

© Nik Wheeler / source: lejournaldelaphotographie.com

Mudhif

© Nik Wheeler / source: lejournaldelaphotographie.com

Mudhif

© Nik Wheeler / source: lejournaldelaphotographie.com

Mudhif

© Nik Wheeler / source: lejournaldelaphotographie.com

Mudhif

© Nik Wheeler / source: lejournaldelaphotographie.com

Mudhif

© Nik Wheeler / source: lejournaldelaphotographie.com

Mudhif

© Nik Wheeler / source: lejournaldelaphotographie.com

Mudhif

© Anthony Quiney - Cambridge University Press, 1997

Mudhif

© Anthony Quiney - Cambridge University Press, 1997

Vainakh területek: Csecsenföld és Ingusföld (Oroszország)

Népesség: 1 330 000 és 413 000 fő

A Kaukázus hegyvidékein már ötszáz éve, a tornyok fénykorában is megküzdöttek a termésért. A kopár hegyoldalakon teraszokat építettek, szekérrel hoztak termőföldet a völgyekből, az öntözéshez patakokat tereltek mesterséges mederbe. 60-90, főleg állattartással foglalkozó gazdaság alkotott egy klánt. Egy ilyen nemzetség nem csak gazdasági, harci szövetség is volt, mivel a termést meg kellett védeni az idegen népektől, de leginkább önmagukat a szomszédos klánok évszázados vérbosszújától. Ezért az épületek szinte erődök voltak. Az építkezést csak az arra hivatott, toronyépítő kasztból származó mesterek vezethették, de maga az építés közösségi munka volt: az alapozás hatalmas, faragott kőtömbjein az egész falu dolgozott, és feltehetően a további munkákban is, mert úgy tartották, hogy ha egy torony nem készül el egy év alatt, akkor gyenge lesz. Kétféle torony épült: egy 3-4 szintes, 6x6 méter alapterületű lakótorony kő fallal és fa födémmel, ebben az első (esetenként az első két!) szinten voltak az állatok, fölötte a család lakótere a tűzhellyel, legfelül tárolók és hely a vendégeknek. A másik torony karcsúbb (4-5 m) és magasabb (20-25 m) volt, ez csak harci célokat szolgált, szinte teljesen kőből épült, ennek köszönhetően sokszor teljesen épen megmaradt. Egy lakótornyot általában több őrtorony vett körül. A 18-19. században alábbhagyott a klánok közötti harc, a férfiak is lemerészkedhettek a tornyokból a nők mellé. Rájuk ugyanis nem vonatkozott a vérbosszú, mindenki nem állhatott a lőréseknél íjjal vagy puskával, valakinek dolgoznia is kellett. [wiki] [link]

Vainakh nemzetségi tornyok

© Ilya Varlamov - 28-300.ru Photo Agency / source: wangfolyo.blogspot.hu

Vainakh nemzetségi tornyok

© Ilya Varlamov - 28-300.ru Photo Agency / source: wangfolyo.blogspot.hu

Vainakh nemzetségi tornyok

© Ilya Varlamov - 28-300.ru Photo Agency / source: wangfolyo.blogspot.hu

Vainakh nemzetségi tornyok

© Ilya Varlamov - 28-300.ru Photo Agency / source: wangfolyo.blogspot.hu

Vainakh nemzetségi tornyok

© Ilya Varlamov - 28-300.ru Photo Agency / source: wangfolyo.blogspot.hu

Aszír terület: Aszír tartomány, Szaúd-Arábia, 81 000 km2

Népesség:

Szaúd-Arábia délnyugati részén, a jemeni határ közelében élő pásztorokat évszázadokon át ellenséges törzsek vették körül, ez magyarázza, miért élnek ma is szinte erődökben. Az aszír házat kőművesek és ácsok felügyelete mellett mindig maguk a lakók építik. Először terméskő alap készül, arra lábazati magasságig kőfal, onnantól vályogfal. Ehhez földből, vízből és szalmából gömböket gyúrnak, hogy azokat 40 cm magas sorokká döngöljék. Egy-két nap száradás után készül a vályogfal erózióvédelme: egy sor kiálló, kifelé lejtő palát helyeznek el a fal tetején, majd újabb sor vályoggal folytatják. A födémeket méterenként elhelyezett vastag rönkfákból készítik, amit kisebb ágakkal és gallyakkal, majd vályoggal fednek be. A négyzetes alaprajzú, jellemzően háromszintes, 10-12 m magas épületek bejáratát masszív kapu védi, fény csak a kis ablakokon és lőréseken keresztül jut be. A földszinten van a magtár és az istálló, az emeleteken a lakószobák. Minden kis szobát vályogból készült padka szegélyez, itt lehet ülni és aludni. Főzni és vendégeket fogadni az emeleten, vagy egy fenti teraszon lehet, ahonnan mindig megfelelő rálátás nyílik a közelgő ellenségre. A Szaúd-Arábiai Királyság 1932-es megalakulása után a törzsi viszályok megszűntek, ezzel együtt az aszír ház is átalakult: az állatok és a termények a házból kikerültek, a földszintet a lakók foglalták el. Az iszlám fundamentalizmus megerősödése újabb változásokat hozott: a feleség azóta külön bejáraton keresztül közelíti meg az emeleti női részt, miközben a férj a földszinten a (természetesen férfi) vendégekkel foglalatoskodik. [w]

Aszír ház

© Eric Lafforgue / source: flickr.com

Aszír ház

© Eric Lafforgue / source: flickr.com

Aszír ház

© Eric Lafforgue / source: flickr.com

Aszír ház

© Eric Lafforgue / source: flickr.com

Aszír ház

© Jon F. Lavelle - Cambridge University Press, 1997

Aszír ház

© Jon F. Lavelle - Cambridge University Press, 1997

Aszír ház

© Jon F. Lavelle - Cambridge University Press, 1997

Türkmén területek: Türkmenisztán, Afganisztán, Törökország, Irán, Pakisztán

Népesség: 7 000 000 (kb 4 000 000 Türkmenisztánban)

A közép-ázsiai jurták nem egyformák, csak nagyon hasonlítanak egymásra. A türkmént díszesre faragott ajtajáról lehet felismerni, de következtethetünk ebből a régióra, a klánra, a lakók társadalmi és pénzügyi helyzetére is.

Mint a jurtáknál általában, itt is szigorú rend van belül: a szektorokra osztott térben minden tevékenységnek megvan a pontos helye, mint ahogy a lakóknak is megvan a pontos feladatkörük. A férfiak gondozzák az állatokat, pásztorkodnak, a nők feladata a ház körüli teendők ellátása és a jurta építése, bontása is. A három ló, két teve vagy néhány jak hátán szállított 250 kg-os sátor felállítása gyorsan megy, két óra alatt végeznek vele. Az akár ötven évet át használt 150 kg-os vázat (falnak egy 1-1,5 méter magas összecsukható rácsot és az ajtót, tetőnek egy kereket és 50-100 db 2-3 méter hosszú lécet) a helyi asztalosmesterek nyárfából vagy fűzfából készítik. A szerkezetet négy trapéz alakú nagyobb és egy kisebb darab nemezelt gyapjúval fedik, azokat kötelekkel, hevederekkel rögzítik. A középen elhelyezett kisebb filc nyitható, itt engedik ki a füstöt, és be a fényt. A jurtát az időjárás és az épp elérhető építőanyagok függvényében további szövetekkel vagy bőrökkel egészítik ki, a kedvezőbb klímájú területeken a falra gyékény is kerülhet. Belül gyapjúszőnyegekkel (kilim) borítják a padlót és a falakat. [wiki] [link]

Türkmén jurta

public domain / photo: Sergey Prokudin-Gorsky / source: wdl.org

Türkmén jurta

public domain / photo: Sergey Prokudin-Gorsky / source: wdl.org

Türkmén jurta

public domain / photo: Sergey Prokudin-Gorsky / source: wdl.org

Türkmén jurta

public domain / photo: Sergey Prokudin-Gorsky / source: wdl.org

Türkmén jurta

public domain / photo: Sergey Prokudin-Gorsky / source: wdl.org

Türkmén jurta

public domain / photo: Sergey Prokudin-Gorsky / source: wdl.org

Türkmén jurta

public domain / photo: Sergey Prokudin-Gorsky / source: wdl.org

Türkmén jurta

public domain / photo: Sergey Prokudin-Gorsky / source: wdl.org

Türkmén jurta

© Paul Oliver - Phaidron Press Limited, 2003 / source: Paul Oliver: Dwellings

Csukcs terület: Kelet-Oroszország, Csukcsföld

Népesség: 16 000

Csukcsföld több meteorológiai rekordot is tart: itt van a legtöbb hurrikán, a legsebesebb szél és a leghosszabb napsütésmentes időszak. Télen mínusz 60 fok van, nyáron akár plusz 5-10 is. Az itt élő csukcsok egy része nomád rénszarvaspásztor, a többiek a partvidéken letelepedett tengeri vadászok voltak. Ők fókahájjal (vagy nyílt tűzzel) világítottak, rozmárbélből készítették a vízálló kabátjukat és bálnacsontból építették a téli szállásukat. Ezt a technikát a Bering-szoros túlpartján élőinuitoktól (eszkimóktól) tanulták, a két part között csak 86km a távolság, de novembertől májusig ezt is jégpáncél borítja. Fa és kő híján abból építették a kunyhót, ami volt: a félig földbe vájt valkaran váza bálnaállkapcsokból és bordákból épült, amire földet és gyepet hordtak. Az általában négyzetes alaprajzú, kupolaszerűen fedett térben a padlóra csontokat, gallyakat terítettek, középen égett a tűz, akörül aludtak. A kisebb kunyhók 4-5 méteresek voltak, de a nagycsaládok akár 15-25 méteres valkarantis építettek. Bejutni nyáron a tető közepén hagyott füstlyukon keresztül, télen egy alagúton át lehetett. A huszadik században már nem épültekvalkaranok, ma pedig szinte nyomukat se látni. A tengerparti csukcsok vagy városba költöztek, vagy a nomád rokonaikhoz hasonlóan bőrökkel fedett sátorban (jarangában) élnek.A képeken a valaha a Bering-szoros túlpartján élő inuitok téli szállásának romjai láthatók (Point Hope, AK, US). [wiki] [link1] [link2] [link3]

Csukcs valkaran

© Majik Imaje / source: hrenovina.net

Csukcs valkaran

© Steven J. Kazlowski / source: hrenovina.net

Hakka és Minnan területek: Kína, Fucsien tartomány dél-keleti része

Népesség: n.a.

A 8-10 m magas, és akár 60-70 m átmérőjű (vagy oldalhosszúságú) tulouk elsődleges feladata a védelem. A felfelé keskenyedő lent 2 méter széles fal közel két méteres magasságig (és lefelé még egy métert) folyami kövekből, vagy gránitból rakott. Felette a tűzálló, mész-homok-agyag keverékkel és vízszintesen bambusszal erősített döngölt földfal akár egy méterre is elvékonyodhat. Ablakok, lőrések az első két szinten nincsenek, az egyetlen kapu egy fémlemezzel borított 10-13 cm vastag tűzálló fa tábla, kő kerettel. Ez gyakorlatilag olyan védelmet jelent, hogy amikor a 30-as években a kínai hadsereg megtámadott egy felkelők laktatulout, 19 ágyúlövés és a falon keletkezett kisebb horpadás után a katonaság kénytelen volt visszavonulni. A tuloukat alapvetően közösen gazdálkodó klánok lakják. Az egyforma széles cikkekre osztott házból minden család egy-egy részt kap a földszinttől a tetőig. Az első két (ablaktalan) szint a tárolásé, valamint a földszinten főznek is, a második emelettől a tetőig (tehát a további 2-3 szinten) lakószobák vannak. Az udvaron közös használatú kutakat ásnak, de közösek a fürdők, a mosókonyha, a díszterem, a fegyverraktár és a környező gyümölcs ültetvények. A ház körüli teendőket (kapunyitás, takarítás, ünnepségek rendezése) a férfiak végzik családonkénti rotációs rendszerben. Egy klán akár 80 családra is duzzadhat, előfordul, hogy kinövik a házat. Az új tuloutáltalában a régi köré, néha mellé építik. [wiki] [link1] [link2] [videó]

Fucsieni tulou

© John Meckley / source: flickr.com

Fucsieni tulou

© christieandsteve / source: flickr.com

Fucsieni tulou

© christieandsteve / source: flickr.com

Fucsieni tulou

© christieandsteve / source: flickr.com

Fucsieni tulou

© Jit Hoong Ng / source: flickr.com

Fucsieni tulou

© christieandsteve / source: flickr.com

Fucsieni tulou

© christieandsteve / source: flickr.com

Fucsieni tulou

© christieandsteve / source: flickr.com

Fucsieni tulou

© christieandsteve / source: flickr.com

Fucsieni tulou

© Wu Qingzhou - Cambridge University Press, 1997

Terület: Shirakawa-go és Gokayama területek Japán Honshu szigetének középső részén (Gifu és Toyama prefektúrák),

Népesség: a legnagyobb falu, Ogimachi kb 600 fő

A japán falusi háznak, a minkának, számos változata ismert. Más területektől eltérően agassho típusnak majdnem 60 fokos zsúpteteje van, hogy ne álljon meg rajta a nagy hó. Nevét is a jellegzetes tetőformájáról kapta, a gassho jelentése imára kulcsolt kéz. A házak gerince az észak-déli irányban elnyúló keskeny völggyel párhuzamosan áll, így a szalmatető elegendő napfényt kap keletről és nyugatról, és a nyeregtető nagy felületei sincsenek kitéve az erős északi szélnek. Az egyik oromfalhoz mindig házi oltár, a másikhoz mellékhelyiség kerül, a szomszédnál pont fordítva: így oltár néz oltárt, mellékhelyiség mellékhelyiséget. Az alapozást, a tetőt és a fedést a helyiek maguk készítik, az földszint faragott és megmunkált vázszerkezetét az időnként a faluba érkező szakavatott ácsok. A tető nyers szarufáit a talpszelemen mélyedéseibe állítják, felső végeiket kötelekkel kötözik egymáshoz. A vázszerkezet oszlopai jellemzően egy kenenként (hagyományos japán mértékegység, 1 ken = 1,82 m) állnak, a gerenda 5-7 méteres fesztávot hidal át. A házak alapterülete a 3,5x7 kentől 7x12 kenig terjedhet. A nagyméretű épületekben többgenerációs családok laknak együtt. A ház belső tere egy földpadlós és egy megemelt, fapadlós részből áll. A földpadló az istálló és a munka helye, a megemelt területen osztozik a konyha és 4 szoba: a nappali, a vendégszoba, a háló és a buddhista házioltár helyisége. A padláson régen selyemhernyót tenyésztettek, amely jól kiegészítette a hegyvidéki területen csak szűkös megélhetést biztosító rizstermesztést. A házforma a 17. században alakult ki, a tetőfedés időnkénti cseréje, a hóeltakarítás és a nyári tűzőrség azóta is közösségi feladat a falvakban. [link1] [wiki1] [wiki2]

Gassho típusú minka

© Bessenyei Krisztina

Gassho típusú minka

© Yasupa / source: yasupa.wordpress.com

Gassho típusú minka

© Bernard Gagnon / source: commons.wikimedia.org

Gassho típusú minka

© Shirakawa village / source: shirakawa-go.org

Gassho típusú minka

© Bernard Gagnon / source: commons.wikimedia.org

Gassho típusú minka

© Toshikazu Takahashi / source: takayamaryokan.jp

Terület: Wae Rebo falu, Flores sziget nyugati része, Indonézia

Népesség: Wae Rebo falu: 800-1200 fő

Az 1100 méteren fekvő Wae Rebo négy órányi járásra van az utolsó járművel megközelíthető településtől. Az elzártság miatt itt még megmaradt a szigetre valaha jellemző életmód: a helyiek kukorica és manióka mellett kávét, fahéjat és vaníliát termesztenek, amit a piacon rizsre, halra cserélnek. A falu a hagyomány szerint hét házból áll. Ha szükséges, és az öregek is úgy döntenek, a régi ház helyére újat építenek. Ehhez rengeteg építőanyag és munkaerő kell, ezért az építkezésben mindenki részt vesz. Először füvet gyűjtenek a ház fedéséhez, amit a régi házban a tűz mellett kiszárítanak, majd keresnek a fő tartóoszlophoz egy 70-80 évesworok fát a az őserdőben, amit közösen visznek a faluba. A ház szerkezetét különféle, helyben termesztett fából és bambuszból építik, amiket rattannal kötöznek egymáshoz. Végül a tetőfedést készül, ez 40 ember két napi munkája. A szertartások az egész építkezést átszövik: a worok kivágásakor, az építkezés megkezdésekor és befejezésekor, beköltözéskor tyúkot, disznót, esetleg kutyát áldoznak. Az ötszintes, ház egyre szűkülő körei és az emeletek szerepei a falu összetartozását szimbolizálják. A ház alatti térben baromfit tartanak, a földszint egyik fele a vendégfogadás helye, a másik a lakótér, ahol mindig ég a tűz. Ezzel fűtenek és főznek, valamint a füst védi a tetőfedést a molyoktól és a korhadástól. Az első emeleten az ételeket és az eszközeiket tárolják, a másodikon van a magtár, felette a vészmagtár, hosszú szárazság vagy mezőgazdasági katasztrófák esetére. A legfelső szint az ősök szellemeinek fenntartott hely. Néhány éve fiatal indonéz építészek találtak a romos falura, önkéntesekkel és a helyiekkel közösen felújították a régi házakat és újjáépítették a három hiányzót. Az építészek díjat nyertek, a falu a világörökség része lett, azóta több mint heti tíz turista érkezik. Ma már napenergiával világítanak, és egy mini vízierőmű is készül. [videó1] [videó2] [link1] [link2]

Manggarai Mbaru Niang

© Aga Khan Award for Architecture / Courtesy of Architect / source: www.akdn.org

Manggarai Mbaru Niang

© Aga Khan Award for Architecture / Courtesy of Architect / source: www.akdn.org

Manggarai Mbaru Niang

© Aga Khan Award for Architecture / Courtesy of Architect / source: www.akdn.org

Manggarai Mbaru Niang

© Aga Khan Award for Architecture / Courtesy of Architect / source: www.akdn.org

Manggarai Mbaru Niang

© Aga Khan Award for Architecture / Courtesy of Architect / source: www.akdn.org

Manggarai Mbaru Niang

© Rumah Asuh/Yori Antar / source: www.akdn.org

Manggarai Mbaru Niang

© Rumah Asuh/Yori Antar /source: plataformaarquitectura.cl

Iban terület: Kelet-Malajzia (Sarawak), Brunei, Indonézia

Népesség: 400 000

Az ibanok régebben növénytermesztésből éltek, többnyire rizst, borsot és kaucsukot termeltek. A föld terméketlenné válása miatt 15-20 évente költözniük kellett, ezért a házaikat se tervezték hosszabb időre. Ma már leginkább az idegenforgalomból élnek, így a turisták könnyen találhatnak akár 50 éves hosszúházakat is. Mindig hajózható folyók mellé, azzal párhuzamosan építkeznek, a vendégeket is a víz felől fogadják. Fából készült lépcső vezet fel a néhány méterre megemelt nagy, 30-200m hosszú és 12-18m széles házhoz, ahol az egész közösség együtt él. A 15-50 darabra szeletelhető házból minden család (bilek) egy egységet épít, és tart karban. Minden ilyen szelet három részből áll: középen a ház teljes hosszában összenyitott közösségi tér a ruai(felette galéria) és a panggau, ezeknek egyik oldalán a terményszárításra használt terasz atanju, másik oldalán a háromgenerációs család magánterülete, a bilek található. Utóbbit alvásra, a családi örökség tárolására és házimunkákhoz használják, de ez sem teljesen zárt, a szomszédokkal egy falnyíláson keresztül tudnak beszélni vagy tárgyakat cserélni. A bilekhez is tartozik galéria, a gabonatárolásra használt sadau, amit a családi tűzhely fölé építenek, így füstölve a terményt. A ház gyalulatlan favázát indákkal rögzítik egymáshoz. A többi építőanyag a növényzet függvényében változik, a tetőre és az oromfalakra kerülhet pálmalevél, zsindely vagy fakéreg, a válaszfalakat bambuszból vagy fakéregből építik, a padlót bambusszal fedik. Manapság a tetőt már sokszor fémlemez fedi, és a fűrészgépek elterjedése óta a belső falakat és a padlót is sok helyen deszkákból építik. [link] [videó] [videó]

Iban hosszúház

© travelustful / source: flickr.com

Iban hosszúház

© Jim Marx / source: flickr.com

Iban hosszúház

© Howard Koons / source: flickr.com

Iban hosszúház

© Howard Koons / source: flickr.com

Iban hosszúház

© Howard Koons / source: flickr.com

Iban hosszúház

© Howard Koons / source: flickr.com

Iban hosszúház

© Howard Koons / source: flickr.com

Iban hosszúház

© Howard Koons / source: flickr.com

Iban hosszúház

© Stephen Anggat / source: gnmawar.wordpress.com

Iban hosszúház

© Stephen Anggat / source: gnmawar.wordpress.com

Wewewa területek: Nyugat-Sumba, Indonézia, 1500 km2

népesség: 55 000 (2011)

Indonézia déli részén fekvő Sumba sziget egyik legnagyobb etnikai csoportját awewewák alkotják. Jellemzően dombtetőkön telepedtek le, ma is önfenntartó életet élnek: lovat, bivalyt és sertést tartanak, rizst termesztenek. Falvaik központi tér köré szerveződnek, itt áldoznak, itt vannak a síremlékeik is. Minden épületük hasonló formájú, méretük és tetőmagasságuk jelzi a lakók társadalmi státuszát. A legnagyobb a közösséget szolgáló anya-apa ház (uma ratu), ezt építik meg elsőként. A többi ház nagysága és viszonya az anya-apa házhoz a falu rokonsági viszonyaiból következik, mint ahogy az elvégzendő feladatok is, legyen szó munkáról vagy rituáléról. Jellemző, hogy ha a fiatalok más faluba költöznek, az uma ratuújjáépítésekor kötelesek visszatérni. A házak építésénél csak növényi anyagokat (fát, bambuszt, liánokat, füvet) használnak. Az építkezés kezdetén áldozatot mutatnak be az erdő urának, csak ezután vágják ki a fákat a ház négy fő tartóoszlopához. Az oszlopok felső részét két párhuzamos gerendával kötik össze, ezek közé merőlegesen hét, kilenc vagy tizenegy ugyanolyan hosszú gerenda kerül. További néggyel alakítják ki a legfelső szintet, ahonnan a tető meredeken kezd emelkedni. Az alangfű (Imperata cylindrica) tetőfedést az óra járásával ellentétes irányban felfelé haladva kötözik fel a tartóvázra. Az építkezés befejezésekor az állatáldozat mellett a ház építőanyagaiból is felajánlást tesznek. A háromszintes, fa cölöpökre épült ház földszintje éjszaka az állatoknak nyújt menedéket. Az emeleten található a lakótér, közepén tűzhellyel, ami négy külön bejáratú részre osztja a teret (szent rész, a nők, a férfiak és a napi tevékenység helye). Egy kisebb területen zárt hálószobát is leválasztanak. A legfelső szinten van a ház szellemének tere: az itt elhelyezett szent tárgyak óvják a házat és lakóit. [link]

Wewewa ház

© nao nishimiya / source: flickr.com

Wewewa ház

© Bjorn Grotting / source: bjorngrotting.photoshelter.com

Wewewa ház

© Leonid Plotkin / source: flickr.com

Wewewa ház

© christophe_cerisier / source: flickr.com

Wewewa ház

© sweart / source: flickr.com

Wewewa ház

© Edgar Bailitis / source: photographyplus.asia

Wewewa ház

© Edgar Bailitis / source: photographyplus.asia

Wewewa ház

© nao nishimiya / source: flickr.com

Wewewa ház

© monica renata / source: flickr.com

Wewewa ház

© Joanna Mross - Cambridge University Press, 1997

Terület: Nias-sziget déli része

Népesség: 60 000

A sziget déli részén, az egyenlítő közelében, dombtetőre (fennsíkokra?) építkeznek. Több száz lépcsőfok vezet fel a kókuszpálmák között a valaha erőddel körülvett, éjjel-nappal fegyveresekkel őrzött kisebb-nagyobb (akár néhány ezer fős) falvakhoz. Erődre ma már nincs szükség, de a falvak kiszélesedő-összeszűkülő alakja és sűrű beépítése fennmaradt. A kaputól egy hosszú kövezett út vezet végig a falun, amiről kis keresztösvények vezetnek a házakhoz. Ezek az utak tagolják az épületek közötti nagy teret, ami tulajdonképpen a termény- és ruhaszárításra használt előkertek sokasága. A tetők alatti fedett-nyitott tér már magánterület, a házimunka helye. A bejáratok oldalról, az épületek közti keskeny sikátorokból nyílnak. A ház közepén a falba épített tűzhely két részre osztja a teret: elöl a vendégszoba, hátul a család szobái vannak. A homlokzat mentén kialakított emelt padlójú részeken ülnek, alszanak. A 4x12 m alapterületű házakat 5x4 (rangos lakók esetén 7x4) oszlopra építik. Az 5 (előkelőknél 7) szintes fa vázszerkezethez (a könnyen és olcsón beszerezhető ipari építőanyagok előtt) csaphornyos illesztésű deszkafalakat építettek, a tetőt szárított növényekkel fedték. Szobrok, fafaragások csak az előkelők házait díszítik. A faluban felépített két méter magas akadály a kőugrás színhelye. A törzsi háborúk idején kialakult kemény edzésmódszer mára rituálévá szelídült, a kőtömb átugrása a fiúk felnőtté válásának szimbóluma. [wiki] [link1] [link2] [link3] [link4] [fotók] [videó]

Déli nias ház

© Afriadi Hikmal / source: flickr.com

Déli nias ház

© Afriadi Hikmal / source: flickr.com

Déli nias ház

© Afriadi Hikmal / source: flickr.com

Déli nias ház

© Afriadi Hikmal / source: flickr.com

Déli nias ház

© Afriadi Hikmal / source: flickr.com

Déli nias ház

© Ares Jonekson Saragi Sidauruk / source: flickr.com

Déli nias ház

© Tropical Architecture / source: tropical-architecture.blogspot.com

Déli nias ház

© École Polytechnique Fédérale de Lausanne / photo © Deidi von Schaewen / source: acm.epfl.ch

Déli nias ház

© Mem / source: facesofsound.blogspot.hu

Déli nias ház

© Alain Viaro - Cambridge University Press, 1997

Terület: Nias-sziget északi része

Népesség: 330 000

Az örik kicsi, legfeljebb egy-két tucat házból álló falvakban élnek, ahol a házakat a főtér köré építik, de az is előfordulhat, hogy magukban, egymástól nagy távolságra állnak. A legrégebbi, 9 generációval ezelőtt épült házak 3 méter magas pilléreken állnak és lentről, egy csapóajtón keresztül lehet bejutni. Az újak alig 50 évesek, feleakkora pillérekre épültek, és a bejáratuk már a verandáról nyílik. Az utcaszintet legfeljebb tárolásra használják. A lakószint nagyobbik, bejárat felé eső része a lakótér, ott lehet dolgozni, pihenni, vendégeket fogadni, a családi szobák a hátsó részben vannak. A tűzhelyük egy földdel töltött fadoboz, felette, fa polcrendszeren tárolják a tűzifát, az edényeket (külön rizshez, vízhez, zöldségekhez), az élelmiszert és a vetőmagokat. A nagy, nyitott és üres tetőtér, a szellemeik helye. Indonéziában gyakoriak az erős földrengések, a niha házak szerkezete viszont rendkívül biztonságos, még a 2005-ös 8.7-es erősségű földrengésben sem sérültek meg a hagyományos omo hada házakban tartózkodók. Az épületek földrengésbiztosságát több szerkezeti megoldás együttese biztosítja: az alépítmény, a lakószint és a tető szerkezete egymástól független. Fából és bambuszból, tehát rugalmas anyagokból építkeznek, és ezeket rugalmas (csaphornyos) kapcsolatokkal építik össze. A lakószintet tartó, nagy kövekre helyezett lábakat nem rögzítik a földhöz, csak keresztmerevítéseket használnak. Ha az alépítmény mégis összeomlana, a lakószint, mint egy merev doboz akkor is egyben marad, és védelmet nyújt. A kalapszerű tető térbeli szerkezete olyan kicsi és könnyű elemekből épül, hogy az ne veszélyeztethesse a lakókat. [wiki] [link1] [link2] [link3] [link4] [fotók] [fotók2]

Északi nias ház

© Didit Majalolo / source: flickr.com

Északi nias ház

© Gambara Nias Bangkit Photo Competition 2010 / source: flickr.com

Északi nias ház

© Didit Majalolo / source: flickr.com

Északi nias ház

© Jusup Sukatendel / source: panoramio.com

Északi nias ház

© Mica Monkey / source: flickr.com

Északi nias ház

public domain / source: geheugenvannederland.nl

Északi nias ház

© Alain Viaro - Cambridge University Press, 1997

Bajau terület: Fülöp-szigetek, Malájzia, Indonézia, Brunei környéke; Celebes tenger

Népesség: n.a.

A bajauk a nyílt tengertől védett sekély vizeken, kis hajókon élő tengeri nomádok, akik a szeleket és áramlatokat kihasználva vándorolnak. Hamarabb tanulnak meg úszni, mint járni, és sokuk jobban lát a sós vízben, mint a levegőn. 10-15 m mélyre is lemerülnek vadászni, ahol akár 5 percig is bírják egy levegővel.

A hajójuk 10-12m hosszú, és nagyjából 15 évente kell újat építeniük. A hátsó részét konyhaként használják, előtte a fedett részt háló és nappali részre osztják, a hajó elejéről halásznak hálóval vagy szigonnyal. Bútoraik nincsenek, mindössze pár ládájuk van a holmik tárolására. A lakóhely kis méretéből következik, hogy csak a szűk család él együtt. Az ünnepek idején összegyűlik a rokonság, ilyenkor több hajót is összekapcsolnak. Mostanában több kormány is próbálkozott abajauk szárazföldi letelepítésével, de mivel sokuk (a tengeribetegséghez hasonlóan) szárazföldbeteg, így a kísérletek rendre kudarcot vallottak. Jellemzően hetente egyszer jönnek a partra, hogy némi halat rizsre és ivóvízre cseréljenek. Habár a bajaukszárazföldi letelepítése nem sikerült, ők maguk létrehozták Toroiajit, ahol kb. 300 család telepedett le. Ez egy falu a tengeren, lábakon álló házakkal, iskolával, mecsettel, kórházzal. A lakók jó része a kunyhó mellett megtartotta a hajóját is, hogy a nagyobb viharok elől oda meneküljön. [wiki] [fotók] [videó1] [videó2]

Bajau banglo

© James Morgan / source: james.photoshelter.com

Bajau banglo

© Torben Venning - Bajau Laut Pictures / source: flickr.com

Bajau banglo

© Torben Venning - Bajau Laut Pictures / source: flickr.com

Bajau banglo

© Cat Vinton / source: elmundo.es

Bajau banglo

© Bazuki Muhammad - Reuters / source: boston.com

Bajau banglo

© Cat Vinton / source: elmundo.es

Bajau banglo

© Cat Vinton / source: elmundo.es

Bajau banglo

© Cat Vinton / source: elmundo.es

Bajau banglo

© Cat Vinton / source: elmundo.es

Bajau banglo

© Michael Bier - Cambridge University Press, 1997

Terület: Új-Guinea, Pápua felföld

Népesség: 270 000

Az Ausztráliától északra fekvő Új-Guinea szigetének természeti viszonyai rendkívül változatosak. A sziget belső, hatalmas kiterjedésű területe, a Pápua Felföld lepusztult mészkő-hegység, ahol a karszt fennsíkot mély töbrök, hasadékok, völgyek szabdalják. A völgyek peremén futó hegygerincek korábban szinte hermetikusan elzárták a külvilágtól az itt élő embereket, ennek következtében szinte minden egyes völgy egy-egy önálló kultúrának, nyelvnek ad otthont, melyet a szomszédos népek nem is értenek. Emiatt vált a sziget rekorderré: a világ ismert nyelveinek hatodát itt beszélik. A fennsík átlagos tengerszint feletti magassága 1300-1500 méter, s ez igen kellemetlen éghajlatot eredményez: noha a terület az egyenlítő közelében fekszik, hajnalonként gyakoriak a fagyok is. A tagolt domborzatú, kedvezőtlen és egészségtelen klímájú területen az égetéses földművelés csak kevés embert tud eltartani. Emiatt, és a zord éghajlat következtében a Pápua Felföld építészete takarékos: az itt lakók egyszerű, palánkokból összerótt házakat építenek a lehető legkisebb méretben. Az épületek nemcsak alaprajzi méretükben kicsik, de kifejezetten alacsony építésűek és parányi ajtónyílásaik vannak. Szinte az egyetlen építőanyag a hasított deszka, vagy palánk. Élére állítva ezek adják a fal szerkezetét, merevítésül alul a földbe beásva, felül pedig egy doronggal, mint kezdetleges koszorúval a fal tetején összekötözve. A tető vázát szintén dorongok adják, erre kerül a többnyire fűből, de nem ritkán szintén palánkból készített héjazat. A Pápua Felföld lakói hol nemenként elkülönülve hosszú házakban, hol pedig nagycsaládi kötelékben kisebb kör alaprajzú házakban élnek, igen változatos eloszlásban. Mindkét háztípus esetében azonos a fent említett szerkezet, illetve a kémény nélküli kialakítás, amelynek következtében egy-egy völgybeli falu képét a pipáló házak látványa határozza meg. [wiki1] [wiki2] [link1] [link2] [link3] [videó, 8 perctől]

Palánkfalu ház

© wild_honey / source: phuot.vn

Palánkfalu ház

© wild_honey / source: phuot.vn

Palánkfalu ház

© Visit Indonesia Tourism Office / source: schoener-tauchen.de

Palánkfalu ház

© selamat nadeak / source: panoramio.com

Palánkfalu ház

© Afif Fahran / source: travel.detik.com

Palánkfalu ház

© Alex_Saurel / source: flickr.com

Palánkfalu ház

© hugos_jogja / source: flickr.com

Palánkfalu ház

© Pvince / source: flickr.com

Palánkfalu ház

© Istvánfi Gyula - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Korowai terület: Új-Guinea délnyugati része, az Indonéziához tartozó Nyugat-Irian

Népesség: 3-4 000

A turistacsalogató reklámok szerint még mindig, de az antropológusok szerint már nem kannibál, hanem halászó, vadászó, növénytermesztő korowaiak az esőerdők mélyén élnek. A fák törzsére építik a kunyhóikat általában 8-25, de néha akár 50 méter magasra is, így védik magukat az áradásoktól, a szúnyogoktól, a vadállatoktól, az ellenséges törzsek támadásaitól és gyújtogatásaitól, valamint a földfelszínt benépesítő gonosz szellemektől. Nem alakítanak ki nagyobb telepeket, általában öt-hat család él egymás közelében, az általuk művelt területek mellett, felett. A kunyhóikat két-három téglalap alakú egységre osztják, ahol nemenként külön, de a háziállataikkal együtt él a 6-8 fős poligám család. Az idő múlását a korowaiak nem években mérik, hanem az eddigi kunyhóik számában. Ez használható mértékegységnek tűnik, ugyanis a növényekkel átszőtt favázú kunyhókból, a természetes kezeletlen anyagok és a környezeti hatások miatt körülbelül öt évente újat kell építeniük. [wiki] [link] [videó 29 perctől]

Korowai treehouse

© George Steinmetz / source: georgesteinmetz.com

Korowai treehouse

© George Steinmetz / source: georgesteinmetz.com

Korowai treehouse

© George Steinmetz / source: georgesteinmetz.com

Korowai treehouse

© George Steinmetz / source: georgesteinmetz.com

Korowai treehouse

© George Steinmetz / source: georgesteinmetz.com

Korowai treehouse

© George Steinmetz / source: georgesteinmetz.com

Korowai treehouse

© George Steinmetz / source: georgesteinmetz.com

Korowai treehouse

© George Steinmetz / source: georgesteinmetz.com

Korowai treehouse

© George Steinmetz / source: georgesteinmetz.com

Kísérletek mindig voltak az építészetben, a lakóházak építészetében is, de az a máig tartó kísérletezési hullám, amit fiatal japán építészek indítottak el az ezredfordulón, talán még a modernisták 20. század eleji újításainál is izgalmasabb. Ezekben a lakásokban új felfogásúak a terek, a térkapcsolatok és a külső kapcsolatok, nem lehet sem bennük, sem a kapcsolódó külső terekben a megszokott módon élni. A negyven kiválasztott példa legtöbbje a belső térrel vagy az átmeneti terekkel, egy részük mindkettővel foglalkozik, de van néhány egyedi kísérlet is. Ahhoz, hogy megértsük a kísérletek lényegét, érdemes a lakófunkciókkal és a lakóházak térfejlődésével foglalkozni általánosságban is.

Az ember, amikor valahol lakik, különböző tevékenységeket végez nap mint nap. Ezek egy része közösségi: a főzés, az étkezés, a közös tevékenységek, mint a szórakozás és a vendégfogadás, a közös javak tárolása és a mosás; más része egyéni: az alvás, az egyéni tevékenységek, mint a munka és a tanulás, a tisztálkodás, a vécé használata, és az egyéni javak tárolása. Ennek a tíz lakófunkciónak meglehetősen eltérő igényeik vannak. A főzéshez, a tisztálkodáshoz, vagy a vécé használatához hideg és meleg vízre, a szennyvíz elvezetésére, megfelelő hőmérsékletre és takaríthatóságra van szükség, míg az alváshoz vagy az otthoni munkához csak viszonylagos védettség kell. A különböző igényű funkciókat az építészet története során éppen ezért eléggé különböző módon is kezelték.

A köznépi építészet lakóhelyei nem sokkal bonyolultabb működésűek az ősember barlangjánál. Lehet bennük aludni és tárolni, a legtöbb esetben enni és főzni is, bár az utóbbi eléggé éghajlatfüggő: meleg helyeken vagy időszakokban jobb a lakóhelyen kívül, a kertben vagy a nyárikonyhában tüzet rakni. Gépészeti eszközök híján a tisztálkodást, a mosást és a vécé használatát szinte mindig az épületen kívül oldják meg, így a legtöbb köznépi ház vagy egyterű, vagy egyszerű cellák, illetve térrészek sora.

A korai városi építészet a köznépihez hasonlóan alakult, de ahogy folyamatosan nőtt a laksűrűség, a házak többszintesek lettek, egyre nehézkesebb lett volna a vizes helyiségekhez messze, a telek megmaradó részére járni. Szerencsére az épületgépészet is sokat fejlődött, így a fürdés, a vécé használat és a mosás bekerülhetett az épületbe. A házon belül viszonylag nagyobb “tiszta” (étkezés, alvás, egyéni és közös tevékenységek) és “piszkos” (tisztálkodás, vécé, mosás) zónák jöttek létre. Ezek sok esetben nem a lakásoknak, hanem a háznak a zónái: több kis lakáshoz egy közös kiszolgáló terület tartozott.

A modern mozgalom szociálisan elkötelezett és funkcionalista szemléletű építészei minden családnak teljes értékű, jól működő lakást akartak építeni. Ha tehették, minél nagyobb egybefüggő nappali tereket terveztek, a többi funkciót alkalmas méretű cellás terekben helyezték el, létrehozva ezzel a korra jellemző tisztán tagolt struktúrákat. Ez a rendszer különböző méretekben, egy- és többszintes változatban szinte egyeduralkodó lett a huszadik század közepére, népszerűsége a lakók körében ma sem csökken.

Valami mégis megváltozott az ezredfordulón. Mintha az építészek egy kis csoportja újra akarná gondolni a lakás tereit, a lakófunkciókat, az életmódot. Hogy mi a változások valódi oka, és mik azok a feltételek, melyek lehetővé tették az újításokat, még korai pontosan megnevezni. Annyi biztos, hogy a lakások belső homogenitása megnőtt: a legtöbb lakófunkcióhoz eszközöket, gépészeti berendezéseket használunk, mindenhol egyforma a hőmérséklet és a páratartalom, ugyanolyan tisztaságot várunk el az étkezőtől a mellékhelyiségekig. Egyre több eszköz hordozható, ezért a lakásban különböző helyeken lehet dolgozni, tanulni és szórakozni, de ugyanezeket az eszközöket használjuk a házon kívül is, ezért jogosan vetődik fel a belső és a külső közötti határ feloldásának vágya is.

A negyven példából harminckilenc japán, és ez elgondolkodtató. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a kilencvenes években munkába lépő japán építészgeneráció a gazdasági válság közepén találta magát, nagy léptékű munkát nem remélhetett, ezért minden alkotó energiáját családi házak tervezésébe fektette. És még akkor is, ha tudjuk, hogy a japán nagyvárosokban nagyon kicsik és drágák az építési telkek, tehát a házon, annak a méretén lehet spórolni ravasz megoldásokkal. Azt is lehet tudni, hogy a lakófunkciókat itt kicsit lazábban lehet kezelni, mert enni, inni, szórakozni, ruhát mosni nem csak otthon lehet, erre mindenhol vannak bevált megoldások.

Japánban az is segíti a kísérletezést, hogy ugyan az építési szabályozások rendkívül szigorúak, legtöbbjük az épületek elhelyezkedésére és geometriájára vonatkozik, illeszkedési szabályok és elvárások nincsenek. Segítenek a kreatív szerkezettervezők, akik éveken át az építészekkel együtt tanulnak az egyetemen. Segíti a tervezhetőséget, hogy rendkívül precíz a kivitelezés, nem kell eleve túlzott biztonságra törekedni. És nem utolsó sorban az is segít, hogy a házak nem az örökkévalóságnak épülnek: a statisztikák szerint a japán családi házak átlagos élettartama 26 év.

Az épületek belső viszonyainak megértését általában a terek és a térkapcsolatok elemzése segíti. Ez a lakások esetében is jó módszer volt, amíg a terek egyértelműen lehatároltak voltak, és az adott terekben egymással összefüggő, egymást kiegészítő funkciók kaptak helyet. Mivel ezek a feltételek a kortárs kísérleti lakóhelyek esetében nem minden esetben állnak fenn, olyan elemzési módszert kell kipróbálni, ami nem a tereket és térkapcsolatokat, hanem a lakás belső működését veszi alapul.

A kísérletek elemzése ezért a helyekből indul ki, és azok kapcsolatait vizsgálja. A helyek nem helyiségek, nem is terek, hanem az adott tevékenységhez (lakófunkcióhoz) tartozó, általában vízszintes felületek, bútorokkal, berendezésekkel, használati zónákkal együtt. A helyek lehetnek zárt terekben, fedett terekben és nyitott terekben egyaránt. Az elemzés csak az egyidejűleg használható helyeket veszi figyelembe, mert a vizsgálat arról szól, hogy az egyes tevékenységek milyen módon és mértékben zavarhatják egymást.

A helyek meghatározottsága, elkülönülése a térben sokféle lehet: meghatározhatják maguk a terek ( Jun Igarashi - House O ), meghatározhatják a térben elhelyezkedő felületek (Sou Fujimoto - House NA), meghatározhatja a bútorozás (Shinichi Ogawa - Minimalist house), és meghatározhatja a tartószerkezet is (Jun Igarashi - Rectangular forest). Vannak helyek, amelyekhez nem tartozik konkrét tevékenység, illetve többféle tevékenységre is alkalmasak. Az elemzés szempontjából ez lényegtelen, mert a további vizsgálat csak a kapcsolatok tulajdonságaival foglalkozik, a konkrét lakófunkciókkal nem.

Amikor egy hagyományos rendszerű lakás (Go Hasegawa - Pilotis in a forest) nappali terében valaki főz, egy másik olvas, akkor mind a két ember látja és hallja a másikat, és akadálytalanul át is mehetnek egymáshoz. Ugyanebben a házban az alvó és a tisztálkodó emberek nem látják és nem hallják egymást, közvetlenül át se tudnak menni egymáshoz. Az első esetre azt mondhatjuk egyszerűen, hogy van kapcsolat, a másikra azt, hogy nincs kapcsolat a két hely között.

Egy olyan házban, ahol az építész a térrel kísérletezik (Sou Fujimoto - House NA), sokkal nehezebb meghatározni a kapcsolatok mértékét. Az egyik helyről látjuk és halljuk a másikat, de lépcső híján nem tudunk átmenni, más esetekben látjuk, de az üvegfalon át nem halljuk, megint más esetekben a függönytől nem látjuk, viszont halljuk a másikat, és akár át is tudunk menni hozzá.

Általánosságban azt lehet vizsgálni, hogy két hely között a kapcsolatok összetevőinek , az átjárás , az átlátás és az áthallás hármas követelményéből melyik teljesül, és melyik nem. Az alkalmazott szerkezetek különböző módon választják el a helyeket: a fal, az ajtó, a nagy nyílás, az üvegfal, a függöny, a födém, az üvegfödém, a járórács és a háló, a különböző mértékű szintkülönbségek alkalmazása változatos kapcsolatokat eredményez.

Bár az átjárás, az átlátás és az áthallás a valóságban két hely között több fokozatú, mégis elég jól leegyszerűsíthetők igenre és nemre, mert csak a három összetevő együttese számít. Ha két hely között az átjárás, az átlátás és az áthallás közül egyik sincs meg, akkor nincs kapcsolat, ha csak egy van, akkor gyenge kapcsolatról beszélünk. Ha két hely között az átjárás, az átlátás és az áthallás is megvan, akkor erős kapcsolatról beszélünk. Az összes többi változat a két véglet között van, ezek a közepes kapcsolatok.

Ha az egész lakást akarjuk jellemezni a belső kapcsolatai alapján, akkor sokat mond a kapcsolatok eloszlása . Nem kell minden összetevőt egyenként megvizsgálni, elég a gyenge, a közepes és az erős kapcsolatokat számba venni, és ezeket rendszerezni. Ha a három közül valamelyik, akár a gyenge, akár a közepes, akár az erős (Jun Igarashi - Rectangular forest) kerül túlnyomó többségbe, a lakóhely egynemű . Ha többféle erősségű kapcsolatból hasonló számú található, mint például gyenge és erős kapcsolatokból (Jun Igarashi - Layered house), akkor a kapcsolatok eloszlása többnemű. A harmadik, köztes esetben túlnyomóan megegyező erősségűek a kapcsolatok, de nem elhanyagolható a kivételek száma. Amikor a kapcsolatok legnagyobb része erős, de a vizes helyiségek elkülönülnek (HSH - Vila Hermina), kivételekkel egyneműnek lehet tekinteni a rendszert.

Ha összekötjük az egymással kapcsolatban álló helyeket az épületen belül (csak azokat, melyek között legalább egy megvalósul az átjárás, átlátás, áthallás hármasból), egy hálózatot kapunk. Az eddigiek arról szóltak, hogy két hely között milyen tulajdonságú kapcsolatok léteznek. Lényeges tulajdonsága egy lakásnak az is, hogy milyen a helyek hálózata . A kapcsolatok eloszlásához hasonlóan itt is három kategória használható.

Lineáris hálózat esetén a helyek legtöbbje egy vonalra szerveződik (Ryue Nishizawa - House A). A lineáris hálózatok általában vízszintesek, de vannak függőleges irányúak is (Suppose Design Office - House in Saijo). Síkbeli hálózat esetén a helyek általában vízszintes síkban helyezkednek el, mindkét irányuk egyenrangú (Jun Igarashi - House O). Időnként a két irány nem teljesen egyenrangú, ezért a hálózat kicsit a lineáris hálózathoz közelít (Jun Igarashi - Rectangular forest), és vannak függőleges helyzetű síkbeli rendszerek is (Akihisa Hirata - Coil). Térbeli hálózat esetén a három dimenzió általában egyenrangú (Sou Fujimoto - House H), de előfordul, hogy az egyik irány, általában a függőleges kisebb jelentőséget kap (Katsutoshi Sasaki - Oshikami House).

A lakáson belüli helyek nemcsak egymáshoz kapcsolódnak különbözőképpen, hanem a külső térhez is. Egyes helyeken teljesen a belső térben érezzük magunkat, más helyeken szinte a külsőben, és a kettő között számtalan fokozattal találkozhatunk. Két tényezőn múlik, hogy a belső tér zártsága mennyire oldódik, az egyik a kapcsolódó külső tér zártsága, a másik a kapcsolódás mértéke. Minél zártabb a külső tér, és minél nagyobb nyílással csatlakozunk, annál erősebb lesz a hely és a külső tér kapcsolata.

Kapcsolódni lehet vízszintesen, lehet a tetőn, és lehet alul is egy épülethez. A kapcsolódó terek karaktere a három esetben elég különböző, de a zártságuk mértéke meghatározható, pontosabban három kategóriába sorolható: lehetnek nyitottak, félig zártak és zártak. Természetesen egy külső tér minden esetben legalább egy oldalról nyitott, vagy a falai áttörtek, a zárt külső tér kifejezés a leginkább zárt külső teret jelenti.

Nyitott terek a háztetők (Tezuka Architects - Roof House) és a nyitott teraszok (ON Design - Calling a map a plan). Félig zárt terek a házak közötti, 2-3 oldalról zárt területek ( Ryue Nisizawa - Moriyama House), a házak alatti terek (Go Hasegawa - Pilotis in a forest) és az 1 oldalról zárt fedett-nyitott terek, leginkább előtetők (Tato Architects - House in Rokko). Zárt terek a 4 oldalról zárt átriumok (Katsutoshi Sasaki - Oshikami House) és a 2-3 oldalról zárt fedett terek (Takeshi Hosaka - Outside In).

A kapcsolódás mértéke a belső és a külső tér közötti nyílás méretével függ össze, ennek is három kategóriáját különböztetjük meg, a kis nyílást, a közepes nyílást és a nagy nyílást. A kis nyílás lehet ajtó, ablak ( Jun Igarashi - House O ) vagy tetőkibúvó (Tezuka Architects - Roof House), a közepes nyílás általában egy többszárnyú ajtó ( Ryue Nisizawa - Moriyama House ) vagy nyílás a födémben (Sou Fujimoto - House N), a nagy nyílás lehet egy teljes üvegfal (Shinichi Ogawa - Minimalist house) vagy eltolható fal (Tezuka Architects - Floating roof house).

Gyenge külső kapcsolatok akkor jönnek létre, amikor kis nyílással kapcsolódunk nyitott külső terekhez (Studio Velocity - House in Chiharada), vagy kis nyílással kapcsolódunk félig zárt külső terekhez (mA-style architects - Ant-house), illetve közepes nyílással kapcsolódunk nyitott külső terekhez ( HSH - Vila Hermina ). Erős külső kapcsolatok akkor jönnek létre, amikor nagy nyílással kapcsolódunk zárt külső terekhez (Takeshi Hosaka - Outside In). Az összes többi kombináció közepes külső kapcsolat: közepes nyílással zárt külső térhez (Jun Igarashi - Layered house), nagy nyílással félig zárt külső térhez (Ryue Nishizawa - House A), nagy nyílással nyitott külső térhez (Mount Fuji Architects - Tree House), közepes nyílással félig zárt külső térhez ( Ryue Nisizawa - Moriyama House ), és kis nyílással zárt külső térhez ( Jun Igarashi - House O ).

A lakóházak általában nem egyféleképpen csatlakoznak a környezetükhöz. Vannak gyenge kapcsolataik (szokásos méretű ablak vagy ajtó a falban), sokszor vannak közepes kapcsolataik (teraszra vezető nagyobb ajtó), ritkábban erős kapcsolataik (átriumra vagy lodzsára néző üvegfal). Lényeges tulajdonsága minden lakóhelynek, hogy a külső kapcsolatai hányfélék: egyneműek, kivételekkel egyneműek vagy többneműek.

Egynemű, ha lényegében minden külső kapcsolat vagy gyenge (Suppose Design Office - House in Fukawa), vagy közepes ( Ryue Nisizawa - Moriyama House ), vagy erős (Sou Fujimoto - House N). Kivételekkel egynemű , ha a különböző erősségű kapcsolatok mennyisége nem egyenrangú (Sou Fujimoto - House T). Többnemű , ha a különböző erősségű kapcsolatok egyenlő súllyal szerepelnek (Tato Architects - House in Rokko).

Nem csak az egyes kapcsolatok erőssége, a külső kapcsolatok eloszlása fontos, legalább ennyire jellemző, hogy milyen irányúak ezek a kapcsolatok. Vannak lineáris kapcsolatú házak, melyek egy irány felé nyitnak, ami lehet vízszintes (Jun Igarashi - Layered house), irányulhat a tető felé (Tezuka Architects - Roof House), de irányulhat az épület alá is (Go Hasegawa - Pilotis in a forest). Vannak síkbeli kapcsolatú házak, ahol a kapcsolatok síkja általában vízszintes (Tezuka Architects - Floating roof house), de lehet függőleges is (Akihisa Hirata - Coil). És vannak térbeli kapcsolatú házak, melyek ha nem is mindenfelé, de legalább három különböző irányban kapcsolódnak a külső terekhez (Sou Fujimoto - House N). A külső kapcsolatok iránya természetesen csak akkor értelmezhető, ha azok egyneműek, vagy legalább kivételekkel egyneműek.

Az építészek nagyon különbözőek, még a kísérletező kedvűek is. Vannak, akik ösztönösen keresik az újat, mások rendszereket építenek. Vannak, akik az elméletekről könyvet vagy esszét írnak, mások alapelveket fogalmaznak meg, előadásokat tartanak vagy interjúkat adnak, és vannak, akik az elveket nem kimondva alkotnak. Ebben a fejezetben a kortárs kísérleti lakóhelyek legjelentősebb alkotói beszélnek az elképzeléseikről hol nyíltan, hol a metaforák nyelvén.

Minden elmélethez tartozik egy épület a példatárból. Hogy pontosabb képet kapjunk az elméletekről és azok gyakorlati alkalmazásáról, érdemes a belső és külső kapcsolataik alapján elemezni ezeket a példákat. Van, hogy további lakóhelyek is kapcsolódik egy elmélethez, ezek ilyenkor elemzés nélkül, csak hivatkozással szerepelnek.

“Az úgynevezett modern családi házak Tokióban az első kertvárosi fejlesztés idején, 1923-ban ban jelentek meg. Ehhez generációnként 26 évet, a városi házak átlagos élettartamát hozzáadva megkapjuk az első három generációt: 1949, 1975 és 2001. Másképp mondva, a 2000 után épülteket negyedik generációs házaknak tekinthetjük. … Számos dolog közös ezekben a házakban: a tulajdonosaik a harmincas-negyvenes éveikben járó házaspárok, sokuknak nincs gyerekük, kreatív területeken (mint művészek, írók, szerkesztők, stb.), és gyakran otthonról dolgoznak. … A párok pénzének nagy része többnyire a telek megvásárlására megy el, az építkezési költségvetés már erősen korlátozott”. 1

“… eljutottunk a következő három feltételhez: 1. családon kívüli embereket kell beengedni a házakba; 2. növelni kell a házakhoz tartozó külső terek használatának lehetőségét; 3. újra kell értelmezni a házak közötti réseket”. 2

“Mivel nehéz egyszerre három helyet, köztük egy egyetemi műtermet fenntartani, telek után néztünk a lakásunk és az irodánk számára. … Cél volt, hogy ne válasszuk szét a lakó- és az irodarészt. Miután tanulmányoztuk a feltételeket, arra jutottunk, hogy az alsó két szint lesz az iroda, a felső kettő a lakás, közte a lépcsővel és a nagyméretű lépcsőpihenőkkel, amitől az egész ház félszinteltolásossá válik. … Hogy megfeleljen a szabályozásnak, a külső fal megtörik, bent egyes szinteken az oszlopok is ferdék, ami hatással lehet az emberek viselkedésére: a váratlan formájú terek inspirálóan hatnak a képzeletre”. 3

Yoshiharu Tsukamoto és Momoyo Kaijima, az Atelier Bow-Wow vezetői egyetemen tanítanak, könyveket írnak Tokió építészeti és egyéb furcsaságairól, átfogó elméleteket dolgoznak ki a kortárs japán építészetről. Mindezek mellett leginkább lakóházakat terveznek, ahol az elméletek és elvek valósággá válnak. Saját maguk számára készült az Atelier Bow-Wow épülete (Atelier Bow-Wow - House and Atelier), amely egyszerre lakóház és iroda. A szerzőktől idézett elméleti és ismertető leírásokat érdemes összevetni az épület belső és külső kapcsolatainak elemzésével:

A belső tér nagy része egymáshoz félszinteltolással kapcsolódó, egymástól részben eltakart helyekből áll, ezért a belső kapcsolatok többsége közepes. Kis számban vannak ajtóval elválasztott hálószobák és fürdők, ezek gyenge kapcsolatok, és van kevés erős kapcsolat is, mert a főzés, az étkezés és a közös tevékenységek egy szinten, összefüggő térben helyezkednek el. Összefoglalva: a belső kapcsolatok eloszlása a közepesek túlsúlya miatt kivételekkel egynemű, hálózata egy metszettel leírható, ezért függőleges síkbeli .

A külső kapcsolatok többsége gyenge , mert a homlokzati nyílások nem kapcsolódnak átmeneti terekhez és a tetőterasz sem fedett, kis számban vannak közepesek is, mint a fedett terasz és a szomszéd tűzfalra néző üvegfal. A külső kapcsolatok eloszlása ezért kivételekkel egynemű , irányultsága térbeli .

A tervezők által meghirdetett három pont teljesül, a házban nem csak a lakók tartózkodnak, a tetőterasz és az erkély esélyt ad a környezethez kapcsolódni, a szomszéd ház egy méterre lévő falára néző üvegfal kitágítja a belső teret. A tervezők által meghirdetett három pont teljesül. A tetőterasz és az erkély esélyt ad a környezethez való kapcsolódásra. A szomszéd ház egy méterre lévő falára néző üvegfal kitágítja a belső teret. A házban nem csak a lakók tartózkodnak: a lenti iroda nyitott tereitől az épület intimitása folyamatosan erősödik a legfelső szinti hálószobáig, miközben a ház folyamatos kihasználása biztosított.

1-2 Koh Kitajima, Yoshiharu Tsukamoto, Ryue Nishizawa: Tokyo Metalbolizing; Toto Publishing, 2010

3 archdaily.com, 2008. 09. 26.

“Úgy döntöttem, hogy az építészeti tér szervezését a kényelmes hely megtalálásának ősi emberi ösztönére bízom. A kényelmetlen szabadság fogalma inspirált, mellyel megszüntettem az építészeti terek megszokott hierarchiáját és egy új tér létrehozását tettem lehetővé”. 4

“A földszintes ház egyetlen 109 négyzetméteres szobából áll. Ezt a lakóteret a világ legkisebb, 182 centiméteres rasztere strukturálja. A kényelmetlen oszloperdő egyszerre menedék és inspiráció: létrehoz egy sor kényelmes helyet, valamint a köztük lévő távolságok érzetét”. 5

Igarashi 2000-ben megfogalmazott kényelmetlen szabadsága ugyan csak egyetlen épületre vonatkozik (Jun Igarashi - Rectangular forest), de annyira úttörő, tisztán megfogalmazott és általános érvényű gondolat, hogy érdemessé teszi a belső és külső kapcsolatainak elemzésére:

Mivel az összes lakófunkció egy közös, egyszintes, néhol függönyökkel elválasztott légtérben van, a belső kapcsolatok túlnyomó többsége erős . A kapcsolatok eloszlása ezért egynemű , egy alaprajzzal leírható vízszintes hálózata síkbeli . A homlokzat jelentős része áttetsző polikarbonát felület néhány ablakkal, ezek mind gyenge külső kapcsolatok . A másik, hasonlóan hangsúlyos része az épület két végének egy-egy fedett és oldalról zárt terasza, ami viszont erős kapcsolat . A külső kapcsolatok eloszlása ezért többnemű .

Igarashi korai kísérlete a teljes belső tér egyneműsítéséről szól. Az ő négyszögletes erdője minden lakófunkciót egyenlő bánásmódban részesít, de nem üres térbe helyezi. Helyek csak az oszlopokat kikerülve tudnak létre jönni, ezek korlátozzák a belakás szabadságát. Korlátozzák és segítik, ami nem ellentmondás: rendszert visznek az üres térbe.

4-5 Jun Igarashi: The Construction of a State, Toto 2011

“Olyan, mintha felhők között járnánk: nincsenek éles határok, mindenhol csak fokozatos átmenet. Mondhatnánk, hogy az ideális építészeti megoldás egy külső tér, amely a beltér érzetét kelti, és egy belső tér, amely kültérnek hat. Egy ilyen réteges, egymásba ágyazott szerkezetben a belső tér egyszerre külső, és fordítva. Az volt a célom, hogy ez az építészet ne a térről vagy a formáról szóljon, egyszerűen a házak és utcák közti kapcsolatok változatosságát mutassa meg. … A három egymásba ágyazott héj végső soron határtalan egymásba ágyazottságot jelent, hiszen az egész világ is ilyen végtelen egymásba ágyazottság; ebből most csak három jelenik meg, ami így egy alig észrevehető formát ad ki. Úgy képzelem, hogy a város és a ház lényegében nem különbözik egymástól, csak különböző módon közelítik meg ugyanazt a dolgot, vagy másfajta kifejeződései ugyanannak a dolognak: az emberek által ősidők óta belakott térnek”. 6

Fujimoto felhők között élni elmélete középületekre is vonatkozik, mint például a 2013-as londoni Serpentine Pavillion , de az idézett szövegeket a House N (Sou Fujimoto - House N) kapcsán fogalmazta meg. Érdemes az épületet elemezni a belső és külső kapcsolatok alapján:

A helyek nagy része egy légtérben van, de nem átjárható módon, a vizes helyiségek csak üvegfallal vannak elválasztva, ezért a belső kapcsolatok többsége közepes nek számít. Vannak erős kapcsolatok is: az étkezés és közös tevékenységek helye egy térben van. Összefoglalva, a belső kapcsolatok eloszlása kivételekkel egynemű , egy alaprajzzal leírható vízszintes hálózata síkbeli . Kifelé a helyek nagy nyílásokkal kapcsolódnak erősen zárt átmeneti terekhez vízszintesen és függőlegesen egyaránt, így a külső kapcsolatok minden irányban egyöntetűen erős nek számítanak. Tehát a külső kapcsolatok eloszlása egynemű, irányultsága térbeli .

Látható, hogy Fujimoto szögletes felhői nem formai analógiák következtében jöttek létre, a kapcsolat tartalmi. A lakás belső terében bárhol vagyunk, minden más hellyel ugyanolyan, se közeli, se távoli viszonyba kerülünk. Ugyanígy, amikor kifelé nézünk, egy olyan teret látunk, ami már nem bent van, de még nem is egyértelműen kint. Ahogy egy felhő szélén szokott lenni.

6 archdaily.com 2011. 09. 14.

“Amikor kis házak és építmények sűrű városi szövetében lakunk, olyan érzésünk lehet, mintha fán élnénk. Egy fának sok ága van, mind eltérő hely, mindegyik különféle tevékenységekre használható. …

A fában az az érdekes, hogy a helyek nem hermetikusan zártak, a maguk különös módján kapcsolódnak egymáshoz. Hallani lehet valakinek a hangját oldalról vagy fentről, át lehet ugrani egy másik ágra, beszélgetni lehet a különböző ágakon ülő emberekkel”. 7

“A fehér acélvázas szerkezet önmagában nem hasonlít egy fára. De az az élet, amit élünk, és a pillanatok amiket ebben a térben megtapasztaltunk, annak a téri gazdagságnak egyfajta kortárs adaptációja, amit még fákon élő őseink tapasztalhattak”. 8

Fujimoto a teret és a tér belakását kutatja elméletben és a tervezés során egyaránt. Állandó témája az építészet és az erdő közti párhuzam. A fa, mint metafora több munkájának, köztük az Inside/Outside Tree című installációnak is az alapja. Az idézett szövegek az itt elemzett NA házra (Sou Fujimoto - House NA) vonatkoznak:

A lakás legnagyobb része közös légtér, benne kis szintkülönbségekkel kapcsolódnak az egyes helyek, így ezek erős belső kapcsolatban állnak egymással. Kis számban vannak üvegfallal elválasztott vizes és tároló helyiségek, ezeket közepes kapcsolat köti a többi helyhez. A belső kapcsolatok eloszlása az erős kapcsolatok túlsúlya miatt kivételekkel egynemű , minden helyiségre kiterjedően egyenrangú hálózata térbeli .

A homlokzat legnagyobb része átmeneti tér nélküli üvegfal, ezeken a részeken a külső kapcsolatok közepesek , a hátsó, kis nyílásokkal ellátott homlokzat gyenge kapcsolatban áll a külső terekkel. A külső kapcsolatok eloszlása ezért kivételekkel egynemű , tetőteraszokat is használó irányultsága térbeli .

Fujimoto metaforája megvalósul a térben. Az ágaknak megfelelő helyek egyenrangúak, bizonyos irányokban átjárhatók, másfelé nehezebben, vagy egyáltalán nem. Szinte az egész ház történéseit halljuk, különböző kitakarásokkal látjuk egymást, mintha csak lombok akadályoznának minket. Ha nagyobb intimitásra vágyunk, bárhol elhúzhatjuk a függönyöket. Határok természetesen vannak, a teret záró üvegfalon kevés ág nyúlik túl.

7-8 archdaily.com 2012. 04. 30.

“Szeretnék elmagyarázni néhány építészeti és téri kérdést, amivel a Moriyama ház tervezése során találkoztunk. Ez hét pontból áll: 1. részekre bontás, 2. központ hiánya, 3. kicsiség, 4. a környezet kialakítása, 5. átláthatóság, 6. többféle bérlő, többszörös sűrűség, 7. határok hiánya. Felmerülhetnek további kérdések is, de jelen értekezésben ezekre szeretnék összpontosítani. Mindezek a kérdések olyan építészeti elvek, amelyek a Moriyama ház tervezése előtt, közben vagy után keletkeztek.

A Moriyama ház környéken az első dolog, ami feltűnik, hogy a táj zsúfolt, sok a hasonló méretű, fából készült ház. Továbbá, mivel ez a terület eredetileg szántóföld volt, az utak bizonytalanul, véletlen módon cikkcakkoznak, amivel egy nem teljesen véletlenszerű, de nem is teljesen szabályos mintát hoznak létre. A lakosok életmódja jól érzékelhetően jelenik meg az attraktív sétányokon és utakon.

A Moriyama ház elrendezését a városszerkezet és a környezeti feltételek inspirálták. A részekre bontottság, a nagy laksűrűség, a belső és a külső terek ismétlődése, egyfajta nyitottságérzet - az összes építészeti gondolat, ami megjelenik itt, mind a vizsgálódásaink és a környezeti hatások következményei”. 9

Nishizawa, aki Kazuyo Sejima alkotótársa a SANAA irodában, a Moriyama ház (Ryue Nishizawa - Moriyama house) esetében nem egyetlen erős gondolat mentén tervezett, helyette hét, egymással összefüggő elvet dolgozott ki, és alkalmazott a lakóegyüttes tervezésekor. Az elvek elsősorban magára a tíz épületből álló együttes kialakítására vonatkoznak, az elemzés a beépítés egyik nagyobb, teljes lakófunkciót tartalmazó elemét vizsgálja:

A belső kapcsolatok egyik része, ahol a lakófunkciók egy légtérben vannak, erős , másik része, ahol a térben elkülönülő vizes helyiségek és a lépcsővel elválasztott szintek kapcsolódnak a további helyekhez, gyenge . A közel egyenlő súllyal szereplő erős és gyenge belső kapcsolatok eloszlása ezért többnemű , a többszintes épületek belső hálózata térbeli .

A házak közötti külső terekre közepes nyílások néznek, ezért a külső kapcsolatok legtöbbje közepes . Van néhány tetőteraszra vezető kis nyílás is, ezek gyenge kapcsolatok . A külső kapcsolatok eloszlása ezért kivételekkel egynemű , tetőteraszokat is használó irányultsága térbeli .

Nishizawa ennél a tervnél nem egy lakás belső viszonyait tartja fontosnak, inkább az egész együttessel foglalkozik, és csak ezzel összefüggésben az egyes épületekkel. Fontos a lakóegységek kapcsolata a házak közötti terekkel, és ezen keresztül egymással. Fontosak a lakók, akik ebben a félig közösségi, félig privát életben részt vesznek. És fontos az együttes szabdalt, változatos, kis léptékű tömege, amely megteremti a keretet ehhez az élethez.

9 Koh Kitajima, Yoshiharu Tsukamoto, Ryue Nishizawa: Tokyo Metalbolizing; Toto Publishing, 2010

“A kis házat egy nyaraló bővítéseként terveztem. A meglévő épület egy átalakított, alacsony komfortú parasztház volt, ezért egy fürdővel és konyhával rendelkező, teljes értékű melléképületre volt szükség”. 10

“Amikor a megrendelő megkeresett a feladattal, teljesen lenyűgöztek a sorakozó gyönyörű fehér nyírfák képei, de amikor megérkeztem a tényleges helyszínre, csalódtam a jellegtelen tájban. Nehéz volt megtalálni azt az értéket, amiért valaki Tokióból képes idejönni erre a banális vidéki helyre, ebbe a rendetlenségbe”. 11

“…a zöld kerítés, ami a patak mellett fut, a telek egyik oldalán félúton abbamarad. … Egy másik, fekete, rozsdás kerítés az északi határ mentén, a szilva bokrok között szintén félbemaradt, és ennek a kerítésnek is ismeretlen volt a tulajdonosa. A legrosszabb ebben a bizonytalan környezetben a főépület külseje volt, aminek a felújítását félbehagyták”. 12

“Az általam vállalt feladat inkább csoportosításra, vagy besorolásra hasonlít. Az elemek önmagukban nem voltak igazán rettenetesek, és a szomszédos elemek közti rendetlenség megtörése tudott némi változást hozni”. 13

“A válaszfalak az átlók mentén négy részre osztják a teret, ezáltal egy olyan szobát kapunk, ahol a zöld és a fekete kerítés egyáltalán nem látszik, és mellette egy olyat, ahol a zöld kerítés tölti ki a látványt. Így az a különös helyzet jön létre, hogy két egymás melletti szobából teljesen különböző látvány tárul elénk”. 14

“A gondosan komponált látványok következtében az a rész, ami eddig inkább szánalmasnak tűnt, a környezet élettel teli és hangulatos elemévé alakult”. 15

Kumiko Inui kis háza (Kumiko Inui - Small house H) egy dologra, az épület szűk környezetének strukturálására koncentrál, minden további következmény már ebből fakad. Mivel a kitűzött célt szigorúan az épület belső alakításával éri el, érdemes nemcsak a külső, hanem a belső kapcsolatokat is elemezni:

Ebben a különös kis házban nem minden szokatlan, belső működése hagyományosnak mondható. Az egyes lakófunkciók helyeit ajtó és fal választja el, ezért a belső kapcsolatok mindegyike gyenge . A belső kapcsolatok eloszlása egynemű , egy alaprajzzal leírható vízszintes hálózata síkbeli . A helyek nagy nyílásokkal kapcsolódnak a nyitott külső terekhez, ebből következően a külső kapcsolatok minden irányban egyöntetűen közepesek . A külső kapcsolatok eloszlása egynemű , irányultsága vízszintes síkbeli .

A belső kapcsolatok elemzése egy szokásos lakóházzal összevetve nem mutat semmilyen különbséget, de ez megtévesztő, mert a terek formájáról nem esik szó. Ebben a kis épületben pont az a leglényegesebb, hogy Inui kifelé néző tereket hoz létre, amiket úgy is fel lehet fogni, mintha egy eredendően nagyobb térnek csak egy része lenne zárt. Ezt a módszert alkalmazza másik munkájában, az öt lakásos Apartment I-ben (Kumiko Inui - Apartment I) is.

10-15 Kumiko Inui: Episodes, Inax, 2008

“Ez a sűrű, magas társasházakkal és irodaházakkal zsúfolt negyedben álló épület két újságíró nőnek az otthona, akik a történelmi városi környezetben szerettek volna dolgozni és élni. Kifejezett kérésük volt, hogy legyen iroda, közös lakótér, saját szoba mindkettőjüknek, vendégszoba és fürdő. Az volt a benyomásom, hogy a program valahol az iroda, a lakás és a kollégium között van. A telek rendkívül kicsi, 8x4 méteres téglalap. Jobbra, balra és az utca túloldalán az épületek 30m magasak és a telekhatárra épültek, ettől a telek leginkább egy hegyek közé szorított kicsi, sötét völgyre hasonlít.

Feltételezve, hogy egy szokásos könnyűszerkezetes épület csak keskenyítené a már eleve keskeny hasznos teret a telken, alternatív lehetőség után kellett néznem. A koncepció végül vízszintes födémek rétegezéséből állt, így falak nélküli épületet tudtam létrehozni. A kertek és a szobák minden szinten párban vannak: a nappalinak, a fürdőnek és minden hálószobának saját kertje van. … Egészében egy falmentes, transzparens épület jött létre, amely a kedvezőtlen adottságok ellenére biztosítja a napfényes környezetet”. 16

Nishizawa nem egyetlen építészeti elmélet megszállottja, munkája során a szituációhoz leginkább illő elképzelések közül válogat. A House & Garden ( Ryue Nishizawa - House & Garden ) esetében is a konkrét helyzet inspirálta, de a megoldás az elemzés szerint is szorosan kötődik a kortárs kísérletekhez:

A földszinti lakófunkciók egy légtérben vannak, ezért a belső kapcsolatok egyik része erős , másik része, a szintenként és térben elválasztott alvó- és fürdőhelyek közötti gyenge . Az egyenlő súllyal szereplő gyenge és erős belső kapcsolatok eloszlása ezért többnemű , ötszintes hálózata térbeli . A külső kapcsolatok legtöbbjét alkotó homlokzati üvegfalak felülről és több oldalról zárt külső térre nyílnak, ezért erős kapcsolatok. A kis számban előforduló, csak felülről zárt külső terekre nyíló homlokzati üvegfalak közepes kapcsolatok . A külső kapcsolatok eloszlása ezért kivételekkel egynemű , tetőteraszokat is használó irányultsága térbeli .

A House & Garden több kortárs elmélethez kötődik. Két okból is negyedik generációs ház: nagyon sok külső teret használ, és alapvető célja, hogy kihasználja a házak közötti réseket. Kicsit felhő is, mert a belsőket mindenhol átmeneti tér veszi körül. Kicsit fa is, mert a szintek között sokszor úgy látunk át, mintha ágakon ülnénk. A neve szerint ház és kert , de ennél jóval több, mert ebben a szövetben minden elem hasonlóan fontos: a belső és a külső ugyanúgy, mint a növények és a bútorok.

16 A+U (Architecture and Urbanism Journal) 2013/5

“Ez a ház arról szól, hogyan hozzunk létre kertet bent a házban és hogyan hozzunk létre tájat bútorokkal. … A ház nagyon egyszerű lett. Valójában csak egy emelt padló. … Olyan üres teret akartam létrehozni, amilyet csak lehet. … Két helyet terveztem: egy burkolt padlójút és egy földest. A kerten belül elrendeztem a fákat. A növények és a bútorok itt egyformán fontosak. Ebben a házban a bútorok és a növények teremtik meg az atmoszférát, nem a tér szerkezete. … Bár a szerkezet egyszerű, a tér maga összetett. A fák helye, magassága és fajtája mind éppúgy meghatározott, mint a bútorok helye. … A transzparens építészetben a beltér és a kültér egyformának látszik. A H házban a beltér egyszerre kültér és beltér. A bútorokat, falakat és fákat is mind egyenrangúnak tekintem. Számomra ez a transzparens építészet”. 17

Ishigami középületek és installációk tervezőjeként ismert elsősorban. Egy fiatal pár számára tervezte azt a családi házat (Junya Ishigami - House H), amely sok szempontból zavarba ejtően új, és oly mértékben felforgatja nem csak a lakásról, hanem a külső és belső terekről alkotott nézeteinket is, hogy mindenképpen érdemes elemezni:

A földszinti helyek egy légtérbe kerültek, ezért a belső kapcsolatok többsége erős . A galériaszinti hálófunkció kapcsolata a földszinti helyekhez közepes , az elválasztott fürdő és vécé kapcsolata a többi helyhez gyenge . A belső kapcsolatok eloszlása az erős kapcsolatok túlsúlya miatt kivételekkel egynemű , többszintes hálózata térbeli . A külső kapcsolatok legnagyobb része nyitott térre néző homlokzati üvegfal vagy nagy ablak, ezek közepes kapcsolatok . Az épület kis része, a különálló vizesblokk gyenge kapcsolatokkal rendelkezik. A külső kapcsolatok eloszlása ezért kivételekkel egynemű , irányultsága síkbeli .

Vannak épületek, melyek kifognak a szabályokon. Olyan mértékben öntörvényűek, hogy még az értelmezésük is nehézségekbe ütközik, az elemzés sem mond róluk sokat. Ishigami háza leginkább a szerző szavaival és értelmezésében ragadható meg, miközben szemmel látható, hogy a House H ugyanazokról a kérdésekről szól, mint a többi kísérleti példa: a belső és a külső határok feloldásáról. Csak itt nem a határ alakul, hanem a belső tér válik részben külsővé. Ez könnyen megérthető, ugyanakkor nehezen elemezhető.

17 Cathelijne Nuijsink: How to make a Japanese House; Nai Publishers, 2012

A bemutatott nyolc elmélet és nyolc terv sok tekintetben más és más, de sok közös is van bennük. Különböző a kiindulás, különböző az inspiráció forrása. Tsukamoto három generáció házait tanulmányozza, hogy azok hibáiból tanulva kialakítsa a negyedik generációs házak elképzelését. Jun Igarashi forradalmi attitűddel hirdeti meg a kényelmetlen szabadság eszméjét. Fujimoto két metaforája a felhők között élni és az élet a fán elfogulatlan kísérletezés eredménye. Nishizawa közösségi területei a helyszín történetének ismeretéből következnek, függőleges kertj e egy vesztesnek tűnő szituáció átfordításából keletkezik. Kumiko Inui szintén rossz helyzetből merít inspirációt, bevonja a tájat , Junya Ishigami transzparens tere egy elméleti konstrukció, amely már régóta foglalkoztatja, és amelynek nem ez a ház az első megvalósult alakja.

A sokféle kiindulás folytatása érdekesen közelít egymáshoz. Mind a nyolc elmélet, és velük a házak is valami módon a határok megszüntetéséről szólnak. Igarashi a belső határokat törli el egy mozdulattal (Jun Igarashi - Rectangular forest), Fujimoto a belső teret határok nélküli faágakká alakítja (Sou Fujimoto - House NA), vagy derékszögű felhőkké lazítja azokat (Sou Fujimoto - House N). Tsukamoto a külső és belső határok jelentőségét kis lépésekkel csökkenti ( Atelier Bow-Wow - House and Atelier ), Kumiko Inui csak a külső határok eltüntetésével foglalkozik, de azokkal alaposan (Kumiko Inui - Small house H). Nishizawa ugyanezt teszi kevésbé radikálisan (Ryue Nishizawa - Moriyama house). Másik házában módszeresen bont el minden határt kívül és belül, amit csak tud ( Ryue Nishizawa - House & Garden ). Ennél radikálisabb már csak Ishigami tud lenni, aki minden eddigi megszokást felrúgva a külső teret beteszi a már amúgy is határtalan belső térbe (Junya Ishigami - House H).

Felelőtlenség lenne azt állítani, hogy ezek az építészek azért gondolnak és építenek hasonlókat, mert ők képviselik a korszellemet, de az mindenképpen elgondolkodtató, hogy ennyire különböző inspiráció után mégis milyen egységes a végeredmény. Majd az utókor eldönti, hogy korban és helyben egymáshoz közel álló építészek kis csoportja alkotott valami figyelemre méltót, vagy ők képviselnek valamit, ami a későbbiekben általános érvényű lesz.

A 40 kiválasztott épület mindegyike egy (időnként több) pontosan megfogalmazott kísérletről szól. A kísérletek nagyobb része a belső tereket érinti, de jelentős számú szól a külső kapcsolatokról, és van nem egy, ahol mindkét típus egyszerre van jelen. A legtöbb esetben valamilyen mértékben feloldódnak a belső térelhatárolások vagy a külső és belső tér határai. Ez a feloldódás hatással van a lakófunkciókra, leginkább az erős intimitást igénylő háló- és tisztálkodó funkciókra. Hatással van a tér belső elrendezésére, a szintek közötti közlekedésre és a biztonságra. További következmény, hogy sokszor felaprózódik a tér, és az egyes lakófunkciókra a szokásosnál kisebb és nem mindig a legalkalmasabb területek jutnak.

Ezek az eltérések nem csak úgy foghatók fel, mint a kísérletek negatív következményei, mint valami szükséges rossz. Az intimitás alacsonyabb szintje egyben a közösségi élet magasabb szintje. A sok függőleges közlekedés egyúttal a tér bejárásának élményével jár. A korlátok és mellvédek hiánya a szabadság (és a tér) érzetét növeli. A külső téren át megközelíthető helyiségek oldják a lakás zártságát. A felsorolás folytatható, minden negatív kijelentés mellé egy pozitív állítható. A hét különböző szempont szerinti rendszerezés tehát nem értékeket, hanem tulajdonságokat ír le, még ha európai szemmel elsőre értékítéletnek tűnik is.

Vannak kisebb, és vannak nagyobb vizuális intimitást igénylő lakófunkciók, ezeket el lehet választani fallal, függönnyel, üvegfallal, födémmel és szintkülönbséggel, de akár elválasztás nélkül is kerülhetnek egymás közelébe. A lakáson belüli átlátásnak három fokozatát érdemes megkülönböztetni:

Egyes lakófunkciókat védeni kell a zajoktól, mások pont olyan zajokat keltenek, melyektől a többit kell megvédeni. Az elválasztás történhet fallal, függönnyel, üvegfallal, födémmel és szintkülönbséggel. A lakáson belüli áthallásnak három fokozatát érdemes megkülönböztetni:

Minden bútor és berendezési tárgy használatához meghatározott méretű, általában vízszintes helyre van szükség. Ha ez a hely szűk, vagy több berendezési tárgy használati területe egymásra, esetleg közlekedő útra esik, illetve a hely nem vízszintes, a használat megnehezülhet. A használat nehézségének három fokozatát érdemes megkülönböztetni:

Tartalom

E 01. Suppose Design Office - House in Chigasaki
E 02. Jun Igarashi - House O
E 03. Junya Ishigami - House H
E 04. Studio Velocity - House in Chiharada
E 05. Yuji Nakae, Akiyoshi Takagi, Hiroshi Ohno - NE Apartments
E 06. Suppose Design Office - House in Fukawa
E 07. mA-style architects - Ant House
E 08. UUfie - Nagi apartment
E 09. Tezuka Architects - Roof House
E 10. Tezuka Architects - Floating roof house
E 11. Tato Architects - House in Rokko
E 12. Takeshi Hosaka - RoomRoom
E 13. Takeshi Hosaka - Outside In
E 14. Takeshi Hosaka - Inside Out House
E 15. Suppose Design Office - House in Saijo
E 16. Sou Fujimoto - Tokyo Apartment
E 17. Sou Fujimoto - House T
E 18. Sou Fujimoto - House NA
E 19. Sou Fujimoto - House H
E 20. Shinichi Ogawa - Minimalist house
E 21. Shigeru Ban - Glass Shutter house
E 22. Ryue Nishizawa - Moriyama house
E 23. Ryue Nishizawa - House and Garden
E 24. Ryue Nishizawa - House A
E 25. ON design partners - Yokohama apartment
E 26. ON design partners - Calling a plan a map
E 27. Mount Fuji Architects Studio - Tree House
E 28. Kumiko Inui - Small house H
E 29. Kumiko Inui - Apartment I
E 30. Kazuyo Sejima - House in Plum Grove
E 31. Katsutoshi Sasaki - Oshikamo House
E 32. Jun Igarashi - Rectangular forest
E 33. Jun Igarashi - Layered house
E 34. HSH architekti - Vila Hermína
E 35. Hiroyuki Shinozaki - House T
E 36. Go Hasegawa - Pilotis in a forest
E 37. Atelier Bow-Wow - House and Atelier Bow-Wow
E 38. Atelier Bow-Wow - Gae House
E 39. Akihisa Hirata - Coil
E 40. Sou Fujimoto - House N

családi ház

Japán, Kanagawa-ken, Chigasaki // 2011 // Suppose Design Office

fényképek: Suppose Design Office

A meglévő épületek közé ékelődött földdarab egy rendes házhoz túl kicsi, üresen hagyni viszont pazarlás lett volna. Az SDO építészei egy keskeny, két rövid végén félköríves, karcsú épületet ügyeskedtek a telekre. A ház alakja sem hétköznapi, a lakófunkciók elrendezése még kevésbé az. A hengeres, utca felőli véghomlokzaton a földszinti nagy megnyitás mögött egy fedett udvart találunk, ahonnan még kültérben, de cipőt levéve lépcsőzhetünk fel az emeleti fürdőszobába. Innen indul az íves falat követő lépcső a második emeletre, ahol a konyha, étkező, nappali, és egy apró belső terasz van. A hálószoba a földszinti, nyitott tér belső végéből nyílik, egyenesen az utca felé tájolva. A házban egy gyerek is lakik, de úgy tűnik, saját térre egyelőre nincs szüksége. [designboom]

Suppose Design Office - House in Chigasaki

© Suppose Design Office / source: designboom.com

Suppose Design Office - House in Chigasaki

© Suppose Design Office / source: designboom.com

Suppose Design Office - House in Chigasaki

© Suppose Design Office / source: designboom.com

Suppose Design Office - House in Chigasaki

© Suppose Design Office / source: designboom.com

Suppose Design Office - House in Chigasaki

© Suppose Design Office / source: designboom.com

Suppose Design Office - House in Chigasaki

© Suppose Design Office / source: designboom.com

Suppose Design Office - House in Chigasaki

© Suppose Design Office / source: designboom.com

Suppose Design Office - House in Chigasaki

© Suppose Design Office / source: designboom.com

Suppose Design Office - House in Chigasaki

© Suppose Design Office / source: designboom.com

Suppose Design Office - House in Chigasaki

© Suppose Design Office / source: designboom.com

családi ház

Japán, Hokkaido, Tokoro-gun, Kitami // 2008-2009 // Jun Igarashi Architects

fényképek: Iwan Baan

A fiatal pár számára tervezett 112 négyzetméteres épület környezetében nagyon alacsony az építménysűrűség, ám a lakók még az elvétve előforduló kéretlen pillantásokat is szerették volna elkerülni. Az építész eredeti elképzelése egy kompakt, négyzet alaprajzú kubus volt, melyben a funkciókat a telekhatáron futó út, a meglévő kert és a benapozási igények szerint akarta kiosztani. Ez azonban egyenlőtlen szellőzést és benapozást eredményezett, ráadásul sok felesleges közlekedővel lehetett volna csak megoldani. Igarashi ezért inkább apró dobozokra osztotta a házat, hogy minden funkció különálló, megfelelő méretű teret, és elegendő homlokzati felületet kapjon. A hokkaidói hideg időjárás miatt szétszórt tömegekből álló struktúra nem jöhetett szóba, a dobozokat össze kellett kapcsolni. A központi, nagy belmagasságú nappali térből a többi funkció ujjszerűen ágazik ki minden irányban. A dobozok mind különböző belmagasságúak és megvilágításúak, folyosók nincsenek, csak egymásba metsződő terek. Az épület csápjai között pációk jönnek létre. Ezek a pufferzónák télen a széltől, nyáron a túlzott napsütéstől védik a házat, az év nagy részében jól használható átmeneti terek, és nem utolsósorban még a belátást is korlátozzák. [designboom] [e-architect]

Jun Igarashi - House O

© Iwan Baan / source: designboom.com

Jun Igarashi - House O

© Iwan Baan / source: designboom.com

Jun Igarashi - House O

© Iwan Baan / source: designboom.com

Jun Igarashi - House O

© Iwan Baan / source: designboom.com

Jun Igarashi - House O

© Iwan Baan / source: designboom.com

Jun Igarashi - House O

© Iwan Baan / source: designboom.com

Jun Igarashi - House O

© Iwan Baan / source: designboom.com

Jun Igarashi - House O

© Iwan Baan / source: designboom.com

Jun Igarashi - House O

© Jun Igarashi Architects / source: designboom.com

Jun Igarashi - House O

© Jun Igarashi Architects / source: designboom.com

családi ház

hely: Japán, Tokió // 2013 // junya.ishigami + associates

fényképek: Junya.Ishigami + associates

Junya Ishigami szerint “építészetet létrehozni vagy természeti tájat teremteni egyformán értékes”. Tokió külvárosában, végeérhetetlenül ismétlődő készházak között álló családi házával bizonyítja is elméletét.Az épület két szint magas doboz, nyaktaggal hozzákapcsolt kis fürdőszobával. A doboz belseje egyszerű, mégis nehezen meghatározható tér: egyik fele a gondosan megtervezett kert, másik fele is csak egy üres tér, benne az alig kiemelt padló és az alacsony galéria. Ahogy Ishigami mondja: “a transzparens építészetben a beltér és a kültér egyformának látszik. A H házban a beltér egyszerre kültér és beltér. A bútorokat, falakat és fákat is mind egyenrangúnak tekintem”.“Olyan üres teret akartam létrehozni, amilyet csak lehet” mondja az építész, és úgy tűnik, terve sikerült: ebben a házban a bútorok és növények elrendezése határozza meg a belsőt, nem az építészeti térformálás. [afasiaarq] [domus]

Junya Ishigami - House H

© junya.ishigami + associates / source: domusweb.it

Junya Ishigami - House H

© junya.ishigami + associates / source: domusweb.it

Junya Ishigami - House H

© junya.ishigami + associates / source: domusweb.it

Junya Ishigami - House H

© junya.ishigami + associates / source: domusweb.it

Junya Ishigami - House H

© junya.ishigami + associates / source: domusweb.it

Junya Ishigami - House H

© junya.ishigami + associates / source: Cathelijne Nuijsink: How to make a Japanese House; Nai Publishers, 2012

családi ház

Japán, Aichi, Okazaki, Chiharada // 2012 // Studio Velocity

fényképek: Kentaro Kurihara

A rakétaház tervezői egy folytonos, zsákutcáktól mentes teret akartak létrehozni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a kétgyermekes család otthonát nem lehetett a szokásos módon megtervezni. Mivel a nagymama telkén, a garázs és a sufni helyére épült a kétszintes, 110 négyzetméteres ház, a vidéki környezethez képest aránytalanul közel került a meglévő épülethez. Ezt a feszültséget tompítja a kör alaprajz, ami viszont a környék készházai mellett meglepő. A házat egy alacsonyabb belmagasságú cellás hálócsoportra és egy nagyobb belmagasságú nappali zónára bontották, de a szokásoktól eltérően a bejárat és a közös terek kerültek a emeletre. Így vált lehetővé, hogy a lenti szobák bármelyikéből kijuthassunk a kertbe (hogy könnyű legyen a nagyit meglátogatni) vagy egy rövid lépcsőn feljuthassunk az egyterű, de éppen a lépcsőházak által tagolt emeletre. Tehát szinte bárhonnan bárhová, az építészek eredeti szándékának megfelelően. [domusweb.it/en] [domusweb.it/es]

Studio Velocity - House in Chiharada

© Kentaro Kurihara / source: domusweb.it

Studio Velocity - House in Chiharada

© Kentaro Kurihara / source: domusweb.it

Studio Velocity - House in Chiharada

© Kentaro Kurihara / source: domusweb.it

Studio Velocity - House in Chiharada

© Kentaro Kurihara / source: domusweb.it

Studio Velocity - House in Chiharada

© Kentaro Kurihara / source: domusweb.it

Studio Velocity - House in Chiharada

© Kentaro Kurihara / source: domusweb.it

Studio Velocity - House in Chiharada

© Studio Velocity / source: domusweb.it

Studio Velocity - House in Chiharada

© Studio Velocity / source: domusweb.it

Studio Velocity - House in Chiharada

© Studio Velocity / source: domusweb.it

Studio Velocity - House in Chiharada

© Studio Velocity / source: domusweb.it

nyolclakásos társasház

Japán, Tokió, Suginami-ku // 2007 // Yuji Nakae, Akiyoshi Takagi, Hiroshi Ohno

fényképek: Sakaguchi Hiroyasu / Akiyoshi Takagi Architects

A sok lopás és rongálás miatt Tokió belvárosában nem mindenki meri az utcán hagyni a motorját. Ezt a nyolclakásos (összesen 289 négyzetméteres) bérházat épp ezért a motorozás szerelmeseinek tervezték. Az utcáról a házhoz vezető úton át egy egészen kicsi belső udvarba jutunk, ahol motorral épp meg lehet már fordulni, és ahol éppen elfér egymás mellett nyolc garázskapu, amelyek egyben a lakások bejáratai is. Bent a garázs, az előtér és a vizes helyiség keverékében találjuk magunkat, innen indul a lépcső fel az akár többszintes, de egyterű lakótérbe. A lakásokat sugárirányúan induló falak választják el egymástól. Alapvetően mindenki a garázsa feletti két szinten lakik, de a kisebb és nagyobb lakások igénye miatt van, ahol a lépcső csak az első emeletig vezet, a felette lévő egység már a szomszéd lakrészét bővíti. [whatwedoissecret] [design-engine]

Yuji Nakae, Akiyoshi Tagaki, Hiroshi Ohno - NE Apartment

© Hiroyasu Sakaguchi / source: architizer.com

Yuji Nakae, Akiyoshi Tagaki, Hiroshi Ohno - NE Apartment

© Hiroyasu Sakaguchi / source: intelligent-magazine.com

Yuji Nakae, Akiyoshi Tagaki, Hiroshi Ohno - NE Apartment

© Hiroyasu Sakaguchi / source: architizer.com

Yuji Nakae, Akiyoshi Tagaki, Hiroshi Ohno - NE Apartment

© Hiroyasu Sakaguchi / source: architizer.com

Yuji Nakae, Akiyoshi Tagaki, Hiroshi Ohno - NE Apartment

© Hiroyasu Sakaguchi / source: intelligent-magazine.com

Yuji Nakae, Akiyoshi Tagaki, Hiroshi Ohno - NE Apartment

© Hiroyasu Sakaguchi / source: architizer.com

Yuji Nakae, Akiyoshi Tagaki, Hiroshi Ohno - NE Apartment

© Hiroyasu Sakaguchi / source: architizer.com

Yuji Nakae, Akiyoshi Tagaki, Hiroshi Ohno - NE Apartment

© Yuji Nakae, Akiyoshi Takagi, Hiroshi Ohno / source: intelligent-magazine.com

Yuji Nakae, Akiyoshi Tagaki, Hiroshi Ohno - NE Apartment

© Yuji Nakae, Akiyoshi Takagi, Hiroshi Ohno / source: intelligent-magazine.com

Yuji Nakae, Akiyoshi Tagaki, Hiroshi Ohno - NE Apartment

© Yuji Nakae, Akiyoshi Takagi, Hiroshi Ohno / source: intelligent-magazine.com

családi ház

Japán, Hiroshima-ken, Hiroshima, Fukawa // 2010 // Suppose Design Office

fényképek: Suppose Design Office

„Az emberek sokkal nagyobbnak éreznek egy teret, ha nem tudják pontosan meghatározni a méretét”, vallja Makoto Tanijiri, a Suppose Design Office vezető tervezője.A kétgyermekes család fukawai háza teljesen bezárkózik, kívülről az épület egyszerű, zárt tömegű, és a belső tér különlegességéről is csak a túlméretezett bejárati ajtó árulkodik. Az ajtón belépve egy nagy légtérbe érkezünk, amit a 3 szint magas, fatörzsszerű lépcsőház, és a belőle kinyúló fa dobozok tagolnak. A dobozokban fürdőt, gardróbot és hálókat találunk, belső teraszként működő tetejükre létrákon át juthatunk fel.A ház alapterülete csak 50 négyzetméter, de a véletlenszerűen elhelyezett dobozok olyan változatos tereket és korlátozott átlátásokat hoznak létre, melyek a valóságosnál nagyobbnak mutatják a teret, és ezt a fényképész ravasz objektíve még tovább erősíti. [archdaily]

Suppose Design Office - House in Fukawa

© Suppose Design Office / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Fukawa

© Suppose Design Office / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Fukawa

© Suppose Design Office / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Fukawa

© Suppose Design Office / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Fukawa

© Suppose Design Office / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Fukawa

© Suppose Design Office / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Fukawa

© Suppose Design Office / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Fukawa

© Suppose Design Office / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Fukawa

© Suppose Design Office / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Fukawa

Suppose Design Office

családi ház

Japán, Kobe // 2011 // Tato Architects - Yo Shimada

fényképek: Kenichi Suzuki

Az építészeknek ugyanazokat a problémákat kellett megoldaniuk, mint bárhol máshol, ha valaki a hegyre szeretne építeni. Hogyan lesz remek kilátás, úgy, hogy a ház nem válik túl naggyá vagy hivalkodóvá? Hogyan lehet korszerű házat építeni ott, ahová a munkagépeket nem lehet felvinni a meredek úton? Az acélváz a megrendelő kérése volt. A 3.5x13.5 méteres ház alapozását kézzel készítették, a tartószerkezetet 100 kg-nál könnyebb, 100x100 mm-es H szelvényekből szerelték össze, a konzolos erkélyt 4.5 mm vastag acéllemez borítja. A zárt, nyeregtetős emeletre került a hálószoba fürdővel és a tárolók. Az erkély egyben az alsó üvegdoboz árnyékolója is. A nagy belmagasságú földszinten, amit lentről nézve már kitakartnak a házak, a nappali-étkező-konyha és egy vendégvécé van, de a nagy tér akár közös zenélések vagy bicikliszerelések helyszíne is lehet. [archdaily]

Tato Architects - House in Rokko

© Kenichi Suzuki / source: archdaily.com

Tato Architects - House in Rokko

© Kenichi Suzuki / source: archdaily.com

Tato Architects - House in Rokko

© Kenichi Suzuki / source: archdaily.com

Tato Architects - House in Rokko

© Kenichi Suzuki / source: archdaily.com

Tato Architects - House in Rokko

© Kenichi Suzuki / source: archdaily.com

Tato Architects - House in Rokko

© Kenichi Suzuki / source: archdaily.com

Tato Architects - House in Rokko

© Kenichi Suzuki / source: archdaily.com

Tato Architects - House in Rokko

© Tato Architects / source: archdaily.com

Tato Architects - House in Rokko

© Tato Architects / source: archdaily.com

Tato Architects - House in Rokko

© Tato Architects / source: archdaily.com

családi ház

Japán, Yamanashi-ken, Fujiyoshida-shi // 2010-2011 // Takeshi Hosaka Architects

fényképek: Koji Fujii / Nacasa&Partners Inc.

Bár a háromgyermekes család 102 m2-es háza lakóövezetben épült, mégis közel van az erdő, a szántóföld, mindenféle madarak és állatok előfordulnak a környéken. Ebből született az ötlet, hogy “a természetet vigyük be a házba”. A négy skalpolt nyeregtető összekapcsolt terek sorozatát fedi, amelyen keresztül fokozatosan jutunk kintről be, a nyitottból a zárt térbe. A déli, az erdő felé teljes felületén megnyitható homlokzat mögött a földpadlós étkező-kert van, ahova nyitott üvegajtók mellett beeshet az eső is, mögötte a konyha-nappali, a hálószobák és a fürdők, tárolók következnek. Az étkező üvegfalán kívül a házon kevés ablak van, de a vékony plexi felülvilágítóknak köszönhetően a belső tér mindenhol egyenletesen megvilágított. Felülről az ég, alulról a föld, oldalról az erdő veszi körbe a házat, így a természet vízszintes és függőleges irányban is az épület alkotóelemévé válik. [dezeen] [architectural-review]

Takeshi Hosaka - Outside In

© Koji Fujii / source: designboom.com

Takeshi Hosaka - Outside In

© Koji Fujii / source: designboom.com

Takeshi Hosaka - Outside In

© Koji Fujii / source: designboom.com

Takeshi Hosaka - Outside In

© Koji Fujii / source: designboom.com

Takeshi Hosaka - Outside In

© Koji Fujii / source: designboom.com

Takeshi Hosaka - Outside In

© Koji Fujii / source: designboom.com

Takeshi Hosaka - Outside In

© Koji Fujii / source: designboom.com

Takeshi Hosaka - Outside In

© Koji Fujii / source: designboom.com

Takeshi Hosaka - Outside In

© Takeshi Hosaka Architects / source: dezeen.com

Takeshi Hosaka - Outside In

© Takeshi Hosaka Architects / source: dezeen.com

családi ház

Japán, Tokyo, Katsushika-ku // 2010 // Takeshi Hosaka Architects

fényképek: Koji Fujii / Nacasa&Partners Inc.

A Bent is kint ház egy házaspár és két macska számára épült. A két- és négylábú igényeket egyformán figyelembe véve olyan épületet terveztek, ahol belül úgy érezhetik a lakók, mintha kint lennének. A külső, nagy nyílásokkal szabdalt burok és a belső zárt dobozok között olyan átmeneti tér jön létre,ahova beesik az eső, befúj a szél és besüt a nap. Az építész elképzelése szerint, ahogyan a macskák is mindig tudják, hogy melyik az ideális útvonal, a lakók is folyamatosan tapasztalatokat gyűjtenek majd, felfedezik és megtanulják használni az épület tereit. A belső védett terek a földszinten a hálót és a vizesblokkot, az emeleten a nappalit rejtik, utóbbit mobil üvegfalak mögött. Amikor az összes mobil falat elhúzzuk, a határok teljesen elmosódnak. Egy biztos pont van: bárhol is vagyunk, számtalan polc szolgál a tulajdonosok kacatgyűjteményének tárolására. [dezeen]

Takeshi Hosaka - Inside Out House

© Koji Fujii / source: homedsgn.com

Takeshi Hosaka - Inside Out House

© Koji Fujii / source: homedsgn.com

Takeshi Hosaka - Inside Out House

© Koji Fujii / source: homedsgn.com

Takeshi Hosaka - Inside Out House

© Koji Fujii / source: homedsgn.com

Takeshi Hosaka - Inside Out House

© Koji Fujii / source: homedsgn.com

Takeshi Hosaka - Inside Out House

© Koji Fujii / source: homedsgn.com

Takeshi Hosaka - Inside Out House

© Koji Fujii / source: homedsgn.com

Takeshi Hosaka - Inside Out House

© Koji Fujii / source: homedsgn.com

Takeshi Hosaka - Inside Out House

© Takeshi Hosaka Architects / source: homedsgn.com

Takeshi Hosaka - Inside Out House

© Takeshi Hosaka Architects / source: homedsgn.com

családi ház

Japán, Hiroshima-ken, Higashihiroshima-shi, Saijo // 2007 // Suppose Design Office

fényképek: Toshiyuki Yano (Nacasa & Partners Inc.)

A háromgyerekes pár olyan házat szeretett volna, ahol a nyilvános terek mögött rejtve marad a magánszféra. Az építészek válaszul - éles határvonalak helyett - folyamatos átmenetet képzeltek el nemcsak a nappali és hálófunkciók, de a külső és belső terek között is. Első lépésként a körben üvegezett, 50 négyzetméteres földszintet süllyesztették le egy méterrel (a teherhordó talajig), és a kiásott földből dombot emeltek az épület köré. Ez egyrészt kert, másrészt a földszinti lakótérnek biztosít némi védettséget, belátni csak a bejárat felől enged. A fekete csonkagúla az egyik legősibb japán házfajta, a tateana jukyo földház tömegformálását idézi. A geometrikus test az első emeleten a szülői hálót, a gardróbot és a fürdőt rejti, a nagy belmagasságú, felülről megvilágított második emelet a gyerekszoba. A három szintet egy központi, felülvilágított lépcsőtér köti össze. Amíg kívülről az épület zárt, és csak fokozatosan jutunk túl a vizuális és fizikai határokon, addig a fürdőszoba kivételével a belső egy nagy légtér. [archdaily]

Suppose Design Office - House in Saijo

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Saijo

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Saijo

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Saijo

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Saijo

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Saijo

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Saijo

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Saijo

© Suppose Design Office / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Saijo

© Suppose Design Office / source: archdaily.com

Suppose Design Office - House in Saijo

© Suppose Design Office / source: archdaily.com

családi ház

Japán, Gunma ken, Maebashi-shi // 2005 // Sou Fujimoto Architects

fényképek: Sou Fujimoto Architects, Daici Ano

Fujimito fekete házát értelmezhetnénk egymásba metsződő szobák halmazaként is, de itt inkább egyetlen nagy térről van szó, amelyet a középpont felé futó pengefalak osztanak kisebb-nagyobb bugyrokra. A térrészeket elválasztó, az egyik oldalukon fehérre festett, a másikon a szerkezetet megmutató natúr fa falak időnként össze-, máskor széttartanak. A helyek nyitottságát és viszonyukat a központi térhez a falak iránya határozza meg. Amikor a falak iránya már nem elég a kellő intimitás eléréséhez, mint a hálók és a tatami szoba esetében, akkor kerülnek elő az egyedi működésű tolóajtók. A 90 négyzetméteren egy négyfős család és értékes műtárgyaik osztoznak. A házban sétálva számtalan új látvány tárul elénk, mindenfelé újabb képek vagy szobrok tűnnek fel, éppen úgy, mint a hagyományos japánkerteknél, ahol a lépőkövekből álló ösvényeken haladva kőről-kőre más nézőpontból látjuk ugyanazokat a dolgokat. [archdaily]

Sou Fujimoto - House T

© Daici Ano - Sou Fujimoto / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House T

© Daici Ano - Sou Fujimoto / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House T

© Daici Ano - Sou Fujimoto / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House T

© Daici Ano - Sou Fujimoto / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House T

© Sou Fujimoto Architects / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House T

© Sou Fujimoto Architects / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House T

© Daici Ano - Sou Fujimoto / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House T

© Sou Fujimoto Architects / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House T

© Sou Fujimoto Architects / source: archdaily.com

családi ház

Japán, Tokió, Suginami-ku, Koenjiminami 3-55-3 // 2010 // Sou Fujimoto Architects

fényképek: Iwan Baan

A fa, a fán való élet ihlette a 21 különálló és különböző magasságban lévő födémlemezből álló épületet. Ahogy Fujimoto mondja „A fában az az érdekes, hogy a helyek nem hermetikusan zártak… A fehér acélvázas szerkezet önmagában nem hasonlít egy fára. De az az élet, amit élünk, és a pillanatok,melyeket ebben a térben megtapasztaltunk, annak a téri gazdagságnak egyfajta kortárs adaptációja, amit még fákon élő őseink tapasztalhattak”A fiatal pár 84 négyzetméteres háza egyszerre egy nagy szoba és sok kis apró szoba együttese, amelyek között fix és mobil létrák biztosítják a közlekedést, és függönyök a térelválasztást. A 2-8 négyzetméteres, különálló födémek a nagyvonalúan kezelt programnak köszönhetően változatos tevékenységek terei; a bútor-méretű lemezek ülőhelyek és munkafelületek, miközben legtöbbször közlekedésre is szolgálnak. A ház irreálisan vékonynak tűnő, mégis kellően merev szerkezetét 55x55 mm-es tömör acéloszlopokból és 32x65 mm-es gerendákból hegesztették Jun Sato számításai alapján. [archdaily]

Sou Fujimoto - House NA

© Iwan Baan / source: iwan.com

Sou Fujimoto - House NA

© Iwan Baan / source: iwan.com

Sou Fujimoto - House NA

© Iwan Baan / source: iwan.com

Sou Fujimoto - House NA

© Iwan Baan / source: iwan.com

Sou Fujimoto - House NA

© Iwan Baan / source: iwan.com

Sou Fujimoto - House NA

© Iwan Baan / source: iwan.com

Sou Fujimoto - House NA

© Iwan Baan / source: iwan.com

Sou Fujimoto - House NA

© Sou Fujimoto Architects / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House NA

© Sou Fujimoto Architects / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House NA

© Sou Fujimoto Architects / source: archdaily.com

családi ház

Japán, Tokió // 2008 // Sou Fujimoto Architects

fényképek: Iwan Baan

Már évekkel a House NA tervezése előtt foglalkoztatta Fujimotót a fa, mint térszervezési koncepció. A háromfős család sűrű lakóövezetben épült, hol három, hol négyszintes lakóházát az építész egy nagy faként képzelte el, ahol a fa ágai mind-mind különböző pozíciókat vesznek fel, és bár külön-külön léteznek, mégsem lehet az ágakat egymástól szétválasztani. Az elmélet megvalósítása egy téglatest formájú épület, keresztül-kasul átlyuggatott falakkal és födémekkel, amelyben lehatárolt teret csak a földszint sarkában és a legfelső emeleten találunk. Az egyes szintek és terek között mindenféle szögben elhelyezett lépcsők szolgálnak közlekedésre, de időnként még a berendezés is közlekedőfelületté válik. Miközben védett, különálló terek jönnek létre, az egész házban folyamatos az átjárás, áthallás, átlátás. Egyszerre érzékeljük a szomszédos, a felettünk és az alattunk lévő teret, de akár az utcát odakint, vagy az eget a fejünk felett. Éppen úgy, mint egy nagy fa lombkoronáján ücsörögve. [archdaily]

Sou Fujimoto - House H

© Iwan Baan / source: iwan.com

Sou Fujimoto - House H

© Iwan Baan / source: iwan.com

Sou Fujimoto - House H

© Iwan Baan / source: iwan.com

Sou Fujimoto - House H

© Iwan Baan / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House H

© Iwan Baan / source: iwan.com

Sou Fujimoto - House H

© Iwan Baan / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House H

© Iwan Baan / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House H

© Iwan Baan / source: iwan.com

Sou Fujimoto - House H

© Sou Fujimoto Architects / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House H

© Sou Fujimoto Architects / source: archdaily.com

családi ház

Japán, Okinawa-ken, Itoman-shi // 2009 // Shinichi Ogawa and Associates

fényképek: Shinichi Ogawa and Associates

A megrendelő házaspár egy végletekig egyszerűsített, kívülről teljesen zárt lakóteret kapott, ahol az építészek a térigényük szerint válogatták szét a lakófunkciókat, majd az egészet 3 méteres raszterbe szerkesztették. A 3 méter magas, 3x3 méter széles és 6x3 méter hosszú téglatest három szeletre oszlik: kiszolgálótérre, lakótérre és udvarra. Az előbbi kettőt egy további funkciókat rejtő fal-bútor, az utóbbiakat pedig egy padlótól mennyezetig futó üvegfal választja el. A kiszolgáló sávba került a közös pulton osztozó konyha, pipereszoba és dolgozó, a vizes helyiségek és a tárolók pedig jól befértek mellé a térelválasztó szekrénybe. A háló, az étkező és a nappali tágas és napos teret kapott, míg a harmadik 3 méteres szelet az udvaré, mert Okinawán sokat süt a nap. [archdaily]

Shinichi Ogawa - Minimalist House

© Courtesy of Shinichi Ogawa & Associates / source: archdaily.com

Shinichi Ogawa - Minimalist House

© Courtesy of Shinichi Ogawa & Associates / source: archdaily.com

Shinichi Ogawa - Minimalist House

© Courtesy of Shinichi Ogawa & Associates / source: archdaily.com

Shinichi Ogawa - Minimalist House

© Courtesy of Shinichi Ogawa & Associates / source: archdaily.com

Shinichi Ogawa - Minimalist House

© Courtesy of Shinichi Ogawa & Associates / source: archdaily.com

Shinichi Ogawa - Minimalist House

© Courtesy of Shinichi Ogawa & Associates / source: archdaily.com

Shinichi Ogawa - Minimalist House

© Courtesy of Shinichi Ogawa & Associates / source: archdaily.com

Shinichi Ogawa - Minimalist House

© Shinichi Ogawa & Associates / source: archdaily.com

Shinichi Ogawa - Minimalist House

© Shinichi Ogawa & Associates / source: archdaily.com

családi ház és étterem

hely: Japán, Tokyo, Meguro-ku // 2003 // Shigeru Ban Architects

fényképek: Shigeru Ban

A megrendelő egy híres szakács, aki olyan otthont szeretett volna, amely az éttermét is magába foglalja. A 75 négyzetméteres ház a külvárosi bevásárló utcában a telek felét foglalja el, a másik felén a terasz és a parkoló található. A teljes földszint az étteremé, az első emeleten a főzőműsorok forgatására is alkalmas konyha van, a legfelső szinten a hálószobák és a fürdő. A három szintet egy nagy beltéri lépcső köti össze, a kültéri pedig közvetlen kapcsolatot biztosít a privát terekhez. A megrendelő kérése volt, hogy az éttermet nyissák meg az utca felé. Mindkét homlokzatot el lehet tüntetni: a teljes üvegfal redőnyszerűen felhúzható, és ha a három szint magas függönyöket is elhúzzák, sem az éttermet, sem a lakószinteket nem takarja semmi. A háznak egyértelműen az étterem és a bemutató konyha a legfontosabb eleme. Persze lakni is lehet benne, de jól mutatja, hogy a szakácsnak a főzés és a vendéglátás az élete. [link]

Shigeru Ban - Glass Shutter House

© Jeremie Souteyrat / source: fotofestiwal.com

Shigeru Ban - Glass Shutter House

© Courtesy of Shigeru Ban Architects / source: shigerubanarchitects.com

Shigeru Ban - Glass Shutter House

© Courtesy of Shigeru Ban Architects / source: shigerubanarchitects.com

Shigeru Ban - Glass Shutter House

© Courtesy of Shigeru Ban Architects / source: shigerubanarchitects.com

Shigeru Ban - Glass Shutter House

© Courtesy of Shigeru Ban Architects / source: shigerubanarchitects.com

Shigeru Ban - Glass Shutter House

© Courtesy of Shigeru Ban Architects / source: shigerubanarchitects.com

Shigeru Ban - Glass Shutter House

© Courtesy of Shigeru Ban Architects / source: shigerubanarchitects.com

Shigeru Ban - Glass Shutter House

© Courtesy of Shigeru Ban Architects / source: shigerubanarchitects.com

lakóegyüttes

Japán,Tokió, Setagaya-ku, Sakuragaoka 4-19-44 // 2005 // Office of Ryue Nishizawa

fényképek: Iwan Baan, Dean Kaufman

Az épület tervezésénél Nishizawa 7 új építészeti elvet fogalmazott meg. Az elemekre bontott tömeg a környék apró épületeit, se nem szabályos, se nem kaotikus viszonyait tekinti mintának, az egyes tömegek között átmeneti, félprivát területeket alakít ki. Az épületegyüttesnek nincs centruma, így bármelyik pontján áll a lakó, ugyanazt a téri gazdagságot élvezheti. Az egyes elemek a lehető legkisebbek, így megváltozik az ember és a tér viszonya, a dobozok között kialakuló tér pedig új környezetként jelenik meg. Ilyen például az egyszemélyes fürdő, mely annyira apró, hogy csak a környező kerttel együtt válik térré és a tágabb tér részévé is egyúttal. Az épületek közti teret növények és az ott lakók tevékenységei (partik, ünnepségek, kiállítások) töltik ki. A nagyméretű nyílások átláthatóságot, és a kintihez hasonló fényviszonyokat teremtenek belül is, miközben a homlokzatok csupán 20 százaléka üveg. A többféle lakóváltozatosságot jelent. Nincsenek határok, akár csak a környék kis utcácskáiban, amiket az ott lakók nem csak áthaladásra, hanem teregetésre, és városi kertészkedésre is használnak. A fehérre festett acélvázas épületek közül négyet Moriyama úr, a tulajdonos használ (a konyha és a fürdő is külön egységet képeznek), a másik négy dobozt kiadja. [openbuildings]

Ryue Nishizawa - Moriyama House

© Iwan Baan / source: iwan.com

Ryue Nishizawa - Moriyama House

© Iwan Baan / source: iwan.com

Ryue Nishizawa - Moriyama House

© Iwan Baan / source: iwan.com

Ryue Nishizawa - Moriyama House

© Iwan Baan / source: iwan.com

Ryue Nishizawa - Moriyama House

© Dean Kaufman / source: dwell.com

Ryue Nishizawa - Moriyama House

© Dean Kaufman / source: dwell.com

Ryue Nishizawa - Moriyama House

© Iwan Baan / source: iwan.com

Ryue Nishizawa - Moriyama House

© Iwan Baan / source: iwan.com

Ryue Nishizawa - Moriyama House

© Iwan Baan / source: iwan.com

Ryue Nishizawa - Moriyama House

© Ryue Nishizawa / source: openbuildings.com

családi ház

Japán,Tokió // 2011 // Office of Ryue Nishizawa

fényképek: Iwan Baan

Nishizawa ezúttal a kert, a külső és a belső terek integrálására tesz kísérletet. A kísérlet sikeressége nagyban függ a lakók elszántságától: a növényeket folyamatosan gondozni kell, a kültérből elérhető fürdőszoba használatához pedig télen némi bátorság szükséges. Az ötszintes épület két újságírónő otthona és irodája, átmenet a lakás, a munkahely és a kollégium között. A szomszédos épületek harminc méter magasak, a telek mindössze négy méter széles. A ház csupán betonfödémek és üvegfalak váltakozása, így lehetett elérni, hogy a szűkösnek és sötétnek ígérkező teret minél nagyobbnak és világosabbnak érezzük. A szendvicsszerű házban a középső szintre került a fürdő, alá és fölé egy-egy háló, a szélekre a közösségi terek: a földszintre az egyterű étkező, konyha és nappali, legfelülre a közös tetőterasz. A helyiségek közötti tereket a kert tölti ki. Minden helyiségnek saját kertkapcsolata van, a lakók bármikor kimehetnek levegőzni, még a tárgyalóból vagy a fürdőszobából is. A ház utcai homlokzatát a cserepes növények összefüggő vertikális kertként takarják, de a privát terek lehatárolásában függönyök is segítenek. A ház még így is meglehetősen nyitott marad, a szomszédos épületek felől semmi sem korlátozza a belátást. [designboom] [dezeen]

Ryue Nishizawa - House and Garden

© Iwan Baan / source: designboom.com

Ryue Nishizawa - House and Garden

© Iwan Baan / source: dezeen.com

Ryue Nishizawa - House and Garden

© Iwan Baan / source: dezeen.com

Ryue Nishizawa - House and Garden

© Iwan Baan / source: designboom.com

Ryue Nishizawa - House and Garden

© Iwan Baan / source: designboom.com

Ryue Nishizawa - House and Garden

© Iwan Baan / source: designboom.com

Ryue Nishizawa - House and Garden

© Iwan Baan / source: dezeen.com

Ryue Nishizawa - House and Garden

© Iwan Baan / source: designboom.com

Ryue Nishizawa - House and Garden

© Ryue Nishizawa / source: dezeen.com

Ryue Nishizawa - House and Garden

© Ryue Nishizawa / source: dezeen.com

családi ház

Japán,Tokió // 2006 // Office of Ryue Nishizawa

fényképek: Ryue Nishizawa

Az átláthatóság, nyitottság és hangsúlyos kapcsolat a környezettel mind a SANAA tervezőpáros védjegyei. Nishizawa itt is ezeket alkalmazza, hitvallása szerint a városi élet nem képzelhető el hagyományos funkciókra osztott terekkel egy olyan korban, amikor a közösségi médiának köszönhetően már a magánélet fogalma is megváltozott. Az épület különböző méretű kubusok sorozata, ahol a helyiségek nappaliszerűen kötetlenek, a lakóra van bízva, hogy mit, mikor, mire használ. A ház fehér függönyei, falai és beton padlója háttérként szolgálnak a tulajdonos használati tárgyaihoz, és a mindenhol elszórt cserepes növényekhez. A hatalmas ablakok és a külső udvarok nyitottá teszik a házat, a személyes tér szinte megszűnik. Ez a nyitottság és flexibilitás az építész válasza a városi élet bizonytalan jövőjére. [link1] [link2] [link3]

Ryue Nishizawa - House A

© Courtesy of Office of Ryue Nishizawa / source: designboom.com

Ryue Nishizawa - House A

© Naoya Fujii / source: afasiaarq.blogspot.com

Ryue Nishizawa - House A

© guen k / source: afasiaarq.blogspot.com

Ryue Nishizawa - House A

© Courtesy of Office of Ryue Nishizawa / source: designboom.com

Ryue Nishizawa - House A

© Courtesy of Office of Ryue Nishizawa / source: designboom.com

Ryue Nishizawa - House A

© Courtesy of Office of Ryue Nishizawa / source: designboom.com

Ryue Nishizawa - House A

© Courtesy of Office of Ryue Nishizawa / source: afasiaarq.blogspot.com

Ryue Nishizawa - House A

© Courtesy of Office of Ryue Nishizawa / source: afasiaarq.blogspot.com

Ryue Nishizawa - House A

© Courtesy of Office of Ryue Nishizawa / source: afasiaarq.blogspot.com

négylakásos társasház

Japán, Kanagawa-ken, Yokohama-shi // 2009 // ON design partners

fényképek: Koichi Torimura

A fiatal művészek lakta épület tervezésénél az építészek a földszintet fedett-nyitott közösségi térként képzelték el, amíg a lakások fürdő és hálóhelyiségei az emeleten vannak. A lankás, keskeny kis utcákkal tarkított, főleg faházas beépítésű környéken a földszinti közösségi tér átmenet az utca és az emeleti lakások között. Ez egyszerre kültéri konyha (mosogatóval, tűzhellyel és hűtővel), kiállítótér és munkahely, vagyis a társasági élet fő színtere. A teret sarokkőként közrefogó háromszögletes tömegek rejtik a mosodát és a tárolókat. A négy különálló emeleti garzonba négy kültéri lépcső vezet, amelyek pihenője egy újabb átmeneti tér. Amíg a földszinti közös használatú, többfunkciós tér teljesen megnyílik a környező utcák felé, addig az emeleti lakóegységek szigorúan őrzik a magánszféra intimitását. [archdaily]

ON design partners - Yokohama apartment

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Yokohama apartment

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Yokohama apartment

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Yokohama apartment

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Yokohama apartment

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Yokohama apartment

© ON design partners / source: archdaily.com

ON design partners - Yokohama apartment

© ON design partners / source: archdaily.com

ON design partners - Yokohama apartment

© ON design partners / source: archdaily.com

ON design partners - Yokohama apartment

© ON design partners / source: archdaily.com

ON design partners - Yokohama apartment

© ON design partners / source: archdaily.com

családi ház

Japán, Kanagawa-ken, Yokosuka // 2012 // ON design partners

fényképek: Koichi Torimura

Mivel hely van bőven (600 m2-es telek), az építészek úgy döntöttek, hogy a lakóházat elemi funkcionális egységekre darabolják. A telken szétszórt dobozok között van olyan, ami ott-tartózkodásra szolgál, de akad olyan is, amelyik csak egy tároló, kültéri mosogató vagy egy elektromos kapcsolószekrény. A 22 különálló egység egy barkácsbolti bemutatótérhez hasonlóan mind méretében, mind burkolatában változatos képet mutat, de összességében egyfajta heterogén egységet alkot. Az együttes központi eleme a kétszintes nappali-étkező-konyha tércsoport, ahonnan már kültéren keresztül közelíthető meg a háló vagy a fürdőszoba, miközben a lakók élvezhetik a kilátást. Az elemeket lépcsők és teraszok kötik össze. A szétdarabolásnak köszönhetően az alaprajz inkább egy térképre hasonlít. A nappali-konyha blokkon kívül minden ideiglenes, alapozás nélküli, könnyű acélvázas szerkezetű - ha a lakók később úgy döntenek, a térkép újrarajzolható, a tömegek átrendezhetők. [archdaily]

ON design partners - Calling a plan a map

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Calling a plan a map

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Calling a plan a map

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Calling a plan a map

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Calling a plan a map

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Calling a plan a map

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Calling a plan a map

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Calling a plan a map

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Calling a plan a map

© Koichi Torimura / source: archdaily.com

ON design partners - Calling a plan a map

© ON design partners / source: archdaily.com

családi ház

Japán, Tokió // 2009 // Mount Fuji Architects Studio

fényképek: Ken’ichi Suzuki

A Mount Fuji Architects Studio kétszemélyes háza Tokió egyik sűrű lakóövezetében, épületekkel körülvett nyeles telken épült. A beszorított helyzet arra inspirálta az építészeket, hogy földszintes házuk valami módon vertikális irányban terjeszkedjen, mint ahogy egy sűrű erdőben növekvő fa is felfelé törekszik. Az épület rendszerének középpontja egy 110 cm átmérőjű oszlop, amelyből 11,25 fokonként, mindig 5,5 centiméterrel magasabban ágaznak ki a tető LVL (Laminated Veneer Lumber = ragasztott fatartó) gerendái. Az emelkedés a teljes kör alatt 1,7 méter, így jön létre a tetőterasz kijárata. Az oszlop négy zónára osztja a teret, amely a terep természetes lejtését követve lépcsőzik egyre feljebb, miközben a bejárattól spirálvonalban jutunk el a hálóig. A kerület mentén az oszlopok hol ritkábban, hol sűrűbben állnak, ami a szintmagasság változásával együtt eltérő karaktert ad a négy zónának. Bár az épület szigorú geometriai megkötések alapján épült, a végeredmény kevéssé hat mesterségesnek; a központi pillér és a sugárirányú gerendák valóban egy nagy fára emlékeztetnek. [archdaily]

Mount Fuji Achitects Studio - Tree House

© Ken’ichi Suzuki / source: archdaily.com

Mount Fuji Achitects Studio - Tree House

© Ken’ichi Suzuki / source: archdaily.com

Mount Fuji Achitects Studio - Tree House

© Ken’ichi Suzuki / source: archdaily.com

Mount Fuji Achitects Studio - Tree House

© Ken’ichi Suzuki / source: archdaily.com

Mount Fuji Achitects Studio - Tree House

© Ken’ichi Suzuki / source: archdaily.com

Mount Fuji Achitects Studio - Tree House

© Ken’ichi Suzuki / source: archdaily.com

Mount Fuji Achitects Studio - Tree House

© Ken’ichi Suzuki / source: archdaily.com

Mount Fuji Achitects Studio - Tree House

© Mount Fuji Architects Studio / source: archdaily.com

Mount Fuji Achitects Studio - Tree House

© Mount Fuji Architects Studio / source: archdaily.com

Mount Fuji Achitects Studio - Tree House

© Mount Fuji Architects Studio / source: archdaily.com

ötlakásos társasház

Japán,Tokió, Shibuya-ku // 2007 // Office of Kumiko Inui

fényképek: Daici Ano

A kicsi, 8x6 méteres belvárosi telekre társasházat kellett tervezni öt darab 20 négyzetméteres lakással, így a terv nem is szólhatna másról, mint a kényszerhelyzetek továbbgondolásáról. A beépítési és benapozási szabályokból következő lehető legnagyobb térbe éppen belefért öt, mindössze 210 cm belmagasságú emelet, de ez is csak úgy, hogy a legalsó szintet félig földbe kellett süllyeszteni. Az alapterület szintenként 25 négyzetméter lehetett, ebből mindössze 5 juthatott a lépcsőháznak: ide csak egy előre-hátra ugráló egykarú lépcső fért be. Az így kialakuló U és O alaprajzú lakások legfontosabb terei lent az északi utcára, fent az alacsony hátsó szomszéd felé néznek. Az épület tartószerkezete a lépcsőház, a konzolosan kinyúló födémek a lakás legszélesebb részén is mindössze 180 cm szélesek. A padlótól plafonig üvegezett helyen olyan érzésünk lehet, mintha egy szikla peremén állnánk, a kis alapterület ellenére mégis nagy térben érezzük magunkat. Habár minden csupa üveg, az épület mégis rejtélyes marad: az elforgatott alaprajzok miatt az azonos funkciók szintenként máshová kerültek, így kívülről nehéz megmondani, hogy társasházat vagy egyetlen lakást látunk. [link1] [link2]

Kumiko Inui - Apartment I

© Courtesy of Kumiko Inui / source: joylifestyle.jp

Kumiko Inui - Apartment I

© Courtesy of Kumiko Inui / source: japlusu.com

Kumiko Inui - Apartment I

© Courtesy of Kumiko Inui / source: joylifestyle.jp

Kumiko Inui - Apartment I

© Courtesy of Kumiko Inui / source: joylifestyle.jp

Kumiko Inui - Apartment I

© Courtesy of Kumiko Inui / source: japlusu.com

Kumiko Inui - Apartment I

© Courtesy of Kumiko Inui / source: joylifestyle.jp

Kumiko Inui - Apartment I

© Courtesy of Kumiko Inui / source: joylifestyle.jp

Kumiko Inui - Apartment I

© Courtesy of Kumiko Inui / source: bartlettyear1architecture.blogspot.com

Kumiko Inui - Apartment I

© Courtesy of Kumiko Inui / source: tozai-as.or.jp

családi ház

Japán,Tokió, Setagaya-ku, Sakuragaoka 4-19-44 // 2003 // Kazuyo Sejima and Associates

fényképek: SANAA

A lakóövezeti telken szilvafák között áll az acéllemezekből épült, fehérre festett kubus, amelyben egy fiatal pár, két gyerek, a nagymama és egy macska lakik. A ház tervezése során az építész partnerre lelt az építtetőkben, akik egy semleges házat képzeltek el, ami olyan, mint egy fehér vászon, ahol semmi nem vonja el a figyelmüket. Sejima ahelyett, hogy szokványos szobákat tervezett volna megfelelően válogatott bútorokkal, a kétszintes, 78 négyzetméteres házban minden helyiséget egy adott bútorra vagy funkcióra redukált. Így lett a gyerekszobából külön ágy-szoba és asztal-szoba. Végül 17 különböző helyiség alakult ki, de semmi sem teljesen zárt, a szobák közötti falakon megnyitások vannak, az egyik helyiségből a másik ablakán át látunk ki a szabadba. A családtagok végezhetik a tevékenységeiket együtt, vagy elvonultan, de mindig ugyanabban a határok nélküli transzparens térben maradnak. [link] [képek1] [képek2]

Kazuyo Sejima - House in a Plum Grove

© SANAA / source: pooh1st.jugem.jp

Kazuyo Sejima - House in a Plum Grove

© SANAA / source: pooh1st.jugem.jp

Kazuyo Sejima - House in a Plum Grove

© SANAA / source: pooh1st.jugem.jp

Kazuyo Sejima - House in a Plum Grove

© SANAA / source: pooh1st.jugem.jp

Kazuyo Sejima - House in a Plum Grove

© SANAA / source: pooh1st.jugem.jp

Kazuyo Sejima - House in a Plum Grove

© SANAA / source: pooh1st.jugem.jp

Kazuyo Sejima - House in a Plum Grove

© Kazuyo Sejiima / source: storiesofhouses.blogspot.com

Kazuyo Sejima - House in a Plum Grove

© Kazuyo Sejiima / source: storiesofhouses.blogspot.com

Kazuyo Sejima - House in a Plum Grove

© Kazuyo Sejiima / source: storiesofhouses.blogspot.com

Kazuyo Sejima - House in a Plum Grove

© Kazuyo Sejiima / source: storiesofhouses.blogspot.com

családi ház

Japán, Aichi-ken, Toyota-shi // 2011 // Katsutoshi Sasaki + Associates

fényképek: Toshiyuki Yano

A családi lak bezárkózik, egyáltalán nem keres kapcsolatot a szomszédsággal. A fémburkolatú falakon alig vannak ablakok, a megvilágítást tetőfelülvilágítók, tetőteraszra néző ablakok és kicsi belső pációk biztosítják. Az épület bejárata az X alaprajz konkáv beugrójában bújik meg. Az antiszociális külső kapcsolatközpontú belsőt takar: a tervezés során a legfontosabb szempont a családtagok közti gyakori interakció volt. Így került az X középpontjába a konyha és a nappali-étkező tér, ahol a lakóknak mindig át kell haladniuk, ha a szárakban lévő háló, fürdő vagy tanuló helyekre igyekeznek. Szinte minden egy térben van, az átlátást csak a galériák korlátozzák. A szögletes szárnyakban végződő épület falai a középpont felé dinamikusan íveltek, amit a mennyezet, a berendezés és a padlóburkolat is követ. [designboom] [archdaily]

Katsutoshi Sasaki - Oshikamo House

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Katsutoshi Sasaki - Oshikamo House

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Katsutoshi Sasaki - Oshikamo House

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Katsutoshi Sasaki - Oshikamo House

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Katsutoshi Sasaki - Oshikamo House

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Katsutoshi Sasaki - Oshikamo House

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Katsutoshi Sasaki - Oshikamo House

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Katsutoshi Sasaki - Oshikamo House

© Toshiyuki Yano / source: archdaily.com

Katsutoshi Sasaki - Oshikamo House

© Katsutoshi Sasaki + Associates / source: archdaily.com

Katsutoshi Sasaki - Oshikamo House

© Katsutoshi Sasaki + Associates / source: archdaily.com

családi ház

Japán, Hokkaido, Tokoro-gun, Saroma // 1999-2000 // Jun Igarashi Architects

fényképek: Courtesy of Jun Igarashi

Igarashi az egyterű épületet tervezése előtt klasszikus példákat, a Farnsworth házat és a Moore házat tanulmányozva két alapelvet fogalmazott meg. Az első szerint a funkciók mindig megtalálják maguknak a legkényelmesebb helyet. A második elv az üres tér strukturálásáról szól: ha egy szabad térbe oszlopokat helyezünk, azok viszonyítási pontokként fognak működni, és segítenek értelmezni a térben elhelyezett tárgyakat, belakni a teret. A két elv mentén épült a 109 négyzetméteres téglalapon 1 kenes raszterben (hagyományos japán méretrend, 1 ken = 1,82 méter) elhelyezett oszloperdő. A 2,2 m belmagasságú, egyszintes, egybefüggő teret áttetsző polikarbonát burok veszi körbe, amely az épület két végén a teraszok fölé is kifut. A szerkezet szigorú raszteréhez képest a berendezés szinte tetszőleges elrendezést mutat, az egyes helyek között nincs hierarchia, még a vizes helyiségek is csak függönnyel határolhatók le. [link1] [link2]

Jun Igarashi - Rectangular Forest

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Rectangular Forest

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Rectangular Forest

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Rectangular Forest

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Rectangular Forest

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Rectangular Forest

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Rectangular Forest

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Rectangular Forest

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

családi ház

Japán, Hokkaido, Tokoro-gun, Saroma // 2007-2008 // Jun Igarashi Architects

fényképek: Jun Igarashi Architects

A négyfős család számára tervezett házat északról forgalmas út, keletről és nyugatról változó színvonalú épületek és udvarok határolják, ezért a belső terek szinte kizárólag délre, a kert felé nyitottak. Igarashi építészetében a kint és bent kapcsolata nemcsak az intim és nyilvános terek közötti átmenetről, hanem a fűtött belső és a sokszor zord hokkaidói kültér közötti fokozatokról is szól. A kapcsolatra a puffer zóna kifejezést használja, ami a Layered House esetében egy hármas átmeneti térsorként valósul meg: a kert felőli első zóna a fedett terasz, a következő tér a gyerek- vagy napszoba, majd a vendégszoba kerül a kert és az étkező-nappali tér közé. Ezek az átmeneti terek számtalan használati lehetőséget rejtenek, miközben fokozatosan, kapuszerűen vezetnek a lakótérből a kertbe. Az egyes zónák határán a 35 cm-es szintkülönbség kényelmes ülőfelületet biztosít, miközben a légmozgást és a bejutó fény mennyiségét többrétegű függöny kontrollálja. Egy függöny áttetsző hártyaként szórt fényt enged a belső térbe, mindhárom réteg együtt már-már átlátszatlan fal érzetét kelti. [archdaily] [afasiaarq]

Jun Igarashi - Layered House

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Layered House

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Layered House

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Layered House

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Layered House

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Layered House

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Layered House

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Layered House

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Layered House

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: archdaily.com

Jun Igarashi - Layered House

© Courtesy of Jun Igarashi Architects / source: afasiaarq.blogspot.com

családi ház

Csehország, Černín // 2009 // HSH architekti - Petr Hájek, Tomáš Hradečný, Jan Šépka

fényképek: Ester Havlová

Egy cseh pszichiáter és családja él a meredek lejtőn álló kis rózsaszín házban, ahol a padló a kinti terep lejtését követi. Pontosabban vízszintes és lejtős részek váltják egymást, kisebb egységekre bontva a szinte egyterű otthont. A vízszintes egységekbe kerültek a kötöttebb funkciók: lent fürdő, gardrób és a gyerekek ágyai, középen a bejárat, az étkező és a konyha, fent a szülői ágy és még egy fürdő. Az ezeket összekötő ferde födémek közül a lenti egy minimozi, a fenti egy második nappali. Az épület anyaghasználata sem szokásos: a csúszásmentes zöld padlót a tornatermekből ismerhetjük, kívülről a téglafalat hő- és vízszigetelő poliuretán habbal fújták be. A rózsaszín festék tisztelgés az építészek kedvence, Ludwig Leo berliniVersuchsanstalt für Wasserbau und Schiffbau épülete előtt. [archdaily] [europaconcorsi]

HSH architekti - Vila Hermína

© Ester Havlová / source: archdaily.com

HSH architekti - Vila Hermína

© Ester Havlová / source: archdaily.com

HSH architekti - Vila Hermína

© Ester Havlová / source: archdaily.com

HSH architekti - Vila Hermína

© Ester Havlová / source: archdaily.com

HSH architekti - Vila Hermína

© Ester Havlová / source: archdaily.com

HSH architekti - Vila Hermína

© Ester Havlová / source: archdaily.com

HSH architekti - Vila Hermína

© Ester Havlová / source: archdaily.com

HSH architekti - Vila Hermína

© Ester Havlová / source: archdaily.com

HSH architekti - Vila Hermína

© HSH architekti / source: archdaily.com

HSH architekti - Vila Hermína

© HSH architekti / source: archdaily.com

családi ház

hely: Japán, Tokió // 2012 // Hiroyuki Shinozaki Architects

fényképek: Hiroyasu Sakaguchi

Japánban a statikusoknak és az építészeknek az egyetem első két évében minden tárgyuk közös. Talán ezért, talán nem, de pont egy statikus él a feleségével ebben a nem mindennapi házban: a földszinti irodában és felette a lakásban. Habár a kicsi, minden oldalról házakkal körülvett telek beépíthető területe nincs egészen 36 négyzetméter, a megrendelő kérése egy szellős, térélményt nyújtó ház volt. Az első szinteltolásos tervet azonban elutasították annak körülményes használatára hivatkozva. A megvalósult változat költségtakarékossági okokból favázas és maximálisan kihasználja a 10 méteres magassági korlátot. Szerkezete logikájában egy polcrendszerre hasonlít, a háromirányú, merev keretbe kerültek a pillérekre terhelő önálló kis földémek nappalinak, étkezőnek, konyhának vagy hálószobának bútorozva. A földszintről lépcső vezet a lakótérbe, ahol a különböző szinteket már létrák kötik össze. De nem ez az egyetlen akadály: sokszor kell korlát nélküli keskeny födémeken közlekedni és a lelógó gerendák miatt az egyik térből a másikba csak fejet lehajtva lehet átmenni. [archdaily]

Hiroyuki Shinozaki - House T

© Hiroyasu Sakaguchi / source: archdaily.com

Hiroyuki Shinozaki - House T

© Hiroyasu Sakaguchi / source: archdaily.com

Hiroyuki Shinozaki - House T

© Hiroyasu Sakaguchi / source: archdaily.com

Hiroyuki Shinozaki - House T

© Hiroyasu Sakaguchi / source: archdaily.com

Hiroyuki Shinozaki - House T

© Hiroyasu Sakaguchi / source: archdaily.com

Hiroyuki Shinozaki - House T

© Hiroyasu Sakaguchi / source: archdaily.com

Hiroyuki Shinozaki - House T

© Hiroyasu Sakaguchi / source: archdaily.com

Hiroyuki Shinozaki - House T

© Hiroyuki Shinozaki Architects / source: archdaily.com

Hiroyuki Shinozaki - House T

© Hiroyuki Shinozaki Architects / source: archdaily.com

Hiroyuki Shinozaki - House T

© Hiroyuki Shinozaki Architects / source: archdaily.com

hétvégi ház

Japán, Gunma-ken, Agatsuma-gun // 2010 // Go Hasegawa & Associates

fényképek: Go Hasegawa

Ház az erdőben, vagy erdő a házban? A hatvanas éveiben járó tokiói pár egy nyaraló tervezésére kérte fel az építészt, ahol tökéletesen élvezhetik a környező erdő nyújtotta nyugalmat. A ház, melyet könnyed acéloszlopok emelnek a magasba, első pillantásra csak egy fák közt lebegő doboznak tűnik. Az épületet azonban kétszintesként kell értelmezni: a doboz alatti, azzal azonos alapterületű lebetonozott tér függőággyal, asztallal és padokkal egyfajta lakótérként szolgál, melyet a környező fák törzséből összeálló légies fal határol. A fedett-nyitott földszint fölött 6,5 méter magasan van a teljes lakófunkciót rejtő emelet, ahova a hosszú lépcsőn, majd egy átmeneti téren keresztül jutunk. A két szint közötti kapcsolatról az átmeneti tér lamellás padlója és az étkezőasztal alatti födém kivágása gondoskodik. Kint és bent határa elmosódik, az otthon látványai és hangjai keverednek az erdőéivel. [designboom]

Go Hasegawa - Pilotis in a Forest

© Courtesy of Go Hasegawa & Associates / source: designboom.com

Go Hasegawa - Pilotis in a Forest

© Courtesy of Go Hasegawa & Associates / source: designboom.com

Go Hasegawa - Pilotis in a Forest

© Courtesy of Go Hasegawa & Associates / source: designboom.com

Go Hasegawa - Pilotis in a Forest

© Courtesy of Go Hasegawa & Associates / source: designboom.com

Go Hasegawa - Pilotis in a Forest

© Courtesy of Go Hasegawa & Associates / source: designboom.com

Go Hasegawa - Pilotis in a Forest

© Courtesy of Go Hasegawa & Associates / source: designboom.com

Go Hasegawa - Pilotis in a Forest

© Courtesy of Go Hasegawa & Associates / source: designboom.com

Go Hasegawa - Pilotis in a Forest

© Courtesy of Go Hasegawa & Associates / source: designboom.com

Go Hasegawa - Pilotis in a Forest

© Courtesy of Go Hasegawa & Associates / source: designboom.com

Go Hasegawa - Pilotis in a Forest

© Courtesy of Go Hasegawa & Associates / source: designboom.com

családi ház és iroda

Japán,Tokió, Shibuya ku Sugacho 8-79 // 2005 // Atelier Bow-Wow

fényképek: Atelier Bow-Wow

A helyi szabályozások szerinti legnagyobb befoglaló formájú épület áll a minden oldalról körbeépített nyeles telken. Egyszerre iroda és lakóház, de a szokásokkal ellentétben a két funkció nincs elválasztva. Az aszimmetrikus, félszinteltolásos házba belépve egy pihenőre érkezünk, lefelé az iroda, felfelé a tárgyalónak és étkezőnek is alkalmas nagy asztal, majd a még közösen használt konyha, utána a nappali, végül a háló és a tetőterasz következik. A House & Atelier Bow-Wow a tervezők szerint tipikus negyedik generációs ház, amit három pontban indokolnak. A ház nyitott, itt nemcsak a lakók, hanem az iroda dolgozói és a vendégek is összegyűlhetnek. Az erkély és a tetőterasz nyit az utca felé, segít kapcsolatot teremteni a járókelőkkel. A három oldalról üvegezett nappali térfala a szomszéd ház homlokzata: a házak közötti - Tokióra jellemző - kötelező hézag így növeli a térérzetet és a maga javára fordítja a szabályozás kötöttségeit. [archdaily]

Atelier Bow-Wow - House and Atelier Bow-Wow

© Atelier Bow Wow / source: operacity.jp

Atelier Bow-Wow - House and Atelier Bow-Wow

© Atelier Bow Wow / source: archdaily.com

Atelier Bow-Wow - House and Atelier Bow-Wow

© Atelier Bow Wow / source: operacity.jp

Atelier Bow-Wow - House and Atelier Bow-Wow

© Atelier Bow Wow / source: archdaily.com

Atelier Bow-Wow - House and Atelier Bow-Wow

© Atelier Bow Wow / source: archdaily.com

Atelier Bow-Wow - House and Atelier Bow-Wow

© Atelier Bow Wow / source: archdaily.com

Atelier Bow-Wow - House and Atelier Bow-Wow

© Atelier Bow Wow / source: archdaily.com

Atelier Bow-Wow - House and Atelier Bow-Wow

© Atelier Bow Wow / source: archdaily.com

Atelier Bow-Wow - House and Atelier Bow-Wow

© Atelier Bow Wow / source: archdaily.com

Atelier Bow-Wow - House and Atelier Bow-Wow

© Atelier Bow Wow / source: archdaily.com

családi ház

Japán, Tokió, Setagaya-ku // 2003 // Atelier Bow-Wow

fényképek: Edmund Sumner

Az Atelier Bow-Wow többi, 2000 után épült házához hasonlóan a Gae House is a negyedik generáció tagja. Többfunkciós és jól kihasznált: tulajdonosa író, akinek az épület a munkahelye is, nem csak az otthona. A félig földbe süllyesztett, csak bevilágító ablakokkal ellátott pinceszinten osztozik a háló és a dolgozó, előbbi felülvilágítóval, utóbbi teljes megnyitással kapcsolódva a felette lévő térhez. A megemelt földszint a tisztálkodás, tárolás és mosás helye. A nappali lakóteret rejtő emelet megvilágítását, egyben összes külső kapcsolatát trükkösen elhelyezett ablakok adják: a túlméretezett tető eresze vízszintesen üvegezett felületeket rejt. A napfény a fehér külső falon és a tető belső fém felületén verődik vissza, így biztosít egyenletes szórt fényt az emeletnek. A szokatlan, három oldalán is lebegni látszó tető formáját két oldalról a szomszédos épületek geometriája, az utca felől az építési szabályozás alakította. [link1] [link2]

Atelier Bow-Wow - Gae House

© Edmund Sumner / source: veloisto.tumblr.com

Atelier Bow-Wow - Gae House

© Edmund Sumner / source: theworkhome.com

Atelier Bow-Wow - Gae House

© Edmund Sumner / source: sebatronico.tumblr.com

Atelier Bow-Wow - Gae House

© Edmund Sumner / source: theworkhome.com

Atelier Bow-Wow - Gae House

© Edmund Sumner / source: openhousebcn.wordpress.com

Atelier Bow-Wow - Gae House

© Atelier Bow Wow / source: Atelier Bow-Wow: Graphic Anatomy, Toto Publishing, 2007

Atelier Bow-Wow - Gae House

© Atelier Bow Wow / source: Atelier Bow-Wow: Graphic Anatomy, Toto Publishing, 2007

Atelier Bow-Wow - Gae House

© Atelier Bow Wow / source: Atelier Bow-Wow: Graphic Anatomy, Toto Publishing, 2007

családi ház

Japán, Oita // 2008 // -

fényképek: Iwan Baan

A terv az átmenetekről szól: hol van a köztér és a magánterület, hol van a kint és a bent határa? Lehet-e az ember által belakott tér egyetlen végtelen átmenet? Az építész úgy fogalmaz: “A három egymásba ágyazott héj határtalan egymásba ágyazottságot jelent, hiszen az egész világ is valami hasonló,végtelen egymásba ágyazottság”. A külső burok üvegezetlen falnyílásai mögött az utca felőli részen a kert, a szomszédok felé (külön üvegfalakkal határolva) a konyha, mellette(!) a vécé és a fürdő található. A középső burok már üvegezett, benne a hálóval és a japán házak létfontosságú elemével, a tatamiszobával. A legkisebb burok alá, egyben a ház legintimebb részébe (a nyugati szokásoktól eltérően) a nappali és az étkező került. De ahogy Fujimoto is mondja “az élet ebben a házban olyan mintha felhők között járnánk. Sehol sincsenek éles határok, csak fokozatos átmenet az egész területen. … Egy ilyen réteges, egymásba ágyazott szerkezetben a belső tér egyszerre külső is, és fordítva”. A kicsi, 236 négyzetméretes városi telek kétharmadát építették be, de ennek csak egy kicsit több mint a fele (85 m2) zárt tér. A fehérre vakolt vasbeton felhőben egy középkorú pár és egy kutya lakik. [archdaily] [dezeen]

Sou Fujimoto - House N

© Iwan Baan / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House N

© Iwan Baan / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House N

© Iwan Baan / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House N

© Iwan Baan / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House N

© Iwan Baan / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House N

© Iwan Baan / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House N

© Iwan Baan / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House N

© Sou Fujimoto Architects / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House N

© Sou Fujimoto Architects / source: archdaily.com

Sou Fujimoto - House N

© Sou Fujimoto Architects / source: archdaily.com