Kísérleti épület-revitalizációk

2013


Tartalom

1. Bevezetés
A tantárgy alapeszméje
A féléves kurzus
A kurzus menetrendje:
Helyszínek, feladatok
Mintaprojektek
B.I.G.
CH2
Janesch Péter és a team0708 iroda: 4/4 „Négy negyed” (hazai mintaprojekt)
Bevezetés
Időrend
Összefoglaló értékelés
A projekt négy fő fejezete
A tervezési módszer strukturális vizsgálata
2. Módszerek, kortárs irányzatok
3. Rendszerek elemzése (kortárs) ‐ koncepcióalkotás
B.I.G.
CH2
Alföldi György
Janesch Péter
Csúsz István
Komlósi Bence
Ökologikus gondolkodás
Adatépítészet+
Szubjektív-objektív
Participatív tervezés – a demokrácia és a participáció viszonya
Az alulról és felülről jövő kezdeményezések megítélése
A köztér, mint közösségi hely
Mit jelent a közösség fogalma - identitás
4. Viszonyok feltérképezése ‐ koncepcióalkotás
B.I.G.
CH2
Alföldi György
Janesch Péter
Csúsz István
Komlósi Bence
Közösség bevonása
5. Pozicionálás‐projektesítés
B.I.G.
VM (Koppenhága, 2005)
8 (Koppenhága, 2009)
CH2
Alföldi György
Janesch Péter
Csúsz István
Komlósi Bence
Klauzál tér – térrehabilitáció
6. Építészeti eszközök
B.I.G.
VM (Koppenhága, 2005)
8 (Koppenhága, 2009)
CH2
Alföldi György
Janesch Péter
Csúsz István
Komlósi Bence
7. Féléves feladatok
TT2|2009|Élet a nagyvárosi tetőszinten
A feladat
Előadóink
A csapatok
Az ötletek
Futuroof
TT2|2010|Chemolimpex irodaház
A feladat
Előadóink
A csapatok
Az ötletek
Belvárosi Kalandpark
TT2|2011|3000bicycles
A feladat
Előadóink
A csapatok
Az ötletek
Torony
TT2|2012|NET (Nagyvárad téri Elméleti Tömb)
A feladat
Előadóink
A csapatok
Az ötletek
Enciklopédia
8. Tesztfeladat
9. Bibliográfia
B.I.G.
CH2
Alföldi György
10. Médiagyűjtemény

Az építészet nem csodafegyver – előfordul, hogy nem őrá van szükség. Vagy nem éppen a megszokott fegyverzetében, közismert segédhadaival. Legalább két kortárs példánk van ilyen sikeres nem-építész konstruálásra: az egyik a CH2 – 2006 Melbourne Council House 2, a másik Bjarke Ingels vagyis a BIG iroda. Ha hazai példát kellene mondanunk, joggal gondolhatnánk Zalotay Elemérre. Csakhogy az ő esetében hiányzik az átütő siker. Talán inkább Janesch Péter európai Hochtief-győzelméig jutott Nyugati Negyed pályázata az a szellemi teljesítmény, amely a hazai mezőnyből a leginkább ide sorolható. Ebből is elsősorban a Nyugati pályaudvar rehabilitálása.

Az esetekre talán az építés demokratizálódása lehetne az egyik kulcsszó. Akkor is, ha a BIG (és Janesch) példája éppen az erős egyéniség sikerét mutatja...

A Tanszéki Tervezés 2 tárgy a Lakótanszék kínálatbővítésének keretében a hagyományos építészeti tervezés helyett a környezet szerepére helyezi a hangsúlyt.

A nyugati kultúrában a tanuló- és kezdőéveinkhez (1980-90) képest eltolódni látszanak bizonyos értékek. Szerintünk ez az irányzat tartós és megkerülhetetlenül jelentős.

Nem állítjuk, hogy leáldozott volna akár a sztárépítésznek, akár a „szép” épületek tündöklésének, de mellettük szintén sztárrá érett és műveivel javában formálja a világunkat egy nem-hagyományos, nem énközpontú környezetművészet, amely lényege szerint nem-mérnöki és nem-építészi.

Ezek a jellegzetességek tapasztalatunk szerint egy korszerű rehabilitációs folyamatban hasznosíthatóak elsősorban, és tipikus terepük a nagyvárosi szövet. A legfontosabb kulcsszavak ezek:

  • kontextualizmus

  • a nyilvánosság részvétele (public participation)

  • környezettudatosság

  • információs demokrácia

Benyomásunk szerint a kurzus törekvései párhuzamosak egy még csak kibontakozó, de már nagy létszámú, a közeljövő döntéshozóit kitermelő új generáció mozgásirányával.

Jelen tananyag oktatási célja a hallgatók felkészítése a tervezői döntések megalapozására, külső tényezők beillesztésére, feldolgozására, a megbízóval és a nagyközönséggel való szakszerű, sikerorientált kapcsolattartásra. Ennek eszköze egy versenyképes, kortárs, közérthetőségre törekvő, minél szélesebb kör igényeiből kiinduló, az építészeti forma helyett a funkcióhoz ragaszkodó és a környezetbe illeszkedést kereső tervezői magatartás.

A tervezési program kulcsfontosságú. Ennek része mind a választott funkció, mind a szükséges és elérhető eszközök számbavétele. Előnyben kell részesíteni a környezettudatos, környezetbarát építészeti (pl. telepítési, tájolási), műszaki és összetett környezetépítő megoldásokat (előbbire példa a helyesen megválasztott épületenergetika, utóbbira a parkosítás, zöldenergia-nyereség). Minden projektnek része a közlekedési kapcsolatok, általában a szomszédsági viszonyok számbavétele, lehetőleg javítása.

Az átalakított-felújított létesítménynek a tágabb környezetére a korábbinál kedvezőbb hatása legyen két értelemben is:

  • javítsa a környezetét használók életminőségét (pl. kínáljon árnyékot, vízfelületet, zöldet és utcabútort a járókelőknek, biciklitárolót stb.), és

  • példája révén vagy előnyös kapcsolódásokat kínálva ösztönözze, katalizálja a környezet hasonló szellemű megújulását.

  1. 4-6 fős csoportok alakítása a hallgatók tetszése szerint. Legalább négy csoportot kell alakítani.

  2. Módszertani tájékoztató és a féléves feladat ismertetése.

  3. Első feladatsor: előadások a BIG és a CH2 nyilvános adatbázisából, valamint a helyszínről (történeti, urbanisztikai, szociológiai stb. szempontokból).

  4. Első külső feladat: a tágabb értelemben vett helyszín közös bejárása, adatfelvétel a lehetséges felhasználóktól.

  5. Tantermi foglalkozás (csoportonként, nyilvánosan):

    • ha van külső előadó, az ő előadásával és annak megvitatásával kezdünk. utána

    • csoportonkénti vetített-képes vagy videós előadás az előző alkalommal kitűzött témában vagy a csoportprojekt állásáról;

    • oktatói és hallgatói nyilvános bírálat;

    • igény esetén az oktatók csoportonként zártkörű megbeszélésen irányítják a csoportprojekt folytatását.

  6. Félévzáró foglalkozás (nyilvános, a korábbi előadók és más meghívottak részvételével):

    • a csoportok előadják a vázlattervi és publikációs szintű projektjüket, nyomtatott tabló, 3D modell és vetített-képes/videós tervanyag felhasználásával;

    • megválaszolják a vendégek és az oktatók kérdéseit.

  7. Az oktatók:

    • foglalkozáson kívül, egymás közt értékelik, és osztályozzák a csoportmunkákat, majd

    • egy utolsó (minden érdeklődő által is szabadon látogatható) foglalkozás keretében ismertetik az érdemjegyeket, és

    • kiértékelik a féléves munkát, megválaszolják a hallgatói kérdéseket.

Két részletesen feldolgozott, a félévek folyamán újra és újra felidézett nemzetközi példát tartunk műsoron: a BIG építészirodát (Koppenhága) és a CH2 irodaházat (Melbourne). Mindkettőt a kiváló közönségkapcsolatai miatt ajánljuk; a két példa emellett érdemi saját mondanivalót is közvetít. A harmadik, hazai mintaprojekt Janesch Péter Nyugati Negyed pályázata. Ezt a félév közben, az alkotó személyes előadásában ismerhetik meg a hallgatók.

A legfontosabb kiindulópontunk, a BIG építésziroda működésében a számunkra fontos elemek mind jelen vannak. A tág környezet vizsgálata, a megbízás elfogulatlan mérlegelése és bírálata, a lehetőségek feltárása, egy döntő elhatározás, a gondolat szakértő közzététele és sulykolása, a teljes és korszerű dokumentáció. Mindez az átlagpolgár nyelvén és szája íze szerint, mintegy társadalmasítva az alkotás pőre tényeit.

Természetesen tudjuk, hogy az iroda elképesztő munkái mögött egy zseni áll, de nagyon fontos, hogy Bjarke Ingels tehetsége mennyire más irányú, mint volt Le Corbusier-é vagy később James Stirling-é, Rem Koolhaas-é, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Ingels minden figyelmével kifelé fordul, terepe az építészetnél is inkább a társadalom működése, sikere, népszerűsége; az ő szerepfelfogása gyökeresen új jelenség.

A tervezési terület bemutatásától az építészeti programig, az alkalmazott építészeti eszközöktől a beruházás melletti nyomós indokokig minden információt gondosan összegyűjt, feldolgoz, és olyan színvonalon ad át, hogy a mindennapi internethasználó polgár a legcsekélyebb építészeti ismeret nélkül is teljes mértékben eligazodjék benne. Mindezt szórakoztató, igényes, érdekes, nem szokványos módon, a legkorszerűbb audiovizuális eszközökkel és felületen. A nyilván szakszerű és bőséges műhelymunka mellett a nyilvánossággal tartott kapcsolat képezi az iroda tevékenységének másik gerincét. A cég élén egy különleges képességű kommunikátor áll. A BIG honlapja egyedülállóan gazdag, tökéletesen karbantartott információforrás, a tervbemutatás módszertani kincsesháza. Felhívjuk a hallgatók figyelmét a BIG demokratikus elveken alapuló konkrét megoldásaira is, amelyeket a felhasználók minél szélesebb körének bevonása jellemez.

A CH2 (Council House 2) a melbourne-i önkormányzat egyik irodaháza, az első ausztrál Platinum szintű Green Building. Ez az irodaépület mérnökök és tudósok együttműködéséből született, és számunkra a környezettudatos építés iskolapéldája. A konkrét műszaki megoldásoknál is tanulságosabb talán, hogy ezt a közpénzből megvalósított projektet miképpen tálalja a gazdája. Példamutató alapossággal mutatják be, és magyarázzák el a tervet és a roppant összetett szervezetet az alapelvektől a kutatáson át az építésig és a használatig.

Az épület nem esztétikailag, hanem valóságosan, tevőlegesen vesz részt a város, az utca életében, szemléletet formáló ereje a vele együtt közzétett óriási ismeretanyagból is fakad.

A közpénzből megvalósult projekt fő célkitűzése az ott dolgozók és a tágabb értelemben vett környezet számára a legegészségesebb, legbarátságosabb munkahely, épület és városi landmark létrehozása volt. A tervezést széleskörű tudományos és mérnöki kutatómunka előzte meg; a tervezés során részletes hatékonyságelemzéssel döntöttek a versengő műszaki megoldások között; a kész irodaház működését folyamatosan monitorozzák, finomhangolják. A teljes folyamat a legapróbb részletekig dokumentált, a dokumentáció egésze nyilvánosan elérhető az irodaház honlapján. Az anyagot a hétköznapi internethasználótól a szakmérnökig és szaktudósig minden szintű külső érdeklődést kiszolgáló, didaktikailag előkészített, vonzó formába öntötték. Ezt az esettanulmányt mind a kommunikáció, mind a kivételesen hatékony környezettudatos műszaki megoldások miatt ajánljuk a hallgatók figyelmébe.

Janesch Péter DLA építész (1953) egyszerre gyakorlatias és elmélyülten gondolati tervezési módszerével tűnik ki kortársai közül. Az építészeti szépség, a geometriai illeszkedés, a divatkövetés számára érdektelen. Munkájában az építészeti tervezést korábban a többi művészeti ággal és a társadalom-lélektannal óhajtotta összekapcsolni, újabban pedig a tudományos igényesség és pontosság követelményeinek kíván megfelelni. Objektivitásra törekvő tervezői módszerei kézenfekvő mintával szolgálnak tananyagunk számára. A kiválasztott, 2007-08-ban több változatban (Kormányzati Negyed, majd 4/4 címen) kidolgozott projekt során volt alkalma először a széles nyilvánosság elé állnia idevágó gondolataival:

„Rendszerben gondolkodunk. Az építészeti feladat a hatalmi és személyes reprezentációból vissza kell, hogy vonuljon, hogy a rendszerekben fejtse ki a kreativitását, abban találja meg a lírát. Egy matematikai képlet, egy szép levezetés a hozzáértőknek esztétikai élmény. Le lehet vezetni egy megoldást másfél oldalon keresztül, és ha valaki ezt másfél sorban levezeti, akkor arra azt mondják: ez elegáns, ez szép!” (OCTOGON, 2007.04. szám)

A Kormányzati Negyed és a 4/4 projekt teljes anyaga internet-nyilvános. (Jelen leírás is ezekre és a korabeli sajtóhírekre támaszkodik.) A rendkívül gondos közzététel példás mélységi tagolásban tartalmazza nemcsak Janeschék gondolatait és terveit, de a nagy mennyiségű megalapozó kutatás anyagát, a felhasznált technológiák leírását is.

Szépvölgyi Viktória és Janesch Péter beszélgetéséből kiderül, hogy Janeschék már ebben a pályázatban megalapozták a 4/4 pályázat tervezési programját: egyenrangú feladatnak tételezték az – általuk ütemeknek nevezett – négy stratégiailag fontos, összefüggő környéket (amelyek közül csak az első és a harmadiknak egy része képezte a pályázati kiírás törzsét):

  • a Podmaniczky utca mentén fekvő kormányzati épületegyüttest,

  • a Terézvárosnak a Podmaniczky utcával határos 22 tömbjét,

  • a vasúti területet a két oldalán fekvő teleksorral együtt, és

  • a Nyugati teret.

„Ahogy azt már tavaly megírtuk, kihátrált a kormány a Nyugati pályaudvar mögé tervezett kormányzati negyed terve mögül. A fővárossal, a hatodik kerülettel, és a negyed projektirodájával azonban új városközpontot terveztet, ahol 2010 után villámgyorsan felhúzható egy új minisztériumi komplexum.”

A győztes pályázatot mindössze rövid tervezési szakasz követte, azután a beruházástól elálltak. Janeschék azonban ezután sem archiválták felgyülemlett tapasztalataikat és gondolataikat: az akkor kiírt European Regional HolcimAwards 2008 pályázathoz illesztve átdolgozták, és benyújtották a projektet, mint a fenntartható fejlesztés példáját. Így jött létre a 4/4 projekt, annak a belső egyensúlynak a terve, amelyet már a Kormányzati Negyed pályázatában megcéloztak.

„A fenntartható fejlődést szolgáló, innovatív építészeti tervek világdíját, a Holcim Awards-ot az Európai Régióban 2008-ban a budapesti Kormányzati Negyednek, Janesch Péter és a TEAM0708 munkájának ítélték oda. A díjkiosztót szeptember 25-én tartották Madridban.”

(A közben kialakult pénzügyi válság a Holcim céget visszatántorította a 2008-as Világdíj lefuttatásától, így a 4/4 a régiók versenyében már nem tudott megmérkőzni.)

A kiemelkedően sikeres projekt azt mutatja be, hogy a hagyományos építészi megközelítés mellett létjogosultsága van a környezetelemzésen alapuló analitikus-szintetikus tervezési módszernek is, amelynek kitűzött célja nem konkrét építészeti alakok vagy hatások elérése, hanem a beavatkozások dinamikus hatásainak optimalizálása. Ezt a módszert mindennél inkább megköveteli az összetett rendszerekkel, például városrészekkel foglalkozó munka.

Figyelmet érdemel, hogy ez a módszer

  • komoly kutatói és feldolgozói háttérmunkát,

  • tudományos, módszertani megalapozást, szigorú következetességet,

  • egymástól távol eső szempontok összeegyeztetésére alkalmas apparátust és

  • azon függvény (tehát összefüggésrendszer) felállítását követeli meg, amelynek aztán az optimuma megkereshető.

A módszer tehát szakember- és eszközigényes, ennélfogva költség- és időigénye nagy. E feltételek sajnos nem mindig állnak rendelkezésre. A projekt bemutatja, hogy városrész-nagyságrendben ez a munkamódszer rendíthetetlen érvekkel alátámasztott komplett megoldásegyüttest szolgáltathat, ezért ilyenkor legalábbis kívánatos, ha ugyan nem elkerülhetetlen a használata.

Megjegyzésre méltó, hogy az így elérhető eredmény közérthető kommunikációja kiemelkedően nehéz feladat. Az itt tárgyalt projekt egyik megkülönböztető jegye, hogy a nem-szakember érdeklődő is viszonylag tiszta képet kaphat a háttérmunka minden fázisáról éppúgy, mint a végkövetkeztetésekről. Mivel azonban az anyagban elmélyedés komoly figyelmet, szellemi munkát igényel, és bizonyos jártasságot is feltételez, leszűrhető az a tanulság is, hogy valóban alapos elemzések soha nem lesznek közérthetőek, illetve a valódi közérthetőség ilyen esetben a csonkításig menő egyszerűsítés veszélyével jár.

A projekt kidolgozása során a területet négy, önmagában körüljárható-megvalósítható, de csakis együtt, összefüggéseik révén optimális részre bontották. Ezek: a Kormányzati Negyed (K/4 > P/4), a Terézváros, a Vasút és a Nyugati tér. Mindegyik negyedben egy adatgyűjtés → elemzés → értékelés → eszközrendszer → megoldás sorrendbe rendezett megoldással találkozunk.

A következőkben a fejezeteknek a projektből kiemelt tömör leírásait adjuk, rövid saját elemzéseinkkel. (A részletek a Linkek mögött találhatóak.)

„A vasúti területből (hasznos) beépíthető városi teleksort kialakító új rendezési terv keretei között (tervezett) beépítés egy bevilágító – átszellőztető – temperáló udvarokkal perforált (struktúra) épület-szövet, aminek első három szintjén (minden irányban) átjárható közösségi funkciók működnek, felső emeletei irodák és az azokhoz társult szolgáltatások.

A minisztériumokat befogadó kormányzati épületegyüttes főszereplő-jelöltje a területnek, de megoldást akkor hoz, ha a lokális rendszer szereplőivel fenntarthatóan működő viszonya lesz.

Olyan repetitív szövetről van szó, ami – hogyha nem változik az összes alapterület iránti igény – a hangsúlyeltolódásokat tudja követni.

Ezt az aprózódást a szerkesztés logikája, geometriája diktálta. Így egy négyszáz méter hosszú, hetvenöt méter széles, hét emelet magas épület-szövetet kaptunk, amit ötvennégy udvar tár fel. Ez meglepő módon hasonlít a terézvárosi szövet struktúrájához, ahol a tömbök gangos belső udvarainak körülbelül ez a léptéke. De ez csak elsőre meglepő: ott is hasonló volt a probléma: a területen maximalizálni akarták a beépítést, viszont fényre és levegőre szükség volt, nem véletlen, hogy a megoldás is hasonló. Tehát nem fordítva készült, nem a Terézvárost vetítettük az épületre, hogy valami hasonló kiindulást kapjunk, hanem a belső logika mentén jutottunk ugyanarra az eredményre, mint a városrész régi tervezői."

A projektben ott rejlik két további gondolat. Az épületegyüttes belső, működési flexibilitása azon alapul, és azt feltételezi, hogy a minisztériumi struktúra hierarchikus és kompetitív helyett nyitott, horizontális, kooperatív lesz. A térszerkezet támogatja, de ki is kényszeríti a belső együttműködést.

Másrészt az időbeli flexibilitásnak (vagyis a lehetséges megtérülésnek, az ingatlanérték funkció általi növelésének) az a kulcsa, hogy speciális („hivatali”) helyett általános („irodai”) épületegyüttes jön létre.

„Az öt-tíz év alatt megépülő kormányzati negyed városi ellensúlya, egyensúlyozó-műve: a Teréz-negyed, egy évszázados beépítés párhuzamosan folyó, irányított rehabilitációja. A működő rendszer hardver-típusú elemei központi előkészítés-tervezés-kivitelezés útján valósulnak meg. Az így létrehozott network-szisztéma ad egységes alapot/platformot a rész-elemek spontán megújulásának, az éppen aktuális, szoftver-jellegű alkalmazásoknak.

A beruházás hatalmas árrobbanást eredményez ezen a területen, és kívánatos lenne ennek arculatváltással kapcsolatos körülményeit koordinálni, meghatározott keretek között tartani, ami garantálhatná, hogy a minőségváltás homogén legyen.

Az alapvető, hardware-típusú beruházásokra gondolunk, elsősorban a parkolás megoldása, az utcaburkolat cseréje központi feladat.

Központi feladat lenne még a közműcsere, azonban ez most illuzórikus, ezért a burkolatot javasoltuk úgy megoldani, hogy rugalmasan tudjon alkalmazkodni a közműfelújításokhoz.

Nem vonalszerű, egy-két sétálóutcás rehabilitációt javasolunk, hanem ennek a 22 tömbnek a teljes utcahálózatát egyszerre javasoljuk megújítani."

Két kényszer teszi elkerülhetetlenné a Teréz-negyedbe foglalt nagyléptékű rehabilitációt. Az egyik a sokezer ingázó, a lakosságnál magasabb kereseti csoportot alkotó hivatali/irodai dolgozó jelentette szociológiai feszültség, amely csak úgy oldható, ha a beruházás kiterjed a környék rehabilitációjára. A másik az ő városi szükségleteiknek helyben kiszolgálása, amelyet a felújított környékbe betelepülő vendéglátás és kiskereskedelem tud biztosítani. Ezáltal mind a helyben lakók, mind az ide dolgozni járók előnyösebb helyzetbe kerülnek, mint a beruházás előtt.

A javaslat tehát a komparatív előnyök tipikus példájával szolgál.

Érdemes elmélyedni annak az átfogó alaktani és szociológiai vizsgálatnak a példásan rendezett jegyzőkönyveiben, amelyek a projektnek ezt a fejezetét támasztják alá (ld. Felmérés).

„A város két, sűrűn beépült központi kerülete között jelenleg egy 2×2 sávos híd és egy gyalogos alagút jelenti a kapcsolatot. A vasút és a fejpályaudvari állomás süllyesztésével az új beépítés teljes hosszában szintbeli összeköttetést nyer a két városrész. A megújuló városi kapcsolatokra merőlegesen, a kormányzati negyed térfalai között, a vasúti sínek helyén egy három-szakaszú – park-piazza-park – köz-tér-lánc terve készült. A belvárosi körút úgy kerül – rekreációs forgalommal – közvetlen kapcsolatba a főváros legjobb minőségben épített zöldövezetével és szabadidős célállomásaival, hogy az út indulási és érkezési helyszíne a rehabilitált Eiffel-csarnok.

A Városligettől a Nyugati pályaudvarig vezető 50-150 méter szélességű sín-csoportok vetületében tervezett zöld-park-sor (amellett, hogy összeköti Budapest legforgalmasabb belvárosi részét legfinomabban kiépített zöldterületével) legalább ilyen fontos és nagy hatású kereszt-kapcsolatoknak enged szabad utat.

Egyszerűen vannak olyan munkák, amiket egy közösségnek szervezetten el kell végeznie, ha jól akar működni, és jól akarja érezni magát. Egy városi parkról nehéz megmondani, hogy mennyit ér a városnak, de akkor is sokszor jobb a parkot választani, ha azt viszont pontosan meg lehet mondani, hogy mennyit keresnénk azzal, ha építenénk a helyére. Ugyanis akkor valószínűleg veszítenénk. A Central Park becsült telek-értéke dollárban valami tizenkét jegyű szám, de ahelyett hogy felparcelláznák, évi huszonötmilliót költenek a fenntartására. Befektetői szemmel nézve ez nyilván teljesen felfoghatatlan.

Maga a csarnok, amit így nem zár le a végén egy pályaudvar, valódi városi helyszín, két-háromszor akkora célforgalommal, mint a vasúti utasforgalom. Egy eleven életű találkozóhely, kapu, városi kirándulások induló- és érkező állomása, miközben a kormányzati negyed legjobb gyalogos megközelítési alternatívája. A csarnok oldalhajóiban vendéglátás és kulturális események bázisai, amik részben a szomszédos közterekre, részben a téli-nyári üzemű volt pályaudvar-térbe szolgálnak, közvetlen összeköttetéssel a -1 szinten áramló utazóközönséggel."

A projektnek ez a pontja („negyede”) nemcsak a fennálló helyzetet (a városi szövetbe ékelt vágánymezőt), de a hivatalos álláspontot, a meglévő vágánymező beépíthető vasbeton födémmel való lefedését is elutasítja. Érdemes követni Janeschék korrekt, részletes elemzését arról, hogy mennyire ártalmas lenne a kilátásba helyezett lefedés, és milyen előnyökkel járna az általuk javasolt lesüllyesztés.

Ismét azt látjuk, hogy alaposan megvizsgált helyiértékek alapján további egyéni intuíciót nem igénylő, ésszerű döntés hozható egy, tulajdonképpen egyszerű kérdésben, amelynek kihatásai azonban messze túlnőnek a felvetett problémán.

A megoldás külön, váratlan előnye, hogy optimális környezetet és funkciósémát biztosít a Nyugati pályaudvar fejépületének.

(A járószint alá süllyesztett belvárosi pályaudvarra az Egyesült Államokban számos példát találunk, de például az 1975-ös varsói Központi Pályaudvar és – részben – a berlini Főpályaudvar is ezt a mintát követi.)

„Hogy a Gustav Eiffel iroda tervei alapján 1877-ben átadott pályaudvar-épület a funkció-bővítő átépítés és felújítás után – az új kapu-szerepben – a megfelelő dramaturgiájú kontextusba kerüljön, ahhoz négy fontos finom-hangolást kell elvégezni a téren. Az áthelyezést, a bontást, a feltöltést és egy csere-ajánlatot nehéz igazi építészetnek nevezni, mégis: van, amikor ezeknek a dekonstrukciós, obstrukciós technikáknak a sikeres alkalmazása teremtheti meg a jól-működés feltételeit.

A spontán egymás mellé kerülő, saját belső logikájuk által létrejött elemek között egy lehatárolt területen belül – amilyen például a város és részei –, ahol a működés szereplői és a működés szabályai is idővel változnak, elkerülhetetlenek a diszfunkciós tünetek. Az ilyen típusú zavarokat csak tervezett beavatkozással oldhatjuk fel, ahol az összefüggő résztvevők együttesét tekintjük működésbe hozandó, illetve fenntartható rendszernek. Ez a kiterjedt és központi helyen levő terület egy igazi, tervszerű beavatkozással, nagyon nagy korrekcióval működő szövetté válhat.

Budapest tényleg sokat érdemel, de annál többet nem kaphatna, mint hogy működő rendszerként tervezzék. A helykiválasztás legnagyobb erénye ez az esély, ugyanakkor legnagyobb kockázata, hogy sikerül-e a négy résztvevőnek összehangoltan együttműködnie. A kormányzati épületegyüttes csak egy negyed a négy közül. Ott a vasút, amiről már sokat beszéltünk, ott a Nyugati tér a felüljáróval és a Skálával, és ott a Teréz-negyed huszonkét tömbjének irányított rehabilitációja, ami, a Podmaniczky utcai tengellyel, az igazi ellensúlya lehetne a minisztériumok új épületének a városi szövetben. Ez így lenne egész. Ha pedig az általunk tervezett épületegyüttes lesz az, ami ezt a folyamatot elindítja, az nekem sokkal nagyobb eredmény, mint ha sikerülne egy divatdiktátor házat tervezni. Ugyanis a személyes reprezentáció és az innovációs kényszer hullámzásának ideje lassan lejár az építészetben. Rendszerben kell gondolkodni. Abban is van líra."

Janesch itt összefoglalja az egész projektet, egyben saját építészi krédóját is adja. Kivételesen tehát a Leíráshoz kell lapoznunk a tervezett beavatkozás ismertetésért. Ennek lényege, hogy a terület közlekedési kapcsolatainak teljes áthangszerelésével, a téridegen felüljáró elbontásával, a Nagykörút gyalogos folytonosságának megteremtésével, a Belváros érzékelhető lezárásával, az építészeti anyag megrostálásával a helyiértékeknek jobban megfelelő, szlömösödésre kevésbé hajlamos, összefüggő városi tér álljon elő, amely az új szerepű csarnoképületnek (ismét) méltó előtere lehet.

A B.I.G. irodát (Bjarke Ingels Group) 2005-ben alapította Bjarke Ingels építész. A koppenhágai és New York-i székhelyű irodákban építészek, dizájnerek, építőmérnökök dolgoznak építészet, városépítészet, kutatás és fejlesztés területén. Számos megvalósult projektjük van Európában, Észak-Amerikában, Ázsiában és a Közép- Kelet térségében.

Építészeti világszemléletét így írja le:

„... Hisszük, hogy annak érdekében, hogy meg tudjunk birkózni a jelenkor kihívásaival, az építészet számára előnyös, ha eddig nagyrészt még ismeretlen területek felé mozdul. Egy gyakorlatiasan utópisztikus építészet, ami kerüli az unalmas dobozok megkövesedett gyakorlatiasságát és a digitális formalizmus naiv utópikus eszméjét.

... Mint az elvi alkímia egy formája, a konvencionális hozzávalók (úgy mint életmód, szórakozás, munka, parkolás és vásárlás) összevegyítésével kreálunk építészetet. Projektjeink fejlesztése során nemcsak a geometriai jellemzőket, hanem a funkciókeverék társadalmi, gazdasági és környezeti költség-haszon mérlegét is követjük. Egyik fő feladatunk a hagyományos funkciók – lakás, pihenés, munka, autóparkolás és vásárlás – szakszerű ötvözése. Mi, építészek, akik az utópia és a gyakorlatiasság termékeny összeolvasztásán dolgozunk, ismét felfedezzük a bolygóléptékű alakítás, a kortárs életformákat kiszolgáló mesterséges környezetteremtés lehetőségeit. Minden lépésünk során arra törekszünk, hogy a figyelmet a részletekről a Nagy (a BIG) Egészre tereljük.”

A BIG-re jellemző építészet az állandóan alakuló és fejlődő kortárs életformák gondos elemzésén alapul, de befolyásolják a multikulturális változások, a globális gazdasági folyamatok és kommunikációs technikák is. Mindezek új utakra kényszerítik az építészetet és a városszervezést.

A 20. században az USA-ban alkalmazták először törvényi előírások alapján, világszerte pedig a 21. században terjedt el a tágabb környezetet érintő beruházások előtt alkalmazott „közösségi participáció” módszere (Creighton 2005). Az új eszközök alkalmazását a nagyvárosok által megélt, felgyorsult, globális társadalmi és környezeti változások tették szükségessé. Az egyre kiélezettebb piaci közdelemben minden társadalmi és környezeti konfliktus rontja a közösségek versenyképességét. Ugyanez a gyorsulás azonbanb megállíthatatlannak tűnő urbanizációban is jelentkezik. Egy jobb élet reménye mind nagyobb számban vonzza a városokba mind a magasan kvalifikált, a versenyszférában elhelyezkedni kívánó munkaerőt, mind a néha írni-olvasni sem tudó – esetleg az adott ország nyelvét sem ismerő – alacsony státuszú embereket. Ezért a városokban jelentős, és egyre növekvő különbségek alakulnak ki az egyes társadalmi csoportok között (Tallon 2010). A települések arra ébredtek rá, hogy versenyképességük megőrzése, az életminőség javítása megköveteli, hogy együttműködésre, közös fellépésre mozgósítsák mind a helyi lakosokat, mind a – kisebb-nagyobb – helyi szervezeteket.

A rendszerváltozás után ismerkedtünk meg hazánkban is a társadalmi részvétel különböző formáival, például a participációval, a lakossági bevonással, vagy a közösségi tervezéssel.

A későbbiekben a józsefvárosi fejlesztés (Magdolna negyed program) négy példaprogramján keresztül mutatjuk be a közösségi részvétel összetettségét és helyzetét napjainkban.

A Mátyás tér körüli terület (Magdolna negyed) beépítése 1730 körül kezdődött és a 20. század legelején fejeződött be, kisebb-nagyobb foghíjakkal. A 20. század további időszakai sem hoztak jelentős fellendülést a negyednek, amely az 1990-es évekre – kedvező elhelyezkedése ellenére – Budapest legnagyobb összefüggő válságterületévé vált. A megindult negatív társadalmi folyamatokat az épített környezet lepusztulása kísérte; mindezek együttes hatására a negyed egyre inkább elszigetelődött saját városi környezetétől.

A Mátyás tér a kezdetektől a negyed egyik központi tere, a 20. század elejétől a környéken letelepedő cigányság életének egyik fő színtere.

A 2005-ben elfogadott józsefvárosi Kerületfejlesztési Stratégia[1] jelölte ki a Magdolna negyed fejlesztési irányait, együtt a kerület többi negyedével. Ekkor indult el, és máig folyamatosan tart a Magdolna Negyed Program, mely a negyedben lakók társadalmi és fizikai életkörülményeinek kis lépésekben történő javítását tűzte ki célul. Ez az integrált szociális városrehabilitációs program több komponensből áll: környezetalakítási akciók mellett foglakoztatási, bűnmegelőzési, civil szervezeteket támogató programokból.

Amikor 2004-ben nekikezdtünk a programnak és a tér megújításának, Magyarországon még nem találtunk olyan példát, amelyet alapul tudtunk volna venni, a társadalmi bevonásnak (community involvment, Tallon 2010) abban az időszakban még nem volt kialakult intézményi háttere. A Rév8[2] találta ki ezt a programot, európai regenerációs példák ismeretére alapozva.

A Kesztyűgyár, mint közösségi épület létrehozása a fejlesztések első lépése volt, hogy megteremtse a lakóközösség bevonásával történő fejlesztések hátterét, színhelyét, és stabil bázist nyújtson a projektmenedzsmentnek. Itt állandó, a helyi közösség igényeire szabott programok vannak (játszóház, tini diszkó, álláskereső klub, tanfolyamok, bűnmegelőzési és áldozattá válást megelőző programok stb.). A helyszín kiválasztásánál nem elhanyagolható szempont volt a Mátyás térhez és a helyi iskolához való közelsége.

A Mátyás téren újabb helyszínt kívántunk biztosítani a közösségi élet számára. A változó társadalmi szokások és igények miatt napjainkra a tér elvesztette egykori jelentőségét: kiüresedett, funkció nélkülivé vált. Felújítása egy, a téren szervezett akció keretén belüli lakossági ötletrohammal kezdődött, ahol mindenki elmondhatta igényeit, elvárásait. Ez vált a felújítási koncepció megalkotásának az alapjává.

Résztvevők:

  1. A helyiek (locals). Őket több csoportra lehet bontani: a térre néző lakásokkal rendelkezőket (továbbiakban „Mátyás tériek”); a környéken élőket (továbbiakban „környékbeliek”) és a negyed területén élőket (továbbiakban: „negyedbeliek”).

    A „Mátyás tériek” csoportjában a magasabb társadalmi helyzetű lakók aránya nagyobb, mint a negyed más területén. Őket érdekelte igazán a tér jövője, és többé-kevésbé meg tudták fogalmazni a főbb problémákat: az egész nap a téren élő hajléktalanokat, a vándorló gyerek-„hordák” társadalmi és fizikai erodáló hatását, a tér eltérő igények szerinti használhatóságának hiányát, a közbiztonság romló állapotát, és (természetesen) a kutyások helyzetét. Javaslataik is ebben a konfliktusmezőben mozogtak: a hajléktalanok, a kutyások és a gyerekhordák kiszorítását, csendes funkciók telepítését és a tér bekerítését kérték.

    A „környékbeliek” társadalmi státusza nem tér el az egész negyedre jellemző státusztól. A csoportba tartozó embereknek komoly igénye van a térhasználatra, értékeik megegyeznek a „Mátyás tériekkel”, de javaslataik több ponton eltértek. Ők például nem zárták ki, hogy hangosabb sportok számára is legyen hely kijelölve; a nyilvános illemhely telepítését könnyen el tudták fogadni (a kialakult vitában nem foglaltak állást).

    A „negyedbeliek” kérdésfeltevésében nagyon hamar felvetődött, hogy miért pont a Mátyás tér kerül megint sorra, és nem a Teleki vagy a Kálvária tér; ők minden javaslatot úgy vitattak meg, hogy ez vajon mennyiben befolyásolja a nekik kedves más terek megújítási esélyeit.

  2. A közösségi oldal (public). A választott képviselők és testületeik (polgármesteri hivatal, önkormányzati intézmények és társaságok) és a hatóságok. Innovatív javaslatokkal, valamint megfogható döntésmegosztási felhatalmazással próbálják a „felülről szervezett alulról jövő kezdeményezés” paradoxonát feloldani.

  3. Szakmai szereplők. Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársai a kezdetektől a motorjai voltak a programnak, részt vettek az igények, ötletek felmérésében, a fejlesztési tervek lakossági kommunikációjában, és emellett a Greenkey’s[3] program segítségével forrással is támogatták a felújítást. Nem utolsósorban nemzetközi kitekintést tudtak biztosítani az ügynökség munkatársainak.

    Másik szakmai partner volt dr. Dömötör Tamás tájépítész, akinek közismert a részvételi folyamatok iránti elkötelezettsége, és aki a Budapesti Corvinus Egyetem szakoktatóit és tájépítész szakos hallgatóit is bevonta a tervezésbe és a kivitelezésbe.

A diplomamunka alatt a korábban említett három témáról (Participatív tervezés, adatépítészet+, ökológikus gondolkodás és tervezés) folyamatosan írtam, azt bővítettem, amit egy blogon keresztül folyamatosan elérhetővé is tettem a „résztvevők” számára.



[1] Józsefváros 15 éves fejlesztési stratégia, Rév8, felelős tervezők: Alföldi Gy., Sárkány Cs., ifj. Erdősi S., Horváth D.

[2] Rév8 Zrt, a fővárosi és józsefvárosi önkormányzat közös városfejlesztési társasága, 1997-től

[3] A „GreenKeys” Európai Uniós kutatási támogatás, Interreg IIIB CADSES (Central Adriatic Danubian South-Eastern European Space) Program, Urban Green as a Key for Sustainable Cities projekt 8 európai ország 15 város, 20 szervezet együttműködése.

Ez a lakóépület, Koppenhága újonnan kiépülő városnegyedének (Ørestad) egyik első épülete. A VM elnevezés a felülnézetben „V”, illetve „M” betűt formáló két tömegtől származik. A központtól délre, a repülőtérhez, illetve a Svédországgal összekötő hídhoz közel helyezkedik el.

A két építész szerint manapság már nem létezik a hagyományos értelemben vett közösségi élet, ezért nincs értelme közösségi tereket tervezni. Ugyanakkor egy újfajta társadalmi tevékenység született: egyfajta párhuzamos exhibicionizmus, ahol szimultán módon, különböző médiákon keresztül, jelen esetben a homlokzat üvegfalán át, az emberek egymásnak megmutatják magukat. A 60-as évek idealisztikus lakótelepi terveihez képest alapvetően változott meg az egyén szerepe a világban. Az akkor kigondolt és megtervezett találkozásra, szabadidős elfoglaltságokra alkalmas közösségi terek elnéptelenedtek, miközben a világ felgyorsult és az egyén egyre inkább magára maradt. A közösségi és privát terek közötti különbség egyértelművé vált: a közös egyre kevésbé vonzó, míg a saját privát területünkkel szemben nagyobbak lettek az elvárásaink. Amennyiben pedig, az emberek közötti hagyományos találkozások megszűnnek, legalább oly formában legyenek együtt, hogy egy lakóközösségen belül az emberek állandóan lássák egymást, és mindent egymás szeme előtt csináljanak! Az ideköltözők elfogadják az „új életet”, vagyis azt, hogy bármit is tegyenek, azt közönség előtt teszik, mindenki vállalja, hogy megmutatja maga és saját lakása jó (vagy rossz) ízlését.

A lakások megtervezésének fő koncepciója: az emberek sem egyformák. Miért kellene a lakásaiknak egyformának lenniük? Ennek megfelelően szabadon alakítható lakásbelsők születtek, rengeteg (66db) eltérő alaprajzzal.

Minél szélesebb körű adatgyűjtés, hogy ezáltal minél átfogóbb képet tudjunk alkotni a valós problémákról, igényekről. (adatok, cikkek, interjúk, kérdőívek,...)

  • városvezetők

  • befektetők

  • városlakók, használók

  • szakemberek

A tervezés során a tervezők fő célja volt az előírások határainak maximális kihasználása, szabálysértések nélkül. A szabályozás eredetileg – a beépíthető négyzet alakú terület széleit követő – hagyományos tömegeket írt elő, középen udvarral. A tömböket átlósan megtörték oly módon, hogy diagonális irányokban mindkettőnek biztosítsák a környező tájjal való vizuális kapcsolatot. A „V” épületet lábakra állították, így a tőle délre fekvő park mintegy bekúszik alatta, összeolvadva saját udvarukkal. Szerintük az így nyert beépítés nyújtja a lakásoknak az előírt keretek közötti legoptimálisabb benapozást és kilátást. A megszokott unalmas, keretes tömbbeépítés helyett a kilátásra és a természetes megvilágításra helyezték a hangsúlyt. Ennek eredményeképpen alakul ki a forma.

Közvetlenül a VM mellett álló MTN épület lakófunkciója mellett parkolóház is egyben. A fitneszrész, sportterem és az üzletek a gazdaságos helykihasználás érdekében kerültek bele a projektbe. Mivel lehetőségük volt a szabad formaalakításra, így a „Mert kell nekünk is egy hegy!” jelmondattal készült az épület. B. I. így ír róla: „A Hegy az első megépült példánk arra, amit mi szeretünk úgy hívni, hogy „építészeti alkímia”; az a gondolat, hogy ha normál összetevőket meglepő módon vegyítünk, többlet értéket tudunk kreálni/ mégha az nem is arany).”

Ez a multifunkcionalitás jellemzően megjelenik a későbbi tervekben is, pl. a 8-as házban.

A tervezést megelőző kutatásnak számos építészeti következménye lett. Ezek a fenntarthatóság eszközeivel a felhasználók konkrét fizikai igényeit elégítik ki, a hagyományos energiatudatos tervezési módszerek mellett a legmodernebb informatikai, illetve gépészeti technológiákat felvonultatva.

A természetes fény maximalizálása magától értetődő, ennek eszköze az ablakok helyes pozicionálása, méreteinek, árnyékolói rendszerének megfelelő megválasztása volt. Ugyancsak ezt a cél szolgálja az álmennyezet kikísérletezett íves formája és reflektáló felülete. A homlokzat jellegzetes elemeit, a párologtató csöveket (shower towers) a mesterséges fűtés és hűtés minimalizálására hozták létre. Az energiafelhasználás csökkentését szolgálják a belső térben megfelelő hőtároló kapacitással bíró betonpanelekből megépített födémek is. A belső környezeti minőség biztosítását kiemelt szempontként kezelték, melynek számtalan eszköze volt: állandó friss levegő bevezetése, bevizsgált minőségű építőanyagok beépítése, vagy olyan belső szabályrendszer felállítása, miszerint dolgozónként legalább egy növényt telepítettek az épületbe. Az energiatermelésnek is megfigyelhetőek a jellegzetes építészeti és gépészeti következményei, a tetőn elhelyezett napelemek, -kollektorok és szélturbinák. Az újrahasznosítható anyagok alkalmazásának egyik legjobb példája a nyugati homlokzat árnyékolói, melyek kezeletlen újrahasznált fából készültek, eleve azt feltételezve, hogy azokat folyamatosan cserélik.

Az előzetes kutatásoknak azonban más aspektusa is volt. A használók fizikai szükségletein, kényelmein túl pszichikai igényeket is tártak fel és tettek ezek kielégítésére javaslatokat. A munkakörnyezet pszichológiájának vizsgálata kiemelten fontos volt, hiszen az egyben a dolgozók stresszoldásának egyik legfontosabb eszköze. Ennek építészeti következményei a már említett növényzettel telepített erkélyek, melyek a természetet hozzák be a belső terekbe. Ugyancsak ezt a célt szolgálják a belső terek városi látvány felé történő megnyitásai, amelyek a dolgozók relaxációját erősíthetik. A szociális kölcsönhatások támogatása lényeges felismerés volt, ennek építészeti eszközei a kialakított pihenő erkélyek, vagy az eltérő emeleti szintek egybenyitása, melyek mind a kollégákkal való spontán találkozásokra adnak alkalmat. Meghatározó volt az koncepció is, miszerint a projektbe már a kezdetektől művészeket hívtak be. Az alkalmazott társművészetek, táj- és kertépítészek, a kihelyezett festmények, vagy akár az építkezés alatt a munkaterületet lehatároló kerítés hálójának művészeti megtervezése mind a projekt sikerességének, egyben az új épület identitásteremtésének záloga volt.

A korábban bemutatott példa-felújításoknál nagyon sok korlátozó tényezővel kellett számolni.

A felújítások peremfeltételei voltak:

  • az épületeket nem lehetett lebontani, tehát a projekt rehabilitáció volt;

  • mivel a lakókat nem volt hová kiköltöztetni, az épületeket lakottan kellett felújítani;

  • a lakásfelújításoknak elsősorban ugyan a lakók igényeihez (és az anyagi-műszaki lehetőségekhez) kellett igazodniuk, de valamennyi résztvevőt érdekeltté kellett tenni, érdekellentéteiket fel kellett oldani; ezt a közösségi részvétel megszervezése és lebonyolítása tette lehetővé;

  • a felújításokat a lakók részvételével, velük együttműködve kellett megoldani; a projekt lakossági részvétellel működött.

A projekt egyik legfontosabb eredménye, hogy a szereplők között projektszerű együttműködés alakult ki. A tervezésben és a kivitelezésben nagyon sok ember mutatta meg, hogy képes, és akar is dolgozni a környezetéért.

Emeljünk ki két fontos mozzanatot a munkák közül! Az egyik az ún. ülődombok készítése volt. 2006-ban két téli hétvégén az Erdélyi utcai iskola tornatermében mintegy 50 fiatal (iskolások, egyetemisták, civilek) vettek részt az újrahasznosított alapanyagokból előállított ülődombok készítésében (formázás, öntés, festés). A kész ülődombokat később a Mátyás térre helyezték ki. Ez lett az egész projekt egyik legszebb programja. Szintén emlékezetes program volt a növényültetés. 2007-ben két őszi hétvégén Dömötör Tamás vezetésével helybeliek (iskolások, egyetemisták, akadémiai kutatók, politikusok, civil szervezetek aktivistái és az ügynökség munkatársai) a közbeszerzésen kiválasztott kivitelező közreműködésével több ezer tő növényt ültettek ki. Ez a nagy megmozdulás minden résztvevővel megéreztette az együttdolgozásban rejlő hatalmas erőt.

A TT2 tantárgy oktatása során a fentebb megfogalmazott módszerek megismertetésére és alkalmazásának elsajátítására sarkalltuk a hallgatókat. A kurzusokon a következő feladatok/módszerek/megoldások szerepeltek:

A tetőszintek világa egy Budapest-méretű városban sajátos jellemzőkkel bír, átmeneti háló az épített város tömörsége és a „levegőég” üressége között. Mint a ruházatunk...

Milyen ez a zóna? Hová tartozik? Kié most, kié lehetne? Vajon csak lakással rendezhető-e be? Maradjanak-e a tetők, csak éppen kulturáltan karbantartva, vagy mást kell a helyükre tervezni? Hogyan álljunk a feladathoz? Mi a helyes módszer? Mi legyen előbb: az ötlet vagy a befektető?

Célunk Budapest kiválasztott tetőzónáinak ilyen vizsgálata, nem elsősorban az ott lévő épület, hanem az előtte-mellette-alatta-fölötte lévő tér határainak, méretének, felületeinek, hiányzó elemeinek újragondolása. Tekintettel a kolleginák és kollégák fiatal korára, és az ebben a korban méltán elvárható bátorságra, elsősorban kreativitást várunk tőlük – akár a pillanatnyi elvárható realitás rovására is. A foglalkozásokon az adott helyszín megismerésén túl izgalmas, a térérzékelés, a térmanipulálás friss fotográfiai módszereiből is olyan ízelítőt kapunk, amelyek szoros összefüggésben vannak az adott környezetvizsgálati-építészeti kérdések ábrázolásával.

A konkrét helyszín egy élő beruházás nyomán alakult ki: az V. kerületi Vadász utca és Báthory utca egyik saroképületének tetőtérbeépítése zajlott, Hild György tervei nyomán. A Kísérleti Épület-Revitalizációk c. tárgy elméleti alapjai és vizsgálódási köre ekkor kezdett kialakulni. Ekkor éreztük először, hogy tele van az épített környezet olyan aktuális, konkrét helyzetekkel, amelyek általános értelemben vett megközelítésekért, megoldásokért kiáltanak. Kívánatos lehet a helyi, „genius loci" alapú tervezés széleskörű, többszintű kiterjesztése.

A kiválasztott épület alapterülete meglehetősen nagy, párkánymagassága megegyezik a Kiskörút felé épült szomszédos épületekével. A három szomszédos épület fél háztömböt alkot. Azt feltételeztük (ahogyan ez a valósan átépült tetőnél meg is épült), hogy a zárópárkány vonaláig terjedő, meglévő eklektikus épület egy új, szabadon kezelhető, sajátos zóna alapja. Ezt a zónát a város és a levegőég között koncepciózusan újra kell gondolni, és formai, szerkezeti kötöttségektől mentesen kell megtervezni.

Az előadók az oktatók számára mérvadó építész és nem-építész megközelítés küldöttei a tanulócsoportban.

Losonci György (LoftHome) ingatlanfejlesztő, a projekthez ürügyet kínáló tetőtérbeépítés beruházója: a tetőszintek szabadsága, mint ingatlanpiaci érték...

Komlósi Bence építész: A participáció technológiája és technikái. Saját diplomamunkája. Hazai és külföldi példák. Skype-előadás Zürichből.

Az előadók az oktatók szerint mérvadó építész és nem-építész megközelítés küldöttei a tanulócsoportban.

Hallgatói csoportok: kerékpáros élet és lehetőségek a Műegyetemi campuson.

László János civil kerékpárosközlekedés-mentor és guru, a Magyar Kerékpárosklub elnöke: A városi kerékpáros közlekedés magasrendű közösségi mozgásforma. Ennek itthoni fejlődése, más nagyvárosi példákkal szembesítve.

YASEC kerékpárfejlesztő és –gyártó cég, képviselője: Madarász Gábor: A kerékpár mint üzleti vállalkozás...

XXI. századi múzeum, emléktár. A kultúrtörténet egészét felölelő informatikai kincstár.

Az Enciklopédia egy interaktív, flexibilis történelemtárat helyez a kívülről is megújuló toronyépületbe. A terv a lepény- és toronyépületen kívül az épületet környező – jelenleg elhanyagolt – közterületet is rendezi, mobil kiállító boxok rendszerével ide is kiterjeszti a fő funkciót. A tér átjárhatóságát, az épület megközelítését, az időjáráshoz alkalmazkodást segíti a lepényépület földszintjének teljes megnyitása, egyben a jelenleg térszinti gépkocsiparkolónak a pinceszintre helyezése.

A történelemtárat a látogatók igényei vezérlik. A gazdag audiovizuális – és az inkább csak illusztrációként szolgáló tárgyi – kiállítási anyag időben alulról fölfelé, mélységében pedig az átfogótól a részletesig van összeszervezve. A látogatók maguk választják meg, hogy a liftekből mely korszakba kívánnak kilépni, majd a különös érdeklődésük szerint – az interaktív eszközök révén – maguk terjesztik ki egy bizonyos esemény vagy évkör bemutatóját (ahol akár több szint fizikai összekacsolódása is megtörténhet a mozgó rámpák rendszere révén). Így a történelemtár térbeli elrendezése és belső arányai állandó változásaikkal a látogatók érdeklődését fogják tükrözni.

A felújított homlokzat LCD-paneljei ugyanebből a folyton alakuló tartalomból mutatnak be nagyméretű szemelvényeket a városi közönség számára; a torony a statikus állandóság helyett tehát villódzóan változatos képet fog mutatni.

A tervnek erőssége mind a térbeli rendezés, mind a kitűzött új funkció, mind a dramaturgiailag pontos programalkotás. Kiválóan teljesíti a kitűzött célt: a közönségvonzó létesítménnyel és környezetével új, kedvező hangsúlyt ad az elhanyagolt Nagyvárad térnek.

A tesztet csoportokban kell megoldani!

  1. Elemezze a BIG építésziroda "Superharbour" című videóját a következő szempontok szerint:

    • a prezentáció felépítése, hangsúlyos pontok

    • valós és kvázi-valós adatok "kinyilatkoztatása"

    • az adatok és a következtetés viszonya, valóságtartalma

    • hangulatteremtő eszközök (tárgyi és személyhez kötődő)

  2. Elemezze a melbourne-i CH2 épületet az alábbi szempontok szerint:

    • a projekt előkészítése (tudományos/társadalmi)

    • az előkészítés során megfogalmazott társadalmi üzenetek

    • a megvalósítás során megfogalmazott társadalmi üzenetek

    • a valós működés alatt kisugárzott társadalmi üzenetek

    • építészeti tartalom

  3. Mi az a PCM, mi a működési elve és milyen felhasználási módjai kínálkoznak az építészet területén?

  4. A csoportok tervezzenek meg az aktuális féléves projekthez alakított, lehetséges munkacsoport-struktúrát:

    • Kinek milyen tényleges feladata lesz?

    • Ki végzi az ellenőrzést?

    • Ki a "főnök"?

    • milyen "szankciók" kellenek a megfelelő esetekre?

  • Alföldi Gy., Czeglédy Á., Horváth D.(2007): Egy ébredő városrész, részvételi típusú városmegújitás a Józsefvárosban, in: Egedy T. – Kondor A. Cs. (szerk.): Városfejlődés és városrehabilitáció – Budapesti és lipcsei tapasztalatok – Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 110 p;

  • Alföldi Gy., Horváth D. (2009): Hogyan tovább? Egy részvételi folyamat fenntarthatóságának kérdései – tapasztalatok Budapest – Józsefvárosból.: 4 éves a Magdolna Negyed Program.; Földrajzi Közlemények 133. évf.:(4) pp. 510-515;

  • Alföldi Gy. (2009): Mátyás tér, in: Szabó J, és Alföldi Gy, Fülöp J, Körner Zs, Locsmándi G, Rab J, Varga I.: Közterületi rehabilitáció városfejlesztési hatásai – A budapesti közterület-rehabilitációk funkcionális, városképi, gazdasági, és társadalmi hatásainak elemzése – kutatás, kézirat – BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tsz., Budapest,

  • Couch C, Fraser C, Percy S.(2003): Urban regeneration in Europe, Blackwell, London;

  • Creighton L. J.(2005): The public partitipation handbook, Jossey-Bass, San Francisco;

  • Dömötör T.(2008), Mátyás király szerepzavarban – Egy közösségi részvételen alapuló szabadtér-tervezési modellkísérlet tapasztalatai, Építészfórum 2008, május 21.10:26, Budapest;

  • Jones P, Evans J. (2008): Urban regeneration in the UK, SAGE, London;

  • Tallon A. (2010): Urban regeneration in the UK, Routledge, London & New York;

  • Tábori Z. (2009): Magdolna negyed, Budapest, Osiris;

A médiagyűjteményben a tananyag mintaprojektjeihez és a már megvalósult féléves feladatokhoz kapcsolódó képek/ábrák, mozgóképelemek, interaktív és nem-interaktív animációk és hangelemek találhatók. A médiagyűjtemény tartalomjegyzéke itt található.

képek, ábrák

  • 8_BIG_01

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_02

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_03

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_04

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_05

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_06

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_07

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_08

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_grafika_01

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_grafika_02

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_grafika_03

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_grafika_04

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_grafika_05

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_grafika_06

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_grafika_07

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_grafika_08

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_grafika_09

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_grafika_10

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_grafika_11

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_grafika_12

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • 8_BIG_grafika_13

    forrás: http://big.dk/press/8_66, 2013-11-13

  • MNT_BIG_01

    forrás: http://big.dk/press/mtn_52, 2013-11-13

  • MNT_BIG_02

    forrás: http://big.dk/press/mtn_52, 2013-11-13

  • MNT_BIG_03

    forrás: http://big.dk/press/mtn_52, 2013-11-13

  • MNT_BIG_04

    forrás: http://big.dk/press/mtn_52, 2013-11-13

  • MNT_BIG_grafika_01

    forrás: http://big.dk/press/mtn_52, 2013-11-13

  • MNT_BIG_grafika_02

    forrás: http://big.dk/press/mtn_52, 2013-11-13

  • MNT_BIG_grafika_03

    forrás: http://big.dk/press/mtn_52, 2013-11-13

  • MNT_BIG_grafika_04

    forrás: http://big.dk/press/mtn_52, 2013-11-13

  • MNT_BIG_grafika_05

    forrás: http://big.dk/press/mtn_52, 2013-11-13

  • MNT_BIG_grafika_06

    forrás: http://big.dk/press/mtn_52, 2013-11-13

  • MNT_BIG_grafika_07

    forrás: http://big.dk/press/mtn_52, 2013-11-13

  • MNT_BIG_grafika_08

    forrás: http://big.dk/press/mtn_52, 2013-11-13

  • MNT_BIG_grafika_09

    forrás: http://big.dk/press/mtn_52, 2013-11-13

  • WM_BIG_01

    forrás: http://big.dk/press/vm_17, 2013-11-13

  • WM_BIG_02

    forrás: http://big.dk/press/vm_17, 2013-11-13

  • WM_BIG_03

    forrás: http://big.dk/press/vm_17, 2013-11-13

  • WM_BIG_04

    forrás: http://big.dk/press/vm_17, 2013-11-13

  • WM_BIG_05

    forrás: http://big.dk/press/vm_17, 2013-11-13

  • WM_BIG_grafika_01

    forrás: http://big.dk/press/vm_17, 2013-11-13

  • WM_BIG_grafika_02

    forrás: http://big.dk/press/vm_17, 2013-11-13

  • WM_BIG_grafika_03

    forrás: http://big.dk/press/vm_17, 2013-11-13

  • WM_BIG_grafika_04

    forrás: http://big.dk/press/vm_17, 2013-11-13

  • CH2_01

    forrás: http://www.respace.com.au/ArtCH2Hoarding1.htm, 2013-11-13

  • CH2_02

    forrás: http://www.respace.com.au/ArtCH2Hoarding4.htm, 2013-11-13

  • CH2_03

    forrás: http://www.melbourne.vic.gov.au/Sustainability/CH2/Evaluation/Documents/CH2_Post_Occupancy_Summary.pdf, 2013-11-13

  • CH2_04

    forrás: http://www.melbourne.vic.gov.au/Sustainability/CH2/Evaluation/Documents/CH2_Post_Occupancy_Summary.pdf, 2013-11-13

  • CH2_abra_01

    forrás: http://www.melbourne.vic.gov.au/Sustainability/CH2/aboutch2/Documents/CH2_How_It_Works.pdf, 2013-11-13

  • CH2_abra_02

    forrás: http://www.melbourne.vic.gov.au/Sustainability/CH2/aboutch2/Documents/CH2_How_It_Works.pdf, 2013-11-13

  • CH2_abra_03

    forrás: http://www.melbourne.vic.gov.au/Sustainability/CH2/aboutch2/Documents/CH2_How_It_Works.pdf, 2013-11-13

  • CH2_abra_04

    forrás: http://www.melbourne.vic.gov.au/Sustainability/CH2/aboutch2/Documents/CH2_How_It_Works.pdf, 2013-11-13

  • CH2_abra_05

    forrás: http://www.melbourne.vic.gov.au/Sustainability/CH2/aboutch2/Documents/CH2_How_It_Works.pdf, 2013-11-13

  • CH2_abra_06

    forrás: http://www.melbourne.vic.gov.au/Sustainability/CH2/aboutch2/Documents/CH2_How_It_Works.pdf, 2013-11-13

  • CH2_abra_07

    forrás: http://www.melbourne.vic.gov.au/Sustainability/CH2/aboutch2/Documents/CH2_How_It_Works.pdf, 2013-11-13

  • CH2_abra_08

    forrás: http://www.melbourne.vic.gov.au/Sustainability/CH2/aboutch2/Documents/CH2_How_It_Works.pdf, 2013-11-13

  • CH2_abra_09

    forrás: http://www.melbourne.vic.gov.au/Sustainability/CH2/aboutch2/Documents/CH2_How_It_Works.pdf, 2013-11-13

  • CH2_abra_10

    forrás: http://www.melbourne.vic.gov.au/Sustainability/CH2/aboutch2/Documents/CH2_How_It_Works.pdf, 2013-11-13

  • CH2_abra_11

    forrás: http://www.melbourne.vic.gov.au/Sustainability/CH2/aboutch2/Documents/CH2_How_It_Works.pdf, 2013-11-13

  • AGY_01

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_02

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_03

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_04

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_05

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_06

    forrás: RÉV 8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt., 1899-12-30

  • AGY_07

    forrás: RÉV 8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt., 1899-12-30

  • AGY_08

    forrás: RÉV 8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt., 1899-12-30

  • AGY_09

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_10

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_11

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_12

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_13

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_14

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_15

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_16

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_17

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • AGY_18

    forrás: Alföldi György, 1899-12-30

  • CSI_01

    forrás: Légifotó – Oroszlány, Önkormányzat, 2011-02-10

  • CSI_02

    forrás: Csúsz István fotója, 2011-02-17

  • CSI_03

    forrás: Csúsz István rajza, 2011-05-25

  • CSI_04

    forrás: Csúsz István rajza, 2011-05-25

  • CSI_05

    forrás: Csúsz István rajza, 2011-05-25

  • CSI_06

    forrás: Csúsz István rajza, 2011-05-25

  • JP_01

    forrás: http://team0708.mosfet.hu/cikk/1/37, 2013-11-13

  • JP_02

    forrás: http://team0708.mosfet.hu/cikk/1/37, 2013-11-13

  • JP_03

    forrás: http://team0708.mosfet.hu/cikk/3/34, 2013-11-13

  • JP_04

    forrás: http://team0708.mosfet.hu/cikk/1/37, 2013-11-13

  • JP_05

    forrás: http://team0708.mosfet.hu/cikk/1/37, 2013-11-13

  • JP_06

    forrás: http://team0708.mosfet.hu/cikk/1/22, 2013-11-13

  • JP_07

    forrás: http://team0708.mosfet.hu/cikk/1/22, 2013-11-13

  • JP_08

    forrás: http://team0708.mosfet.hu/cikk/3/34, 2013-11-13

  • JP_09

    forrás: http://team0708.mosfet.hu/cikk/1/37, 2013-11-13

  • JP_10

    forrás: http://team0708.mosfet.hu/cikk/1/37, 2013-11-13

  • KB_01

    forrás: http://1.bp.blogspot.com/_X9uQOPu_oJU/SPU752aSkVI/AAAAAAAAESU/hlY1PuGD_lg/s1600-h/BYKER-5.jpg, 2013-10-26

  • KB_02

    forrás: http://aftercorbu.com/2007/11/19/anarchitecture/, 2013-10-26

  • KB_03

    forrás: http://www.galinsky.com/buildings/infobox/index.htm, 2013-10-26

  • KB_04

    forrás: http://chlorinegardening.files.wordpress.com/2010/02/59778.jpg , 2013-10-26

  • KB_05

    forrás: http://eco-publicart.org/dalston-mill/, 2013-10-26

  • KB_06

    forrás: Komlósi Bence képe - Google Earth programmal, 2013-10-26

  • KB_07

    forrás: Komlósi Bence képe - Google Earth programmal, 2013-10-26

  • KB_08

    forrás: Komlósi Bence képe, 2013-10-26

  • KB_09

    forrás: Komlósi Bence képe, 2013-10-26

  • KB_10

    forrás: Komlósi Bence képe, 2013-10-26

  • TT2_2010_futuroof_tablo

    forrás: BME Építészmérnöki Kar – Lakóépülettervezési Tanszék, 1899-12-30

  • TT2_2010_hostel-2017_tablo

    forrás: BME Építészmérnöki Kar – Lakóépülettervezési Tanszék, 1899-12-30

  • TT2_2010_kefipark_tablo

    forrás: BME Építészmérnöki Kar – Lakóépülettervezési Tanszék, 1899-12-30

  • TT2_2010_mak_tablo

    forrás: BME Építészmérnöki Kar – Lakóépülettervezési Tanszék, 1899-12-30

  • TT2_2010_mobi_tablo

    forrás: BME Építészmérnöki Kar – Lakóépülettervezési Tanszék, 1899-12-30

  • TT2_2010_MTA_tablo

    forrás: BME Építészmérnöki Kar – Lakóépülettervezési Tanszék, 1899-12-30

  • TT2_2011_torony_tablo

    forrás: BME Építészmérnöki Kar – Lakóépülettervezési Tanszék, 1899-12-30

  • TT2_2012_enciklopedia_tablo

    forrás: BME Építészmérnöki Kar – Lakóépülettervezési Tanszék, 1899-12-30

  • TT2_2012_greenet_tablo

    forrás: BME Építészmérnöki Kar – Lakóépülettervezési Tanszék, 1899-12-30

mozgókép elemek

nem interaktív animációk

hangelemek